Magyar Nemzet, 1992. június (55. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-02 / 129. szám
KEDD, 1992. június 2. Hazai tudósítások Magyar Nemzet 5 Meghalt Papp Zsolt Tele volt lendülettel és tennivágyással. Mint mindig. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának filozófia, történelem, pszichológia szakán végzett. Éveket töltött Mannheimben. 1968-tól az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa volt. 1973- tól szociológiát tanított az ELTE-n, 1989-től a Közgazdaság-tudományi Egyetem filozófia tanszékének lett a vezetője, 1990 júniusában nevezték ki egyetemi tanárrá. Jól ismerték a televízió nézői is, hiszen öt éven keresztül vezette a Tudósklub című műsort (1979-84). 1983 és 1985 között a Medvetánc szerkesztőbizottságának elnöki tisztét is ellátta, 1985-től pedig felelős szerkesztője volt a Szociológia című folyóiratnak, szerkesztőbizottsági tagja a Magyar Filozófiai Szemlének. Számos könyve jelent meg. A társadalomelmélet, a szociológiatörténet kérdései foglalkoztatták elsősorban. Jól ismerte a német filozófiát. Amikor az Új Márciusi Front elhatározta, hogy pártoktól független politikai klubot indít a demokratikus átmenet problémáinak tisztázására, az elsők között volt, akik a vitát elindították. Még nem is olyan régen, május 9-én, Nyíregyházán ő volt az egyik előadó az országban működő liberális klubok és társaskörök első vidéki találkozóján. Ő tartotta a vitaindítót. A tőle megszokott határozottsággal és lendülettel elemezte a liberalizmus fogalmát, tartalmát. Negyvennyolcéves volt, amikor váratlanul elhunyt. Kisbéri választás Az MSZOSZ Keletit támogatja Komárom-Esztergom megye kisbéri 3-as választókerületének megüresedett képviselői helyére Keleti ■Györgyöt,a szocialisták képviselőjelöltjéttámogatja az MSZOSZ. A szövetség hétfői döntéséről Bálint Attila szóvivő tájékoztatta az MTI-t. Vonják felelősségre a mai háborús bűnösöket -követelt 12 állam jogászai Néhány volt szocialista országban, különösen az egykori Jugoszláviában elkövetett háborús és az emberiség elleni bűncselekmények büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezte 12 európai állam és az Egyesült Államok több vezető jogásza. A dokumentum tartalmáról dr. Pusztai László, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója, a magyar delegáció tagja tájékoztatta az MTI-t hétfőn, hazaérkezése után. A nemzetközi szimpózium résztvevői május 27-től 31-ig „A totalitárius büntetőjogtól a jogállamhoz való átmenet” címmel a kelet-európai államok büntetőjogának kriminálpolitikai reformtendenciáit vitatták meg. Ennek során megdöbbenéssel állapították meg, hogy a lakosságnak mérhetetetlen fájdalmat okozó háborús és emberiség elleni bűncselekmények történtek, illetve történnek. A vezető jogászok sürgetően a brüsszeli Jugoszlávia-békekonferenciához, az ENSZ illetékes szerveihez és a jogtudomány képviselőihez fordultak nyilatkozatukkal. Ebben javasolják, hogy a nemzetközi jog szabályai szerint hozzanak létre egy nemzetközi vizsgálóbizottságot az emberi jogok és a nemzetközi hadijog valamennyi megsértésének felderítése és a tények rögzítése érdekében. Javasolják, hogy a békekonferencián az érintett felek kössenek egyezményt egy nemzetközi bíróság felállításáról, amely az erre vonatkozó genfi konvenció jegyzőkönyvének megfelelően vonja felelősségre a háborús bűncselekmények tetteseit. A nyilatkozatot 39 tudós írta alá. Adventista vezető hazánkban Nem kérnek állami támogatást Az adventista egyház nem tart igényt a hitélethez állami támogatásra, ebben az esetben ugyanis nem lehetne elkerülni az egymás életébe való kölcsönös beavatkozást - jelentette ki budapesti sajtótájékoztatóján Robert Stanley Falkenberg, az adventista egyház Generál Konferenciájának elnöke. Az egyházi vezetőt és a társaságában lévő Jan Paulsent, a szervezet Transzeurópai Divíziójának vezetőjét fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, és találkoztak Biszterszky Elemérrel, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkárával is. Az úgynevezett hetedik napot ünneplő adventisták közösségének a világ 183 országában öt és fél millió tagja van. 108 ezer alkalmazott szolgálja a hitéletet, ebből 11 ezer a lelkész. A világszerte csak „szolgáló!’ néven emlegetett egyház kiterjedt szociális gondozói hálózata évente 14 millió emberen igyekszik segíteni. 150 kórházuk, 363 szakorvosi rendelőjük és 74 szeretetotthonuk működik. Emellett nagyméretű iskolaprogramot bonyolítanak: 4460 elemi, 756 közép- és 86 főiskolájuk, valamint egyetemük van. A magyarországi egyház tagjainak száma 3600. Falkenberg elmondta, hogy látogatása során arról kívánt meggyőződni, vajon Magyarországon érvényesülnek-e az egyéni és a vallásszabadsággal kapcsolatos jogok. Nyilatkozata szerint tapasztalatai megnyugtatták. A Magyar Nemzetnek az állami támogatásra vonatkozó kérdésére azt válaszolta, hogy ő nem akarja megítélni azt, hogyan fogadták a kormányzat képviselői az általuk képviselt modellt. Kifejtette, hogy bizonyos átmeneti helyzetekben elképzelhetőnek tartja a támogatást, de nem gondolná, hogy ennek az ő egyházukat is érintenie kellene. Azt azonban leszögezte, hogy amiről ő beszél, az csak a hitélet támogatására vonatkozik, más a helyzet bizonyos szolgáltató funkciók betöltésénél. Az elnök elutazása előtt még felkeresi Paskai László bíborost, esztergomi érseket. (krajczár) Ne csak ágypénzt! ·· Ötvenezer hajléktalan A becslések szerint mintegy 40-50 ezerre tehető a hajlékléktalanok száma. (MTI) A Hajléktalanok Szolgálatai Tagjainak Országos Kamarája hétfőn Székesfehérvárott megtartott elnökségi munkaértekezletén elhangzott, hogy az eddiginél több segítséget várnak a társadalomtól. Bár ez évtől már a hajléktalanok menhelyeit működtető szervezetek, karitatív közösségek, magánszemélyek,ágyanként 50 ezer forint támogatást kapnak a Népjóléti Minisztérium költségvetéséből, ebből az összegből „csupán ágyat” tudnak biztosítani a rászorulóknak. Ahhoz, hogy valamiféle humán szolgáltatáshoz is hozzájuttassák a szerencsétlen sorsú embereket, a mostaninál több pénzre lenne szükség. A Hajléktalanok Szolgálatai Tagjai szerint a jelenleginél több szociális munkásra lenne szükség, ezért szeretnék növelni a felső-, illetve középfokú képzésben részt vevők számát Egészségügy Késik a béremelés Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete alapszervezeteinek küldöttei július 1-jén együttes tanácskozást tartanak annak megvitatására, milyen módon szerezzenek érvényt a szakszervezet rövid távú bérköveteléseinek - válaszolta az MTI érdeklődésére hétfőn Gulyás Judit, az EDDSZ elnöke. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Bizottságának áprilisi ülésén - mint ismeretes - 2,2 milliárd forintot szavazott meg az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók bérének emelésére. Az összeg mielőbbi elosztását hátráltatja az a tény, hogy a területen lévő intézmények java részét nem a központi költségvetésből, hanem a társadalombiztosításból finanszírozzák. Ezért a közeljövőben a kormány javaslatot terjeszt a parlament elé annak érdekében, hogy a költségvetési intézmények számára elkülönített összegből a tb által finanszírozott intézmények dolgozói is részesülhessenek. Több pályázó a fővárosi főjegyzői posztra Több - legalább három - pályázat érkezett Budapest főjegyzői állásának betöltésére, a pontos számról azonban egyelőre nem tudott beszámolni kérdésünkre a Városháza illetékese. Múlt hét péntek volt annak a pályázatnak a határideje, amelyet Szegvári Péter távozása után írt ki a fővárosi önkormányzat. A pályázókat 15 napon belül értesítik, s ezt követően kerül sor az elbírálásra. Ezt a bírálóbizottság végzi majd, amelynek vezetője Demszky Gábor főpolgármester lesz, részt vesz benne az önkormányzati képviselő-testület jogi bizottsága és három külső szakértő. E szakértők a kiválasztáshoz szakmai segítséget nyújtanak; személyükre a főpolgármester tesz javaslatot (bethy) Elutasított budapesti költségvetési beszámoló Milliárdok helyett csak 280 millió az adóbevétel A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén hosszas vita után sem fogadta el a Fővárosi Önkormányzat 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról készült beszámolót. Demeter Ervin, a közgyűlés MDF-es képviselőcsoportjának