Magyar Nemzet, 1992. március (55. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

4 Msgn Nemzet Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1992. március 2. HÍREK MAGAS SZINTŰ MNB-KÜLDÖTTSÉG utazott Japánba az évente szokásos üzleti látogatásra. Az utazás legfontosabb célja az üzleti kapcsolatok áttekintése, a japán partnerek személyes tájékoztatása - mondotta Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke szombaton az MTI érdeklődésére. Az ez évi út egyben az MNB elnökének, Bod Péter Ákosnak a bemutatkozó látogatása is lesz az MNB japán kormányzati és üzleti partnereinél. Az utazás során ünnepélyesen is aláírták a közelmúltban lezajlott 30 millióra jen értékű magyar kötvénykibocsátás dokumentumait is. AZ 1956-OS FORRADALOM történetével foglalkozó előadás-sorozat indul március 11-én a Budapesti Történeti Múzeum Királypincéjében. Az előadások címe: A forradalomhoz vezető út; A forradalom napjai; 1956: Magyarország-Algéria-Szuez; A hruscsovi Szovjetunió és 1956, valamint A forradalom utáni megtorlás és a kádári konszolidáció. A szerdánként rendezett előadásokat Litván György, Varga László, Salgó László, Krausz Tamás és Rainer M. János tartja. Április 29-én a középiskolai IV. osztályos történelmi olvasókönyv vitáját rendezik a Királypincében. KÖZJEGYZŐ JELENLÉTÉBEN szombaton az MSZDP Országos Pártválasztmányi ülést tartott. A testület kinyilvánította: Petrasovits Annát nem tartja a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnökének. A választmány továbbra is a párt bejegyzett képviselőjének Baranyai Tibort ismeri el. Az MSZDP választmánya megtárgyalta, és úgy határozott, hogy erősíteni kívánja a szakszervezetekkel a kapcsolatokat. A választmány döntést hozott a párt 38. rendkívüli kongresszusának időpontjára és helyszínére: április 25-26-án rendezik meg a kongresszust a Csepeli Munkásotthonban. NYÍLT ÉS ŐSZINTE LÉGKÖRŰNEK minősítette a bukaresti megbeszéléseket a román védelmi minisztérium a Rompres hírügynökség által vasárnap közzétett tájékoztatásában az Annus Antal altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Für Lajos honvédelmi miniszter személyes képviselője által vezetett katonai küldöttség látogatásáról, amelyre a két hadsereg együttműködési keretegyezménye alapján került sor. A küldöttséget fogadta Nicolae Spiroiu román nemzetvédelmi miniszter, és a megbeszélések középpontjában annak elemzése állt, hogyan halad a két hadsereg közötti együttműködési tervek megvalósítása. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két hadsereg korszerűsítésének jelenlegi helyzetéről, és ennek során megállapították: Románia és Magyarország katonai doktrínái védelmi doktrínák. A MEDVES-FENSÍK ALJÁBA meghúzódó szlovákiai magyarlakta és nógrádi falvak adtak találkozót egymásnak vasárnap a határ menti Cered községben. A határ két oldalán 13 falut fűz össze a Medves, közülük ezúttal 11 település lakói ismerkedtek, barátkoztak egymással. A délutáni fórumon Bégány Attila, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok titkárságának kormányfőtanácsosa annak a reményének adott hangot: a határ két oldalán élő, rokoni. Baráti szállakkal is összefűzött emberek belátható időn belül könnyen átjárható határokon át kerülhetnek közelebb egymáshoz. A PÁRTOK ÉS MOZGALMAK mindenre kiterjedő párbeszédének megkezdése érdekében rendezett nemzeti fórumot vasárnap a Jurta Színházban