Magyar Nemzet, 1992. március (55. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

4 Msgn Nemzet Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1992. március 2. HÍREK MAGAS SZINTŰ MNB-KÜLDÖTTSÉG utazott Japánba az évente szokásos üzleti látogatásra. Az utazás legfonto­sabb célja az üzleti kapcsolatok átte­kintése, a japán partnerek személyes tájékoztatása - mondotta Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke szombaton az MTI érdeklődésére. Az ez évi út egyben az MNB elnökének, Bod Péter Ákosnak a bemutatkozó látogatása is lesz az MNB japán kormányzati és üz­leti partnereinél. Az utazás során ün­nepélyesen is aláírták a közelmúltban lezajlott 30 millióra jen értékű magyar kötvénykibocsátás dokumentumait is. AZ 1956-OS FORRADALOM történeté­vel foglalkozó előadás-sorozat indul március 11-én a Budapesti Történeti Múzeum Királypincéjében. Az előadá­sok címe: A forradalomhoz vezető út; A forradalom napjai; 1956: Magyaror­­szág-Algéria-Szuez; A hruscsovi Szov­jetunió és 1956, valamint A forradalom utáni megtorlás és a kádári konszolidá­ció. A szerdánként rendezett előadáso­kat Litván György, Varga László, Salgó László, Krausz Tamás és Rainer M. Já­nos tartja. Április 29-én a középiskolai IV. osztályos történelmi olvasókönyv vi­táját rendezik a Királypincében. KÖZJEGYZŐ JELENLÉTÉBEN szomba­ton az MSZDP Országos Pártválaszt­mányi ülést tartott. A testület kinyilvá­nította: Petrasovits Annát nem tartja a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnökének. A választmány to­vábbra is a párt bejegyzett képviselő­jének Baranyai Tibort ismeri el. Az MSZDP választmánya megtárgyalta, és úgy határozott, hogy erősíteni kí­vánja a szakszervezetekkel a kapcso­latokat. A választmány döntést hozott a párt 38. rendkívüli kongresszusá­nak időpontjára és helyszínére: ápri­lis 25-26-án rendezik meg a kong­resszust a Csepeli Munkásotthonban. NYÍLT ÉS ŐSZINTE LÉGKÖRŰNEK mi­­nősítette a bukaresti megbeszéléseket a román védelmi minisztérium a Rom­­pres hírügynökség által vasárnap köz­zétett tájékoztatásában az Annus An­tal altábornagy, honvédelmi minisztéri­umi államtitkár, Für Lajos honvédelmi miniszter személyes képviselője által vezetett katonai küldöttség látogatásá­ról, amelyre a két hadsereg együttmű­ködési keretegyezménye alapján ke­rült sor. A küldöttséget fogadta Nicolae Spiroiu román nemzetvédelmi minisz­ter, és a megbeszélések középpontjá­ban annak elemzése állt, hogyan ha­lad a két hadsereg közötti együttműkö­dési­ tervek megvalósítása. A felek köl­csönösen tájékoztatták egymást a két hadsereg korszerűsítésének jelenlegi helyzetéről, és ennek során megállapí­­tották: Románia és Magyarország kato­nai doktrínái védelmi doktrínák. A MEDVES-FENSÍK ALJÁBA meghúzó­dó szlovákiai magyarlakta és nógrádi falvak adtak találkozót egymásnak va­sárnap a határ menti Cered község­ben. A határ két oldalán 13 falut fűz össze a Medves, közülük ezúttal 11 település lakói ismerkedtek, barátkoz­tak egymással. A délutáni fórumon Bégány Attila, a Miniszterelnöki Hiva­tal határon túli magyarok titkárságá­nak kormányfőtanácsosa annak a re­ményének adott hangot: a határ két oldalán élő, rokoni. Baráti szállakkal is összefűzött emberek belátható időn belül könnyen átjárható határokon át kerülhetnek közelebb egymáshoz. A PÁRTOK ÉS MOZGALMAK minden­re kiterjedő párbeszédének megkez­dése érdekében rendezett nemzeti fó­rumot vasárnap a Jurta Színházban a Magyarok