Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám
10 Magyar Nemzet NAPLÓ NOHA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN az általános iskolák számára ajánlott könyvek átlagára ötszörösére, a középiskolás kiadványoké pedig hatszorosára emelkedett, a beszerzési keretük csak 2,5-szeresére nőtt. Ez azt jelenti, hogy 1990-ben 5 millió forintot költhettek könyvvásárlásra a budapesti általános iskolák. 1991-ben (1992-es adat még nincs) ez az összeg 12,5 millióra nőtt. Jelenleg egy fővárosi általános iskola negyvenezer forintot költhet állománybővítésre a központi keretből. Ha viszont a Könyvtárellátó Vállalat által ajánlott könyveket legalább egy példányban megvásárolnák, az ma 47 510 forintba kerülne. Ebben nem szerepelnek a diákoknak és a pedagógusoknak szánt folyóiratok, ezek beszerzésére további negyvenezer forintra lenne szükségük évente. A MADÁCH SZÍNHÁZ Mária evangéliuma előadásán a címszerepet Maria Eliasova, a pozsonyi Új Színház művésznője énekli. Az énekesnő jelenlegi repertoárját a Csárdáskirálynő, a Cigánybáró és a Mária evangéliuma szoprán szerepei alkotják. ERKEL FERENC halálának 100. évfordulója alkalmából a dalszínház felújította a Bánk bán című operát. A Kerényi Imre vendégrendezésében, Csikós Attila díszleteivel és Vágó Nelly jelmezeivel színpadra vitt felújítás első bemutatója vasárnap lesz az Erkel Színházban, majd április 16-án, a párhuzamos szereposztás bemutatóját láthatja a közönség. FRANCIAORSZÁG A SZÁZADFORDULÓN címmel új hangversenysorozat kezdődik pénteken a Budapesti Fesztiválzenekar városházi kávékoncertjei részeként. A Kocsis Zoltán szerkesztette három koncerten elsősorban Debussy és Ravel ritkán játszott műveit szólaltatja meg a zenekar. A műsorban Kocsis Zoltánt, Ránki Dezsőt, Klukon Editet, Perényi Miklóst, Takács Nagy Gábort, Mocsári Károlyt, Berkes Kálmánt hallhatja a közönség. Április 9-ét követően május 14-én és június 4-én este koncerteznek a Városháza dísztermében. A MEGALAKULÁSÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁT ünneplő New York-i Filharmonikusok együttese az Interkoncert meghívására és rendezésében, európai turnéja részeként, pénteken Budapestre jön. Érkezésük napján este hétkor, majd másnap délután fél 3-kor az Operaházban koncerteznek az együttes zeneigazgatója, Kurt Masur karmester vezényletével. Makovecz-kiállítás Párizsban (MTI) A sevilim világkiállítás magyar pavilonja és számos más jellegzetes, eredeti stílusú épület neves tervezője, Makovecz Imre műveit bemutató fotókiállítás nyílt meg kedden a párizsi Magyar Intézetben. A számos fénykép mellett tervrajzok is bemutatják az épületek szerkezetét, különleges megoldásait, a színes fényképek pedig a sajátos, a magyar népművészetben gyökerező részleteket is. A kiállítást Fekete György, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Az új Graves-díjas Horváth Elemér Ünnepség és irodalmi est keretében adták át - kissé megkésve ugyan - az 1992-es év Graves-díját az Amerikában élő magyar költőnek, Horváth Elemérnek. Becses pillanata ez kortárs költészetünknek, hiszen ez talán az egyetlen igazán szakmai díj, amelyre joggal lehet büszke mindenki, aki megkapta. Huszonhárom évvel ezelőtt alapította a díjat Robert Graves, neves angol költő és