Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13 / 61. szám

10 Magyar Nemzet Százezres támogatás a kezdő gazdáknak Védőár a tejimport ellen? Tejvédő ár bevezetését tervezi a Földművelésügyi Minisztérium a te­­hénlétszám további csökkenésének megakadályozására - jelentette be pénteken Medgyasszay László, az FM államtitkára Pécelen a Gazdakö­rök Országos Szövetségének találko­zója alkalmából tartott sajtótájékoz­tatóján. Elmondta, hogy egyelőre ugyan nincs gond a tejellátásban, hi­szen a fogyasztás is visszaesett, ám ha az állatvágások száma nem csök­ken, akkor az év második felében akár tejbehozatalra is szorulhat az ország - idézte őt az MTI. Az ilyen helyzet kialakulásának megelőzésére vezetik be hamarosan a védőárat, melynek eredményeként ismét kifizetődővé válhat a tejterme­lés, -feldolgozás, s a további fo­gyasztói áremelés is elkerülhető. Eh­hez azonban a termelők és az ipar képviselőinek áregyeztetésére van szükség, amelynek alapján megálla­pítható, mennyi legyen a tej­­tetje után kifizetett összeg. A támogatás összegét az intervenciós alapból kí­vánja a tárca fedezni. Szó van arról is, hogy vállalkozá­suk támogatására 150-200 ezer fo­rint értékben segít az FM a kezdő gazdáknak, mert a munkanélküliség a falun élőket fokozottan sújtja, s így bizonyos fokig kényszerpályára ke­rülve vágnak bele sokan a növényter­mesztésbe, állattartásba, az indulás­hoz pedig sokuknak nincs pénze. Az elképzelés szerint az FM a támoga­tást a munkahelyteremtő beruházást finanszírozó keretből különíti majd el. Ugyancsak a kezdő gazdáknak kíván támaszt nyújtani a most kiépü­lőben levő szaktanácsadói hálózat. A névjegyzékbe kerülő közgazdászok és agronómusok rendelésre üzletter­vet készítenek, tájékoztatást nyújta­nak a hitelkérelemhez, segítséget ad­nak a piacszervezéshez, adótanáccsal szolgálnak. A tanácsadásra kifizetett összeg 60 százalékát a gazdák visszaigényelhetik. Petíció a Palóckertől Nyertek a boltvezetők Felszámolóbiztos került a múlt év végén a Nógrád megyei Palóc Ke­reskedelmi Vállalat élére, azzal a cél­lal, hogy az előprivatizáció körébe nem került, tíz főt meghaladó létszá­mú boltok privatizációját előkészít­se. A húsz legértékesebb üzlet veze­tői - vállalkozók - egy véletlen in­formáció révén megtudták, hogy a vállalat vezetője egyben kívánja érté­kesíteni a hálózatot, melynek az érté­ke eléri a kétszázmillió forintot. A je­lentős összeg miatt ők kimaradtak volna a pályázatból, külön-külön vi­szont eséllyel licitálhatnának. Mivel hivatalos tájékoztatást nem kaptak az ügyben, azért petíciót juttattak el Szabó Tamás miniszter­hez, melyben kérték, hogy a bolton­kénti privatizációt valósítsa meg az ÁVÜ. Levelüket március 10-én, szinte az utolsó pillanatban kapta kézhez a kereskedelmi bizottság, és másnapi ülésén a boltvezetők indít­ványát fogadta el. A dolgok érdekessége, hogy a fel­számolóbiztos a megye legnagyobb iparcikkhálózatának, a Nógrádker Rt.