Magyar Nemzet, 1991. november (54. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

4 Magnzmt Hazai tudósítások PÉNTEK, 1991. november 1. Magyarország, október 31. ■ A KISGAZDA PÁRTELNÖKSÉG újabb meglepetést okozó határozata egyelőre nem befolyásolja a kormány összetételét és munkáját. Ez derül ki a miniszterelnöki sajtóiroda közleményéből is, amely leszögezi: a hivatalban levő miniszterek és államtitkárok teljes felelősséggel látják el feladataikat. Idézik a kisgazdafrakció helyettes vezetőjének levelét is, aki kérte: a miniszterelnök szíveskedjék az esetleges kormányzati lépésekkel megvárni a párt parlamenti frakciójának állásfoglalását. Aligha kell attól tartani, hogy Torgyán József újabb sakkhúzására a kormányfő villámgyorsan reagálna. Erre sem jogi, sem politikai megfontolások nem kényszerítik. Annáig inkább arra, hogy megvárja a kisgazdafrakció jövő hét elején esedékes tanácskozását, majd a koalíciós pártok parlamenti csoportjainak összejövetelét, amelyre szintén nem kerül sor jövő keddnél előbb. A kisgazdák mérsékeltebb szárnyának egyik meghatározó alakja egyébként nemcsak a kizárások szabálytalanságát erősítette meg nyilatkozatában, de jelezte: a hétfői frakcióülésen minden bizonnyal állást foglalnak arról is, hogy a pártelnök nem teljesítette a parlamenti csoport határozatát, hogy nyolc napon belül bizonyítsa be feddhetetlenségét. Oláh Sándor utalt arra is: aligha érik be rosszallásuk kifejezésével követelésük semmibevételét. ■ LÉGBŐL KAPOTTNAK NEVEZTE a belügyminiszter azokat a találgatásokat, amelyek felmentéséről, illetve miniszterelnök-helyettesi kinevezéséről láttak napvilágot. Bejelentette viszont: hamarosan megkezdődik a magyar államszervezet modelljének felülvizsgálata. A közigazgatási szervek és az önkormányzatok hatékonyabb működésének feltételeit kívánják kialakítani a többéves munka során, mert megítélése szerint a mai átmeneti időszakban az önkormányzati törvény több rendelkezése nem állja meg a helyét. Szólt arról is, hogy az általa vezetett tárca is jelentősen átalakul. Külön kiemelte: acivilesedés" végső fázisába érve a minisztérium köztisztviselőinek végleg szakítaniuk kell az elmúlt negyven évhez kötődő BM-szemlélettel. Hangsúlyozta, hogy pártpolitikai befolyástól mentesen kell végezzék feladatukat, s a minisztériumnak az elmúlt hónapokban már nem is kellett pártpolitikai akaratokat végrehajtania. A SZOCIÁLIS FESZÜLTSÉGEK növekedéséről esett szó tegnap több tanácskozáson. Már csaknem ötvenezer pályakezdő van munka nélkül Magyarországon — hangzott el azon a nemzetközi szemináriumon, amelyet az európai szakszervezeti szövetség ifjúsági tagozata rendezett Sopronban. A munkanélküliség réme leginkább azokat fenyegeti, akik szakképzettség nélkül próbálnak elhelyezkedni középiskolai tanulmányaik befejezése után. Egy másik jelentés szerint Békéscsabán a két és fél ezer munkanélküli-segélyben részesülő közül ötszáz a szellemi dolgozó. A Hajléktalan Gondozási Központ pedig arról a tapasztalatáról számolt be, hogy a hajléktalanok több mint felénél munkanélkülivé válásuk idézi elő azt, hogy menhelyekre, pályaudvarokra, pincékbe kényszerülnek. Az illetékes tárca képviselője azt is megemlítette: tévedés azt hinni, hogy a menhelyek lakói bűnözők. Hangsúlyozta: ezek az emberek akkor jelentenek veszélyt a polgárokra, ha magukra hagyják őket. J. I. REF helyett biztonsági ellenőrzés alá helyezés A rendőrségről és a expóról tárgyalt a kormány (MTI) A kormány csütörtöki ülésén ismét foglalkozott a világkiállítással - mondta az ülés szünetében Juhász Judit kormányszóvivő. Miután az Országgyűlés házbizottsága felkérte a kormányt, hogy tegyen javaslatot az expo-törvénytervezet sorsátilletően, a kabinet egyhangú szavazással így döntött: az Országgyűlés keddi plenáris ülésén kéri, a Ház kezdje még a törvénytervezet tárgyalását. A szavazáson egyébként valamennyi