Magyar Nemzet, 1993. május (56. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
HÉTFŐ, 1993. május 10. Madar Nemzet 7 A Fidesz-frakció egy tagja sem akar kiszállni a politikából Kövér László a fegyelemről, a góllövőkről és arról, hogy tömeges-e a jelentkezés a korhatár feloldása óta Kövér László Pápán született 1959-ben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Két fiúgyermek édesapja. A Fidesz alapító tagja, Orbán Viktor pártelnökké választása óta a párt parlamenti frakciójának vezetője. - Megválasztása óta találkozott már más pártok frakcióvezetőivel? - Még nem. Előbb magunk között kell az ügyeket rendezni: Orbán Viktorral, illetve a két frakcióvezető-helyettessel, Szájer Józseffel és Deutsch Tamással. Ki kell alakítanunk a munkamegosztás új rendjét, és ezek után kell - amennyiben erre szükség mutatkozik - más frakcióvezetőkkel találkoznom. Az SZDSZ - az ismert megállapodásból következően - kivételt jelent: velük havi rendszerességgel konzultálunk az aktuális kérdésekről. E tárgyalásoknak a továbbiakban én is részese leszek: „lecserélem" Áder Jánost, hiszen a megegyezés úgy szól, hogy a két pártelnök és a két frakcióvezető találkozzék. Az SZDSZ által javasolt 15 pontról, úgy tudom, „elhaltak” a tárgyalások. Az első szakértői szintű megbeszélésen világossá vált, hogy álláspontjaink - a 15 pont által érintett kérdések jelentős részében - meglehetősen távol állnak egymástól, úgyhogy ezek közös nevezőre hozására vajmi kevés az esély. S miután a 15 pont az SZDSZ részéről a politikai cselekvés szintjén lekerült a napirendről, nem is nagyon szorgalmazta semelyik fél, hogy a megbeszéléseket folytassuk. - A Fidesz-frakció munkája változik az új vezető személyével? - Jelentős mértékben nem. Annyiban lesz változás, hogy megszabadul a frakcióvezetés olyan funkcióktól, amelyeket Orbán Viktor pártelnök „magával visz”. Ésszerűbbé teheti a frakció munkáját az, hogy az elnökségre helyeződik át a párt politikai centruma, így a frakció egyre inkább a törvényhozási kérdésekkel tud foglalkozni. Stratégiai váltás nem várható. - A Fideszben eddig a frakció „vezette” a pártot, ugyanakkor a most megalakult elnökség valamennyi tagja képviseli is egyben. Nem azt jelenti ez, hogy a frakció továbbra is „rátelepszik” a pártra? - Az induló demokrácia körülményeiből fakadóan szükségszerűen helyeződött a politikai élet centruma a parlamentre, az országgyűlési képviselőcsoportokra. Tehát ha akarta a frakció, ha nem, ez a 23 ember volt az elmúlt három évben a Fidesz döntéshozó politikai testülete. Hiába igyekeztünk olyan megoldást találni, hogy a „főállású" politikusok mellett ,szülső" párttagokat próbáljunk a nyilvánosságon keresztül egyenrangúként felmutatni, ezek az emberek azzal a szinte behozhatatlan hátránnyal küzdenek, hogy csak „másodállásban" végzik ezt a tevékenységet. Többéves próbálkozás után az látszott a legjobb megoldásnak, hogyha a frakció tagjai minél nagyobb mértékben fedik le a párt vezetését is. Az azonban véletlenszerű, hogy a jelen testület tagjai kivétel nélkül országgyűlési képviselők, semmilyen előzetes politikai koncepció nem diktálta ezt, a küldöttek szavazata döntött. Azok az emberek, akik „kiszorultak" - például Selmeczi Gabriella, Módos Márton vagy Nagy Gábor -, politikai képesség dolgában nem maradnak el azoktól, akik az új elnökségbe bekerültek, „csupán” az a hátrányuk, hogy kevésbé ismertek még a Fidesz-tagság előtt is. Orbán Viktor a kongresszus előtt félig tréfásan azt mondta: júniusra „gyűri maga alá” az új frakcióvezetőt. A megjegyzés nemcsak félig volt tréfás, hanem teljes egészében: nincs és nem is lehet közöttünk olyan konfliktus, amely nehezítené az új funkciók kialakítását. Emberileg sem vagyunk olyan viszonyban, politikailag pedig nagyon közel áll- nak a nézeteink. Az ember továbbá nem arra törekszik általában, hogy minél több feladatot és felelősséget vegyen a vállára, tehát nem várhatók ilyen villongások a ha I táskörök megosztásakor. - Miért pont önt találták a legalkalmasabbnak a frakcióvezetői posztra? - Hazudnék, ha azt állítanám, hogy egyöntetű támogatással találkozott a jelölé-sem, magam sem gondolom, hogy a Fidesz 1 23 képviselőjéből én lennék minden körül- I mények között a legalkalmasabb jelölt - akár csak Orbán Viktor mögött is. Különbözző okokból azonban én