író, magyarországi jogdíjait ajánlva fel e nemes célra. Azóta számos kiemelkedő rangú költőnk részesült e kitüntetésben, a legutóbbi éveben mindig egyegy jelentős alkotásuk jutalmaképpen. Az alapító személye, sok-sok nagy sikerű könyvét tekintve, aligha szorul bemutatásra. A legújabb díjazott, Horváth Elemér költő viszont talán igen. Van ebben valami felháborító. Még akkor is, ha irodalmi berkekben, valamint szűkebb pátriájában neves költészete ismert és megbecsült. Az is igaz másrészt, hogy e viszonylagos ismeretlenség főleg abból adódik, hogy a költészet iránt megcsappant az érdeklődés az utóbbi időben. Akit nem sztárolnak az úgynevezett irányadó körök, azt csak kevesen fedezik fel maguknak - éppúgy, mint a társművészetekben -, legyen bármily értékes művek alkotója. Mind fájdalmasabb ezt tudomásul vennünk. Horváth Elemér életútja, amely Csornától Budapesten és Firenzén át, az USA-beli Mahopacig ívelt, mindent megadott a költőnek, amit általában az élmények körének szoktunk nevezni. Lírikusz alkat lévén hamar rátalált saját hangjára, és ezzel a forradalom után kirajzó, a nyugati magyar irodalom új generációjában megkülönböztetett helyet vívott ki önmaga számára. Magas színvonalából és termékenységéből az évek múlásával és a nehezebb időszakokban sem vesztett, igényes és mindig nagy figyelmet ébresztő köteteket állított össze és adott ki. Költészetének hitelessége, ereje, hatása, és tegyük hozzá, nem utolsósorban nyelvi szépsége valamennyi számottevő irodalmi lapnál és fórumon elismerésre és befogadásra talált. Megadatott neki, hogy miközben mindvégig megőrizte magában szülőhazája kultúrájának és az indító élmények, életérzés fundamentumát és eredetiségét, kellő rálátással és szélesebb szellemi horizonttal, a történelmi tapasztalatok bonyolultságának érzékeny figyelembevételével világirodalmi szinten rögzítse költői eszményeit. Az Orpheus redivivus, Horváth Elemér Graves-díjas költeménye először a győri Műhelyben jelent meg, aztán bekerült a válogatott kötetbe, amely A szélrózsa gyökerei címet viseli. Első pillantásra is a nagy versek aurája övezte. Olyasféle pillanat, igény és ihlet szülte, mint Pilinszky Apokrifjét, de ez persze csak hasonlat. Mindenesetre ebben is az önmagát mértékként elfogadó árvaság szólal meg, drámaian és a teljesség érzetét keltve. Új kötete, a Scaliger rosa, ez a különös név, amelyet a tébolyult Hölderlin írt néhány költeménye alá, kiadásra vár, reméljük, hogy időre meg is jelenik. Időre, mert Horváth Elemér hatvanéves lesz az idén. Deák László Havran Zoltán felvétele Barokk faragványok 1770-ből Kálváriajárás Magyarpolányban Veszprémtől nem messze, a Bakony hegységben található az ezerháromszáz lelket számláló Magyarpolány, amelynek határában ma is sűrűn bukkannak őskori településekre utaló maradványokra. A műemlékekben gazdag kis falu ékessége atekintélyes méretű barokk plébániatemplom mellett negyven eredeti népi lakóház is. Magyarpolány fő látványossága azonban a kálváriakápolnához vezető, fából faragott stációsorozat, amelyet 1770 körül készítettek a Listner testvérek. A fél életnagyságú, festett, népies, kedvesen naiv figurák a fájdalmas rózsafüzér öt titkát ábrázolják. Itt rendezik meg nagyszombaton, délután háromtól a Magyarpolányi kálváriajárás és