Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
SZERDA, 1993. április 21. A szankció nem lehet az egyedüli megoldás Külügyminisztérium: állásfoglalás a BT-határozatról (Munkatársunktól) Magyarország nem volt könnyű helyzetben, amikor döntenie kellett a Szerbiával és Montenegróval szembeni szankciók további szigorításáról hozott BT- határozat elfogadásáról. Támogató magatartásunkat elsősorban az indokolta, hogy alapvetőnek tekintjük egy megfelelő határozottságról tanúskodó üzenet közvetítését az egész térség stabilitását súlyosan veszélyeztető nagyszerb törekvések képviselői számára. Ezzel a bejelentéssel kezdte keddi sajtótájékoztatóját Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője, aki az ENSZ-határozattal kapcsolatos magyar álláspontot ismertette. Egyidejűleg hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormány nézete szerint nem feltétlenül a szankciók jelentik az adott kihívással szembeni egyedüli megoldást, az egyetlen válaszlehetőséget. Az 1992 júniusa óta érvényben lévő szankciók Jugoszlávia esetében nem hozták meg a kívánt eredményt, ugyanakkor a térség más országai már eddig is súlyos veszteségeket szenvedtek el. Ezzel összefüggésben a szóvivő megerősítette, hogy Magyarország kára eléri a félmilliárd dollárt. Ezért felhívtuk a vezető nyugati államok figyelmét arra, hogy a dunai tranzitszállítások további szigorítása az eddigieknél is súlyosabb gondokat okoz majd a magyar iparnak, a szárazföldi tranzitszállítások korlátozása a gazdaság más szektoraiban is érezteti hatását, és aggasztanak bennünket a vajdasági magyarság egyre nehezebbé váló életkörülményei is. Mindennek ellenére Magyarország mégis támogatta az új határozat elfogadását, mert az nem tartalmazza a teljes elszigetelést, nem emel falat a határ két oldalán élő polgárok közé, nem lehetetleníti el az emberek közötti kapcsolatokat - mondta. A Magyar Nemzet kérdésére Herman János közölte, hogy az előzetes tervek ellenére e hét végén mégsem kerül sor a magyar és szlovák szakértők pozsonyi találkozójára, amelynek napirendjén a dunai vízgazdálkodás témaköre szerepelt volna. Herman János ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a tanácskozás csupán néhány napot késik, és arra feltehetően a jövő héten mégis sor k kerül. (pietsch) Nyelvi hibák a társulási szerződésben Párizs hamarosan ratifikál? (Tudósítónktól) PÁRIZS - A néhány héttel ezelőtt megválasztott új francia nemzet-Szülés még a tavaszi ülésszak élén ratifikálhatja hazánk és az EK társulási szerződését. Mint a Quai D’Orsay egyik illetékese elmondta, a terjedelmes dokumentum francia szövegváltozatában az előzetes normakontrollt végző államtanács nyelvi hibákat, felületes megfogalmazásokat talált,ezért a szerződést visszaküldte a brüsszeli bizottságnak. Ha az új változatot megfelelőnek találják, akkor a szerződés hamarosan a kormány, majd a nemzetgyűlés elé kerülhet. A külügyminisztérium munkatársa reméli, hogy a Bourbon-palota a június végéig tartó tavaszi ülésszakon megerősíti a dokumentumot. A ratifikálási késlekedéssel a franciák nem állnak egyedül: a 12 tagállam közül eddig mindössze négyben - Dániában, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Írországban - hagyták jóvá a társulási megállapodást, de a parlamenti megerősítés folyamata a tagállamok többségében már megkezdődött. A francia ratifikálás lélektanilag is fontosnak mondható egy olyan politikai szakaszban, amikor különféle viták zavarják hazánk és az EK folyamatosan bővülő kapcsolatrendszerét. Tavaly a magyar diplomácia