Nemzeti Szövetsége. A rendezvényen a Jurta néhány állandó vendégén kívül összesen 12 mozga­lom vezetői vettek részt és fejtették ki véleményüket a „Mai parlament mint a demokrácia csődje" című vitában. Élénk érdeklődés kísérte Nagy László­nak, a gyűlés házigazdájának felszó­lalását, aki az ebédszünetben rende­zett sajtótájékoztatón egyebek között kifejtette: elérkezett a számonkérés időszaka, amikor minden pártnak el kell végeznie önmaga nevesítését. Minden politikai erőnek szembe kell nézni saját múltjával, jelenével és jö­vőjével. Ez az önmegvallás létkérdés Magyarország számára. A POLGÁRI VÉDELEM alapvető felada­ta az elmúlt egy év során módosult. A szervezet ma már elsősorban nem a háborús körülmények közötti tenniva­lókra készül fel, hanem arra, hogy egy esetleges katasztrófa esetén hogyan le­het a polgári lakosságot menteni. Ilyen meggondolásból szerveztek technikai bemutatót vasárnap a Fővárosi Polgári Védelmi Parancsnokság kiképzőbázi­sán. Ambris József, alezredes, törzs­­parancsnok-helyettes elmondotta: a Belügyminisztérium irányítása alá ke­rült szervezetnek alaposan fel kell ké­szülnie technikailag arra, hogy eleget tehessen új feladatainak. A kassai kormányprogram kárvallottjainak találkozója Jogorvoslást és jóvátételt­ ökumenikus istentisztelettel­ kez­­dődött szombaton délelőtt a Marczi­­bányi téri Krisztus király-templom­ban az 1945-ös csehszlovák kassai kormányprogram kárvallottjainak találkozója a Rákóczi Szövetség szervezésében, amely a művelődési házban egésznapos méltóságteljes emlékezéssel folytatódott. A cseh-szlovák kormány 1945. április 5-én Kassán tette közzé első programját, amely a csehek és szlo­vákok teljes egyenjogúságának ki­mondása mellett a mintegy 800 ezer fős szlovákiai magyar kisebbséget kollektívan felelőssé tette és bűnössé nyilvánította Csehszlovákia felbom­lásáért. Az aktív antifasiszták kivéte­lével a magyarságot megfosztotta ál­lampolgárságától, amelyet csak 1948 októberében kapott vissza. A magya­roknak nem adhattak földet a föl­dosztás folyamán, sőt a május 30-án hozott dekrétum a magyar nemzeti­ségű állami tisztviselőket, köztük a tanárokat és a tanítókat is azonnali hatállyal elbocsátotta állásukból. A kassai kormányprogrammal a felvidéki/szlovákiai magyarság a tel­jes jogfosztottság állapotába került. A cseh-szlovák kormány kezdetben minden ott élő magyart ki akart tele­píteni, de miután ezt Potsdamban a szövetséges hatalmak nem hagyták jóvá, lakosságcserével kívánta céljait megoldani. Kétszázezer magyart akart egyoldalúan Magyarországra telepíteni, a megmaradtakat pedig visszaszlovákosítani (reszlovakizál­­ni). Ez utóbbit annak az elméletnek az alapján, miszerint a Szlovákiában élő magyarok nem mások, mint ko­rábban elmagyarosított szlovákok. Ezzel egy időben megkezdték a szlo­vákiai magyarok Cseh-, illetve Mor­vaországba való tömeges deportálá­sát. Az akció során embertelen körül­mények között mintegy hatvanezer kisparaszti családot szakítottak el ősi szülőföldjéről, s kényszerítettek mezőgazdsági cselédsorsba. 