Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
HÉTFŐ, 1993. március 1. Gore alelnök fogadta a bosnyák államfőt Washington nem akar egyedül cselekedni (Folytatás az 1. oldalról) Viszont a State Department főnöke feltűnően kitérően felelgetett a kérdésekre, vajon hány amerikai katonára lesz szükség egy balkáni rendezés betartásának biztosítására, amire kormánya szavai szerint készen áll. A mostani „szigorúan humanitárius lépés” lényege azonban ennek az „amerikai aktív bekapcsolódásnak” a jelzése, noha másfél éve többet lehetett volna ilyen cselekvőbb magatartással elérni, most aligha képesek „visszagöngyölíteni” a boszniai helyzetet - tűnt ki Christopher szavaiból. Sem ő, sem a több tévében is meginterjúvolt Albright asszony, amerikai ENSZ-képviselő nem árulta el, hogy pontosan mikor kezdik ledobni a távoli boszniai falvakba a légisegélycsomagokat, de sejteni engedték, hogy az elkövetkező órákban. Albright az ABC tévében közölte, hogy egymillió figyelmeztető röpcédulát szórtak le, a szállítmányokat a boszniai felek képviselői a frankfurti támaszponton ellenőrizték, tehát az akció kezdődhet. S ezt az ENSZ-nagykövet sietve egybekapcsolta a New York-i béketárgyalásokkal, amelyek „ily módon kedvezően indulhatnak”, mert „jobb esély lett nyomást gyakorolni a felekre”. Gore alelnök Lake nemzetbiztonsági tanácsadó társaságában szombaton másfél órás megbeszélést tartott a New York előtt Washingtonba látogató Izetbegovics boszniai elnökkel, aki „nagyon fontosnak” minősítette utána az amerikai bekapcsolódást, mint ami „új impulzust” ad a béketárgyalásoknak. A.J. Ismét Duray Miklós az Együttélés elnöke (Folytatás az 1. oldalról) Ennek lényege a rendszerváltás elősegítése, a demokrácia megteremtése, valamint az emberi és kisebbségi jogok védelme volt. Az is igen fontos volt, hogy a mozgalom nevéhez méltóan a demokrácia megteremtését és az emberi jogok védelmét Csehszlovákia többi nemzeteivel és nemzeti kisebbségeivel karöltve óhajtotta biztosítani, ráérezve arra, hogy térségünk legnagyobb problémája éppen a Kárpát-medencében élő nemzetek viszonya lehet, a kommunista időszakban visszafogott és elnyomott nemzeti identitástudat zavarai miatt. Duray Miklós leszögezte: a rendszerváltás végbement, a többpártrendszer létrejött, de sokáig szükség lesz arra, hogy a demokráciáért napi politizálással dolgozzanak a politikai pártok,, az Együttélés pedig parlamenti politizálásában tartsa szem előtt, hogy a közgondolkodás demokratizálódását a demokratikus intézményrendszerek kialakításának is elő kell segítenie. A legerősebb bírálatot a kisebbségi politizálás miatt fogalmazta meg az elnök a szlovákiai kormányzó párt címére. A Meciar-mozgalom és kormánya eleve visszautasítja a kisebbségek minden javaslatát, arrogánsan viselkedik a nemzeti, de nézeti kisebbséggel szemben is. Pedig, ahogy az elnök leszögezte, a fiatal szlovák köztársaságnak általános konszenzusra lenne szüksége ahhoz, hogy a nemzetközi politikai életben mihamarabb egyenrangú partner lehessen, gazdasága és pénzügyi helyzete stabilizálódjék és mérséklődjék az önállóságból fakadó, egyre súlyosabb szociális feszültség. Ahhoz azonban, hogy Szlovákiában létrejöhessen egy olyan konszenzus, amelynek alapján a kisebbségi képviselők is felelősséget vállalnak a politikai, gazdasági és szociális helyzetért, más kormányra és más politizálásra lenne szükség - jelentette ki Duray. Beszéde másik részében felvázolta az Együttélés elképzeléseit a demokrácia fejlesztése, a kisebbségi helyzet változtatása, a társadalmi stabilitás elérése érdekében, melynek részeként előterjesztette a társnemzeti koncepciót és az önkormányzati