Magyar Nemzet, 1992. február (55. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01 / 27. szám
SZOMBAT, 1992. február 1. K 1 Eine international tätige Aktiengesellschaft mit Geschäftsbeziehungen hauptsächlich in Westeuropa sucht Bewerberlinnen für folgende Posten: - Projektleiter/in, i - Jurist/in - Buchhalter/in, - Sekretärin. Es ist unbedingt erforderlich, dass der/die Bewerber/in neben der ungarischen Sprache Deutsch und/oder Englisch in Wort und Schrift, auf hohem Niveau beherrscht. Ihre Bewerbung mit Foto richten Sie bitte an die HUNGAROSWISS Budapest Rt., International Trade Center, 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. Il Jeszenszky sürgeti az emberi és kisebbségi jogok megvédését (Folytatás az 1. oldalról) York Times máris úgy értelmezi a BT-ülés - Major által ismertetett - nyilatkozatát, amelyet a nagykövetek csütörtök estére véglegesítettek, hogy a főtitkárnak az ENSZ történetében először a nevezetes 43. alapokmánycikkelyre kellene építenie javaslatait, s így valóban létre is jöhetne az állandó ENSZ-sereg (és akad már nemzetközi jogász, aki félmilliós haderőt tudna elképzelni, mások inkább - és ez a valószínűbb - jóval kisebb, ám gyorsan bevethető erőre gondolnak). A soros BT-elnök brit kormányfő által lapzártánk idején ismertetett nyilatkozat is hangsúlyt ad annak, hogy a Biztonsági Tanácsnak immár rendelkeznie kellene „az eszközökkel”, hogy ne csak a „preventív” és közvetítő diplomáciai feladatait láthassa el, hanem „a békecsinálást és békefenntartást" is. S ehhez a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ENSZ számára „a szükséges anyagi és pénzügyi forrásokat”. A New York-i (hatalmas rendőri erővel körülvett) üvegpalotába érkezett tudósítósereget mindenesetre a világszervezet pénzügyi helyzetét és az eddigi 23 békefenntartó akciójának összesen majd hatmilliárd dollárra rúgó kiadásait tálaló listák várták (a jelenleg tíz akció évi hétszázmillióba kerül). A BT-csúcs ténye is jelzi, hogy a világ ,fordulóponthoz" érkezett - mondta a nyitánykor Major, aki az ülés céljának minősítette, hogy „meg kell mutatnunk a világnak: a Biztonsági Tanács egyetértésben működik”. A felszólalások ezt igazolták is. Hiszen láthatóan mindenki fokozni kívánja az ENSZ béketeremtő tevékenységét, mert többen is követték Butrosz Gáli főtitkár gondolatmenetét: a hidegháború lezártával elsősorban az emberi jogi, etnikai és más kisebbségi konfliktusokra lehet számítani. Új értelmezést kap a nemzeti szuverenitás is, hiszen az azzal való „visszaélés” veszélyezteti a globális békét - fejtegette a főtitkár, s javasolta, hogy rendszeresítsék a mostanihoz hasonló BT-csúcsokat. Butrosz Gáli szerint sürgősen meg kell találni az ENSZ taglétszámát is érintő „globális demokratizálódási folyamat” kezelésének leghatékonyabb módját. Mitterrand francia elnök is „eszközöket” kért-keresett „globális akciókhoz”, és midjárt fel is ajánlott egy héten belül bevethető ezer katonát, míg Jelcin úgy vélte, a politikai és polgári jogok biztosítása „nem belügy, hanem az alapokmány előírta kötelezettség”. Ennek „egyetemes normává” kell válnia - hangsúlyozta az utódállamok nemzetközössége nevében is a Nyugatnak és a kiemelten említett Egyesült Államoknak „immár nem csupán partnereként, hanem „szövetségeseként” beszélő orosz elnök. Jeszenszky felszólalásának is ez volt a fő mondanivalója. Külügyminiszterünk hangsúlyozta, hogy az ENSZ békefenntartó tevékenysége immár nem csupán „válságlokalizálás” legyen, hanem „a demokratikus értékek, az emberi jogok tiszteletben tartását biztosítva” számolja fel a válsággócokat. Jeszenszky „példaértékűnek” minősítette az ENSZ- beavatkozást a fenyegetett kurdok megvédésére Irakban. Bush elnök fejtegette, hogy az ENSZ-nek szerepet kell játszania a világméretű demokratizálódás megerősítésében, hiszen „az igazi demokrácia több, mint többségi uralom”, a demokratikus elveket és jogokat maradéktalanul biztosítani kell, „nehogy a többség akaratából többségi önkény lehessen”. S ez „túlmutat a határokon” - közölte az amerikai elnök, így külügyminiszterünk is okkal adhatott hangot aggodalmunknak a jugoszláviai magyarok kisebbségi és emberi jogainak „sorozatos és rendszeres megsértése" miatt, sürgetve ENSZ-erők küldését és a területi és kulturális autonómiát valamennyi nemzetiségnek. (Jeszenszky csütörtök esti ötvenperces tárgyalásán a főtitkárral elsősorban a jugoszláviai témát vitatta meg.) Megragadta az alkalmat a volt Szovjetunió ENSZ-örököseként, vagyis az állandó BT-tagság birtokosaként Major által üdvözölt orosz elnök, hogy hangot adjon Moszkva törekvésének a még nagyobb fegyvercsökkentésre, s ezt Bush percek múltán ,kunstruktívnak minősítette, beharangozva egyben a szombati - és a maga nemében első - amerikai-orosz csúcstól várható „közös lépéseket". Jelcin pedig nemcsak az arzenálok átfogó leépítését említette, hanem megpendítette, hogy ejött az ideje egy „globális védelmi rendszer" létrehozásának az amerikaiak SDI-programjának „átorientálásával” és az orosz védelmi technológia felhasználásával. Vagyis igazolódni látszik a hét eleji jóslat, hogy Moszkva és Washington immár hagyja majd kimúlni az ABM-szerződést, és kibontakozhat valamilyen közös rakétavédelmi program (Jelcin különben tudatta, hogy Oroszország tisztában van felelősségével, s biztosítja fegyverszakértői megélhetését, magyarán: nem engedi őket szétszéledni, de legalábbis rossz rezsimek karjaiba futni. Avar János Moszkvai cáfolat Az atomtudósok nem utaztak külföldre r ·-■ Ύ: --crTf rc.r :: r■'rr*.rr‡V fi -‘Γ: ·ΓΓ ' ‘rtV ? ffi (Tudósítónkról) MOSZKVA - kategorikusan cáfolta az Oroszországi Föderáció tudományos ügyekért felelős minisztere azokat a híreszteléseket, amelyek szerint orosz atomtudósok dolgoznának Líbiában és Irakban. A nyugati politikai körökben nagy nyugtalanságot kiváltó feltételezéseket ugyancsak alaptalannak minősítette a pénteki Komszomolszkaja Pravda hasábjain a szovjet katonai nukleáris program nyilvánosság előtt első ízben megszólaló vzetője, Mihajlov professzor. Elvileg bármely atomkutató fizikus elkezdhet tevékenykedni a katonai szférában - fejtette ki Mihajlov -, de a legkisebb eredményekhez is legalább öt-tíz évre lesz szüksége. A Komszomolszkaja Pravda kérdésére válaszolva Mihajlov eleddig teljesen titkosnak számító adatokat árult el arról, hányan is vesznek részt jelenleg a néhai Szovjetunió területén az atomfegyverzetek előállításában. A professzor szerint több mint százezren dolgoznak az „Ágazatban”, akik közül mintegy tíztizenötezren vannak valóban titkos információk birtokában. A,finom technológiákról” elsődleges fontosságú ismeretekkel két-háromezernyien rendelkeznek. A Komszomolszkaja Pravda interjúalanya megerősítette, hogy a szóban forgó szakértők külföldre utazását továbbra is korlátozzák. Mihajlov cáfolta, hogy orosz tudósok atomfegyver létrehozásában segédkeznek „keleti országokban”. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy kollégáinak lehetőséget kell nyújtani a Nyugattal folytatandó közös békés célú kutatási programokban való közreműködésre. Addig is, vigasztalásképp Borisz Szaltikov, az orosz kormány tudományos kérdésekben illetékes minisztere pénteki sajtóértekezletén bejelentette: Jelcin elnök megbízta a kabinetet, hogy pótolja a hadiipari komplexum atomtudósai számára az inflációból adódó jövedelemkiesést. Moszkvában egyidejűleg döntés született arról, hogy a két „atomváros”, Arzamasz-16 és Krasznojarszk-70 különleges státust kap. Szaltikov tudomása szerint egyébként az oroszországi akadémiai intézetekből mintegy öthatezer tudós kötött néhány évre szóló szerződést nyugat-európai, amerikai, izraeli és japán egyetemekkel és cégekkel; többségük matematikus, fizikus, biológus, kémikus. Vida László Nemzetközi élet Azeri támadás Hegyi-Karabahban Moszkvából jelenti az MTI. Az azeri katonai erők pénteken nagyszabású támadást indítottak Hegyi-Karabahban. Az orosz televízió és a NeGa orosz sajtóügynökség jelentései szerint a harckocsizó egységek támogatta