Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
KEDD, 1993. március 16. Jogi elégtételt fontolgatnak Tiltakozik a Nagy Imre Társaság A Nagy Imre Társaság mély szomorúsággal és erkölcsi felháborodással szembesült a névadóját, Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnököt ért gyalázatos rágalmazási hadjárattal - tudatja az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott nyilatkozat. A társaság elnöksége a következőket kívánja kinyilvánítani: 1. Az 1989 után most hirtelen ismét felröppenő „szenzáció” az Orosz Kommunista Párt, illetőleg utódaik belső, intrikus harcainak következménye. Mint ismeretes, Jelcin orosz államelnök tavaly novemberben megkövette a magyar népet az 1956-os szovjet intervencióért, és hitet tett Nagy Imre személye, eszméi és erkölcsisége mellett. Az orosz parlamenten belül jelenleg erős támadás folyik Jelcinnel szemben, és a Nagy Imre-ellenes rágalom ennek a támadásnak egyik mellékeszköze. 2. Az olasz La Stampában közzétett, az orosz Rogyinától származó híresztelések olvasásakor óhatatlanul felmerül a kérdés, miért nem próbálták e „vádakat” Nagy Imre ellen felhozni akkor, amikor ezzel esetleg befolyásolhatták volna magatartását az 1953-56 közötti magyarországi pártharcokban, majd később 1958- as pere idején. Nyilván azért, mert a ma lobogtatott „dokumentumok” akkor még nem léteztek. Vagyis ezek csak jóval később keletkeztek a titkosszolgálat hamisító műhelyeiben. Ilyen körülmények között a „vádakkal” voltaképp nem érdemes foglalkozni. A Nagy Imre Társaság Elnöksége azonban most erkölcsi okokból mégis azt mérlegeli, milyen lehetőségek vannak a jogi elégtétel megszervezésére. Precedens értékű ítélet várható Kónya Imre perli a Beszélőt A médiaháború nehéz fegyverei elhallgattak, de az akkoriban időzített kisebb-nagyobb petárdák a bíróságokon manapság sorra robbannak. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője is egymilliórd forintra perli az ellenzéki Beszélőt. A kormánypárti politikus személységi jogai megsértése miatt „nem vagyoni kártérítést” kér, mivel úgy találta, a Beszélő tavaly október 17-i számába közölt kidekorált MDF-plakát súlyosan sérti személyiségi jogait. A „Talált tárgy” címmel közölt inkriminált politikai plakáton az MDF őszi hűvösvölgyi politikai fórumára invitálták az érdeklődőket, felsorolva a részletes programot és a résztvevők nevét, köztük említve Kónya Imre frakcióvezetőt. A budai Marczibányi tér melletti trafóállomásról átvett hirdetményt a Beszélő egyik olvasója szállította a szerkesztőségbe. A plakáton ismeretlenkéz rajzolt horogkeresztet Csurka István és Fónay Jenő „kiemelő” tollal átfestett neve mellé. Ám a Szándék visszájára fordult: a fekete-fehér lenyomaton a „kiemelt" nevek már eltűntek, és két fekete vonal látható - éppen Kónya Imre neve felett, illetve alatt. A félreértésre okot adó nyomtatványt a Beszélőt röviden népszerűsítő Nap Tv is bemutatta. Eredetileg e kereskedelmi adót is egymillió forintra perelték volna, de ettől - tudtuk meg - elállt a sértett, aki a Beszélő következő számában megjelent levelében is tiltakozott, s a politikai alvilág módszereihez hasonlította a vele történteket. Rögtön kizárva azt az „átlátszó kifogást”, hogy a Talált tárgyat nem a Beszélő készítette. Az ügyben már megtartották az első tárgyalást a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, de ítélet nem született. További bizonyítási indítványt tett a Beszélő, és a bíróság a Nap Tvtől is a közlés körülményeinek tisztázását várja. Március 24-ére tűzték ki a következő tárgyalást. Kónya Imre jogi képviselője Róth Miklós, akit a Végvári-ügy védőjeként már megismert a közvélemény, ellenfelének jogi képviselője - s ez a rendszerváltás politikai fintora is egyben - Nehéz-Posony István, a Független Jogászfórum egyik vezetője. Habár a Beszélőt „csupán" egymillió forintra perlik, ami messze elmarad attól a tízmilliótól, ami Jeszenszky Géza keresetében áll, a Heti Szuper Pszt