miniszter, illetőleg a hiányzókat helyettesítő államtitkár részt vett - fűzte hozzá a szóvivő. A rendőrségről szóló törvényjavaslatot - első olvasatban, a belügyminiszter előterjesztésében - ugyancsak megvitatta a kormány. A javaslat, mint Juhász Judit elmondta, figyelembe veszi az ország állami, jogi és politikai életében bekövetkezett változásokat, különösen a jogállamiság megteremtésére irányuló kezdeményezéseket, amelyek feltétlenül szükségessé teszik egy korszerűen működő rendőrség kialakítását. Az új szabályozásban a demokratikus követelmények kerülnek előtérbe, a rendőrségnek mindenekelőtt az alkotmányos alapértékeket kell szolgálnia. Alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A törvényjavaslat - amelynek készítői a hazai joganyag mellett főként a német és svéd előírásokat vették figyelembe, s szem előtt tartották a legfontosabb nemzetközi egyezmények normáit is - rögzíti, hogy a belügyminiszter, az érdemi döntéseken kívül mindennemű utasítást adhat a rendőrségnek. Ami pedig a közvélemény érdeklődésére fokozottan számot tarthat: a tervezet részletesen szabályozza a titkos kutatás, a lehallgatás, valamint a levél-, a postai és távbeszélő-forgalom ellenőrzésének, továbbá az informátorok alkalmazásának lehetőségeit. Új elemként bevezeti a tervezet a biztonsági ellenőrzés alá helyezés intézményét - ami nem tévesztendő össze a REF-el. Ez a többszörösen visszaeső bűnözők kontrollját tenné lehetővé, ám csakis bírói határozat eredményeként A tervezet kitér továbbá az adatkezelés szabályozására: komoly garanciák védenék e téren az állampolgárokat. Megjelöli a rendőri intézkedések különböző válfajait és az alkalmazható kényszerítő eszközöket köztük - fontosságára való tekintettel külön alfejezetben - a rendőr fegyverhasználatát. Végezetül a törvénytervezet intézkedik az állampolgári jogvédelemmel kapcsolatosan arról is, hogy szükség esetén a rendőrségi eljárásokkal szemben a bíróságokhoz lehet fordulni jogorvoslatért. Gyűlnek az aláírások A cél: felelős szakemberek döntsenek a világkiállításról A Vállalkozók Országos Szö- *vetsége lakossági megerősítéssel aláírásgyűjtő akciót indított a világkiállítás megrendezése érdekében. A gyűjtést a Világkiállítási Fórum szervezi 84 szakmai-vállalkozói-kulturális érdekképviseleti szervezet segítségével. - Az aláírások bizonyíthatják, hogy az állampolgárok nem akarják elvetni a gazdasági fellendülés reményét, amit a kiállítás jelentene - állítja Kassai Róbert, a Fórum elnöke. A gyűjtőívekre írandó személyi szám a hitelességet szolgálja és a számítógépes feldolgozást gyorsítja. Használata - jogászokat kérdeztek meg - nem törvénysértő. A Világkiállítási Fórum főtitkára, Szilvásy István hangsúlyozza: - Az akció célja nem feltétlenül a népszavazás - az esetleg laikus vélemények ütköztetése szakmai álláspontokkal hanem az, hogy a politikusok asztaláról felelős szakemberek kezébe kerüljön a döntés. A Vállalkozók Országos Szövetségénél az első napokban már több tízezer aláírás gyűlt össze népszavazás-kezdeményezés támogatására. Olvasóink érdeklődésére közöljük azt az öt kérdést, amelyre a gyűjtőíveken kezdeményezők igenlő választ várnak az aláírásgyűjtő íven és a népszavazáskor is. Kívánja-e az 1996-os világkiálítás megrendezését, amely a rohamosan növekvő munkanélküliség, a munkanélküliek problémájának feloldásában a munkanélküli járulék helyett, munkahelyek teremtésével kínál megoldást? Kívánja-e, hogy 1996-ra az európai gazdaságban beépült magyar gazdaság olyan infrastrukturális, gazdasági és kulturális adottságokkal rendelkezzék, amely egy szakvilágkiállítás méltó megrendezésére képessé teszi? Arra adott-e Ön megbízást a legutóbbi választásokon, hogy a parlament,a kormány, az önkormányzatok egymást ellenőrizve, de közös felelősséggel a társadalom képességeiben bízva, a gazdaság és kultúra fejlődését, növekedését érjék el, így elvárható-e, hogy