vezetője, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke az 1/77-nek hétfőn úgy nyilatkozott: azért szavaztak a költségvetési zárszámadás elutasítására, mert a rendelettervezet mellől hiányzott az önkormányzat vagyonának leltári jegyzéke. Hasonlóképpen nyilatkozoa erről az Állami Számvevőszék budapesti illetékese is, aki a napokban tárgyalt a pénzügyi ellenőrző bizottsággal. Demeter Ervin rámutatott: az 1000 milliárdos vagyonnal rendelkező Fővárosi Önkormányzat vagyonleltárának összeállítása nem könnyű feladat, de egy másfél éve működő önkormányzatnál már aligha lehet ettől eltekinteni. Demeter Ervin felhívta a figyelmet arra is, hogy az 57 milliárd forintos fővárosi költségvetés egyensúlyát csupán a fejlesztési kiadások erőteljes visszafogásával sikerült elérni. A költségvetés végrehajtását áttekintve a pénzügyi ellenőrző bizottság rövidesen megvizsgálja, hogy a több milliárdra tervezett helyi adók helyett miként sikerült csupán alig 280 milliót beszedni Az új munka törvénykönyve szerint: Júliustól több a szabadság (MTI) Egy hónap múlva, július 1- én lép hatályba az új munka törvénykönyve. A jogszabály szerint a munkavállalót hetente két pihenőnap illeti meg, a korábbi szabályozás szerinti egy szabadnap és egy pihenőnap helyén. A két pihenőnap közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Ezekre a napokra munkavégzés csak rendkívüli esetben rendelhető el. Ahol a működés jellege ezt indokolja, a törvény kivételekre ad lehetőséget. Megváltozik a szabadság számítása is. Megszűnik a munkában törtőn időhöz igazodó alap- és pótszabadság rendszere. Az alapszabadság legalacsonyabb mértéke évi 20 nap, s az életkorral együtt emelkedik a szabadság időtartama. 25 évtől 21 nap, 28 évtől 22 nap, 31 évtől 23 nap, 33 évtől 24 nap, 35 évtől 25 nap, 37 évtől 26 nap, 39 évtől 27 nap, 41 évtől 28 nap, 43 évtől 29 nap, 45 évtől 30 nap az alapszabadság. Évenként 5 nap pótszabadság illeti meg például a fiatalkorú munkavállalót, utoljára abban az évben, amelyben 18. életévét betölti. A gyermek nevelésében nagyobb szerepet betöltő vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt 1 gyermek után 2, 2, gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 nap pótszabadság illeti meg. ΧΣ századi népvándorlás Hol késik a menekültügyi törvény? Csaknem húszmillióra becsülik a világon a menekültek számát. Ennek ismeretében különösen megdöbbentő, hogy a délszláv államokban több mint egymillió ember kényszerült rövid idő leforgása alatt otthona, szülőföldje elhagyására. S a háborúnak még nincs vége. A menekültek jó része Magyarországon keresett oltalmat, védelmet - mind ez idáig „törvénytelenül”. - Mikor kerül végre az Országgyűlés elé a menekültügyet szabályozó törvény? - kérdeztük dr. Márkus Istvántól, a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának vezetőjétől. A menekültügyre vonatkozó szabályok gondja elsősorban az: nem törvényi szintűek, s csak kisebb részben az, hogy megalkotásukkor (1988-89-ben) nem voltak, mert nem is lehetettek tekintettel olyan rendkívüli helyzetekre (ilyen például a háborús események elől tömegesen menekülők ideiglenes védelme), amelyek később bekövetkeztek. A törvényhozás számára - az idegenjogi joganyagban - valószínűleg sorrendben nem a menedékjogi törvény a legfontosabb. A minisztérium felelősségi körébe tartozó törvények közül csak néhányat sorolok fel: a rendőrségről, a határrendészetről, a külföldiek magyarországi tartózkodásáról, az állampolgárságról, valamint a bevándorlásról szóló törvények. Roppant nagy munkateher és felelősség hárul azokra a szakemberekre, akik az említett törvényhozási csomagterv kodifikációját készítik elő. Figyelembe kell venni a térségi viszonyokból levonható következtetéseket, a nemzetközi migrációs tendenciákat, szabályozási és integrációs törekvéseket. Kifejezésre kell juttatni továbbá azokat az érdekeket is, amelyek a külföldiek befogadásával kapcsolatban, társadalmi egyetértés alapján fogalmazhatóak meg. Ennek során gazdasági, szociális, humanitárius szempontok kapnak főként elsőbbséget. Alapvető cél: az előbbi elveknek megfelelően rendezett jogállású külföldi lépjen be