feltámadás című szabadtéri passiójáték bemutató előadását. A barokk kori iskoladrámák hagyományait és a korábbi népi misztériumjátékok formai megoldásait egyesítő passiójáték a „Sátányok gonosz mesterkedéseit”, Jézus keresztútját, majd feltámadását jeleníti meg. Az ízes népi játékban a tragikus és lírai jelenetek mellett helyet kap a vaskos népi humor és a húsvéti ünnepkör hagyománya is. A kosztümös játék a falu utcáin zajlik, a nézők is aktív részesévé válhatnak a kétszáz éves színi hagyománynak. (l. d.) Kultúra CSÜTÖRTÖK, 1993. április 8. TAVASZI KÖNYVCSOMAGKÍNÁLATA KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Rendeljen könyvcsomagot postán - pénzt és időt takarít meg. 7 könyvcsomagot ajánlunk önnek 25% engedménnyel. A sorozat egyes köteteit 10% kedvezménnyel kapja meg. 4. HOLIBRI (sorozat) A magyar szépirodalom jelentős alkotásai olvashatóak a könyvekben angolul és németül. UNGARN/HUNGARY 170 Ft (áfával) TIBOR DERY: UEBE/LOVE 170 Ft (áfával) JÁNOS PIMNSZKY: WÜSTENEI DER LIEBE 170 Ft (áfával) THE DESERT OF LOVE ISTVÁN ÖRKÉNY: MINUTEN NOVELLEN ONE MINUTES STORIES 170 Ft (áfával) KÁLMÁN MIKSZÁTH: DIE HOCHLÄNDER THE GOOD PEOPLE OF PALÓCZ 170 Ft (áfával) UNGARISCHE VOLKSMÄRCHEN/ HUNGARIEN FOLK TALES 170 Ft (áfával) Ha ön mind a hat kötetet megrendeli, a csomag ára 850 Ft (áfával) 5. SZÓRAKOZTATÓ OLVASMÁNYOK PASSUTH LÁSZLÓ: ESŐISTEN SIRATJA MEXIKÓT 380 Ft (áfával) Az azték Mexikó ellen indul maroknyi hadával Cortes, a spanyol kisnemes, hogy a maga aranyát és hírét gyarapítsa. PASSUTH LÁSZLÓ: MEGSZÓLAL A SÍRVILÁG 350 Ft (áfával) A főhős magyar régész, akivel ismerősként bolyongunk letűnt világok csodálatos tájain. VALA: SZÁRNYALÓ SZERELMESEK 150 Ft (áfával) A „Liala" álnév mögött örökzöld szerelmes regények sikeres szerzője rejtőzik. Három könyv megrendelése esetén a könyvcsomag ára (áfával) 730 Ft Önkézbesítéskor fizeti a megrendelt könyvek árát és a postaköltséget. A következő két sorozatot április 11-én mutatjuk be. Dsida Jenő Nagycsütörtök Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indult, végzetes földön csillagok szavára, sors elől szökve, mégis szembe sorssal s finom ideggel érzi messziről nyomon lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek, a sűrű füst, mint roppant denevérszárny, legyintett arcul. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem, szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt és hideg sötét volt, Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak... Kövér csöppek indultak homlokomról s végigcsurogtak gyűrött arcomon. Krisztus Olajfák hegyi magányát idézi fel Dsida Jenő verse. A húsvétot megelőző nagycsütörtök utolsó előtti nagy történése ez. Már túl vagyunk a főpapok és írástudók Jézus elveszejtéséről hozott döntésén, túl a tizenkét tanítvánnyal, köztük az áruló Júdással elköltött utolsó vacsorán, s még előttünk az elfogatás... Egy asszony illata Méltán jelölték Oscar-díjra Martin Brest munkáját, az Egy asszony illata című filmet. Vélhetően már eleve a díj elnyerése lebegett az alkotók szeme előtt, amikor hozzákezdtek a forgatáshoz. Semmit sem bíztak a véletlenre, végiggondolták az Oscar elnyerhetőségének összes feltételét. Ironikusan is szólhatnánk erről, a pénz hatalmát emlegethetnénk, az üzlet