a Magyarok Nemzeti Szövetsége. A rendezvényen a Jurta néhány állandó vendégén kívül összesen 12 mozgalom vezetői vettek részt és fejtették ki véleményüket a „Mai parlament mint a demokrácia csődje" című vitában. Élénk érdeklődés kísérte Nagy Lászlónak, a gyűlés házigazdájának felszólalását, aki az ebédszünetben rendezett sajtótájékoztatón egyebek között kifejtette: elérkezett a számonkérés időszaka, amikor minden pártnak el kell végeznie önmaga nevesítését. Minden politikai erőnek szembe kell nézni saját múltjával, jelenével és jövőjével. Ez az önmegvallás létkérdés Magyarország számára. A POLGÁRI VÉDELEM alapvető feladata az elmúlt egy év során módosult. A szervezet ma már elsősorban nem a háborús körülmények közötti tennivalókra készül fel, hanem arra, hogy egy esetleges katasztrófa esetén hogyan lehet a polgári lakosságot menteni. Ilyen meggondolásból szerveztek technikai bemutatót vasárnap a Fővárosi Polgári Védelmi Parancsnokság kiképzőbázisán. Ambris József, alezredes, törzsparancsnok-helyettes elmondotta: a Belügyminisztérium irányítása alá került szervezetnek alaposan fel kell készülnie technikailag arra, hogy eleget tehessen új feladatainak. A kassai kormányprogram kárvallottjainak találkozója Jogorvoslást és jóvátételt ökumenikus istentisztelettel kezdődött szombaton délelőtt a Marczibányi téri Krisztus király-templomban az 1945-ös csehszlovák kassai kormányprogram kárvallottjainak találkozója a Rákóczi Szövetség szervezésében, amely a művelődési házban egésznapos méltóságteljes emlékezéssel folytatódott. A cseh-szlovák kormány 1945. április 5-én Kassán tette közzé első programját, amely a csehek és szlovákok teljes egyenjogúságának kimondása mellett a mintegy 800 ezer fős szlovákiai magyar kisebbséget kollektívan felelőssé tette és bűnössé nyilvánította Csehszlovákia felbomlásáért. Az aktív antifasiszták kivételével a magyarságot megfosztotta állampolgárságától, amelyet csak 1948 októberében kapott vissza. A magyaroknak nem adhattak földet a földosztás folyamán, sőt a május 30-án hozott dekrétum a magyar nemzetiségű állami tisztviselőket, köztük a tanárokat és a tanítókat is azonnali hatállyal elbocsátotta állásukból. A kassai kormányprogrammal a felvidéki/szlovákiai magyarság a teljes jogfosztottság állapotába került. A cseh-szlovák kormány kezdetben minden ott élő magyart ki akart telepíteni, de miután ezt Potsdamban a szövetséges hatalmak nem hagyták jóvá, lakosságcserével kívánta céljait megoldani. Kétszázezer magyart akart egyoldalúan Magyarországra telepíteni, a megmaradtakat pedig visszaszlovákosítani (reszlovakizálni). Ez utóbbit annak az elméletnek az alapján, miszerint a Szlovákiában élő magyarok nem mások, mint korábban elmagyarosított szlovákok. Ezzel egy időben megkezdték a szlovákiai magyarok Cseh-, illetve Morvaországba való tömeges deportálását. Az akció során embertelen körülmények között mintegy hatvanezer kisparaszti családot szakítottak el ősi szülőföldjéről, s kényszerítettek mezőgazdsági cselédsorsba. 