Magyar Nemzet, 1992. április (55. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-09 / 85. szám
CSÜTÖRTÖK, 1992. április 9. Hazai tudósítások Magyar Nemzet 5 NATO Az MSZP elnöke és parlamenti képviselője, Horn Gyula önálló indítványban kezdeményezte: az Országgyűlés folytasson vitát Magyarország NATO-hoz való csatlakozása érdekében. Horn Gyula a NATO-tagság ügyét már több mint egy évvel ezelőtt is felvetette. A kérdés az, hogy most milyen célból és érdekből állt elő javaslatával, hiszen a NATO illetékesei többször kijelentették: e lépést nem tartják időszerűnek. Magyarország jelenlegi geopolitikai helyzete, a Magyar Honvédség technikai állapota, a határunk mentén dúló háború, a potenciális válsággócok (elsősorban az állandósult román politikai arrogancia s nem mellékesen a Duna esetleges egyoldalú elterelése miatt) rövid távon indokolnák ezt a lépést. A megszűnt Varsói Szerződés a szovjet csapatok magyarországi kivonulásáig ugyanis véderőt jelentett, s biztosítékot arra, hogy a tudomásul nem vett politikai, nemzeti és etnikai konfliktusok nem törhetnek felszínre oly módon, hogy azok a térség biztonságát fenyegetnék. A Horn-féle javaslat mögött az húzódhat meg, hogy a pártelnök és képviselő szerint - a legutóbbi jugoszláv vádak nyomán - Magyarország egyre jobban ki van téve annak akarata ellenére , hogy konfliktusba keveredjék szomszédaival. A javaslat éppen emiatt is mutat populista elemeket (meglehet éppen az az értelme, hogy bizonyos nyomást gyakoroljon a határokon túli szélsőségesekre). Magyarország NATO-tagsága vagy csak az erről folytatandó országgyűlési vita azonban felveti - hosszú távon - nemzeti szuverenitásunk kérdését. Az egykor volt ellenzéki pártok mindegyike a rendszerváltás idején úgy nyilatkozott, hogy számukra a legfontosabb hazánk függetlensége, a magyar semlegesség elérése és megteremtése. Vajon jó lenne-e, ha Magyarország egyik katonai szervezetből egy másikba kerülne? A kérdés megválaszolhatatlan, hiszen az esetleges csatlakozásról nem mi döntünk, hanem a NATO. Naívság lenne azt képzelni, hogy pusztán politikai szándéknyilatkozatok alapján dől el a kérdés. Napjaink politikai és gazdasági értékorientáltságú világában minden bizonnyal az a lényeg, hogy a felvételért cserébe a NATO milyen előnyöket mondhat majd magáénak? A jelenlegi harcászati-technikai fejlettség következtében magyarországi támaszpontok kialakítása nem bír különösebb jelentőséggel. A NATO-tagság pedig azt jelentené az észak-atlanti országok számára, hogy fegyvert, katonai és politikai támogatást kellene nyújtaniuk Magyarországnak, s ezzel máris belekeverednének a térség válságproblémáiba. A NATO-tagság e pillanatban Horn „személyes" ügye, bár oktalanság lenne azt gondolni, hogy a parlament külügyi bizottságának elnöke saját pártjától és a bizottságtól függetlenül nyilatkozott meg. Könnyen elképzelhető, hogy kezdeményezése találkozik egyes politikai erők nézeteivel, s azok számára is könnyebb lenne a volt külügyminiszter javaslatához csatlakozni, mint esetleg a Szocialista Párt indítványához. A választópolgárok évtizedeken át a magyar függetlenség illúzióját kergették. Elképzelhető, hogy hazánk számára egy svájci típusú függetlenség és semlegesség örökkön-örökké illúzió is marad, ám semmiképpen sem lehet mellékes, hogy ma miként nyilatkoznának meg egy függőségi viszony kialakulásának lehetőségéről. (boros) Program a munkavállalói