abbanreménykedett, hogy idén január elsejétől életbe léphet a szerződés - vagyis mind a 12 tagállamban ratifikálják -, most július elseje lehet az újabb reménykedés napja. (martin) A szüzességi fogadalom és a szörföző herceg Népszavazás Brazíliában HÍRELEMZÉSÜNK Ma, amikor referendumot tartanak Latin-Amerika legnagyobb s a világ ötödik legnagyobb államában, Brazíliában, annyi máris bizonyos, hogy az igazi nyertes a sokáig recesszió sújtotta helyi reklámipar. A három vezető ügynökség az elmúlt két hónap során napi húsz percben ajánlhatta a televízió képernyőjén keresztül a 85 millió szavazónak a monarchiát, az elnöki köztársaságot, illene a parlamenti demokratikus rendszert. A népszavazás tétje ugyanis az, hogy melyik államforma határozza meg Brazília politikai életének jövőjét. Amióta 1889-ben a köztársaság kikiáltásával megdöntötték a császárság intézményét, az ország államformája többször változott, rövid ideig tartó demokratikus próbálkozások és évtizedes diktatúrák váltották egymást. S a monarchista kampány éppen az utolsó uralkodó, a száműzött II. Péter jó emlékezetét próbálta kihasználni. „Rendezte számláit, teljes volt a szólásszabadság, és élenjártunk a vasútvonalak és telefonrendszerek kiépítésében" - ajánlja a monarchista koncepciót a kampánnyal megbízott riói reklámügynökség. És bár a korábbi közvélemény-kutatások szerint a lakosságnak csak 17 százaléka monarchista érzelmű, a profi módon szervezett hadjárat akár húszmillió szavazót is szerezhet az uralkodói családnak, s II. Péter leszármazottai esetleg új szerepet játszhatnak a brazil politikai életben. A két „trónkövetelő”: II. Péter unokája, a ma 80 éves Dom Pedro Gastao Orléans e Braganca, valamint a vetélytársa, 53 éves unokaöccse, Dom Luis de Orléans e Braganca - aki amennyiben népe úgy kívánná, szüzességi fogadalmáról is képes lemondani, és a nemzet üdve érdekében hajlandó megnősülni. De a monarchia hívei úgy tartják, hogy a referendum kedvező kimenetele esetén a parlamentnek szélesebb körből kellene kiválasztania a portugál uralkodói ház legmegfelelőbb leszármazottját. A sajtó kedvencét, a 38 éves szállodatulajdonos „szörföző herceget”, Joao Henrique Orléans e Bragançát például „modern herceget a modern Brazíliának” szlogennel ajánlják bizalmasai. Valószínű azonban, hogy a jelenlegi elnöki rendszer él majd tovább, legalábbis az előzetes felmérések szerint az arra jogosultak 44 százaléka erre szavaz. (lambert) Nemzetközi élet A horvátországi és boszniai szerbek lépése a „nagy állam” megteremtésére HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Igen lassan halad Srebrenica nemilitarizálása, a középboszniai frontokon pedig kiújultak a muzulmán-horvát összecsapások, miközben a horvátországi és a boszniai szerbek parlamentjének tervezett egyesítésével megtörtént az első lépés Nagy-Szerbia létrehozására. Srebrenica muzulmán város védői elkezdték fegyvereik átadását az ENSZ-erőknek, ám a település demilitarizálása mégis lassan halad. A kéksisakosok védelme alá helyezett város muzulmán védőinek lefegyverzésére szerda délutáni határidőt jelöltek ki, a demilitarizálás meghosszabbításáról az érintettek tárgyalásokat folytatnak. A várost gyűrűbe záró szerbek többször is megsértették a tűzszünetet, s megakadályozták, hogy újabb hatvan kanadai katona csatlakozzon a Srebrenicába már megérkezett egységekhez. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága egy gépkocsioszlopot ért támadás miatt ideiglenesen felfüggesztette a segélykonvojok indítását a muzulmán városba. A szervezet genfi szóvivője azt is indítványozta, hogy a hasonló helyzetben lévő Gorazdét és Zepát is helyezzék ENSZ-ellenőrzés alá. E településeken szintén rengeteg menekült zsúfolódott össze. Több száz halálos áldozata van a Közép-Boszniában kiújult muzulmán-horvát összecsapásoknak. Egyes hírek szerint Vitéznél a horvátok 400 muzulmánt hurcoltak el, míg a muzulmánok horvát falvakat támadtak. Feszült a helyzet Zárában és Sibenikben is, a szerbek ugyanis meglepetésszerű támadást indítottak a két tengerparti horvát város ellen. A horvátországi szerbek képviselői megszavazták saját törvényhozásuk és a boszniai szerbek parlamentjének egyesítését, s megfigyelők szerint ez az első jelentős lépés a Milosevics szerb elnök megálmodta Nagy-Szerbia megteremtése felé. A két parlament közös törvényhozásuk alakuló ülését április 24-én tartja egy később kijelölendő helyszínen. A dpa szerint júliusnál nem lehet előbb gazdaságilag térdre kényszeríteni Jugoszláviát még az ENSZ-szankciók szigorításával sem. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet és a Nyugat-európai Unió illetékesei a jövő héten Bukarestben, Budapesten és Szófiában kezdenek tanácskozást arról, hogy miként lehetne maradéktalanul betartani a Belgrád ellenes ENSZ-embargót. Mint a dpa megjegyezte, az érintett országok félnek attól, hogy a blokád érvényesítésekor háborúba keverednek Belgráddal. (p. r.) Képviselőkkel találkozott az RMDSZ küldöttsége (Munkatársunktól) Kedden a magyar törvényhozás képviselőivel találkozott az RMDSZ parlamenti frakciójának küldöttsége. A tárgyalásokról szólva Hegedűs István (Fidesz) külügyi bizottsági alelnök lapunknak kiemelte, hogy szóba került, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség örömmel fogadta az Európa Tanács kisebbségekkel foglalkozó határozatát, amely a magyar képviselők aktív részvételével született, bár a romániai magyar törvényhozók közül többen nem titkolták: nagyobb eredményekre számítottak. Az RMDSZ részéről Tokay György elmondta, hogy a frakció és a többi román ellenzéki erő között jó az együttműködés, számos törvényjavaslatot egyeztetnek. (1-g-j) Az új moszkvai román diplomata a kisebbségekről (Tudósítónktól) MOSZKVA - Románia „a világ egyik legliberálisabb nemzeti kisebbségi törvényével” rendelkezik - jelentette ki a Nyezaviszimaja Gazetában kedden publikált interjújában a frissen kinevezett moszkvai román nagykövet, Constantin Girbea. A misszióvezető, aki nemrégiben adta át megbízólevelét az orosz alelnöknek, „határozott módon” elutasítja a tekintélyes napilap tudósítójának azt a felvetését, hogy a „magyarkérdés” aktuális lenne Romániában, és ez zavarná Bukarestet abban, hogy aktívan részt vállaljon a Dnyeszter menti válság megoldásában. A diplomata utal arra is, hogy a romániai magyarság „etnikai alapon” saját pártot hozott létre, és a honatyák hét százaléka is magyar. További szemléltetésül Girbea beszámol arról, hogy Kolozs megyében, ahol a lakosságnak csupán egyötöde magyar, több magyar nyelvű sajtótermék jelenik meg, mint román „Nekem úgy tűnik, hogy a román és az orosz nemzeti modell hasonlít egymásra, miközben igencsak erősen különbözik a magyartól - hangsúlyozza a moszkvai román nagykövet. - Hallották volna, hogy elnökünk, Iliescu úr a világ összes románjának elnökévé kiáltotta volna ki magát?! Magyarország kormányfője, Antall József ugyanis ezt tette!" V.L Éleződő kampány a referendum előtt Korrupciós vádak Jelcin környezetének tagjai ellen (Tudósítónktól) MOSZKVA - Újabb rendkívüli képviselőkongresszus összehívását helyezte kilátásba kedden Ruszlan