-nek az igazgatóhelyettese. Válla­latának romló helyzete miatt a Palóc­kertől több millió forint hitelt utalt át a részvénytársaságnak. Amennyiben az ÁVÜ a felszámolóbiztos javaslatát fogadja el, a Nógrádker joggal remél­hette volna, hogy az említett húsz boltot megvásárolhatja, így a hitel is prolongálódik. (b­.L) A The Economist a budapesti tőzsdéről Az osztrákoké a részvények forgalmának harmada-fele Beindult csütörtökön Budapesten az első számítógépes tőzsdei keres­kedelmi rendszer Kelet-Európában - olvasható a The Economist című brit gazdasági hetilap pénteken megje­lent számában a budapesti értéktőzs­déről szóló cikkében. A lapot az MTI tudósítója idézi. A fejlesztés költsé­gét nagyrészt a Phare-program és a brit kormány munkamódszeralapja (Know How Fund) állta. A The Economist szerint a 23 be­jegyzett részvény adja a napi 134 millió forintos forgalom ötödét. A legnépszerűbb a Danubius, a Pick és a Fotex papírja. A további privatizációk növelni fogják a tőzsdei cégek mostani 43 milliárd forintos piaci értékét Far­­bod Lotfi, a tőzsde 30 éves igazgató­ja elmondta a The Economistnak, hogy rá tudta beszélni a vagyonügy­nökséget számos cég tőzsdei értéke­sítésére még ebben az évben. A tőzsdét lehúzza a magyar gaz­daság rossz állapota, de a külföldi befektetők, különösen az osztrákok, továbbra is érdeklődnek, egyes napo­kon ők adják a forgalom 30-30 szá­zalékát. A jövőre jósolt fellendülés és nyereségesebb cégek tőzsdei meg­jelenése azonban gyorsítani fogja a budapesti piac ritmusát - írta a The Economist ­ A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1993. március 12-én Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 722,13 (-1,19) Részvények Nyitó ár Záró ár Értékpapír Ft Ft db Danubuis Hotels 980 980 30 Fotex Rt. 268 268 100 Hungagent 700 700 20 Pick Szeged 1320 1320 30 Skála-Coop Rt 730 730 500 Styl Ruhagyár Rt. 5 700 5700 100 Szövetkezeti Sörgyár Rt 910 910 1000 Zalakerámia Rt 1100 1100 80 megj.: azonnali üzletek, kis tételek nélkül Kötvények Kötés Kötés Árfolyam Időarányos Teljes Kötvény neve bruttó nettó nettó kamat vételár (millió forint) (százalék) (címlet/Ft) (MFt) Államk. 1997/A 1000,00001000,COOQ 100,000 10000/430,00 1049,100 Államk. 1994/B 75,0000 75,0000 100,420 10000/403,00 78,3375 Állalak. 1995/B 1,0000 1,0000 99,990 10000/690,00 1,0689 Államkötvény 0,6000 0,6000 101,200 10000595,00 0,6429 Kárpótlási jegyek Nyitó ár Záró ár Értékpapír Névérték Teljes vételár Ft Ft db MFt MFt 740 740 16000 16,0000 11,900 SZOMBAT, 1993. március 13. Rendkívüli igazgatótanácsi ülés az ÁVÜ-ben Tizennégy nagyvállalat privatizációja­ ­ Az Intercontinentál eladását sikeres privati­zációnak tartja az Állami Vagyonügynökség igaz­gatótanácsa - jelentette ki dr. Pongrácz Tibor, a tanács elnöke tegnap, a rendkívüli ülés után tartott sajtótájékoztatón. Minden ellenkező hírrel szem­ben a Marriott valóban visszavonhatatlanul tulaj­donosa lett a magyar szállodának, és az eredeti ajánlatának megfelelő összegű vételárat fizette ér­te. Az adásvételi szerződés tartalmazza azt is, hogy a Marriott 18 hónapon belül 12,5 millió dollárt for­dít a szálloda felújítására. A Centrum Áruházak Kft. privatizációjával kapcsolatban az igazgatótanács elnöke hangsú­lyozta: szó sincs arról, hogy a vagyonügynökség kizárná a versenyből a tíz együtt ajánlkozó magyar nagyvállalkozót. A Centrum pályázatát azonban ezután írják ki, a privatizációs koncepciót még csak körvonalakban fogalmazták meg. Az áruház­lánc megvételére több jelentkező is várható, de azt szem előtt tartják, hogy szakmai befektetők vál­hassanak a karcsúsításra kerülő társaság tulajdono­saivá, emellett a hazai kisbefektetők