offenzívát az autonóm terület határától néhány kilométerre lévő Agdamból indították Karabah központja, Sztyepanakert irányában. Helyi források szerint a közigazgatásilag Azerbajdzsánhoz tartozó, ám többségében örmények lakta Hegyi-Karabah elleni támadásban több ezer fegyveres vesz részt. A NeGa úgy tudja, hogy a támadásnak vannak áldozatai is. A behatoló erők kezére került Hram település. A beszámoló kitér arra is, hogy örmények védelmezik Askeran városát, és harcok folynak több más településért. Ajaz Matulibov azeri elnök csütörtökön sürgette a Nemzeti Gárda (fegyveres erők) lehető leggyorsabb megerősítését az után, hogy kedden egy azeri polgári helikoptert ért rakétatalálat Hegyi-Karabah felett, és a támadásnak több mint negyven áldozata volt. Szlovák kormányhatározat Bősről Pozsonyból jelenti az MTI. A szlovák parlament pénteken a bősi vízi erőmű építésének befejezése mellett foglalt állást. A Jan Carnogursky szlovák kormányfő által beterjesztett javaslat mellett 76 képviselő szavazott, míg 12-en ellene foglaltak állást. Carnogursky a szavazást megelőző beszédében hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia számára csak olyan megoldás fogadható el, amely lehetővé teszi az áramtermelést és a hajózást Kijelentette, hogy azt az áramot amit 1990 óta viszonylag olcsón termelhettek volna meg, még mindig valutáért kell importálni. Hangsúlyozta emellett, hogy a Duna-Rajna-Majna csatorna szeptemberi megnyitásával jelentősen megnő majd a hajóforgalom. Carnogursky leszögezte, hogy további kutatások és szakértői vizsgálatok nem hátráltathatják a bősi beruházás befejezését * Összecsapások Algériában Algírból jelenti az MTI. Tüzet nyitottak pénteken a karhatalmi erők az algíri Esz-Szunna mecsetből kijövő tömegre. A mecsetet a rendőrségi és katonai erők már korábban körülvették. Szemtanúk szerint az incidens az ima után történt, amikor a mecsetből kijövök ócsárolni kezdték a biztonságiakat. A lövöldözésben néhányan megsebesültek. Meg nem erősített hírek szerint egy másik összetűzés is történt A rendőrség figyelmeztető lövéseket adott le az algíri egyetem területén lévő mécsetnél, hogy az imára igyekvő tömeget szétoszlassa. Az ima végeztével letartóztatták Sejk Jazid fundamentalista imámot, az algíri Esz-Szunna mecset papját. Washington üdvözölte a phenjani döntést Tokióból jelenti az MTI. Az amerikai külügyminisztérium képviselője üdvözölte azt a tényt, hogy Észak- Korea aláírta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) biztonsági szerződését, közismert nevén az atomsorompó-egyezményt, és sürgette Phenjant a szerződés mihamarabbi ratifikálására és életbe léptetésére. Az észak-koreai hivatalos hírügynökség közlése szerint Phenjan pénteken ismét megerősítette, hogy a lehetséges legrövidebb határidőn belül ratifikálni fogja a szerződést, ezt követően pedig „becsülettel” be fogja tartani azt Üdvözölte a kissé „megkésett” lépést pénteken a dél-koreai külügyminisztérium képviselője is. Visszafogottan reagált a nukleáris berendezéseinek ellenőrzését lehetővé tevő phenjani döntésre pénteken Vatanabe Micsio japán külügyminiszter. Azt mondta, hogy alapjában a lépés derűlátásra ad okot, de meg kell várni, hogyan ülteti át Phenjan a gyakorlatba a szerződést. Japán érdeklődéssel várja az észak-koreai nukleáris létesítmények listáját, amelyet Phenjan a megállapodás értelmében át kell adjon a bécsi ügynökségnek. A romániai helyhatósági választások előestéjén A kormánypárt vereségét jósolják a közvélemény-kutatók BUKAREST - Az FRSOP (a közvélemény tudományos vizsgálati intézetének román nyelvű betűszava) fővárosi vizsgálatot végzett a küszöbönálló helyhatósági választásokkal kapcsolatos állampolgári véleményekről. A kérdőíves válaszok feldolgozása utáni nagy meglepetés - ami percek alatt mozgósította az összes politikai erő hadállásait -, hogy ha most zajlanának le a választások a megkérdezetteknek a 48 százaléka adná a voksát az ellenzéki erőket tömörítő Demokrata Konvenció polgármesterjelöltjeire; e