tulajdonlásra Ingyenes vagyonjegyek Tegnap sajtótájékoztatót tartott az MDF parlamenti frakciójának érdekvédelmi munkacsoportja, amelyen Illéssy István és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke ismertette a Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (MRP). Illéssy István elmondotta: a kormánypárt számára fontos, hogy a parlamentizmus az érdekvédelemmel együtt jelentse a demokráciát, s a plurális szakszervezetek befolyást tudjanak gyakorolni a törvényhozásra. Rámutatott: az MDF-nek a politikai stabilitás fenntartása érdekében ki kell alakítania egy, az eddigieknél erőteljesebb konfliktuskezelő rendszert, rendeznie kell az érdekvédelmi formákat, s meg kell akadályoznia, hogy válság esetén egyetlen nagyobb társadalmi réteget sújtsanak a problémák. Ezzel egybehangzóan az MRP az MDF választói ígéretét kívánja megvalósítani, amelynek lényege, hogy az állami vagyon privatizációja során állami garanciával és kedvező hitelkonstrukciókkal a működőképes vállalatok munkavállalói is vagyonrészhez juthassanak. Palkovics Imre elmondta: ez a rendszer alkalmas a munkavállalók piaci körülmények közötti kárpótlására is. Az MRP minden olyan működő vállalatnál megvalósítható, ahol a dolgozók minimum ötven százaléka kíván vagyonrészt szerezni. A termelés során vagyonrészük arányában osztalékra jogosultak, s a gazdasági társaság irányításába is beleszólási jogot szereznek. A nyereséget termelő vállalatoknál a résztulajdon vásárlásához a profit hitelére kiosztott ingyenes vagyonjegyek is felhasználhatók. A csődbejutott vállalatok működő gazdasági egységei külön is megszerezhetőek. Palkovics Imre a caracasi szabad szakszervezetek kongresszusáról elmondotta, hogy a világszövetség aggódva figyeli, miként tagolódik a magyar érdekvédelem, mert véleményük szerint a szakszervezeteknél is végre kell hajtani a rendszerváltást. Kérdésekre válaszolva emlékeztetett a legfőbb ügyész ítéletére, miszerint az MSZOSZ a vagyonmegosztásig nem bocsáthatja áruba az évszázados szakszervezeti vagyont, így például a nemrég csődbe ment Népszavát sem. Elmondotta azt is, hogy a Gorkij fasor 45. szám alatti épület, valamint a Tárogató úti egykori SZOT-iskola a Munkástanácsok és a Liga közös kezelésébe került át. Az MSZOSZ „a legvadabb tőkésként fordult szembe a Tárogató úti iskola dolgozóival, így az ottani dolgozók érdekvédelmét a Munkástanácsok látja el, míg munkaalkalmat az új kezelő, a Munka Világa Alapítványa biztosít”. -nos- Félmilliós táskák Húsz európai színvonalon felszerelt háziorvosa már van Magyarországnak - tudhattuk meg azon a sajtótájékoztatón, amin a Caritas szervezet nevében Hussler prelátus átadta ajándékát Fodor Miklósnak, az Országos Háziorvosi Intézet igazgatójának. A húsz, egyenként ötszázezer forint értékű diagnosztikai táskát a katolikus egyház német hivatalos segélyszervezete adományozta a magyar kistelepülések háziorvosainak. Elsősorban Borsod és Szatmár megye falvait ellátó orvosok kapták meg a táskákat, amelyekben többek között EKG, az érrendszeri elváltozásokat és a korai terhességet észlelő berendezés, valamint a gyors vércukorvizsgálatra alkalmas műszer található. (·■) Polgármesterek együttműködése Annak idején hírt adtunk arról, hogy az Európa Tanács Helyi és Regionális Közhatóságok Állandó Konferenciáján Magyarországot , egy újonnan felállt küldöttség: Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, Inczédy