autonómiák megalakításának elképzeléseit A beszámolót általános vita követte, amelyben a küldöttek egybehangzóan mondták el: az Együttélésnek politizálása módszereiben olyan értelemben kell változtatnia, hogy minden kérdéshez konkrét alternatívákat dolgozzon ki, s az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnie vidéki szervező munkájában a gazdasági és szociális kérdéseknek. Hiszen az Együttélés Politikai Mozgalomnak több mint 120 polgármestere van, a helyi önkormányzatokban pedig közel ötezer képviselője dolgozik. A kongresszus az általános vita után szekciókban folytatta munkáját, vasárnap pedig ezen szekciók munkája alapján pontosították a mozgalom alapszabályait és programját. Ebből kiderül, hogy az Együttélés konzervatív liberális mozgalomként működik tovább, de lesz immár tagsága és pártoló tagsága is. Ezek után megtartották a választásokat is. Az országos tanácsba úgy választották meg a 64 személyt, hogy a tanács részét képezik még a mindenkori parlamenti képviselők is. Az Együttélés elnöke újra Duray Miklós lett, általános alelnöke pedig Duka- Zólyomi Árpád, aki egyébként a mozgalom parlamenti frakciójának vezetője is. A küldöttek a közgyűlés végén felhívást fogadtak el a szlovákiai magyarokhoz, amelyben leszögezik, hogy az „Együttélés Politikai Mozgalom IV. országos kongresszusa az egyetemes magyar nemzet Szlovákiában élő részét a magyar nemzet szlovákiai nemzeti közösségének tekinti. Ez az alapja a szlovák nemzettel való egyenrangú, partneri viszonynak, amely azonos jogok és kötelességek eredője a politikai, társadalmi és gazdasági élet minden területén. A szlovákiai magyar nemzeti közösség alapvető joga, hogy önrendelkezését érvényesítse a helyi, valamint a területi önkormányzat formájában és a személyi elvű autonómia keretei között.” A felhívás végén a küldöttek arra szólítják fel Szlovákia magyarságát, hogy az önmeghatározás és az ebből fakadó természetes jogok ilyen elvei alapján alakítsák magatartásukat és tevékenységüket az élet minden területén. Neszméri Sándor Nobel-díjas hadi célpont (Washingtoni tudósítónktól) Elrabolni próbálták, majd arról letéve megölni az amerikaiak Werner Heisenberget, a Nobel-díjas fizikust, hogy ekként akadályozzák meg a „német atombomba" megcsinálását. Thomas Powers a Heisenberg háborúja című könyvéhez felhasználta a világháborús amerikai titkosszolgálat felszabadított anyagait, s beszélt számos részvevővel. Köztük a szintén Nobel-díjas fizikus Hans Bethe-vel, aki akkor Los Alamosban dolgozott a Manhattan-terven, vagyis az atombombán. S az ötlete volt 1942-ben a „németek agyának" tekintett Heisenberg elrablása, amit - amikor az amerikai szenek lassan mozdultak - a briteknek is megpendített. De igazában a Manhattan-programot kemény kézzel irányító Graves tábornok hozta mozgásba a dolgokat, s 1944 decemberében a Zürichbe előadásra utazó Heisenberg közelébe is jutott egy amerikai ügynök, kinek feladata volt felmérni a német tudós szavaiból, mennyire juthattak a nácik az atombombával: ha túlságosan is közel hozzá, le kellett volna lőni a fizikust. Az ügynök azonban Heisenberg szavából azt vélte kihallani, hogy a tudós „le akar lépni", így nem bántotta. A könyv szerzője szerint a merénylet tragikusan hiába lett volna, mert mai tudásunk szerint éppen Heisenberg fékezte a nácik atomprogramját. (a.j.) Nemzetközi élet Marn Wirizol 3 „Bosznia-bombát gyanít az FBI-főnök Amerikát rázta meg a New York-i robbanás (Tudósítónktól) WASHINGTON - Hatalmas kráter keletkezett, vagyis bombának tűnik, bombaszaga van, s így valószínűleg valóban bomba volt - mondta sajtóértekezletén New York állam kormányzója, Mario Cuomo. Mi