az országba, mert társadalmilag így tehető kezelhetővé és ellenőrzötté ez a folyamat. * Ugyanezt a kérdést tettük fel a BM törvényelőkészítő főosztályán dolgozó, nemzetközileg is elismert szakértőnek, dr. Tóth Juditnak, aki korábban a Menekültügyi Hivatal helyettes vezetője volt. Ma senki sem adhat pontos választ arra, mikor kerül a menedékjogról szóló törvény a parlament elé. Ennek oka, hogy a tisztességes kodifikáció két tényezőtől függ: a szabályozandó területre vonatkozó elvistratégiai célok, módszerek meghatározásától, másrészt a kétharmados törvény előkészítéséhez és megvitatásához szükséges időtartamtól. Bármelyik megkurtítása azzal a veszéllyel jár, hogy utóbb jelentős energiát kell a jogszabály módosítására, kiegészítésére, esetleg a jogalkotói bizonyítvány magyarázására fordítani. Ma még az elvi tisztázáson sem vagyunk túl. - Mondana példákat? - Csak néhányat említek a menekültügyet jelentős mértékben befolyásoló és eddig el nem döntött vitakérdések közül: a hazai jog vagy a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink az elsődlegesek, ha ez utóbbiak nem kerültek be vagy nincsenek összhangban a belső jogrenddel? Bár az alkotmány szerint összhangot kell teremteni a hazai és a nemzetközi normák között, ez a menedékjog terén sem történt meg. A genfi menekültügyi egyezmény és alkotmányunk menekültfogalma között jelentős az eltérés. Vajon mely jogintézmény fog a menedékjog helyébe lépni a magyar nemzetiségű kényszervándorok fogadása, jogállásuk rendezése érdekében, ha e személyek nem tekinthetők többé jogi szempontból menekültnek? Talán az állampolgárság, vendégmunkás, vendéghallgató-státus között lehet majd választani. A hazai szociális intézményrendszer fokozatos fejlesztésével összhangban lehet csak fogadni a menedéket kérőket, hogy a beilleszkedésükhöz szükséges szociális ellátásokat igénybe vehessék, avagy - mert a szociális infrastruktúra teljes körű kiépítéséig a befogadás ilyen mértékű visszaszorítása térségünkben alkalmazhatatlan - a befogadottaknak önállóan alakítunk ki szociális és egészségügyi, oktatási, képzési, lakásellátási rendszert? A ma csak az európai menedékkérőkre vonatkozó nemzetközi vállalásunkat fenntartjuk, és kiépítjük az ehhez szükséges „dichotom” rendszert (európai és európán kívüli menekült - az előbbiről a magyar hatóság, az utóbbiban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság dönt), vagy kiterjesztjük vállalásunkat a nem európai menedékkérőkre is, ezzel áttekinthetővé téve a jogi és a támogatási rendszert? A sor még hoszan folytatható lenne. Annyi azonban bizonyosnak látszik: több hónapos felkészülésre lesz szükség a vitához nélkülözhetetlen érvek, adatok, források összegzésére. A törvénykezés malmai tehát igen lassan őrölnek. Mégis, mennyi víznek kell lefolynia a Dunán ahhoz, hogy megszűnjön a XX. századi népvándorlás keresztútján fekvő hazánkban a menekültekkel kapcsolatos „törvénytelen" állapot? A törvény tervezetének kidolgozása és javaslatként való egyeztetése egy év alatt megvalósítható. Ezt követően a kodifikátorok már a „parlament kezében vannak”, az ottani munka idejét pedig becsülni sem merem. Két körülményt azonban figyelembe kell vennünk. A törvény elfogadásához az országgyűlési szavazatok kétharmadára van szükség, amely jelentős egyeztetést igényel. A másik körülmény, hogy olyan életviszonyról van szó, amely az alkotmány 65. paragrafusa szerint törvényi rendezést kíván, szemben a mai alacsonyabb szintű normákkal. Bár az idézett paragrafus nem jelzi a törvény kiadásának határidejét, a mulasztás már két éve fennáll... (karca) már 6 éve áll a vendégek rendelkezésére! Tisztelt megrendelőink otthonában, irodájában vagy más alkalmi helyszíneken, kiállításokon, bemutatókon, értekezleteken megszervezzük és lebonyolítjuk a kívánt vendéglátást, magas színvonalon, reális árakon. Különlegességünket, a házilag főzött világos és barna Kaltenberg sört a rendezvényeinken is frissen csapoljuk. Budapest 1092, Kinizsi u. 30-36, telefon, Fax: 118-9792. arany Ékszerek 30 %-os kedvezménnyfti JÚNIUSBAN AZ ¡^§§f1^¡ -NÁL ÉRETTSÉGI AJÁNDÉKNAK IS! Bonyhád, Siófok, Szabadság tér 4. 1790