János, a Pest megyei Közgyűlés elnöke, Magyar Levente Jászberény, Merász József Kecskemét, Molnár Árpád Siófok és Nagy Árpádné, Szepetnek polgármestere képviselte. Szerdán a delegáció - Kecskemét polgármestere kivételével - sajtótájékoztatón számolt be a konferenciáról. Kiderült, hogy mindegyik résztvevő valamelyik bizottságban is hasznosította tapasztalatait, és a jövőben is különböző megbízásoknak tesznek eleget. Továbbra is foglalkoznak a kisebbségi kérdéssel, amelyről Demszky Gábor szlovák kollégájával, Alexander Slatkovskyval együtt csatlakozó jelentést készített az olasz Gianfranco Martini „Autonómia, kisebbségek, nacionalizmus és európai föderáció” című tanulmányához. A kisebb-nagyobb városokat és egy zalai falut képviselő polgármesterek az egészségügy, a cigánykérdés, a környezetvédelem, a hazánk fejlettségéhez hasonló települések közigazgatási tapasztalatainak az átvétele terén, a látókör kiszélesedése tekintetében ítélték - a többi között - igen fontosnak az európai szintű gondolkodásba való bekapcsolódást. Demszky Gábor hangsúlyozta a szakértők által sokoldalúan alátámasztott részvétel fontosságát, különösen pedig az európai közösség összekovácsolódásában betöltendő szerepünket. Példának hozta fel a jugoszláviai városok Budapesten megrendezett találkozóját, amelyen az Európa Tanács képviselői és más nagyvárosok képviselői is részt vettek, és igen válságos helyzetben békefelhívást fogadtak el. Kérdésünkre válaszolva Inczédy János és Magyar Levente a fővárosok, illetve a városok és vonzáskörzetük közötti kapcsolatra vonatkozólag elmondották: igyekeznek az e téren régen fennálló gondokra a hasonló problémákkal küzdő közigazgatási szakemberektől nálunk is hasznosítható tapasztalatokat szerezni s azokat a gyakorlatban is alkalmazni. E célból Pest megye már konzultatív testületet hozott létre, s ez tárgyal a fővárossal. (komor) Politikai döntés volt Hatalomátvétel a Tárogató úton Őrangyalok védik a Tárogató úti volt SZOT-iskolát - így szólt a keddi hír, s bár marcona fegyveresekről szó sem volt, egy vagyonvédelmi kft. emberei valóban ott strázsáltak az épületben, így szűnt meg az a „jogellenes helyzet" - mondta lapunknak Kőrössy András, a Liga ügyvivője és a VIKSZ, valamint a vagyonkezelésre létrehozott Munka Világa Alapítvány kuratóriumának tagja -, hogy nem a tulajdonos kezelte az ingatlant. Mint ismeretes, a szétosztásra váró volt SZOT-vagyon részét képező épületet a Földhivatal - öt szakszervezeti szövetség tiltakozása mellett - a Munka Világa Alapítvány nevére jegyezte be: a vita azóta folyt. Legutóbb március 24-én ültek össze a konföderációk képviselői, s abban egyeztek meg, hogy a közös kezelés feltételeiről április 21-én folytatják a tárgyalást. Kőrössy András azzal indokolta a váratlan lépést, hogy az épület eddig húszmillió forint veszteséget termelt, és a teljes csőd felé masírozott. - Az MSZOSZ időhúzásra törekszik, és az Alkotmánybíróság döntésében reménykedik - mondta Kőrössy András. - Az alkalmazottak hatvan-hetven százalékát máris átvettük, új munkaszerződést kötöttünk velük, és felemeltük a fizetésüket is. Érvényben maradt a kollektív szerződés, és szeptemberben újabb béremelés várható. Lemondtak tehát arról a követelésükről, hogy az MSZOSZ az áthelyezés előtt fizessen a dolgozóknak végkielégítést? Ezt a hatályos jogszabályok nem tették lehetővé. Kőrössy András megerősítette, hogy