más lehetett volna? - ismételgetik a szakértők, ám teljes biztonsággal még vasárnapi lapzártánkig sem döntötték el a kérdést. Miként Sessions FBI-igazgató az NBC tévéhíradóban elmondta, a brit szigetek felett felrobbantott PanAmgép esetében is csak 48 óra múlva lehettek bizonyosak a bomba fényében. A több garázsszintet átütő, vagy harminc méter átmérőjű „kráter” romjainak egy részéhez még csak most férnek hozzá, s szó szerint apró darabonként szedegetik a bizonyítékokat; már találtak nitrátnyomokat, ami nyilvánvalóan jelzi a robbantóanyagot, viszont egyelőre hiába keresték a plasztikbombáról árulkodó anyagokat. Márpedig ezt meglelni perdöntő lenne, s nagyban meg is határozná a nyomozás irányát: a (csehszlovák gyártmányú, magánembernek vajmi nehezen megszerezhető) Semtex anyagot olyan plasztikbombáknál találták, amelyeket az iszlám szélsőséges Hezbollah és a kolumbiai drogmaffiózók használtak autóba rejtve, mások még soha, így az ír terroristák sem. Ha tehát mégsem lelnek plasztiknyomokra, akkor jóval szélesebb körben kell kutatni a tettesek után, még azt sem kizárva, hogy teljesen magánjellegű, privát bosszúból robbantották fel (netán véletlenül) a New York-i World Trade Center kétszáztíz emeletes felhőkarcolója alatti, a két toronyházat alul (és a köztük lévő Vista Szálló alatt) összekötő garázsrendszert. Egy szakértő viszont bizakodott: az ismert terroristák ,rajtahagyják védjegyüket bombáikon”. Sessions azonban stílszerűen politikai bombát dobott be, amidőn hangot adott gyanújának, hogy a robbanás esetleg összefüggésben lehet a New Yorkban hétfőn kezdődő boszniai tárgyalásokkal. Tápot ennek a két tucat telefonhívás ad. Az ilyenkor megszokott és hangzatos nevű terroristacsoportok nevében telefonálgatók közül az egyik külföldi kiejtéssel és zavarosan beszélve a szerb- horvát ellentétekre utalt, bárcsak olyasmit mondott a robbanásról, amit már hallani lehetett a hűközlésben. Tény viszont, hogy jó évtizeddel ezelőtt horvát és szerb nacionalisták több terrorakciót hajtottak végre éppen New Yorkban (1975-ben a LaGuardia repülőtér csomagmegőrzőjébe rejtett dinamit 25 ember halálát okozta, s hasonlított a főpályaudvaron robbantgató horvát szeparatisták művéhez). Kulcskérdés az Amerika minden sarkából New Yorkba hívott szakértőknek, hogy mekkora mennyiségű robbanóanyagról van szó: a Hezbollah majd hattonnányival robbantotta fel 1983-ban az amerikai tengerészgyalogosok bejrúti főhadiszállását, megölve 241 embert. Amerika vezetői azonban láthatóan terrorcselekménynek tekintik a robbanást, így utalt rá szombati rádióbeszédében Clinton elnök is, minden segítséget megígérve a New York-i hatóságoknak (a Fehér Házban pedig hír szerint „hadiszobát” állítottak fel a nyomozás irányítására, s abban persze részt vesz az FBI mellett a CLA is). Hiszen a pénteki lapzártánk után pár órával éppen a Fehér Házból kiszivárgó hírek fordítottak, ha lehet, még drámaibban az Amerikát amúgy is megrázó New York-i látványon: abban a garázsban tartja a Secret Service, az elnöki titkosszolgálat vagy száz autóját Azt ugyan megcáfolták, hogy az elnök New Yorkban használt limuzinja is ott lett volna, mert azt géppel szállítják máshová. Viszont Clinton történetesen hétfőn a New York melletti newarki repülőtérre érkezik, a New Jersey államban lévő Rutgers egyetemen beszél és netán a robbanás helyszínét is megszemléli. S ez további ok persze a metropolis három repülőterén, a hivatalok bankok szerkesztőségek és egyáltalán minden elképzelhető ,jelképes célpont” őrzésének alapos megszigorítására. A Világkereskedelmi Központ két tornya egyelőre lezárva marad, a benne levő árutőzsdével együtt, de pár háztömbnyire a Wall Street-i értéktőzsde pénteken is nyitva maradt. A külvilági terrorakciókat borzongva, de távolról szemlélő amerikaiak megdöbbenve kerültek szembe egy itteni tenorhullám lehetőségével. Mindenesetre a pénteki robbanásnak öt halálos áldozatára leltek (két eltűntet még keresnek). 