maradtam az, aki ezt elvállalta, illetve, akit ezzel a feladattal meg lehetett terhelni anélkül, hogy emiatt távlatilag fontosabb munkát fel kellett volna adni. Szóba jöhetett volna - legelsősorban - Áder János személye is, de őt a kampányfőnökséggel fogja megbízni az elnökség, illetve mint ügyvezető alelnök a párt szervezési ügyeivel foglalkozik majd. Szájer József neve is felvetődött, ő viszont - mint a külügyi kabinet vezetője és az európai ügyekkel foglalkozó bizottság alelnöke - nagyon gyakran van külföldön. - Fodor Gábort is jelölték a posztra. - Ő azt nyilatkozta, hogy nem vállalja a jelölést, mert nem tartja magát frakcióvezetésre alkalmasnak. - Ön viszont a nemzetbiztonsági bizottság elnöke is. Megválasztása után lemond erről a tisztről? - Ez egyelőre nem eldöntött. Számomra ez nem presztízskérdés, amennyiben a hátralévő egy évre kialakítandó munkamegosztás szempontjából szükséges, természetesen lemondok. - Egy tanulmány nemrégiben azt írta, hogy az ön, Áder János és Orbán Viktor életútja nagyon hasonlít egymáshoz: vidékről származó, első generációs értelmiségiek mindhárman, akikben nagyon erős a sikerorientáltság. Ma önök hárman foglalják el a legmagasabb posztokat a Fideszben. Valóban sok közös vonás van bennünk a származásunkat, a gondolkodásmódunkat tekintve, azt azonban hibának tartom, ha ebből bárki messzemenő következtetéseket próbál levonni. Téves úgy beállítani a helyzetet, mintha - egyik oldalról - csupán e három ember érdeme lenne a Fidesz esetlegesen sikeres működése; másik oldalról pedig e három ember szempontjából méltánytalan, ha - bármilyen kritika éri esetleg a Fideszt - valamilyen megfontolásból az ő nyakukba próbálnák varrni ezeket a hiányosságokat. A Fidesz csapatában sok ember játszik, és természetesen vannak, akik a gólokat lövik. Ez olyan tény, amivel meg kell barátkozni. - Mi az a politikai nézetazonosság, ami önöket összeköti, illetve amiben különböznek például a Fodor Gábor nevével fémjelzett irányzattól? A kongresszus előtt többen jelez-ték: indulnak az elnökségi tagságért, nem fogadják el, hogy csak azok lehetnek jelöltek, akiket Orbán Viktor frakcióvezető kiválasztott. Aki ezt állította, egész egyszerűen hazudott. Nem Orbán Viktor jelölte ki az alelnököket: a frakció többsége úgy látta volna szerencsésnek, hogyha továbbra is csupán öt alelnöki jelölt kerül ki a képviselőcsoport soraiból, így a kevésbé ismert emberek is bekerülhettek volna az elnökségbe. Ezt a kisebbségben maradók nem tudták magukra nézve elfogadni. Nem szívesen vállalnám magamra azt a felelősséget, hogy én fogalmazzam meg mások helyett a politikai platformokat vagy a politikai irányvonalakat - amennyiben van ilyen. A magam részéről nem tapasztaltam különösebben, hogy megfogható alternatívája lenne annak a politikának, amit eddig a Fidesz vitt, és az ne lenne egyúttal egy másik párt által már megfogalmazott, egy másik párt politikájába illeszkedő alternatíva. Tehát, ha van ilyen törekvés a Fideszen belül, erről én nem tudok. Ezt nyilván meg fogják fogalmazni azok az emberek, akik ezt kívánatosnak tartják. - Frakcióvezetőként nem számol olyan lehetőségekkel, amelyek a képviselőcsoport munkáját befolyásolnák? - Egyáltalán nem. A törvényjavaslatok vitájában kell többségi álláspontot kialakítani a frakcióban, eddig is voltak kisebbségi vélemények, ezután is lesznek. Mindenki számára elfogadható megoldást kell találni annak figyelembevételével, hogy alapvetően a többség véleménye érvényesüljön. Ha csak rajtam múlik, ezentúl is így lesz. - A Fidesz-frakcióban a legnagyobb a fegyelem, ezt a képviselőcsoportot még nem hagyta el senki. Létezik valamilyen belső szabályozás, ami megköti az embereket? - Nem hiszem, hogy a képviselőket pap bármilyen szabályozással olyan frakcióban lehetne tartani, amelynek a politikájával nem értenek egyet. A jelenségnek több oka sta§ van. Egyrészt egy kisebb frakcióban köny- sínyebb „rendet tartani", könnyebb kezelni , a feszültségeket. Másfelől a frakció törzse s tőt a Fidesz politikai magja volt még a választások előtt, tehát tulajdonképpen egy ös- öszecsiszolódott csapat „emelődön be" a fs parlamentbe. Harmadrészt pedig azt gon- dolom, hogy minden épeszű politikusnak is§i§ számolnia kell azzal, hogy ha a saját pártjának a hajóját fúrja, akkor azzal együtt ő is elsüllyed. A