magazin és a Beszélő ügyét más szempontból sem lehet egy lapon említeni. Az utóbbi több mint kuriózum, a szakemberek szerint kifejezett jogi, politikai csemegének számít. Sokak szerint ugyanis az Alkotmánybíróság úgy szabta meg a személyiség jogi védelmének, a nem vagyoni kártérítésnek a szabályait, ami a kritika műfaji határainak szűkítésén túl, napjaink politikusait milliós kártérítési perek gyakoribb felvételére ösztönzi. A precedens értékű ítéletben tehát nemcsak a tiltott jelképek kérdése kerül majd szükségképpen szóba, de alighanem az is, hogy mit és mennyiért kötelesek eltűrni napjaink közszereplői a szabad sajtótól. Amely, ha eddig nem hallgatott a jó szóra, a zsebére talán fog... Bodnár Lajos MDF-számvetés Kiskunmajsán A nemzet és a demokrácia nem rangsorolható Elmaradt Debreczeni József és Csurka István sokak által felfokozottan várt nyilvános párbeszéde azon a találkozón, amelyet a Haza és Haladás Alapítvány, illetve a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete rendezett szombaton Kiskunmajsán. Az író-politikus ugyanis más elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a rendezvényen - tudósított az MTI. Bihari Mihály politológus felszólalásában kiemelte: a magyar társadalom érett a demokráciára, az európai szintű demokrácia jórészt meg is teremtődött, de nem a lelkekben. A lelkekben félelem él. A legfontosabb teendők közé sorolta, hogy a demokraták, álljanak bármely oldalon, fogjanak össze a félelmet keltők és a gyűlöletet szítók kiszorítására. Debreczeni József választ keresve arra a kérdésre, hogy miként távolodtak el egymástól, akik valaha közösen munkálkodtak, kifejtette: a nézetkülönbségek bizonyára akkor is léteztek, de akkor ezeket félretéve a közös ügy szolgálatában együtt tudtak dolgozni. Ma - megítélése szerint - az a legnagyobb baj, hogy a nemzet és a demokrácia értékeit egyesek rangsorba állítják, egyiknek vagy másiknak elsőbbségét hirdetve. Holott e két érték egymástól elválaszthatatlan, egymásnak nem rendelhető alá. Furmann Imre kritikus elemzésében többek között leszögezte: véleménye szerint ma az MDF-en belül két csoportosulás van. Nem a sokszínűség harmóniája uralkodik, hanem ennek a két irányzatnak a viszálykodása határozza meg az MDF belső életét. „Megosztottak vagyunk párton belül, a társadalommal pedig nem állunk beszélőviszonyban, kommunikációképtelen a kormány, a frakció és a párt is. Sokat dolgozhatunk, de a közvélemény erről keveset tud, egyre nagyobb a közvélemény és a hatalom közötti távolság” - mondta. „Erkölcsi kötelességünk tenni azért, hogy a Magyar Demokrata Fórum a nyugodt erő politikáját folytassa, azt a politikát, amelyik minden döntésében a nyugalmat és biztonságot szolgálja.” A fentiekhez hasonló gondolataiknak adtak hangot más felszólalók is, köztük Székelyhídi Ágoston, az MDF országos választmányának elnöke, aki hangsúlyozta, hogy három tényezőt: a nemzeti elvet, a demokráciát és a modernizációt meg kell tanulni összeegyeztetni, együttes szellemben kell tevékenykedni. Hazai tudósítások Az Alkotmánybíróság vizsgálja a médiafelügyeletet Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén folytatja a rádió és a televízió felügyeletéről szóló 1974-es kormányhatározat alkotmányossági vizsgálatát - adta hírül az MTI. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte az 1074/1974. kormányhatározat 6. pontját, amely szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete alatt áll. Az Országgyűlés a meghatározott ideig nem alkotta meg a médiatörvényt, ezért az Alkotmánybíróság 1992. december 1- jén elrendelte a korábban felfüggesztett eljárás folytatását. A Fidesz és a reformátusok Az egyházi-liberális együttműködésről A református egyház és a Fiatal Demokraták Szövetsége közötti együttműködés lehetőségeiről, a párbeszéd fontosságáról, egymás álláspontja jobb megismerésének a szükségességéről cseréltek véleményt szombaton Debrecenben Kocsis Elemér püspök és Fodor Gábor országgyűlési képviselő, a Fidesz országos választmányának tagja vezetésével a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Fidesz képviselői. A megbeszélésről kiadott - és az MTI debreceni tudósítójához eljuttatott - közlemény szerint egyetértettek abban, hogy a világnézeti és a vallásszabadság feltételeit biztosítani kell az országban, mint ahogy együttműködésre van szükség a reális igényekhez igazodó egyházi társadalmi szerepvállallás kialakításában is. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a reformátusok és a Fidesz hosszú távú, kölcsönös bizalomra épülő dialógusa és együttmunkálkodása - a társadalmi béke és egyensúly fenntartásán keresztül -jól szolgálja az egész magyar társadalom és a demokratikus fejlődés ügyét. A találkozó résztvevői kezdeményezték, hogy még ebben az évben nagyobb szabású konzultáción vitassák meg az egyházak és a liberális pártok elvi és gyakorlati együttműködésének lehetőségét. SZDSZ: Oktatási program készül Az SZDSZ oktatási kormányprogramja kidolgozásának kezdetét jelentette a párt oktatási tagozatának ülése és a hozzá kapcsolódó konferencia. A két rendezvényt az Újvárosháza dísztermében tartották szombaton. A közoktatási törvény kidolgozása és az új kulturális miniszter lehetővé teheti, hogy megegyezés jöjjön létre a közoktatás kérdésében - hangzott el az MTI jelentése szerint a rendezvényen. Fodor Tamás képviselő elmondta: az SZDSZ kormányra jutása esetében is a vizsgarendszerre épülő „kimeneti szabályozást" és nem a bürokratikus szabályozást tartja helyesnek - mondta, hozzátéve: korszerű vizsgarendszerrel meg lehetne akadályozni a felülről vezényelt iskolarendszer kialakulását. Állami kitüntetések átadása A Parlament Kupolatermében hétfőn, a kora esti órákban - a kormányfő és az Országgyűlés elnökének jelenlétében - adta át a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára adományozott állami kitüntetéseket Göncz Árpád emlékeztetett arra, hogy a magyar szellemiség nagy alkotói első ízben negyvenöt éve vehettek át Kossuth-díjat, és a babérkoszorú a magyar kultúra óriásait ékesítette. Gyönyörű és nehéz örökség ez - mondta a köztársasági elnök -, mert a díjak nemcsak tűnt idők virtusát jelölik, hanem magukban hordozzák a jövő ígéretét és felelősségét is. Mindazt, ami mindannyiunk munkájának, eredményeinek forrása volt és igazolása lesz. Kossuth-díjat kapott Antal Károly Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, Bartha László Munkácsy Mihály-díjas festőművész, Básti Juli, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Cserny József ipari formatervező, Deim Pál festő- és grafikusművész, Jurcsik Károly Állami Díjas építész, Kányádi Sándor romániai magyar író, Novák Ferenc koreográfus, Onczay Csaba csellóművész, Páskándi Géza József Attila-díjas író, Reisenbüchler Sándor animációs filmrendező, Ruszt József rendező és Sándor Judit operaénekes. Széchenyi-díjat kapott Balogh János Kossuth-díjas zoológus, Bogárdi János vízépítő mérnök, Borzsák István nyugalmazott egyetemi tanár, Frank József, a mezőgazdasági tudomány doktora, Gombos Gyula író, Gyulai József tanszékvezető egyetemi tanár, Hofer Tamás etnográfus, Hofler Miklós Ybl Miklós-díjas építészmérnök, Horvát Adolf Olivér, a biológiai tudomány doktora, Jagamás János romániai magyar népzenekutató, Keszthelyi Lajos fizikus, Lévai András Kossuth-díjas gépészmérnök, Rába György József Attila-díjas költő, Solymosi Frigyes tanszékvezető egyetemi tanár, Szabó Árpád nyugalmazott egyetemi tanár, Székyné Fux Vilma geológus, Vayer Lajos művészettörténész, Vizi E. Szilveszter tanszékvezető egyetemi tanár és Woynarovich Elek biológus. Megosztott Széchenyi-díjat kapott: Kékedy Pál hídtervező és Szánthó Pál okleveles mérnök, Bakonyi Péter villamosmérnök és Csaba László fizikus. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (POLGÁRI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Entz Géza művészettörténész, Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra, Illés György kétszeres Kossuth-díjas operatőr és Schnell László Állami Díjas egyetemi tanár. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (KATONAI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Gyuricza Béla altábornagy. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (POLGÁRI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Csapodi Csaba, az MTA nyugalmazott osztályvezetője, Csapodi Csabáné Gárdonyi Klára, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője. Az 1956. évi forradalom és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő helytállásuk elismeréseként Farkas György, Fodor Tibor, Fülöp Ferenc és Kozák András, Makay Árpád filmoperatőr, Moór Marianna színművésznő, Rásó Gyula, Sevcsik Jenő szakíró, Sipos Jenő énekmester, Urbán István építészmérnök, Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező és Zeőke Szőke Pál. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (KATONAI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Bátori Ferenc ezredes, Bodolai István tűzoltó ezredes, Gégény István rendőr alezredes, Háber Péter ezredes, Holló József ezredes, Kovács Gyula határőr ezredes, Vidus Tibor határőr ezredes, valamint az 1956. évi forradalom és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő helytállásuk elismeréseként Forrási László nyugalmazott alezredes és Oláh Jenő nyugalmazott alezredes. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE (POLGÁRI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Heszke Béla nyugalmazott tanár, Kalász László József Attila-díjas költő, Platthy György festőművész és Schwendtner Ferenc. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE (KATONAI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Peszlen János őrnagy. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (POLGÁRI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Bauer Károly Szentgotthárd polgármestere, Gémesi György Gödöllő polgármestere, Könözsy László Esztergom polgármestere, Nagy Márton tanár, Zolnai Istvánné iskolaigazgató, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti tevékenységük elismeréséül Setény János és Tököly Jenő. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG EZÜST ÉRDEMKERESZT (POLGÁRI TAGOZAT) kitüntetést kapta: Varga Lászlóné Horváth Erzsébet főelőadó. Szabó Tamás Veszprémben „Felelőtlen az ellenzék” Totális politikai felelőtlenség jellemzi az ellenzéket - hangsúlyozta Szabó Tamás privatizációs miniszter szombaton Veszprémben, az MDF megyegyűlésén. Megítélése szerint ugyanis miközben a kormányt és az MDF-et akarták lejáratni, hogy ily módon a választásokon nyerjenek, a rendszer alapjait, a parlamentarizmust, a többpártrendszert tették nevetségessé az emberek előtt a politikusokkal és a pártokkal együtt. Az MDF elnökségének tagja kitért az egyes pártokra is. Az SZDSZ-ben - véleménye szerint - nincs meg a konstruktív együttműködés csírája sem. A szabaddemokraták hiába kötötték meg az „eljegyzést” a Fidesszel, Szabó Tamás szerint az SZDSZ változatlanul a szocialisták felé húz, ezt látta bizonyítva a televízióban közvetített Tamás Gáspár Miklós-Von Gyula beszélgetésen is. Bőven kapott bírálatot a Magyar Szocialista Párt, az elnökségben és a széksősorkban ülőktől egyaránt. Pusztai Erzsébet államtitkár felháborító demagógiának tartja az MSZP több megnyilvánulását. Úgy véli: ha javaslataikat megvalósítanák, az összeomlásba vezetné az országot. Mindebből azt a következtetést vonta le a népjóléti államtitkár, hogy az MSZP vagy nem készül igazán kormányzásra, vagy ha mégis, akkor felelőtlenebb, mint a rendszerváltozás előtt volt. Példának hozta fel, hogy Csehák Judit előterjesztésében már 1989-ben meg akarták változtatni a nyugdíjkorhatárt, most pedig saját korábbi álláspontjával szemben nyújtott be módosító indítványt a képviselő. Az MDF veszprémi megyegyűlésén ha nem is élesen, de jó néhány percig tartó vitában összecsaptak a Magyar Út hívei és bírálói. Elhangzott, hogy amennyiben választani kell a Magyar Út vagy MDF között, még a Csurkával szimpatizálók egy része is inkább az MDF mellé áll. B.