1042 ember sérült meg, főként füstmérgezéstől, többen órákig a 250 felvonó valamelyikében rekedtek, míg mások a villany nélkül maradt tornyok sötét lépcsőházaiban rohantak le emeletek tucatjáról. S már péntek óta tucatszámra jelentkeznek telefonon bombákkal fenyegetőző bomlott elmék vagy tudatos gonosztevők. Avar János A Stasi-akták sorsa BONN - Egy esztendővel a hajdani keletnémet titkos államrendőrség, a Stasi aktáinak sorsáról szóló törvény életbelépése után félmillió aktabetekintési kérvény vár elintézésre és további 1,8 millió állampolgár kért információt a rólaelfektetett ávesadatokról. Százezrekre becsülik a kedvezményekkel vagy zsarolással szolgálatba állított spicliket, s milliókra a „célszemélyek” táborát. A keletnémet fordulat után a polgárjogi harcosok elérték, hogy az anyag együtt maradjon, méghozzá keletnémet földön, s felügyeletével kormánybiztos bízassék meg, a feddhetetlen Joachim Gauck rostocki tiszteletes, az antikommunista ellenállás egyik hőse személyében. Joachim Gauck vasárnap hosszú rádióinterjúban vonta meg az általa vezetett hivatal eddigi munkájának a mérlegét. Elmondta, hány százezer aktát és más személyi anyagot sikerült feldolgozni. A hivatalra nagy nyomás nehezedik, mert például az önkormányzatok arra törekedtek, hogy csakis feddhetetlen emberek maradjanak közhivatalban. Az igazgató a problémát ott látja, hogy sokan összekeverik a prioritásokat. Folyton a Stasiról van szó, pedig ez a bűnös szervezet mindenhatósága ellenére sem volt más, mint amit jelmondata elárult: „a párt kardja és pajzsa”. Nem a Stasi volt a hatalom centruma, hanem az NSZEP PB-je, KB-je és egyéb vezető szervei. A legfőbb bűnösöket tehát a pártfunkcionáriusok között kell keresni, ami persze semmit sem von le „az osztályharc verőlegényeinek” bűneiből. Az sem üdvös, hogy a sajtó főleg a behálózott besúgókra vetette magát és még bíróságokon, parlamenti vizsgálóbizottságok előtt is előfordul, hogy a senki által sem háborgatott egykori hivatásos „vezető liszt” tesz vallomást az általa vezetett spicliről. Az ilyesmi ugyanúgy felháborítja a hajdan sokat szenvedetteket, mint az, hogy rengeteg volt ávós és pártfunkcionárius nagy sikerrel mentette át magát a piacgazdaságba. Józsa György Főpróba Herculesekkel Röplapok a senki földjén (Folytatás az 1. oldalról) Mivel küldetésüket éjszaka végezték - még a fényforrásokat is kikapcsolták-, s nagy magasságban haladtak, a polgári lakosság nem is ven tudomást arról, hogy fejük felett Herculesek húznak el. Mire a szórólapok földet értek - legalább másfél óra kellett hozzá -, az óriásgépek már régen elhagyták a térség légterét. A főpróbának is vehető küldetés minden incidens nélkül zajlott le, senki sem nyitott tüzet a repülőkre. Nagy kérdés azonban, hogy a töméntelen mennyiségű szórólap közül mennyi jutott az emberek kezébe. A légáramlatok nagy távolságra elvihetik, és úgy látszik, el is vitték őket, lakatlan helyeken, hegyekben, erdőkben hullottak le. Egy részük a „senki földjén”, a frontvonalak között. A rádióamatőröktől származó információk szerint a lapok célt tévesztettek, elkerülték a településeket. Nem találtak belőlük egyet sem például Gorazdéban, Zepában és Srebrenicában. Egy gorazdei tisztségviselő kijelentette, attól tart, ugyanez lesz a helyzet a segélycsomagokkal is. A szórólapok szerb-horvát nyelvű szövege