leltározás folyik az épületben, békesség van és nyugalom. A helyzet konszolidálódásával a tulajdonosoknak, akik a „rajtaütéssel” most kezelővé is váltak, az a céljuk, hogy nyereségessé tegyék az iskolát, remélik, hogy mielőbb megköttetik a szerződés a Közép-Európai Egyetem Alapítvánnyal. - Közeledik a szakszervezetek közti választás. Ez a döntés politikai döntés, nem? - Igen, ez így van. Úgy látjuk, hogy az MSZOSZ meg akarja őrizni a vagyont a választásokig. - Önök pedig ismertségre, népszerűségre akarnak szert tenni. - Itt most nem a Liga és a Munkástanácsok akciójáról van szó. A VIKSZ és az alapítvány törvényes szervezetek, a másik öt szervezet maga döntött úgy, hogy nem vesz bennük részt. Mindkettő nyitott továbbra is, lehet csatlakozni, nem tudom, miért kéne egy másik vagyonkezelő alapítványt létrehozni, a meglévő kuratórium nyitott. Kőrössy András úgy vélte, az április 21-i egyeztetésen - „ha lesz” - az alapítvány beszámol a megtett lépésekről, és ezt a konföderációk megvitathatják. * : Szerdán délután szerettük volna kikérni Veress Gábor, az MSZOSZ főpénztárosa véleményét is, sajnos nem tudtuk elérni. (n. k. j.) Kisebbségi szomszédolás Különjogok a szlovéniai magyaroknak A hétvégén Békéscsabán tartott kisebbségi konferencián a határon túli magyarság számos jeles képviselője vett részt. Ma a délvidéki magyarságról beszélgetünk, s ezzel zárjuk sorozatunkat. Göncz László, a szlovéniai Mura-vidéki Magyar Közösség titkára. - Hogyan alakult helyzetük az immár független Szlovéniában? - kérdeztük. - Országunk az egykori Jugoszlávia tagköztársaságaként - kezdte Göncz László - a nemzetiségpolitika megvalósításában is az élvonalba tartozott. Nemcsak deklarálta a jogokat, hanem meg is adta. A közelmúltban fogadták el az új szlovén alkotmányt, amely jó kiindulópont, a készülő kisebbségi törvényhez. Olyan megoldási módokat ajánl, amely példaértékű a térség országainak is. Alapgondolata: a kisebbség eleve hátrányos helyzetben van, ezért nem elengedőek számára a többségi nemzettel egyenlő jogok, mert az csak az asszimilációhoz vezet. Ezért határozzák meg a kisebbség úgynevezett különjogait. A Szlovéniában élő őshonos kisebbségek - a Mura-vidéki magyarok és a tengermelléki olaszok kapták meg ezt a státuszt - a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a gazdasági életben, az oktatásban, a tájékoztatásban, valamint a nemzeti szimbólumok használatában kapták meg a különjogokat. - Miként tudnak ezekkel élni? - A szlovén alkotmány szerint a kisebbségek jogi képviselete - esetünkben a Mura-vidéki Magyar Közösség - egyenrangú az állami szervekkel regionális és helyi szinten, s ami a legfontosabb: vétójoga van velük szemben a kisebbséget érintő valamennyi kérdésben .A szlovén parlamentben ott vannak a nemzeti kisebbségek demokratikusan megválasztott képviselői is, akiket pluralista módon választotta saját közösségükből. Úgy vélem, hogy a szlovén alkotmányban lefektetett kisebbségvédő elvekkel az európai mérce följebb tolódott. - Érződik-e már a hatása az új szlovén kisebbségvédelmi intézkedéseknek? Április 6-ától napi hat órára emelkedett Lendván a magyar nyelvű rádióadás, és most szerveződik a magyar televízió szerkesztőség, amely a szlovén és a magyar központi televízió „fiókjaként” működik. A technikai felszerelést Budapestről kapják, önálló műsorokat készítenek a Mura-vidéki magyar kisebbségről, illetve Szlovéniáról, amelyet a Magyar Televíziónak is átadnak. Együttműködnek a magyarországi regionális tévéstúdiókkal is.