1947 tavaszán kezdték meg a csehszlovák-magyar lakosságcserét, ennek keretében - 1949 nyaráig - 76 ezer magyart telepítettek át az anyaországba, rajtuk kívül majd ötvenezren menekültek át. Ezek a tények, a tanulságosak számosak. Erre figyelmeztetett a kassai kormányprogram kárvallottjainak találkozóján a szónok, Katona Tamás külügyi államtitkár. Európa végre felismerte, a nemzetiségi kérdés megoldatlansága veszélyezteti a legjobban a béke és biztonság megteremtését. Mind világosabban kitűnik, ott, ahol rosszul bánnak a nemzeti kisebbségekkel, diszkriminációt alkalmaznak velük szemben, ott szó sincs demokráciáról. A magyar kormány két éve különösen fontosnak tartja e gondok nemzetközi szintű megoldását annak tudatában, hogy a határok tologatása nem megoldás, hiszen újabb százezrek kerülnének kisebbségi sorsba. A határok légiesítése a cél, így a határainkon túl élő magyarság megtalálhatná a közvetítő szerepét a szomszéd népekkel, hiszen nem érdekünk az utóbbiak elszigetelése. Az együttműködésünk velük sajnos - és nem a mi hibánkból - korántsem kielégítő, kivéve a visegrádi hármakat, bár abban is sok még a kihasználatlan lehetőség. A kisebbségi kérdés kezeléséhez - hogy ne vezessen olyan robbanáshoz, mint Jugoszlávia esetében - elengedhetetlen egy európai döntőbíróság folyamatos működése, amely összehozza a pereskedőket. Jó szolgálatot tett a prágai biztonsági értekezlet is - mondotta. A felvidéki magyarság küzdelmes évei címmel Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke arról szólt: az immár több mint négy évtizede a szlovákiai magyarság ellen elkövetett megtorlás hatása máig tart, hiszen beépül a mai csehszlovák törvénykezésbe. Mindmáig nem történt meg az 1945 és 1948 között hozott magyarellenes, jogfosztó rendelkezések következményeinek felszámolása, illetve az érintettek kárpótlása. A mai cseh-szlovákiai politikai helyzetben a szónok nem lát esélyt arra, hogy a kassai kormányprogram diszkriminációs, magyarellenes intézkedéseit hatálytalanítsák. Annak ellenére, hogy a prágai köztársasági hivatal mellett alakulóban van egy szakmai-politikai bizottság, melynek állítólagos feladata a jogorvoslás megkeresése. A mai napig nem derült ki, hogy az érintettek milyen körét akarják bevenni a kárpótlásba. Végezetül felolvasták a szövetség nyilatkozatát a kassai dekrétum tárgyában: ,A felvidéki magyar kisebbség, a vox humana népének a nevében, Esterházy János, Fábry Zoltán, Győry Dezső, Peéry Rezső, Szalatnai Rezső szellemi örökségére hivatkozva felkérjük a magyar kormányt: kövessen el mindent a csehszlovák, valamint a szlovák kormánnyal folyatandó tárgyalásokon az eddig megtagadott jóvátétel érdekében. Nem lehet úgy béke ebben a régióban, és nem képzelhető el a visegrádi hármak zavartalan együttműködése, ha a kassai benesi-gottwaldi kormányprogram, annak minden következményével együtt tovább mérgezheti a levegőt népeink között” - szögezi le a dokumentum. (botlik) Fidesz-frakció Új munkamegosztás (MTI) A Fidesz-frakción belüli új munkamegosztásról döntött a hét végén Berekfürdőn tartott kétnapos ülésén a párt országgyűlési képviselőcsoportja - ezt vasárnap Karcagon sajtótájékoztatón jelentette be Orbán Viktor frakcióvezető. Elmondta: külső szakértők bevonásával a kormányzati struktúrához igazodó kabinetrendszert hoznak létre a frakció keretében. Személyi változásokról is döntöttek: április 1-jétől az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának munkájában Áder János helyett Trombitás Zoltán, a nemzetbiztonsági bizottságban Fodor Gábor helyett Wachsler Tamás vesz részt. A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságban Ungár Klára helyett lesz más képviselő, akinek személyéről később döntenek. A parlamenti frakció időszerű politikai