az 1996-os világkiállítás megvalósítását is ennek szellemében oldják meg? Kívánja-e, hogy a világkiállítás befektetői és kivitelezői vállalkozásra épüljön, így az alap-infrastruktúrák területén is jelentős teret kell adni a magántulajdonnak, a magánvállalkozásnak? Akarja-e, hogy 1996-ban budapesti központtal, de az egész ország, a vidék gazdasági és kulturális adottságait fejlesztő világkiállítás legyen Magyarországon? (k-k) Belvárosi Pénzintézet dekoráció készítéséhez különféle papír- és egyéb anyagokat innál eladásra. A megvásárolt anyagokat egy tételben kell elszállítani. Bővebb felvilágosítás Szabados Honánál a 153-1444/185 m. telefonszámon. Megtámadtak egy katonát Baranyában (Munkatársunktól) Szerdán a késő éjszakai órákban támadás érte egy Baranya megyébe telepített rádiólokátor-állomás fegyveres őrségének egyik tagját - tájékoztatta lapunkat Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Az őrszolgálatot teljesítő sorkatona az őrhelye közelében egy hason rejtőzködő személyt fedezett fel, ezért géppisztolyát tűzkész állapotba helyezte, amikor hátulról leütötték és egy késsel megszúrták. A késszúrást téli ruházata felfogta, és nyolc napon belül gyógyult sérüléseket szenvedett. A sorkatona - mielőtt elvesztette volna eszméletét -, fegyveréből egy lövést adott le, amire katonatársai segítségére siettek, de nem tudták megakadályozni az ismeretlen támadók elmenekülését. Keleti György szerint a katona csütörtök délelőtti állapota még nem tette lehetővé kihallgatását Az esemény kivizsgálása folyamatban van, a támadók kilétéről közelebbit egyelőre még nem tudtak megállapítani. Sztrájk a MÁV-nál? (MTI) Megszakadtak a tárgyalások a MÁV vezetése és a területén működő munkavállalói érdekképviseletek között a béremelésről. A MÁV az idén 38 százalékkal, az inflációt meghaladó mértékben emelte a béreket A Vasutasok Szakszervezete álláspontja szerint a MÁV nem teljesítette maradéktalanul a megállapodásokat. Emiatt november 11-ére 2 órás figyelmeztető sztrájkot hirdettek meg. A kormánypártok frakciói kedden tanácskoznak A kisgazdák széthúzása gyengíti a koalíciót (MTI) A Független Kisgazdapárt országos vezetőségének kormányzati kérdésköröket érintő állásfoglalása, a kialakult helyzet indokolttá teszi a koalíciós pártok parlamenti csoportjainak összehívását. Az MDF elnöksége által szorgalmazott együttes ülés a legkorábban a jövő hét keddjén tartható meg - nyilatkozták az érintett felek vezető személyiségei az MTI munkatársának, miután értesültek az indítványról. Kónya Imre a döntés hátteréről szólva elmondta: az MDF elnöksége szerdán soros ülését tartotta, amikor tudomást szerzett a kisgazda-határozatról. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a kormány összetételét érintő kérdések alapvetően a képviselőcsoportokra tartoznak, ezért javasolták a közös frakcióülés életre hívását a helyzet megvitatására. Kónya Imre azt tartaná célszerűnek, ha a frakciók teljes létszámban vennének részt az ülésen, mert,amúgy is aktuális már egy közös összejövetel is. Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője jó ötletnek minősítette a kezdeményezést: a kereszténydemokraták készek eleget tenni a meghívásnak egy közösen egyeztetett időpontban. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy egy koalíciós párton belül alapvetően eltér a véleménye a párt vezetőségének és a frakciónak az FKGP által a kormányba delegált személyek megítélését illetően. Véleménye szerint a párt belső gyengesége mindenképpen csorbítja a koalíció erejét, még akkor is, ha a visszahívásnak nem lesz konkrét hatása, hiszen az országos vezetőség döntése a köztársasági elnök, a kormányfő, illetve a kisgazdafrakció jóváhagyása nélkül nem hajtható végre. Talán más lenne a helyzet - tette hozzá -, ha annak idején, a koalíciós kormány létrehozásakor írásbeli megállapodás jött volna létre az FKGP és Antall