kedvezmé­nyesen vásárolhassanak a Centrum részvényeiből. Az igazgatótanács határozatot hozott a kárpót­lási jegyek ígérvényeinek elfogadására az élelmi­szer-ipari privatizációban. Ennek alapján az ÁVÜ a szövetkezetektől elfogadja a közokiratként kiállí­tott kárpótlásijegy-ígérvényt a vételár kárpótlási jegyben fizethető mértékére. A banki hitelígér­vényhez hasonló konstrikció szükségessége a tej­ipar privatizációjával kapcsolatban merült fel. Al­kalmazására várhatóan egy hónapon belül kerül sor, ugyanis addigra készül el a kárpótlási ígérvény eljárási rendje. . A rendkívüli igazgatótanácsi ülést 14, viszony­lag nagynak számító vállalat privatizációs helyze­tének áttekintése miatt hívták össze. Elsőként a Buda­lakk átalakításáról tárgyaltak, a vállalat há­rom gyáregységét már értékesítették, még három maradt, amelyekből kft.-ket hoznak létre. A társa­ságok között nemcsak a vagyont, hanem a kötele­zettségeket is felosztják. A privatizációra, amely­hez egyedi konstukciót dolgoznak ki, az igazgató­­tanács megítélése szerint most kedvezőek az esé­lyek. A győri gépgyárból alakult, felszámolás alatt lévő Rekord Rt. helyzetének elemzéséből azt az ál­talános következtetést vonták le, hogy sokkal szo­rosabban kell együtmű­ködnie az ÁVÜ-nek a hite­lező bankokkal. A felszámolás alá kerülő vállalko­zásokat ugyanis már nincs mód megmenteni a pri­vatizáció számára, pedig sok esetben, esetleg áldo­zatok árán is, érdemes lenne megelőzni a vissza­fordíthatatlan eljárást. Terítékre került a Caola privatizációja, amely első kísérletre nem sikerült. A jelentkező szakmai befektetők, a Colgate-Palmolive és a Revlon cég visszaléptek. Április végéig nyílt pá­lyázatot írnak ki a részvények 51-77 százaléká­ra, és megvizsgálják a cég tőzsdére vitelének esélyeit is. Feltételezik, hogy az eddigi késede­lem miatt a menedzsment is hibáztatható, az ÁVÜ ellenőrzési igazgatósága vizsgálatot indít az ügyben. Ugyancsak megvizsgálják a Fémmunkás Vál­lalat társaságalapításainak hátterét, a maradék ál­lami vállalat ugyanis egyre veszteségesebben termel. Államigazgatási felügyelet alá vonták, a vállalat vezérigazgatóját pedig felmentették tiszt­ségéből. Nem halad a Vegyépszer Rt. privatizá­ciója, mert bár a cég még nyereséges, de túl nagy, ezért decentralizált formában célszerű értékesíte­ni. Nyitr pályázatot írnak ki az Alba Regia Rt. 64 százalékos részvénycsomagjára, 10-20 százalékot pedig a tőzsdén értékesítenének. A Bakony Rt. pri­vatizációja jó úton halad, a menedzsment példa­szerűen tartja kezében a cég ügyeit, valószínűleg a korábbi külföldi partnerek szerezhetnek tulajdont a veszprémi társaságban. (osváth) A Mitsubishi egyik legékesebb gyémántja 0486 Az egyik legértékesebb gyémántot ajánljuk Önnek 90-170 LE teljesítményű, 24 szelepes benzin- vagy turbodízel motorral. Az Ön számára fontos aktív és passzív biztonságot szolgálja az Airbag, ABS fékrendszer, elektronikus vezérlésű futómű (ECS), vagy összkerék kormányzás. És mindez 3 év vagy 100.000 km garanciával. Az új Galant sokkal többet jelenthet Önnek, mint egy gépjármű. Érezni fogja a különbséget a formában, technikában és komfortban. A Mitsubishi kereskedők készséggel állnak rendelkezésére. Mitsubishi Galant az egyik legékesebb gyémánt. ..ILIIS®:- Λ MITSUBISHI Cars of 3 diamonds MOTORS

Next