kérdésekkel is foglalkozott. Kialakították álláspontjukat a Zétényi-Takács-féle törvényről, amelyet az Alkotmánybíróság döntésének várható keddi nyilvánosságra hozatala után ismertetnek. Hosszú vitát folytattak a politikai érdeklődés homlokterébe került abortuszról. Élesen bírálja a Fidesz a kormány kisebbségi törvénytervezetét Mint azt a sajtótájékoztatón Németh Zsolt kifejtette: a tervezetben nemzeti kisebbségi diszkrimináció érvényesül, s a nemzeti, illetve az etnikai csoportok megkülönböztetésével „visszaköszön a kádári különbségtétel". A Fidesz-frakció szerint az ország presztízsveszteség nélkül csak akkor kerülhet ki ebből az ügyből, ha a kormány visszatért a múlt év őszén a kisebbségi kerekasztallal együttműködve kialakított s a fiatal demokraták által is elfogadhatónak ítélt konszenzushoz. Zöldfórum: vad viták Bár még csak az előkészítés stádiumában vannak olyan törvények, mint a föld-, a természetvédelmi és az erdőtörvény, az már most is látható, hogy a vadgazdálkodás és a vadászat szabályozása kapcsán jelentős nézetütközésekre lehet számítani. A Fidesz zöldfrakciójának szombati fórumán ízelítőt kaphattunk az eltérő érdekek motiválta elképzelésözönből. Már a látszólag legközhelyszerűbb szükségletben, a vadak állami tulajdonlásában sem mindenkivel értett egyet, mondván, az a tulajdonos, aki jogszerűen elejti a vadat. A kulcskérdés valójában a vadászati jog birtoklásának a kérdése. Az egyik alternatíva, hogy ez a föld tulajdonosát illesse meg, ezt azonban mások vitatják. A kétharmados többséggel elfogadott helyi önkormányzatokról szóló törvény az önkormányzatoknak juttatja mindazt a bevételt, amely közigazgatási területén a vadászati jog hasznosításából származik. Nehezíti a dolgot, hogy jelenleg még nem egyértelmű, kik is lesznek és milyen arányban a föld tulajdonosai. Ennek megfelelően az érdekvédelem és a lobbyzás mai összképe meglehetősen torz. Abban azonban többnyire egyetértenek az érintettek, hogy csak belföldi személyek lehessenek jogosultak a vadászati jog gyakorlására. Sokan kifogásolták az erdő-, és vadgazdálkodás mesterséges szétválasztását. Az utóbbi huszonöt évben a kívánatosnál nagyobb mértékben nőtt hazánkban a nagyvadállomány, például a szarvasok száma háromszorosára, a vaddisznóké az ötszörösére, az őzeké a hétszeresére, míg a dámvadaké és a nem is őshonos, de nagy károkat okozó muflonoké a nyolcszorosára emelkedett. A vadállomány által okozott erdészeti károk valós nagyságát felmérés hiányában nem is ismerjük. Vitákat vált ki a szakemberek körében viszont, hogy a nagyvadgazdálkodás szabályozását szabad-e erdészeti hatáskörbe adni. A Földművelési Minisztérium véleménye szerint a vadászati jogot a föld tulajdonához kell kötni, mert csak így biztosítható az élőhelyekkel való egységes gazdálkodás. Várhatóan a jövőben az alacsony aranykorona-értékű földek egy részét nem fogják művelni, s a vadgazdálkodás is alternatívája a hasznosításnak. Nem ésszerű ellenérv az, hogy az új tulajdonosok kiirtanák a vadakat. Azt azonban mindenképpen törvénnyel kellene szabályozni, hogy a vadászterületek alsó határa négyezer hektár legyen. (krajczár) Száz esztendeje született Apor püspök (MTI)Apor Vilmosra emlékezett szombat esti ünnepi ülésén a Kereszténydemokrata Néppárt a vértanúhalált halt győri püspök születésének 100. évfordulóján. Surján László, a KDNP elnöke arra buzdította a mai kor emberét: merítsen erőt a püspök példájából, és ne riadjon vissza a nehézségektől. Gyulai Endre szeged-csanádi megyés püspök Apor Vilmos lelki nagyságának gyökereit keresve a családi otthon és az iskolai neveltetés fontosságát hangsúlyozta. Vértanúhalálát a gondjaira bízott emberekért érzett felelősség, a kiállás felemelő példájaként méltatta a megyés püspök. A ma 100 éve erdélyi történelmi család sarjaként született Apor Vilmos életét 1945 húsvétján három orosz golyó oltotta ki. A püspökre a részeg katonák azért lőttek rá, mert nem engedte elhurcolni a püspökség pincéjében rejtőzködő menekülteket. A püspökre emlékeztek szombaton a győri székesegyházban is. A tudományos ülésen jelen volt Keresztes Sándor hazánk vatikáni nagykövete, Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke is. Vértanúsága okán Apor Vilmos boldoggá avatási ügye folyamatban van. Esti Hírlap Franka a lap élén A tulajdonosi többség jogával élve a Hírlapkiadó Vállalat igazgatótanácsa Franka Tibor személyében felelős szerkesztőt nevezett ki az Esti Hírlap élére. Erről Bodnár Lajos, a lap Szerkesztőségi Alapítványa kuratóriumi elnöke vasárnap tájékoztatta az MTI-t A 80 százalékban hírlapkiadói, 20 százalékban alapítványi tulajdonban lévő lap munkatársai előtt Franka először még mint főszerkesztőjelölt mutatkozott be, és beszámolt terveiről, elképzeléseiről. Az „ismerkedési délutánt” követően került sor a szerkesztőség titkos szavazására, amelynek során Franka főszerkesztői kinevezése mellett 7-en, ellene pedig 28-an voksoltak. Liszkay Gábor, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatója ezután már a kuratórium három tagja előtt közölte az igazgatótanács döntését. Frankát április 4-éig felelős szerkesztőnek nevezi ki. A megoldás kissé felemás, mert a főszerkesztő kinevezése a közgyűlés kizárólagos hatásköre lenne. Mivel azonban a lap működőképessége megkívánja a vezetői poszt betöltését, és a közgyűlést csak nemrég hívták össze, átmeneti időre felelős szerkesztő került az Esti Hírlap élére. Torgyán Szegeden Szegeden rendezte nagygyűlését a Független Kisgazdapárt, ahol az ország valamennyi megyéje képviseltette magát, 8 ezer küldött vett részt. A Sportcsarnokban tartott rendezvényen Torgyán József a párt elnöke, a gyűlés vezérszónoka másfél órás beszédében először azt fejtegette, miért léptek ki a koalícióból. A pártvezér hangsúlyozta, erre azért volt szükség, mert a kormány nem tett eleget ígéretének, nem valósította meg a rendszerváltást. Nem sokat változott a helyzet a fordulat évek óta, továbbra is tart a vagyon- és hatalomátmentés, a nép többsége pedig egyre rosszabb körülmények között él. Torgyán szerint nemcsak az ipart, hanem most már a mezőgazdaságot is szétverték, lezüllesztették. A nemzetvesztő politikának a kisgazdapárt csak úgy tud álljt parancsolni, hogy nem vesz részt a kormányzásban, és nem vállal felelősséget az irányításban. Úgy látja a pártelnök, amikor a nép bajban van, a kisgazdák nem húzódhatnak meg csendben, a miniszteri bársonyszék árnyékában. A kilépésnek a másik oka - mutatott rá a pártelnök - hogy a miniszterelnök és szűk köre megcélozta a kisgazdapárt szétverését, és ezt a szalámipolitika olyan módszerével teszi, mint ahogy Rákosi csinálta 1945 után. Torgyán azt is érthetelennek tartja, hogy felfüggesztették pártja nemzetközi tagságát. Vélelekedése szerint, állítólag, a Trianonnal foglalkozó