* Vékás János, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke. - A volt jugoszláv térség gazdasági, kulturális és államjogi kuszaságában milyen a Bácskában és a Bánátban, a hajdani Vajdaságban élő magyarok helyzete? - A jövőnket alapvetően meghatározó kérdésekkel válaszolnék - mondta Vékás János -, amelyek eldöntik sorsunkat. Kell-e nekünk, s módunkban áll-e egyáltalán beleszólnunk a délszláv népek történelmi vitájába? Mit nyerhetünk, s nyerhetünk-e annyit, amennyit azzal veszítünk, ha bármelyik mellé állva a másik oldalon ellenségeket szerzünk magunknak? A kelet-közép-európai átalakulás és az európai integráció folyamata a magyarság szempontjából ma rendkívül kedvezőnek tűnik. Azzal az eséllyel kecsegtet, hogy egy egységes kulturális és gazdasági, holnapután talán már bizonyos mértékben politikailag is azonos térségben integrálódhatnak az országhatárokkal szétválasztott nemzetrészek. - Milyen állapotban vannak ma a volt Jugoszlávia nemzetei? - A bizonytalan államiság ma mindenkit érzékennyé tesz, s mindenki úgy érzi, ha ilyen rendezetlen állapotokkal indul el az európai integrációba, mások érdekeinek martalékává válik. Az alapvető nézetkülönbség már annak megítélésében megmutatkozik, hogy kik az önrendelkezési jog letéteményesi, a nemzet tagjai vagy egy terület lakosai. A nemzeti kisebbségek problémájával többnyire nem tudnak mit kezdeni, legfeljebb emberbaráti megfontolásokból toleranciára szólítanak fel. A nemzeti kisebbségek létére azonban úgy tekintenek, mint céljaik megvalósítását korlátozó körülményre. Ez abból is kitűnik, hogy a volt Jugoszláviában magukat kimondottan kisebbségpártinak bemutatni igyekvő szerzők is vállalják az első- és másodrangú polgárokra való felosztást, amikor elfogadják az úgynevezett „államalkotó" nemzet kategóriáját. Számukra több jogot tartanak indokoltnak, mint például a magyaroknak, az albánoknak. Az eredmény szempontjából ilyenkor lényegtelen, hogy a liberalizmus nemes eszméjének báránybőrében valóban bárányok vannak-e, vagy báránybőrbe bújtatott kisebbségfaló farkasok... - A polgári szuverenitás elvének alkalmazása csak következetesen a polgári állam keretében kedvezhet a nemzet kisebbségek, így a bácskai-bánáti magyarságnak, vagyis ha az állam nem használja fel eszközül a beolvasztást szuverenitásának megszilárdítására. A Jugoszlávia-értekezlet úgynevezett hágai dokumentumában tisztázódott, hogy az önrendelkezés általánosan elfogadott joga egy államban ne csak az államalkotó nemzetet, hanem a többi nemzeti közösség, vagyis a kisebbségek tagjait is megilleti. Ez azonban nagy ellenállást vált ki azokban új at országokban, amelyek homogenitásra törekszenek, különösen ott, ahol jelentős számú nemzeti kisebbségek élnek. Botlik József * HÍREK DÖRNBACH ALAJOS, az Országgyűlés alelnöke szerdán a Parlamentben fogadta a Cseh és Szlovák Köztársaság Szövetségi Gyűlése honvédelmi bizottságának Alfred Hasko vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. Dörnbach az Észak-atlanti Közgyűlés magyar tagozatának tagjaként szorgalmazta a kapcsolatok intenzívebbé tételét. Alfred Hasko elmondta: mindkét fél érdeke országaik stabilitása, a bizalom erősítése. A vendégek javasolták, hogy az ősszel Prágában sorra kerülő kétoldalú megbeszélés a lengyel honvédelmi bizottsággal bővüljön. AURELUS