Haszbulatov, a Legfelső Tanács elnöke, aki egy tanácsi vezetők számára megrendezett voronyezsi szemináriumon újságírókkal beszélgetve azt is kijelentette, hogy az államfő és a kormány „bűnöző elemek ellenőrzése alatt áll”. Alekszandr Ruckoj alelnök, aki a múlt pénteki parlamenti beszédében nyíltan korrupcióval vádolta meg Jelcin környezetének néhány prominens tagját, a Komszomolszkaja Pravda olvasóinak kedden közölt kérdéseire válaszolva elárulta, hogy a vasárnapi referendum elnökre kedvezőtlen kimenetele, Jelcin lemondása esetén kész jelöltetni magát az előrehozott választásokon. Haszbulatov Voronyezsben elhangzott célzása egyenes folytatása Ruckoj nagy visszhangot keltő pénteki felszólalásának, amely korrupciós ügyek gyanújába keverte a Gajdar-féle reformkabinet kulcsfiguráit, és jól érzékelteti a népszavazást megelőző rövid, ám annál ádázabb kampány elmérgesedését. Haszbulatov nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a „vég nélküli intrikák”, nyomásgyakorlás és a voksolás eredményeinek „meghamisítása” révén Jelcin abszolút többséget szerez a referendumon, és ily módon folytathatja azt a gazdasági kurzust, amely „kifosztáshoz és nyomorhoz" vezet. A Legfelső Tanács szpíkere rámutatott arra, hogy a referendum célja: a figyelem elterelése a gazdasági és politikai kudarcokról, polgárháborús légkör megteremtése és a „boszorkányüldözés” megkezdése. Haszbulatov úgy vélekedett, hogy ha vasárnap többen szavaznak Jelcin ellen, mint mellette, az elnöknek távoznia kell posztjáról. A különböző előzetes közvélemény-kutatások mindazonáltal arról tanúskodnak, hogy ez utóbbinak a legkisebb az esélye: az urnákhoz járulók viszonylagos többsége Jelcin iránti bizalmát fogja kinyilvánítani. Ami a részvételt illeti, keddi sajtóértekezletén Szergej Filatov, az elnöki adminisztráció irányítója a Kreml szakértőinek becsléseire hivatkozva azt jósolta, hogy a legjobb esetben akár a szavazásra jogosultak 70 százaléka is élhet jogával. Reálisabb azonban a 61-62 százalékos prognózis, a borúlátóak szerint viszont a polgároknak legfeljebb 53-55 százaléka adja le voksait. Ruckoj pénteki beszédéről szólva Filatov megjegyezte, hogy egyeztetni kellett volna az elnökkel, de hogy ez nem történt meg, az nem véletlen, miként nem volt véletlenszerű a „leleplezés” időzítése sem. (vnda) Az utolsó csehszlovák nagykövet a szlovák-magyar viszonyról PRÁGA-A megszűnt Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete, Rudolf Chmel, aki március végén távozott véglegesen állomáshelyéről, a Cesky Denik című napilapnak nyilatkozott arról, milyennek látja a szlovák-magyar kapcsolatokat, illetve a cseh-magyar együttműködés távlatait. A kérdésre, hogy a múltban jobbak voltak-e a magyar-csehszlovák kapcsolatok, mint a jelenlegi magyar-szlovák viszony, kifejtette: a kezdeti eufóriát követően a kapcsolatok bonyolultabbá kezdtek válni, egyrészt a kisebbségi kérdés szüntelen előtérbe helyezésével Magyarország részéről, másrészt a fokozatosan növekvő bősi probléma következtében. Tavaly a csehszlovákiai választások előtt és után az is bonyolította a kapcsolatokat, hogy a cseh fél nem kívánt segédkezni abban a konfliktusban, amely csupán másodlagosan és közvetve érintette. Az igazság az, véli Chmel, hogy az önálló Szlovákiával szemben, főleg nemzetközi téren, Magyarország úgymond többet engedhet meg magának. A szlovák-magyar viszony veszélyes pontjának a már hagyományos dunai és kisebbségi problémán kívül Chmel azt tekinti, hogy hiányzik a történelmi előítéletek és traumák felszámolására a politikai