testületben a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ is részt vesz. Igaz, a választók közel fele nem rendelkezik megfelelő információkkal, hogy tudatosan választhasson a harmincvalahány fővárosi polgármesterjelölt egyikére. Ami a tanácsosi helyekre leadott szavazatok lehetséges megoszlását illeti, a Demokrata Konvenció jelöltjei 62 százalékos esélyre számíthatnak! Ez azt jelenti, hogy a mindkét esetben második helyre szoruló kormánypárt, a Nemzeti Megmentési Front csak 19, illetve 20 százalékos „népszerűséggel” dicsekedhet. A közvélemény-kutatások eredményeit általában komolyan vevő kormánypárti politikusok máris elkezdték a harcot: azzal vádolják a televíziót, hogy a média nem szentel elég figyelmet a frontnak, s azt kérik, hogy a Demokrata Konvenciónak is csak egyetlen pártot megillető időhöz legyen joga. Olyan intézkedést azonban, amely újra a javukra billenthetné a választók rokonszenvét, senki sem tudott kitalálni. Cseke Gábor Majjjar Nemzet 3 Zárt ajtók mögött győzködték a krajinai vezetőt A csonka államelnökség sorsdöntő belgrádi ülése ÚJVIDÉK - Sikerül-e jobb belátásra bírni Milan Babics krajinai vezetőt, akinek makacssága késlelteti a kéksisakosok Jugoszláviába vezénylését, s veszélybe hozhatja még magát a Vance-tervet is? Erre, tehát Babics megregulázására vállalkozott a csonka államelnökség, amelynek kibővített ülése pénteken kezdődött meg Belgrádban, s még lapzártakor is tartott a győzködés a zárt ajtók mögött. A helyzetismerők többségének véleménye szerint nem kétséges, hogy melyik politikai irányzat kerekedik felül: Babicséknak engedniük kell. Az ülésen jelen vannak a „föderáció”, Szerbia és Crna Gora legfelsőbb szerveinek képviselői, a boszniai képviselők, akik hajlandók az együttműködésre és természetesen a szerb Krajina vezetői. Sorsdöntőnek nevezték az ülést, mert okkal lehet attól tartani, hogy ha a békeerők idevezénylésének kedvező pillanatát elszalasztják, kiújulhatnak a harcok, s minden eddigi eredmény megsemmisülhet. A kéksisakosok érkezésének ugyanis a legnagyobb, szinte egyedüli akadálya ebben a pillanatban a fontosságának tudatában sütkérező Babics. Közben pedig ismét hallatnak magukról a szélsőséges pártok, s nem tudni, véleményük elintézhető-e egyetlen kézlegyintéssel? „Előbb lesz Budapest szerb, mint Újvidék magyar város", jelentette ki például Zorán Milunovics, a Néppárt alelnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón. Szerinte a szerb diplomácia tehetetlensége, valamint a hadsereg gyávasága miatt Magyarország is nyílt területi igényekkel lép fel, és magának követeli a Vajdaságot. Ezen törekvéseket meg kell akadályozni, mondta, s „figyelmeztette Antallt és az őt körülvevőket”. Az újvidéki Magyar Szó tudósítása szerint követelte, hogy Szerbia ismerje el Krajinát, s felháborodásának adott hangot, hogy „a napokban a hadsereg megkezdte a haditechnika és az egységek kivonását Krajinából”(!). A szélsőséges párt alelnöke azt üzente, hogy nem Gavrilo Princip volt az utolsó elvhű szerb. Είτε kértek pontosítást az újságírók, hogy vajon a Szerb Nemzeti Megújhodás után ez a párt is a terrorizmus útjára lép. Milunovics kifejtette, hogy a németek, az osztrákok és a magyarok „állami terrort” alkalmaznak a szerbek ellen, s ez ellen kell védekezni. „Nem vagyunk terroristák, de az ilyen erők bármelyik pillanatban aktivizálódhatnak”, mondta, s folytatta. „Ha Krajinában a szerb gyerekek remegnek félelmükben, akkor mi nem fenyegetünk, hanem ígérjük, hogy mindenki remegni fog!” Tiltakozott az ellen, hogy a hadsereg kivonul Macedóniából, szerinte a macedón nemzet nem is létezik. Ha a „szkopjei köztársaság” függetlenné válik, gyorsan Bulgáriához kerülne, s Szófia szemet vetne Nisre, Vranjéra és Leskovacra is. Boszniát pedig megfenyegette, hogy ha a függetlenségre szavaz, akkor „a háborúra, a halálra és a rombolásra szavaz”. Egy másik éppen ilyen szélsőséges sajtóértekezleten - amelyről szintén a Magyar Szó számolt be részletesen - Seselj csetnikvajda