cirill (a szerbeknek) és latin betűs (a muzulmánoknak). Illusztrált utasításokat tartalmaz a lakosságnak, hogy ügyeljenek a segélyt tartalmazó konténerek ejtőernyős lebocsátásakor, ne tartózkodjanak az ötszáz-hétszáz kilós csomag földre érésének feltételezett helyén. A kétfajta lap felhívást is tartalmaz, hogy ne lőjenek a lelassítva haladó segélyszállító repülőkre. Felhívja továbbá a figyelmet, hogy a segély valamennyiüknek érkezik. A Herculesek pilótái a bosnyák főváros felett átrepülve tüzérségi tevékenységre figyeltek fel. Ez azonban csak a megszokott „szórványos harcok” része volt. Kelet-Boszniában azonban vasárnap folytatódtak a heves összecsapások, különösen Bratunac környékén. A többi boszniai fronton sem volt nyugalom, és a krajinai hadszíntéren is lőttek. Karadzsics boszniai szerb vezető, aki többször megjárta a belgrádi repülőteret, míg nagy késéssel elutazott New Yorkba, a tárgyalások folytatására, kijelentette, hogy nem törődik a merénylettel való fenyegetésekkel, s nem tart a„ jogi zaklatásoktól” sem. Egy másik nyilatkozata azonban jobban magára vonta a figyelmet: a leghatározottabban elvetette, hogy a szerbeknek bármilyen köze lenne a New York-i merénylethez. Kijelentette, hogy sohasem hallott a Szerb Felszabadítási Frontról. A boszniai szerbeknek, mondta, nincs szükségük semmiféle „felszabadítási frontra”, ők saját maguk fel tudják szabadítani magukat. Ismeretlen fegyveresek szombaton a belgrád-bari vasútvonal boszniai szakaszán megállították a vonatot, s elrabolták az utasok egy csoportját. A támadás a szerbek által ellenőrzött területen történt. Muzulmán források azt állítják, hogy negyven férfit vittek el, egyes forások szerint azonban nemcsak muzulmánokat, hanem van köztük nyolc szerb és egy horvát is. Sebestyén Imre Orosz fegyverszállítás? Oroszország és Szerbia állítólag titkos szerződést kötött arról, hogy orosz fegyvereket szállítanak a délszláv államnak. Ez olvasható a The Observer című brit napilap vasárnapi számában, amely szerint T-55- ös közepes harckocsikról, valamint légvédelmi és rakétaelhárító rakétákról van szó. Az AFP jelentése szerint a Génfből keltezett, de forrásait nem ismertető cikk szerint a 360 millió dollár értékű szerződést január végén írta alá az orosz hadsereg és a hírszerzés több tábornoka a szerb vezetőkkel. A cikkíró úgy tudja, hogy a fegyverek egy része már útnak is indult Szerbia, valamint a szerb ellenőrzés alatt álló horvátországi és boszniai területek felé. Szerb blokád a Dunán BUKAREST Minden előzetes és határozott fenyegetés ellenére, a Dunát a 856. kilométernél elzáró, szerb zászló alatti tolatóvontatók továbbra sem hajlandók elmozdulni a vaskapu két zsilipje elől, így gyakorlatilag leállt a forgalom a Dunán mindkét irányban. Románia még Dobrica Csoszics elnök bukaresti látogatása idején 24 óra haladékot adott a szerb hatóságoknak, hogy távozásra szólítsák hajóikat. Ugyanakkor az ENSZ-t is értesítette Kis-Jugoszlávia magatartásáról s a nemzetközi szervezet közbelépését remélte. Vasárnap délelőtti jelentések szerint a szerb hajók további utasításokat várnak Belgrádból, amelyek azonban nem érkeztek. Az övezetben elég nagy az idegesség, mindenki a másik fél lépésére vár. Cseke Gábor KÜLFÖLD AZ ÍR KÖZTÁRSASÁGI HADSEREG nevű északír terrorszervezet vasárnap vállalta a felelősséget a London északi részében elkövetett szombati pokolgépes merényletért, amelyben 18 személy sérült meg. KABUL RAKÉTATÁMADÁS. Legalább nyolcvanan meghaltak vasárnap Kabul belvárosának zsúfolt piacán, ahová két rakéta csapódott be egymás után. Az afgán védelmi minisztérium közleménye szerint a sebesültek száma eléri a százat.