József között, miként azt a KDNP nem mulasztotta el megtenni. Ennek hiányáról Füzessy Tibor meglepetéssel értesült, miután több kisgazda-képviselő a tudomására hozta: nem tud ilyen dokumentum létezéséről. Oláh Sándor, a kisgazda-képviselőcsoport helyettes vezetője a koalíció közti frakciómegbeszélést a jelenlegi helyzet logikus következményének tartja. Megfogalmazása szerint ez az egyedüli bölcs döntés az adott szituációban, mert a hárompárti tárgyalást az országos vezetőség szerdai határozata és Torgyán József bírósági keresete után nemcsak politikailag, hanem etikailag is folytathatatlannak tartja. Ugyanakkor az ország érdeke stabilitást kíván, s álláspontja szerint erre ma csak a három pártfrakció egyeztetett, közös álláspontja nyújt garanciát. Az inkriminált döntésre utalva elmondta: az európai demokráciákban a koalícióban való részvételt - az együtt szavazást - szokták honorálni kormányzati tisztségekkel, illetve a kormányzati hatalomban való részvétellel. Nyilvánvalóan azon személyek egyetértésére van szükség, akik a kormányzat iránti bizalmat szavazataikkal biztosíthatják a parlamentben. Ha van párt, amelynek vezetői ezt a logikus helyzetet politikailag nem tudják kellőképpen értékelni, akkor ezek a vezetők politikai képességükről mondanak szomorú véleményt. Oláh Sándor érzése szerint e kérdésben - a tervezett megbeszélésen - egyformán fog ugyanerre a következtetésre jutni a koalíciós együttműködést vállaló három párt. Szólt arról, hogy a kisgazdapárti frakció az országos vezetőség határozata kapcsán nem tart rendkívüli ülést, csak hétfőn ül össze, meghívják azonban a kormányba delegált kisgazda minisztereket, államtitkárokat is. A kizárások ügyében kijelentette: továbbra is érvényben van a frakció azon döntése, amely az ilyen irányú szándékot jogtalannak, törvénytelennek, szabálytalannak minősíti. Ilyen döntést hozni az országos vezetőség éppúgy illetéktelen, mint az elnökség volt Ez a hatáskör a képviselőcsoportot, illetve annak fegyelmi bizottságát illeti meg. A frakció hétfői ülésén valószínűleg állást foglal arról is, hogy Torgyán József nem teljesítette azt a frakcióhatározatot, amely 8 napot adott számára, hogy feddhetetlenségét bizonyítsa. A határozat szankciót nem tartalmazott, ám biztos, hogy akik megszavazták, gondoltak arra: nemteljesítés esetén nem elég „ejnye-bejnyét” mondani. A fővárosi közgyűlés döntése: Januártól 35 százalékkal emelkednek a viteldíjak Érthető várakozás előzte meg a fővárosi önkormányzat csütörtöki közgyűlését, amelyen - több más napirendi pont között - a BKV-tarifaemeléseket vitatták meg. Demszky Gábor főpolgármester bevezető szavaiban röviden ismertette azt a válságos helyzetet, amelybe a főváros egyik legnagyobb vállalata került. Az óriási fejlesztési lemaradásokhoz társult a viteldíjrendszer elavulásával és az infláció növekedésével kapcsolatos problémakör, amellyel egy alkalommal már tavasszal is foglalkoztak. Órákig tartó vita alakult ki az emelések mértékéről, hiszen tudvalevő, hogy a rezsiköltségek szinte mindegyike az utóbbi időben egyre nehezebben elviselhető terheket ró a lakosságra. Ugyanakkor a legutolsó emelés sem hozta meg a kívánt eredményt, jóval kevesebb bevétel folyt be a vártnál. Ennek okai között szerepel, hogy az emberek nagy része képtelen megfizetni a felemelt árakat, illetve a „blicceléssel” spórol, mások pedig még mindig kifizetődőbbnek tartják a személygépkocsival való közlekedést A felszólalók némelyike azonban joggal vetette azt is fel, hogy nem szerencsés összekeverni a fejlesztés milliárdos gondjait a felemelt jegyárakból befolyó aránylag csekély összegekkel. Hangsúlyozták azt is, hogy a főváros közlekedési helyzete a kormányzat részéről különleges elbánást igényel, amelynek jelentős részt kell vállalnia az elavult járműpark felújításából. Hosszú vita után a különböző változatok és módosítások eredményeként 