1947 ta­vaszán kezdték meg a csehszlo­vák-magyar lakosságcserét, ennek keretében - 1949 nyaráig - 76 ezer magyart telepítettek át az anya­országba, rajtuk kívül majd ötven­ezren menekültek át. Ezek a tények, a tanulságosak számosak. Erre figyelmeztetett a kas­sai kormányprogram kárvallottjainak találkozóján a szónok, Katona Ta­más külügyi államtitkár. Európa vég­re felismerte, a nemzetiségi kérdés megoldatlansága veszélyezteti a leg­jobban a béke és biztonság megte­remtését. Mind világosabban kitűnik, ott, ahol rosszul bánnak a nemzeti ki­sebbségekkel, diszkriminációt alkal­maznak velük szemben, ott szó sincs demokráciáról. A magyar kormány két éve különösen fontosnak tartja e gondok nemzetközi szintű megoldá­sát annak tudatában, hogy a határok tologatása nem megoldás, hiszen újabb százezrek kerülnének kisebbsé­gi sorsba. A határok légiesítése a cél, így a határainkon túl élő magyarság megtalálhatná a közvetítő szerepét a szomszéd népekkel, hiszen nem ér­dekünk az utóbbiak elszigetelése. Az együttműködésünk velük sajnos - és nem a mi hibánkból - korántsem ki­elégítő, kivéve a visegrádi hármakat, bár abban is sok még a kihasználat­lan lehetőség. A kisebbségi kérdés kezeléséhez - hogy ne vezessen olyan robbanáshoz, mint Jugoszlávia esetében - elengedhetetlen egy euró­pai döntőbíróság folyamatos műkö­dése, amely összehozza a pereskedő­ket. Jó szolgálatot tett a prágai biz­tonsági értekezlet is - mondotta. A felvidéki magyarság küzdelmes évei címmel Duray Miklós, a szlová­kiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke arról szólt: az immár több mint négy évtizede a szlovákiai magyarság ellen elkövetett megtorlás hatása máig tart, hiszen beépül a mai csehszlovák törvénykezésbe. Mindmáig nem tör­tént meg az 1945 és 1948 között ho­zott magyarellenes, jogfosztó rendel­kezések következményeinek felszá­molása, illetve az érintettek kárpótlá­sa. A mai cseh-szlovákiai politikai helyzetben a szónok nem lát esélyt ar­ra, hogy a kassai kormányprogram diszkriminációs, magyarellenes intéz­kedéseit hatálytalanítsák. Annak el­lenére, hogy a prágai köztársasági hi­vatal mellett alakulóban van egy szak­mai-politikai bizottság, melynek állí­tólagos feladata a jogorvoslás megke­resése. A mai napig nem derült ki, hogy az érintettek milyen körét akar­ják bevenni a kárpótlásba. Végezetül felolvasták a szövetség nyilatkozatát a kassai dekrétum tár­gyában: ,A felvidéki magyar kisebb­ség, a vox humana népének a nevében, Esterházy János, Fábry Zoltán, Győry Dezső, Peéry Rezső, Szalatnai Rezső szellemi örökségére hivatkozva felkér­jük a magyar kormányt: kövessen el mindent a csehszlovák, valamint a szlovák kormánnyal folyatandó tár­gyalásokon az eddig megtagadott jó­vátétel érdekében. Nem lehet úgy béke ebben a régióban, és nem képzelhető el a visegrádi hármak zavartalan együtt­működése, ha a kassai benesi-gott­­waldi kormányprogram, annak min­den következményével együtt tovább mérgezheti a levegőt népeink között” - szögezi le a dokumentum. (botlik) Fidesz-frakció Új munkamegosztás (MTI) A Fidesz-frakción belüli új munkamegosztásról döntött a hét vé­gén Berekfürdőn tartott kétnapos ülé­sén a párt országgyűlési képviselő­­csoportja - ezt vasárnap Karcagon sajtótájékoztatón jelentette be Orbán Viktor frakcióvezető. Elmondta: kül­ső szakértők bevonásával a kor­mányzati struktúrához igazodó kabinetrendszert hoznak létre a frakció keretében. Személyi változásokról is dön­töttek: április 1-jétől az Országgyű­lés alkotmányügyi, törvényelőkészí­tő és igazságügyi bizottságának munkájában Áder János helyett Trombitás Zoltán, a nemzetbiztonsá­gi bizottságban Fodor Gábor helyett Wachsler Tamás vesz részt. A költ­ségvetési, adó- és pénzügyi bizott­ságban Ungár Klára helyett lesz más képviselő, akinek személyéről ké­sőbb döntenek. A parlamenti frakció