É. Megalakult a Konzervatív Kisgazdapárt A 36-os frakciót szeretnék támogatni Bár Németh Béla - az újonnan alakult Konzervatív Kisgazda és Polgári Párt frissen megválasztott elnöke - arra kérte a sajtó képviselőit, hogy pártjuk megalakulásáról ne úgy adjanak hírt, mintha ismét egy új kisgazdapárt jött volna létre, lényegében ez történt szombaton a Dunapalotában. Németh Béla, a 36-os frakció helyettes vezetője az alakuló ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: az"új párt legfőbb célja az, hogy a 36-os frakció egybemaradjon. Úgy érzik, nem az ötödik vagy a hatodik kisgazdapártot hozták létre, hanem az elsőt, illetve a Torgyán József vezette Független Kisgazdapárt mögött a másodikat. Elhatározásukat nem egy szűk réteg akaratából valósították meg, hanem a tavaly november 21-én, a MOM-székházban megtartott ülésen hozott határozatok alapján. A Németh Béla főtitkár nevével fémjelzett hűvösvölgyi ideiglenes központnak ugyanis nem sikerült megszereznie az FKGP jegyzési jogát, ezért a Torgyán által kizárt kisgazdák kénytelenek voltak új szervezetet létrehozni. Nem volt módjuk - főleg az anyagi lehetőségek miatt hét-nyolcszáz embert megmozgató alakuló ülést tartani: a Duna-palotában összesen kétszáznegyvenkilenc, zömében vidékről érkezett kisgazda kérte a pártba való felvételét. Komoly, intelligens pártot kívánnak Németh Béláék létrehozni, amely jelentős eredményt érhet majd el a választásokon, bár tudják, hogy lehetőségeik nagyon beszűkültek. Szeretnék azt a „kisgazdaképet” eloszlatni, amely főként az FKGP tevékenysége nyomán a választópolgárokban kialakult. A vidéki értelmiséget célozzák meg programjukkal, s partnerei kívánnak lenni az agrárértelmiségnek és a vállalkozóknak is. Az európai kereszténységet mint univerzális értékrendet kívánják beépíteni a pártprogramba, s továbbra is a tulajdonosokat képviselik. Németh Béla hangsúlyozta: a Konzervatív Kisgazda és Polgári Párt a 36-os frakciót kívánja támogatni, s a képviselőcsoportból öt főt szeretettel várnak pártjuk vezetőségében, s szeretnék, ha a 36-ok a választásokig a koalícióban maradnának. A Magyar Nemzet kérdésére Németh Béla elmondta: Cseh Sándorral a „történtek után" nem kívánnak együttműködni, arról azonban, hogy mi történt, nem kívánt beszámolni. S.N. Majtjar Nemzet 5 HÍREK EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK hétfőn az észak-borsodi Bánhorvátiban, amelyet a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Római Katolikus Egyház és Bánhorváti község önkormányzata állított Lászlófalvi Ördögh Gusztáv esperes, címzetes apát és plébános tiszteletére. A római katolikus pap 1944 és 47 között segített a zsidó üldözötteknek. MENEKÜLTTÁBOR NYÍLIK Dunavarsány mellett, a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának erőspusztai volt munkásszállójában. A két éve üresen álló 150 személyes téglaházat a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat vásárolta meg, s hozzálátott a felújításhoz. TILTAKOZÓ ALÁÍRÁSOKAT GYŰJTÖTT Tokod lakossága annak érdekében, hogy javukra döntsenek a művelődési ház, az óvoda iskola, az idősek klubja és a sporttelep sorsáról. Ezeket az intézményeket ugyanis a tulajdonos, az Üvegipari Művek több mint 60 milió forintért felajánlotta megvételre a helyi önkormányzatnak. Az önkormányzat azonban anyagi fedezet hiánya miatt nem tudja megvásárolni a szóban forgó épületeket, félnek attól, hogy a vállalat eladási szándékát másoknak is bejelenti. ALÁÍRÁSGYŰJTÉSI AKCIÓ kezdődött szombaton Tatabányán és Tatán a víz- és csatornadíjak mérséklésére. Elfogadhatatlannak tartják, hogy az Észak-dunántúli Regionális Vízművek a víz köbméterét mindössze 18 forintos áron veszi át a szénbányától, ám 81,20 forintért adja el a lakosságnak, a csatornadíjjal és az áfával együtt.