akarat. A cseh-magyar együttműködés távlataira vonatkozó kérdésre így válaszolt: amikor a Cseh Köztársaság szomszédjának nyilvánította Magyarországot, ezt nem csupán a jóindulat gesztusának, de bizonyos értelemben lélektani és történelmi alapnak is tekintettem, amelyre építeni lehet a jövőben. (somogyi) i Magyar Nemzet 3 Klestil nem utazik Washingtonba BÉCS - Thomas Klestil osztrák államfő lemondta részvételét az amerikai Holocaust Emlékmű és Múzeum washingtoni megnyitóján, és helyette az igazságügy-miniszter képviseli ezen a világ sok államfője és kormányfője részvételével megrendezendő nagyszabású ünnepségen Ausztriát „Még szerencse, hogy Michalek miniszter utazásának köszönhetően Ausztria megmenekül egy még nagyobb szégyentől” —véli a Kurier című bécsi napilap kommentárjában. A kommentátor furcsának találja, hogy az osztrák államfő látogatását éppen azzal az ürüggyel mondták le, hogy Clinton amerikai elnök a múzeum megnyitásának időpontjától tette függővé, tudja-e fogadni Thomas Klestil. A Waldheim-korszakkal a háttérben, amikor is a volt osztrák államfő tisztázatlan náci múltja miatt a világ legtöbb országában nemkívánatos személy volt, igazán nem lehet elfogadhatóan megindokolni, miért nem képviselteti magát Ausztria most a legmagasabb szinten újan éppen Kiestil államfőnek, aki a Waldheim-időszakban washingtoni nagykövet volt, tudnia kell, mekkora jelentőségű lenne az osztrák elnök fellépése. Majd felteszi a kérdést, hogy talán éppen az az Ausztria amely maga is saját náci múlttal rendelkezik, nem kíván osztozni a múltnak ebben a szomorú örökségében? „Pedig Kiestil éppen ebben a helyzetben egy jól megfogalmazott beszéddel sokat tehetett volna Ausztria történelmi és jelenkori megítélésének alakításáért” - íja a bécsi lap. Kaszab Zsuzsa Bonn katonákat küld Szomáliába BONN A bonni kormánypártok vezetői kedden úgy döntöttek, hogy helyt adnak Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár kérésének és német katonákat küldenek Szomáliába. Elsősorban utászokról, hidászokról, aknászokról van szó, továbbá olyan szakemberekről, akik az újjáépítésben működnének közre. A formális döntést ma reggel hozza meg a szövetségi kormány. Délután egykor kezdődik a parlament vitája, amelyen Klaus Kinkel külügyminiszter tesz kormánynyilatkozatot. Kohl kancellár megerősítette, hogy kormánya nem tervez német katonai beavatkozást a Balkánon. Sőt - egy bonni szóvivő megfogalmazása szerint - a Szomáliai modell a katonai akció azon maximuma, amelyre a kormány hajlandó. Mindazonáltal tartani lehet az ellenzéki SPD tiltakozásától. Ezért a kormánytábor ma délután nagyágyúkat vonultat majd föl a parlamentben. (Józsa) Hans Modrow bíróság előtt BONN - Az NDK utolsó kommunista miniszterelnökét utolérte a múltja, tegnap Drezdában megkezdődött bírósági tárgyalása. Hans Modrow jelenleg a most önmagát PDS- nek nevező volt állampárt díszelnöke és parlamenti képviselője. A Bundestag illetékes bizottsága feloldotta Modrow mentelmi jogát, így elhárult az akadálya annak, hogy választási csalásért és arra való többrendbeli felbújtásért a törvény elé álljon. A bűntényre az NDK utolsó, 1989 májusi helyhatósági választásán került sor. Modrow ekkor már évtizedek óta drezdai megyei első titkár volt, az államügyészség vádirata szerint ő és bűntársai rendelték el és hajtották végre, hogy a helyi választásokon a mintegy 10-12 százaléknyi ellenszavazatot 2-2,5 százalékra kozmetikázzák. (j.gy.) A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten több mint 10 MILLIÓT fizet! Szerencsejáték Rt.