időszerű poli­tikai kérdésekkel is foglalkozott. Kiala­kították álláspontjukat a Zétényi-Ta­­kács-féle törvényről, amelyet az Alkot­mánybíróság döntésének várható keddi nyilvánosságra hozatala után ismertet­nek. Hosszú vitát folytattak a politikai érdeklődés homlokterébe került abor­tuszról. Élesen bírálja a Fidesz a kor­mány kisebbségi törvénytervezetét Mint azt a sajtótájékoztatón Németh Zsolt kifejtette: a tervezetben nemzeti kisebbségi diszkrimináció érvényesül, s a n­emzeti, illetve az etnikai csoportok megkülönböztetésével „visszaköszön a kádári különbségtétel". A Fidesz-frak­­ció szerint az ország presztízsveszteség nélkül csak akkor kerülhet ki ebből az ügyből, ha a kormány visszatért a múlt év őszén a kisebbségi kerekasztallal együttműködve kialakított s a fiatal de­mokraták által is elfogadhatónak ítélt konszenzushoz. Zöldfórum: vad viták Bár még csak az előkészítés stá­diumában vannak olyan törvények, mint a föld-, a természetvédelmi és az erdőtörvény, az már most is lát­ható, hogy a vadgazdálkodás és a vadászat szabályozása kapcsán je­lentős nézetütközésekre lehet szá­mítani. A Fidesz zöldfrakciójának szombati fórumán ízelítőt kaphat­tunk az eltérő érdekek motiválta el­­képzelésözönből. Már a látszólag legközhelysze­­rűbb szükségletben, a vadak állami tulajdonlásában sem mindenkivel ér­tett egyet, mondván, az a tulajdonos, aki jogszerűen elejti a vadat. A kulcskérdés valójában a vadászati jog birtoklásának a kérdése. Az egyik alternatíva, hogy ez a föld tu­lajdonosát illesse meg, ezt azonban mások vitatják. A kétharmados többséggel elfogadott helyi önkor­mányzatokról szóló törvény az ön­­kormányzatoknak juttatja mindazt a bevételt, amely közigazgatási terüle­tén a vadászati jog hasznosításából származik. Nehezíti a dolgot, hogy jelenleg még nem egyértelmű, kik is lesznek és milyen arányban a föld tulajdono­sai. Ennek megfelelően az érdekvé­delem és a lobbyzás mai összképe meglehetősen torz. Abban azonban többnyire egyetértenek az érintettek, hogy csak belföldi személyek lehes­senek jogosultak a vadászati jog gyakorlására. Sokan kifogásolták az erdő-, és vadgazdálkodás mesterséges szétvá­lasztását. Az utóbbi huszonöt évben a kívánatosnál nagyobb mértékben nőtt hazánkban a nagyvadállomány, például a szarvasok száma három­szorosára, a vaddisznóké az ötszörö­sére, az őzeké a hétszeresére, míg a dámvadaké és a nem is őshonos, de nagy károkat okozó muflonoké a nyolcszorosára emelkedett. A vad­állomány által okozott erdészeti ká­rok valós nagyságát felmérés hiányá­ban nem is ismerjük. Vitákat vált ki a szakemberek körében viszont, hogy a nagyvadgazdálkodás szabályozását szabad-e erdészeti hatáskörbe adni. A Földművelési Minisztérium véleménye szerint a vadászati jogot a föld tulajdonához kell kötni, mert csak így biztosítható az élőhelyekkel való egységes gazdálkodás. Várha­tóan a jövőben az alacsony aranyko­rona-értékű földek egy részét nem fogják művelni, s a vadgazdálkodás is alternatívája a hasznosításnak. Nem ésszerű ellenérv az, hogy az új tulajdonosok kiirtanák a vadakat. Azt azonban mindenképpen tör­vénnyel kellene szabályozni, hogy a vadászterületek alsó határa négyezer hektár legyen. (krajczár) Száz esztendeje született Apor püspök (MTI)­­Apor Vilmosra emlékezett szombat esti ünnepi ülésén a Keresz­ténydemokrata Néppárt a vértanúhalált halt győri püspök születésének 100. év­fordulóján. Surján László, a KDNP el­nöke arra