35 százalékos áremelésben zárja a kivezető utat aközgyűlés, mert ez az arány tulajdonképpen az infláció ellensúlyozásához feltétlenül szükséges. A tarifaemelkedés várhatóan január 1-től lép életbe, de addig a díjak pontos megállapítására konzultálni kell a Pénzügyminisztériummal és a többi érintett szervvel. Különleges gondot fordítanak a gyesen, gyeden lévők és a nyugdíjasok, valamint esetleg a gyermekek jegyének vagy bérletének támogatására, kedvezményessé tételére. A közgyűlés utolsó napirendi pontjaként a főpolgármester beszámolt azokról a kötelezettségeiről, amelyeket az előző közgyűlés az expo megrendezésével kapcsolatosan rótt rá. Elmondotta, hogy levelet at Antall József miniszterelnöknek és az országgyűlés elnökének, Szabad Györgynek, amelyben - a közgyűlés megbízása alapján - megkérdezte: várható-e olyan módosulás, amely az önkormányzat érdekeit jobban érvényre juttatja. A miniszterelnök nevében Boross Péter belügyminiszter válaszolt. Levelében visszautalt azokra a tárgyalásokra, amelyeken több tárgyban megegyezés született, ám a finanszírozás kérdésében fennmaradtak a nézeteltérések. Felkérte a fővárost, tegyenek új érdemi javaslatokat. Demszky Gábor szerint a fővárosi önkormányzat képviseletében ezeket a javaslatokat ők annak idején megtették. Mostani levelében írásban is leszögezte, hogy a szeptember 26-i tárgyalásokat készek folytatni. A közgyűlés nem mindenáron a világkiállítást, hanem az egyes főtételeket ellenzi. (komor) Alap nélküli lakáskoncepció, elhanyagolt természetvédelem (MTI) Az Országgyűlés szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottságának csütörtöki ülésén Fodor István (független) által benyújtott interpelláció kapcsán a Népjóléti Minisztérium munkatársai elmondták, a lakáskoncepcióval kapcsolatos tervezet novemberben kerül a kormány, valamint a parlamenti bizottságok elé . Az előterjesztés a szociálpolitikai kedvezmények rendszerének átalakításával kapcsolatban három variánst vázol fel. Az első a ma meglevő igazságtalanságokat szeretné megszüntetni, lehetővé téve például, hogy a magánforgalmú lakásvásárlásoknál és a lakásbővítéseknél is igénybe lehessen venni a szociálpolitikai kedvezményeket. A második változat lényege: a többletforrást a kiegészítő támogatásokra az önkormányzatok kapnák meg, ezzel a helyi támogatási rendszert nősítenék. A harmadik variáció szerint a szociálpolitikai kedvezmény rendszerét teljes mértékben az önkormányzatok hatáskörébe utalnák. A Pénzügyminisztérium képviselője ugyanakkor azt közölte, sem idén, sem jövőre nem várható a szociálpolitikai kedvezmények növelése. Ennek figyelembe vételével Fodor István és a bizottság nem fogadta el a pénzügyminiszter válaszát. Az államháztartás, az 1992-es költségvetési irányelvek, az állami garanciavállalás, a szolidaritási alap, valamint a Műsorszóró Vállalat jövője szerepelt az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága csütörtöki ülésének napirendjén. Barta József, a Műsorszóró Vállalat igazgatója és Gálik Mihály, a Magyar Rádió Ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a közszolgálati rádió és televízió csak akkor képes működni a jövőben a költségvetési támogatás jelentős növekedése nélkül, ha a megfelelő törvényi szabályozás és többek között a frekvenciamoratórium feloldása után részvénytársasággá alakulhat a Műsorszóró Vállalat. A magyar természetvédelemnek 1992-ben mintegy 600 millió forintra van szüksége ahhoz, hogy a megnövekedett költségek mellett minimálisan el tudja látni feladatát. Ezzel szemben a Pénzügyminisztérium az idei, csaknem 270 millióval szemben 1992-re csupán 100 millió forintot juttatna a természetvédelemre - jelentette ki Tardy János, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke, az Országgyűlés természetvédelmi bizottságának csütörtöki, a Bükki Nemzeti Park rejtekű kutatóházában megtartott kihelyezett ülésén.