győzelmét a művészet fölött. De mindez csupán az érem egyik oldala. A tudatosság nem megvetendő erény, és különösen nem az a filmgyártás esetében. Az amerikai filmakadémia díját megcélozni egyúttal az amerikai film legjobb hagyományainak számbavételét is jelenti. Ez az örökség pedig javarészt Hemingway igazságának különböző köntösbe öltöztetése: „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék..." Az élet harc, küzdelem, amelyben hűnek kell maradnunk önmagunkhoz. Ezen életfelfogás köré épkézláb, kerekded történetet kell fölépíteni, pergő dialógusokat mondatni, hatásos színészi játékkal és képi igényességgel. Az alapos előkészületnek megvan a hátulütője is. Elkezdődik az Egy asszony illata vetítése, s öt perc elteltével rájövünk, hogy láttuk már a filmet. Lehet, hogy nem Al Pacino alakította a mogorva, a férfikor nyarán túllevő, nyugállományú katonatisztet, és nem Chris O’Donnell formálta meg az előkelő egyetemre pályázó, naiv vidéki fiút. De ismerős kettejük libikókája, egymásrautaltságuk felismerése, az együtt töltött három nap alatti egymáshoz csiszolódásuk. Az igazi kommersz film jellemzője, hogy ismerős élethelyzeteket vázol fel, és megadja a felismerés lehetőségét. Önmagunkat, szomszédainkat láthatjuk viszont. Ki ne szeretett volna legalább rövid időre kitörni a mindennapokból, ki ne szeretné fényessé varázsolni a szürkeséget? A legjobb hotelban megszállni, tangózni a táncparketten, a legszebb autón száguldani? Kell az ünnep, hogy élhessük utána a hétköznapokat, így lesz Slade ezredes New York-i kiruccanása mindannyiunk vágyának kifejezője. A kommersz film másik sajátossága, hogy használható információkkal lát el, gyakorlati tanácsokkal szolgál. Slade ezredes vak. Legyinthetünk, és besorolhatjuk e fogást a kisgyerek, fóka, kutya sorába. Csak hát a betegség, a fogyatékosság nem intézhető el ezzel, kényes terület, embervoltunkat érinti. Emlékezzünk arra, milyen nagy segítséget jelentett autista embertársainknak az Esőember című film. Alapítványok jöttek létre megsegítésükre, másként néztünk rájuk a villamoson, autóbuszon. Most megtanulhatjuk, ha át akarjuk kísérni a zebrán világtalan társunkat, akkor ő fogja meg a karunkat és ne mi ráncigáljuk saját ritmusunk szerint. Lehet, hogy erre egy ismeretterjesztő film is felhívhatná a figyelmet, de nem olyan hatásosan, mint amikor Al Pacino adja meg az instrukciókat. Hogy a filmművészet másról, többről is szól, az nem kérhető számon olyan alkotástól, amely nem pályázik a halhatatlanság babérjaira. Al Pacino nyerte Slade ezredes szerepében a legjobb férfi alakítás Oscar-díját. Nem biztos, hogy e kiváló színész pályájának ez a film jelenti a csúcsát. Egy vak ember megformálása elsősorban technikai kérdés, előmunkálatokat, megfigyeléseket igényel. Al Pacino igazi amerikai színész, azaz a hiperrealista mozdulatok közben olyan erőteljes hatáselemekkel dolgozik, amelyek idegenek az európai színjátszástól. Az ő alakítása vetül rá az összes színészre, tőle kap fényt a többi szereplő is. Szellem a házban A forgalmazó cégek szerencsésen időzítették a hét másik bemutatóját, hiszen megnézhetjük a legjobb női alakítás Oscar-díját elnyert filmet is. James Ivory rendező immáron a harmadik E. M. Forster-regényt vitte vászonra. A Howards End (magyarul Szellem a házban címmel olvasható) átfogó képet ad a századforduló Angliájáról, a nagypolgári Wilcox családtól a művészettel kacérkodó Schlegel lányokon keresztül az élet perifériáján tengődő hivatalnokig. A társadalmi tablót és az árnyalt lélekrajzot szimbolikus motívumokkal dúsítja az író. A Howards End egy vidéki ház neve, egy élhetőbb, emberibb világ jelképe, ahonnan kiűzettünk gyermekkorunkban, de ahová szenvedések árán talán visszajuthatunk. A történetet Beethoven ötödik szimfóniája kíséri, s ennek megfelelően sorsokat, életlehetőségeket szemlélhetünk. James Ivory példamutató igényességgel adaptálta a regényt. Megőrizte a mű lassú hömpölygését, elmélyült emberábrázolását, az operatőr Tony Pierce-Robert segítségével ritkán tapasztalható tárgyi hitelességgel vetíti elénk az Edward-kori Anglia világát. Ha az előző filmben megcsodálhattuk az egy színészre épülő kompozíciót, Al Pacino magánszámát, most élvezhetjük a színészi összjátékot. Nagy élmény ennyi kulturált, visszafogottságukban hatásos, egymásra figyelő művészt látni. Vanessa Redgrave sápadt, áttetsző arcán egyszerre tükröződik a családjáért való aggodalom és az idegenség saját közegétől, dekoncentráltságában a múltban élés és a halál közelsége. A nagypolgár Henry Wilcox alakítója Anthony Hopkins. A magyar néző az utóbbi időben mint őrült pszichiátert ismerhette meg (A bárányok hallgatnak, Drakula), most megtapasztalhatjuk, hogy a legnagyobb drámai színészek egyike. Kapcsolata új feleségével, a kispolgári származású Schlegel kisasszonnyal erejüket meghaladó küzdelem azért, hogy megfeleljenek egymásnak. Margaret Schlegelt Emma Thompson formálja meg. A vénkisasszonyos idegességet az érett nő bölcsességével fölváltó alakítása színészi remeklés, méltán nyerte el a női Oscart. De szólhatnánk a lánytestvért megszemélyesítő Helena Bonham Carter átütő tehetségéről; a hivatalnokként tengődő, kvalitásait a szerencsétlen házasságban eltékozló Sam Westről is. Csak a Wilcox család gyermekei ütnek el a film egészétől, fölöslegesen karikírozott alakjukkal. A dicséret mellett nem hallgathatjuk el, hogy a film igényessége egyúttal nemes unalommal is társul. Nem is elsősorban a konzervatív formanyelv miatt, hanem mert James Ivory munkája hosszú. Sajnos, az utóbbi időben alig látunk olyan filmet, amely két órán belül befejeződne. Sejtük, hogy a művészi ok mellett arról is szó van, hogy a mozi különbözzön az odavissza tekergetésből álló videózástól. Azonban nem biztos, hogy ennek a néző türelmével való visszaélésben kell megnyilvánulnia. Szabolcs Imre MEGRENDELŐLAP (Kérjük 1993. április 25-ig feladni) Megrendelem a Kossuth Könyvkiadó könyvcsomagjait. Ára (áfával) Megrendelt csomagszám L ARZENÁL (2 db) 850 Ft 2. A VILÁGTÖRTÉNELEM NAGY ALAKJAI (6 db) 980 Ft ..................... 3. FILOZÓFIA (6 db) 620 Ft ..................... 4. HOLIBRI (6 db) 850 Ft ..................... 5. SZÓRAKOZTATÓ OLVASMÁNYOK (3 db) 730 Ft ..................... 6. EGÉSZSÉGVÉDELEM (3 db) 670 Ft ..................... 7. NEFELEJCS (6 db) 360 Ft ..................... Megrendelését várja a KOSSUTH KÖNYVKIADÓ levélben: 1366 Budapest, Pf. 127. · telefonon: 119-208, faxon: 111-3670 Ön kézbesítéskor fizeti a megrendelt könyvek árát és a postaköltséget: 1092