buzdította a mai kor emberét: merítsen erőt a püspök példájából, és ne riadjon vissza a nehézségektől. Gyulai Endre szeged-csanádi megyés püspök Apor Vilmos lelki nagyságának gyöke­reit keresve a családi otthon és az isko­lai neveltetés fontosságát hangsúlyozta. Vértanúhalálát a gondjaira bízott embe­rekért érzett felelősség, a kiállás feleme­lő példájaként méltatta a megyés püs­pök. A ma 100 éve erdélyi történelmi család sarjaként született Apor Vilmos életét 1945 húsvétján három orosz go­lyó oltotta ki. A püspökre a részeg kato­nák azért lőttek rá, mert nem engedte el­hurcolni a püspökség pincéjében rejtőz­ködő menekülteket. A püspökre emlékeztek szomba­ton a győri székesegyházban is. A tu­dományos ülésen jelen volt Keresztes Sándor hazánk vatikáni nagykövete, Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke is. Vér­­tanúsága okán Apor Vilmos boldoggá avatási ügye folyamatban van. Esti Hírlap Franka a lap élén A tulajdonosi többség jogával élve a Hírlapkiadó Vállalat igazgatótanácsa Franka Tibor személyében felelős szerkesztőt nevezett ki az Esti Hírlap élére. Erről Bodnár Lajos, a lap Szer­kesztőségi Alapítványa kuratóriumi elnöke vasárnap tájékoztatta az MTI-t A 80 százalékban hírlapkiadói, 20 szá­zalékban alapítványi tulajdonban lévő lap munkatársai előtt Franka először még mint főszerkesztőjelölt mutatko­zott be, és beszámolt terveiről, elkép­zeléseiről. Az „ismerkedési délutánt” követően került sor a szerkesztőség titkos szavazására, amelynek során Franka főszerkesztői kinevezése mel­lett 7-en, ellene pedig 28-an voksoltak. Liszkay Gábor, a Hírlapkiadó Vál­lalat vezérigazgatója ezután már a ku­ratórium három tagja előtt közölte az igazgatótanács döntését. Frankát ápri­lis 4-éig felelős szerkesztőnek nevezi ki. A megoldás kissé felemás, mert a főszerkesztő kinevezése a közgyűlés kizárólagos hatásköre lenne. Mivel azonban a lap működőképessége meg­kívánja a vezetői poszt betöltését, és a közgyűlést csak nemrég hívták össze, átmeneti időre felelős szerkesztő került az Esti Hírlap élére. Torgyán Szegeden Szegeden rendezte nagygyűlését a Független Kisgazdapárt, ahol az or­szág valamennyi megyéje képviseltet­te magát, 8 ezer küldött vett részt. A Sportcsarnokban tartott rendezvényen Torgyán József a párt elnöke, a gyűlés vezérszónoka másfél órás beszédében először azt fejtegette, miért léptek ki a koalícióból. A pártvezér hangsúlyoz­ta, erre azért volt szükség, mert a kor­mány nem tett eleget ígéretének, nem valósította meg a rendszerváltást. Nem sokat változott a helyzet a fordu­lat évek óta, továbbra is tart a vagyon- és hatalomátmentés, a nép többsége pedig egyre rosszabb körülmények között él. Torgyán szerint nemcsak az ipart, hanem most már a mezőgazda­ságot is szétverték, lezüllesztették. A nemzetvesztő politikának a kisgazda­­párt csak úgy tud álljt parancsolni, hogy nem vesz részt a kormányzás­ban, és nem vállal felelősséget az irá­nyításban. Úgy látja a pártelnök, ami­kor a nép bajban van, a kisgazdák nem húzódhatnak meg csendben, a miniszteri bársonyszék árnyékában. A kilépésnek a másik oka - muta­tott rá a pártelnök - hogy a miniszterel­nök és szűk köre megcélozta a kisgaz­dapárt szétverését, és ezt a szalámipo­litika olyan módszerével teszi, mint ahogy Rákosi csinálta 1945 után. Tor­gyán azt is érthetelennek tartja, hogy felfüggesztették pártja nemzetközi tag­ságát. Vélelekedése szerint, állítólag, a Trianonnal foglalkozó