LOUIS TERBEEK, a Holland Királyság nemzetvédelmi minisztere szerdán Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A delegációvezetők csütörtökön várhatóan közös nyilatkozatot írnak alá a katonai kapcsolatok fejlesztéséről. A POLITIKAI-JOGI ÉS MŰSZAKI-technikai együttműködés eredményeit és további lehetőségeit tárgyalja meg a Duna Bizottság. A kedden kezdődött budapesti tanácskozás első napján tagsági kérdésekkel foglalkoztak, hiszen a közép-európai átrendeződések miatt bizonyos országok part menti elhelyezkedése megváltozott. A bizottság ülése, a part menti országok nagyköveteinek részvételével április 14-ig tart. AZ EGYHÁZI INGATLANOK visszaadására tíz évre szóló szerződést kötött Nyíregyháza önkormányzata a katolikus, az evangélikus, a református, valamint az ortodox egyházzal. A kölcsönös engedményeken alapuló megegyezés révén lehetővé vált, hogy a jövőben mindenki a világnézetének megfelelő oktatási intézményt választhassa gyermeke taníttatásához. A „A JÁTSZÓ EMBER, a homo ludens" újra polgárjogot nyer - mondta Szilvásy István,a program igazgatója szerdán a Homo Ludens Nemzeti Bizottságának ünnepélyes megalakulása alkalmából tartott sajtótájékoztatón a Néprajzi Múzeumban. Elmondta: a jelen egyik nagy kihívása, hogy Magyarországon a rendszerváltozással együtt a lakosság milyen széles rétegének tudjuk egy konszolidált polgári életmód lehetőségét felkínálni. Mindezek alapján a népi, folklorisztikus, a tradicionális játékok és őssportok témájában Homo Ludens néven 1997-ig szóló nemzeti program készült. A SZEMÉLYES ADATOK védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról készült törvényjavaslat várhatóan ebben a félévben az Országgyűlés elé kerül. Előzőleg május 5. és 7. között Budapesten kerül sor „Információszabadság - a nyitott közigazgatásért az új demokráciákban" elnevezésű nemzetközi konferenciára. A tanácskozáson több mint 300 hazai és külföldi szakember foglalkozik az információszabadság és adatvédelem kérdéseivel. Az eszmecserén a volt szocialista országok szakemberei is részt vesznek, a rendezvényt támogatja az Európa Tanács. Az információ birtoklása mindenképpen hatalmi befolyást jelen, az információközlés szabályozásának pedig nyíltan ellentétes érdekeket kell képviselnie. A MAGYAR RÁDIÓ VEZETŐSÉGE a külső és belső kritikák, elemzések, valamint a hallgatóktól érkezett észrevételek figyelembevételével összegezte a január 6-ától életbe léptetett új műsorrend tapasztalatait, és annak alapján változtatásokat tervez. A változtatásokról Gombár Csaba elnök a közeljövőben sajtótájékoztatón számol be. MAGYARORSZÁG HAMAROSAN a kábítószer-kereskedelem célországává válhat, ha a társadalmi összefogás nem akadályozza meg a drogok üzletszerű elterjesztését - mondta Orbán Péter rendőr ezredes, Vas megye főkapitánya annak kapcsán, hogy kétnapos látogatáson a megyében járt Gilbert Galy, a francia rendőrség és Imre L. Ostrozanszky, a svéd állam rendőrségének diplomata rangú magyarországi megbízottja. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a kemény drogok ügyének kezelése nem csak rendőrségi feladat: a hivatásos szakembereken kívül az önkormányzatoknak és a szülőknek is nagy a felelősségük. A vendég rendőrtisztek a hazájukban alkalmazott gyakorlatról is beszámoltak. A látogatás alkalmával a svéd diplomata olyan berendezést is bemutatott, amely alkalmas az okmányhamisítás azonnali felfedezésére.