kijelentése miatt. Nem hiszi el, hogy a magyar nép sorsfordulójával foglalkozó mondatai okot szolgáltathattak volna kizárásra. Többször is hangsúlyozta, ezt még neki senki sem bizonyította. A gyűlés szónoka hosszasan foglalkozott azzal a kérdéssel, milyen módszerekkel próbálják pártját lejáratni és szélsőséges jobboldali szervezetnek feltüntetni. Ugyanakkor elismerte, az FKGP az ellenzékben jobboldali politikát folytat, a jobboldal élére akar állni, mert úgy látja, ha nem teszi, akkor Magyarországon csak baloldali blokk lesz. Az országos nagygyűlés hallgatósága nagy érdeklődéssel várta a korábban már beharangozott új pártprogramot, amellyel a kisgazdák - nézetük szerint - kivezetnék az országot a válságból. Torgyán nem maradt adós az új tézisekkel, melynek első sarkalatos pontja, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, az élet minden területén úrrá lett a kétségbeesés, krízis van és katasztrófa. Ebből a gondolatmenetből nőtt ki az a törekvés: szeptemberig be kell fejezni a gazdasági törvények megalkotását A kisgazdák szerint felgyorsítja a folyamatot, ha felállítják a jogalkotási kormánybiztos intézményét. Torgyán legfőbb követelése: szeptembertől szakértőkből álló kormány irányítsa az országot Természetesen a kisgazdavezér ezt úgy képzeli el, hogy a jelenlegi vezetés lemond, átadja a hatalmat Torgyán szerint olyan módon, ahogy korábban a kommunista kormány tette, feltételezi, hogy a jelenlegi kormány is belátja, tönkretette az országot, és van annyi becsület benne, mint volt a bolsevikokban, hogy minden külső hatás nélkül félreáll. Torgyán a következő további lépéseket indítványozta: a parlament alakuljon át alkotmányozó nemzetgyűléssé 1992 szeptemberétől. A nemzetgyűlés az érdekegyeztetésnek olyan fóruma legyen, ahol a parlamentből kiszorult pártok, a különböző szakmai rétegek, érdekcsoportok, generációk stb. képviselői is helyet kapnak. Torgyán szeretné azt is, ha gazdasági és szociális kamara kezdené el működését az ellenzéki kerekasztal mintájára. A kisgazdavezér tervei között szerepel még egy későbbi kétkamarás parlament létrehozása, ami az igazi garanicája lenne a demokráciának, mert ott helyet kapna a hatalomból kirekedt társadalom nagy része. Nagygyűlési beszédében hoszszasan elemezte, hogy sürgeti majd annak a törvénynek a megalkotását, ami feljogosítja a népet, illetve a pártokat a képviselők visszahívására. Jelen pillanatban ugyanis - a szónok szavaival élve - csak a jó istennek tartoznak felelősséggel. Szónoklata végén több ponton támadta a miniszterelnök tevékenységét. Rámutatott arra, hiába lépett ki az FKGP a koalícióból, a kormány vezetője továbbra is meg nem történtnek tekinti ezt a lépést; a kormány feje és szűk köre egyeduralomra törekvő politikát folytat; az ország vezetésének nincs tömegbázisa, a kisgazdavezér úgy látja, hamarosan belső válság üti fel fejét az MDF-ben és a KDNP-ben. A szegedi nagygyűlés azzal az ígérettel zárult, a kisgazdapárt hamarosan hatalomra kerül, és olyan szervezetté alakul át, ahol minden réteg képviselteti magát. (halász) Közgyűlést tartott a TIB katonai szekciója „Valami baj van a sorainkban” „Nem estünk pánikba, az elmúlt napok eseményeit megnyugvással vettük tudomásul” - jelentette ki Márton András, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága egyik alelnöke a ΊΊΒ katonai szekciójának szobati közgyűlésén, feltehetően arra