kijelentése mi­att. Nem hiszi el, hogy a magyar nép sorsfordulójával foglalkozó mondatai okot szolgáltathattak volna kizárásra. Többször is hangsúlyozta, ezt még ne­ki senki sem bizonyította. A gyűlés szónoka hosszasan foglalkozott azzal a kérdéssel, milyen módszerekkel pró­bálják pártját lejáratni és szélsőséges jobboldali szervezetnek feltüntetni. Ugyanakkor elismerte, az FKGP az el­lenzékben jobboldali politikát folytat, a jobboldal élére akar állni, mert úgy lát­ja, ha nem teszi, akkor Magyarorszá­gon csak baloldali blokk lesz. Az országos nagygyűlés hallgató­sága nagy érdeklődéssel várta a koráb­ban már beharangozott új pártprogra­mot, amellyel a kisgazdák - nézetük szerint - kivezetnék az országot a vál­ságból. Torgyán nem maradt adós az új tézisekkel, melynek első sarkalatos pontja, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, az élet minden területén úrrá lett a két­ségbeesés, krízis van és katasztrófa. Ebből a gondolatmenetből nőtt ki az a törekvés: szeptemberig be kell fejezni a gazdasági törvények megalkotását A kisgazdák szerint felgyorsítja a fo­lyamatot, ha felállítják a jogalkotási kormánybiztos intézményét. Torgyán legfőbb követelése: szeptembertől szakértőkből álló kormány irányítsa az országot Természetesen a kisgazda­vezér ezt úgy képzeli el, hogy a jelen­legi vezetés lemond, átadja a hatalmat Torgyán szerint olyan módon, ahogy korábban a kommunista kormány tet­te, feltételezi, hogy a jelenlegi kor­mány is belátja, tönkretette az orszá­got, és van annyi becsület benne, mint volt a bolsevikokban, hogy minden külső hatás nélkül félreáll. Torgyán a következő további lépéseket indítvá­nyozta: a parlament alakuljon át alkot­­mányozó nemzetgyűléssé 1992 szep­temberétől. A nemzetgyűlés az érdek­­egyeztetésnek olyan fóruma legyen, ahol a parlamentből kiszorult pártok, a különböző szakmai rétegek, érdekcso­portok, generációk stb. képviselői is helyet kapnak. Torgyán szeretné azt is, ha gaz­dasági és szociális kamara kezdené el működését az ellenzéki kerekasztal mintájára. A kisgazdavezér tervei között szerepel még egy későbbi két­kamarás parlament létrehozása, ami az igazi garanicája lenne a demokrá­ciának, mert ott helyet kapna a hata­lomból kirekedt társadalom nagy ré­sze. Nagygyűlési beszédében hosz­­szasan elemezte, hogy sürgeti majd annak a törvénynek a megalkotását, ami feljogosítja a népet, illetve a pár­tokat a képviselők visszahívására. Je­len pillanatban ugyanis - a szónok szavaival élve - csak a jó istennek tartoznak felelősséggel. Szónoklata végén több ponton tá­madta a miniszterelnök tevékenysé­gét. Rámutatott arra, hiába lépett ki az FKGP a koalícióból, a kormány vezetője továbbra is meg nem tör­téntnek tekinti ezt a lépést; a kor­mány feje és szűk köre egyeduralom­ra törekvő politikát folytat; az ország vezetésének nincs tömegbázisa, a kisgazdavezér úgy látja, hamarosan belső válság üti fel fejét az MDF-ben és a KDNP-ben. A szegedi nagygyű­lés azzal az ígérettel zárult, a kisgaz­dapárt hamarosan hatalomra kerül, és olyan szervezetté alakul át, ahol minden réteg képviselteti magát. (halász) Közgyűlést tartott a TIB katonai szekciója „Valami baj van a sorainkban” „Nem estünk pánikba, az elmúlt napok eseményeit megnyugvással vettük tudomásul” - jelentette ki Márton András, a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottsága egyik alelnöke a ΊΊΒ katonai szekciójának szobati közgyűlésén, feltehetően arra