gyakorlatilag a lakosságcsere megkezdésére szólított fel. A Szerb Radikális Párt vezetője szerint a szerbeket a Krajinából elmenekült horvátok házaiba kell betelepíteni, hiszen a horvátok is beköltöztek a más területekről elköltözött szerbek házaiba, mondta Seselj. Közben a macedón kormány döntése értelmében a köztársaság hamarosan megalakítja saját hadseregét. Athéni Tanjug-hír szerint pedig 1200 páncélozott jármű és 170 tüzérségi harci eszköz érkezik két hét múlva Görögországba az új NATO- csomagban. A török kormány a jövő hét elején meghozza a végső döntést Macedónia elismeréséről. Természetesen a két nyugati köztársaság függetlenségét is elismeri, Bosznia kérdését azonban még „nyitottnak” tartja, illetve megvárja a népszavazás eredményét A kosovói Istók melletti faluban pénteken fegyveres összetűzés robbant ki a különleges rendőrségi alakulat és a „polgárok egy csoportja” között, adta hírül a Tanjug Pristinából. Két albán nemzetiségű polgár életét vesztette. A rendőrök közül senki sem sérült meg. Egyébként eltérő verziók láttak napvilágot arról, hogy ki támadott. Sebestyén Imre Az EBEÉ bakui kísérlete precedenst teremthet (Folytatás az 1. oldalról) megerősítik az EBEÉ elkötelezettségét a válság komplex rendezése s az ENSZ békefenntartó erők mielőbbi helyszínre érkezése mellett. Horvátország és Szlovénia vélhetőleg hamarosan teljes jogú tagja lesz az európai fórumnak - egyébként sajtónyilatkozatában Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter úgy vélekedett, hogy ez már március végén bekövetkezhet, amikor kezdetét veszi a Helsinki II. értekezlet. A konszenzus elvének áttörése mellett Gyarmati István további lényeges eredménynek minősítette, hogy a prágai találkozó jelentős lépést tett a válságkezelő mechanizmus továbbfejlesztése felé. A helsinki értekezlet elé sikerült olyan elképzeléseket kidolgozni, amelyekbe belekerült annak lehetősége is, hogy állítsanak fel EBEÉ békefenntartó erőket. Az értekezletről kiszivárgott hírek szerint ezt a felvetést különösen német, olasz és csehszlovák részről támogatták, miközben az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország fenntartásait hangoztatta az ENSZ eddigi feladatkörének megkettőzése miatt. Mint Gyarmati István megemlítette, a kérdés konkretizálásában a jövőben vagy a NATO, vagy a Nyugat-Európai Unió játszhatna meghatározó szerepet, ám erről egyelőre nincs döntés. A magyar nagykövet kiemelte azt is, hogy a találkozó résztvevői között - Románia kivételével - általánossá vált a felismerés: a jövőben a kisebbségek az európai konfliktusok fő forrásai lehetnek, a kisebbségi problémákat tehát egyben biztonsági kérdésként kell kezelni. A helsinki értekezleten a francia-német egyeztetett javaslatnak megfelelően megvitatják az EBEÉ közvetítő döntőbírói intézményének a létrehozását. Gyarmati szerint sajátos szerepük lehet a tényfeltáró jelentéstevő misszióknak is, így például az Azerbajdzsánba induló küldöttség nemcsak azt jelenti, hogy az EBEÉ Karabahban aktív tevékenységre vállalkozik, de egyben precedens is születik. Eszerint a biztonsági fórum nemcsak egy egész állam tevékenységére, hanem annak egy adott területére is összpontosíthatja figyelmét. A magyar nagykövet értékelése szerint az európai együttműködés jövőjének kialakításában „két iskola” van jelen. Az egyik abból indul ki, hogy a meglévő nemzetközi szervezetek közül a leghatékonyabbnak kell megoldani a problémákat, s ez az adott körülmények között elsősorban az Észak-atlanti Szervezet. A másik iskola szerint földrészünk problémái olyan jellegűek, hogy egyetlen szervezet sem képes valamennyit átfogni, így meghatározott területeken mindegyiknek megvan a maga kiemelt feladata. A közeli hónapokban egyébként Budapest is aktívan bekapcsolódik az európai együttműködés munkájába. Júliusban a magyar főváros lesz a házigazdája az EBEÉ parlamenti közgyűlésének, amelynek előkészületi munkái - mint az a prágai dokumentumban is megfogalmazódott - máris megkezdődtek. Lambert Gábor