célozva, hogy Hegedűs László, a szerevezet ügyvezető elnöke (más vezetőségi tagokkal együtt) lemondott tisztségéről. E döntését levelében - amelyet felolvastak a katonai szekció előtt - részben más irányú elfoglaltságával indokolta, részben pedig azzal, hogy a TIB politikailag mindinkább kétpólusúvá válik, s teret nyer a „nemzetieskedő-kuruckodó" hangnem. Váradi Gyula altábornagy, a katonai szekció elnöke rámutatott: a szervezet, bár politizál, továbbra sem kíván csatlakozni egyik politikai párthoz sem. Igaz - tette hozzá - nemrégiben is két hétbe telt, amíg meg tudták győzni a Honvédelmi Minisztérium illetékeseit, hogy a TIB nem az SZDSZ egyik frakciója. Ezek után Hegedűs B. András, a ΤΊΒ általános alelnöke kapott szót, és mindenekelőtt megütközését fejezte ki amiatt, hogy Hegedűs László lemondását a teremben ülők közül sokan tapssal fogadták. „Valami baj van a sorainkban - tette hozzá -, nincs minek örülni." Helytelenítette ugyanakkor, hogy Hegedűs László lemondási szándékáról előzetesen nem értesített senkit „sem barátilag, sem bajtársikig", s hogy ezen az ülésen sem jelent meg indítékait tisztázni. A TTB válságban van - folytatta gondolatait -, mert a bajtársiasság megszűnt összetartó erőnek lenni sok lényeges kérdésben. Vita van például a megbékélés és az elszámoltatás kérdésében, amelyben két különböző - bár nem szélsőséges - álláspont alakult ki. Ha a TTB nem lesz képes együttélni ezzel a véleménykülönbséggel, akkor fel fog bomlani - fűzte hozzá. A másik vitaforrás a kárpótlás és a rehabilitáció kérdése, amelyben az eddig történtek még mindig messze vannak attól, ami a TTB és a Recski Szövetség eredeti követeléseiben szerepelt. A katonák rehabilitációja ellen a kárpótlási hivatalokban „aknamunka folyt” - vélte Hegedűs B. András -, és a Honvédelmi Minisztériummal is voltak súrlódások, bár a HM illetékesei körében az utóbbi időben történt személyi változások reményt jelentenek. Ugyancsak megosztó tényező a ΤΊΒ soraiban a történelemszemléletek különbözősége, azaz hogy miként ítélik meg az 1956- ben és az elmúlt negyven évben történteket. Az alelnök hangsúlyozta: az 56- os kutatóintézet szívesen fogad minden segítséget munkájához, de nem örül a „népgyűlés-színvonalú”, értelmezhetetlen kritikáknak. Később Zimányi Tibor szólt arról, hogy bár „a sajtó állandóan arról cikkezik, hogy válságban van a TIB”, az ellentétek oka az, hogy nem demokratikus a szervezet alapszabálya. Ha ez ellen van mozgolódás, az egészséges folyamatnak tekinthető - mondta, majd hozzátette: „ha válság lenne, nem lennénk itt ennyien". A legfontosabb feladatnak nevezte, hogy a TIB majdani tisztújítását egy „létszámarányosan összehívott” közgyűlés végezze el. „Nem szerencsés és nem előremutató”, ha egyesek sértődöttségből most elhagyják a TTB-et - mutatott rá. A közgyűlésen a kormány képviseletében megjelent Boross Péter belügyminiszter, aki elmondta: a kormányzat kárpótlási törekvéseinek határt szabnak a gazdasági lehetőségek, így csak keveset tudnak juttatni a kárvallottaknak, „de azt hittel felvállalva”. „A kormány valamennyi tagja úgy gondol önökre, mint a nemzet előtt álló példaképekre" - mondta a miniszter, hozzátéve, meg kell tanítani ,magyarul gondolkodni” a fiatalokat is, akiknek „a mai napig súgnak rosszakat a régi kor szellemei" .Végezetül „egészséget, egyetértést és méltányosságot” kívánva búcsúzott a veteránoktól. (bethy)