céloz­va, hogy Hegedűs László, a szereve­­zet ügyvezető elnöke (más vezetősé­gi tagokkal együtt) lemondott tisztsé­géről. E döntését levelében - amelyet felolvastak a katonai szekció előtt - részben más irányú elfoglaltságával indokolta, részben pedig azzal, hogy a TIB politikailag mindinkább kétpó­lusúvá válik, s teret nyer a „nemzeti­­eskedő-kuruckodó" hangnem. Váradi Gyula altábornagy, a ka­tonai szekció elnöke rámutatott: a szervezet, bár politizál, továbbra sem kíván csatlakozni egyik politikai párthoz sem. Igaz - tette hozzá - nemrégiben is két hétbe telt, amíg meg tudták győzni a Honvédelmi Minisztérium illetékeseit, hogy a TIB nem az SZDSZ egyik frakciója. Ezek után Hegedűs B. András, a ΤΊΒ általános alelnöke kapott szót, és mindenekelőtt megütközését fejezte ki amiatt, hogy Hegedűs László le­mondását a teremben ülők közül so­kan tapssal fogadták. „Valami baj van a sorainkban - tette hozzá -, nincs minek örülni." Helytelenítette ugyanakkor, hogy Hegedűs László le­mondási szándékáról előzetesen nem értesített senkit „sem barátilag, sem bajtársikig", s hogy ezen az ülésen sem jelent meg indítékait tisztázni. A TTB válságban van - folytatta gondolatait -, mert a bajtársiasság megszűnt összetartó erőnek lenni sok lényeges kérdésben. Vita van például a megbékélés és az elszámoltatás kérdé­sében, amelyben két különböző - bár nem szélsőséges - álláspont alakult ki. Ha a TTB nem lesz képes együttélni ez­zel a véleménykülönbséggel, akkor fel fog bomlani - fűzte hozzá. A másik vi­­taforrás a kárpótlás és a rehabilitáció kérdése, amelyben az eddig történtek még mindig messze vannak attól, ami a TTB és a Recski Szövetség eredeti követeléseiben szerepelt. A katonák rehabilitációja ellen a kárpótlási hiva­talokban „aknamunka folyt” - vélte Hegedűs B. András -, és a Honvédel­mi Minisztériummal is voltak súrlódá­sok, bár a HM illetékesei körében az utóbbi időben történt személyi változá­sok reményt jelentenek. Ugyancsak megosztó tényező a ΤΊΒ soraiban a történelemszemléletek különbözősége, azaz hogy miként ítélik meg az 1956- ben és az elmúlt negyven évben történ­teket. Az alelnök hangsúlyozta: az 56- os kutatóintézet szívesen fogad min­den segítséget munkájához, de nem örül a „népgyűlés-színvonalú”, értel­mezhetetlen kritikáknak. Később Zimányi Tibor szólt arról, hogy bár „a sajtó állandóan arról cik­kezik, hogy válságban van a TIB”, az ellentétek oka az, hogy nem demokra­tikus a szervezet alapszabálya. Ha ez ellen van mozgolódás, az egészséges folyamatnak tekinthető - mondta, majd hozzátette: „ha válság lenne, nem lennénk itt ennyien". A legfonto­sabb feladatnak nevezte, hogy a TIB majdani tisztújítását egy „létszámará­nyosan összehívott” közgyűlés végez­ze el. „Nem szerencsés és nem előre­mutató”, ha egyesek sértődöttségből most elhagyják a TTB-et - mutatott rá. A közgyűlésen a kormány képvi­seletében megjelent Boross Péter bel­ügyminiszter, aki elmondta: a kor­mányzat kárpótlási törekvéseinek ha­tárt szabnak a gazdasági lehetőségek, így csak keveset tudnak juttatni a kár­vallottaknak, „de azt hittel felvállalva”. „A kormány valamennyi tagja úgy gondol önökre, mint a nemzet előtt álló példaképekre" - mondta a miniszter, hozzátéve, meg kell tanítani ,magyarul gondolkodni” a fiatalokat is, akiknek „a mai napig súgnak rosszakat a régi kor szellemei" .Végezetül „egészséget, egyetértést és méltányosságot” kíván­va búcsúzott a veteránoktól. (beth­y)

Next