Fideszben mindmáig sikerült k kezelnünk azokat a nálunk is meglévő véfót.s remény- és nézetkülönbségeket, amelyeket más pártok nem voltak képesek ízléses, civilizált módon rendezni, és csak annyit engedni a nyilvánosság elé, ami valóban oda tartozk. E tekintetben komoly hibát a Fidesz eddig még nem követett el. Hallottam ugyanakkor olyan híreket, amelyek szerint a választások után a képviselőkkel aláírattak volna egy papírt, amelyben - dátum nélkül - kijelentik: amennyiben a Fidesz-frakciót elhagyják, úgy önként lemondanak képviselői mandátumukról is. - Elviekben nem tartanék elvetendőnek egy ilyen megoldást, ez azonban csak gentlemen’s agreement formában tudna működni. Utólag ugyanis megkérdőjeleződne a dokumentum hitelessége, s ezt nem tudná befogadni sem a magyar politikai kultúra, sem a párt közvéleménye. A Fideszben nincs ilyen megállapodás, s a következő ciklusra sem tervezzük ennek bevezetését. - Horváth László döntése után várható újabb átülés? Szaporodhat a frakció még ebben a választási periódusban? - Ha tudnék is erről, akkor sem nyilatkoznék azoknak a képviselőknek az érdekében, akik ilyesmit fontolgatnának. Ez az elmúlt három évben - folyamatosan jelen lévő probléma volt a Fidesz-frakció számára. El kell mondanom: képviselőcsoportunkban kétharmados többség kell ahhoz, hogy bárkit felvegyünk a sorainkba. Volt már olyan, akit leszavaztak? - Nem, mert a frakcióvezetés eleve csak olyan embert javasol felvételre, akiről tudja, hogy nem okoz konfliktust a Fidesz működésében. - Volt olyan, aki jelentkezett, s akit nem javasolt a frakcióvezetés? - Erről inkább nem nyilatkozom. - A frakcióból hányan akarnak újraindulni a választásokon? - Egy éve zajlott le az a frakcióülés, ahol feltettük egymásnak a kérdést: ki az, aki - a maga mögött tudott politikusi évek után - úgy gondolja, hogy neki ebből elég volt, és ki az, aki hosszú távon kötelezi el magát a hivatásos politikusi pálya mellett. A frakció mind a 23 tagja úgy nyilatkozott - természetesen önszántából hogy nem akar kiszállni. Tudomásom szerint eddig még senki sem változtatta meg a véleményét, tehát ez a 23 ember nagy valószínűséggel 1994-ben is képviselőjelölt lesz. Áder és Orbán is azt nyilatkozta, hogy háromszor annyi fideszes képviselőt szeretne látni a parlamentben jövőre, mint amennyi jelenleg van. - Minimum. - Ehhez ki kell nevelni az utánpótlást Folyik a felkészítő munka? - Természetesen igen. A vidéki városokban számos helyen van jelentősebb létszámú Fideszfrakció, ahol akár a frakcióvezető, akár a polgármester már megmutatta politikusi képességeit - ha volt neki - az ottani választóknak Egyrészt ebből a körből kell választanunk. Meggyőződésem, hogy ők az elmúlt három évben sokkal nehezebb helyzetben politizáltak, mint mi. Közelebb voltak a választópolgárokhoz, és saját bőrükön kellett érezniük döntéseik következményeit. Nyilván folyik a kiválasztás más körből is, például az idősebb korosztályokból, bár nyilvánvaló, hogy a jövőben sem fog eltűnni az a generáció a Fideszből, amelyet a frakció tagjai jelen pillanatban is reprezentálnak. A harminc év körüli értelmiségieknek jelentős szerepük lesz a 94-es Fidesz-kampányban. - A korhatár feloldásának vannak már látható jelei? - Bár nem attól tettük függővé a döntést, hogy mit mutat a közvélemény-kutatás, előzetesen azért felmértük a várható visszhangot. Egyértelműen pozitív volt a fogadtatás minden korosztályban: a megkérdezettek döntő többsége kifejezetten a kormányzóképesség erősödését várta ettől a lépéstől. Szimbolikus gesztusként a kongresszuson fel is vettünk százvalahány embert, akiket a különböző helyi szervezetek javasoltak. Ez a folyamat zajlik, de mint ahogy senki sem fűzött a Fideszen belül ehhez komoly illúziókat - illetve senki sem értékelte túl a korhatár feloldásának a veszélyét úgy egyelőre nem is tömeges a belépni kívánók száma. - A választásokig most már marad a Fiatal Demokraták Szövetsége név, hiszen a kongresszus nem tudott jobbat kitalálni. - Igen. Ez azonban nem a fantáziánk csökevényességének következménye csupán. A Fidesz történelmi név: a világon számos olyan párt létezik, amely az eredeti nevét tartotta meg, bár a név csak abban a korban volt értelmezhető, amikor felvették. Ezek a pártok is vígan elvannak a nevükkel. A névváltoztatás lehetősége megadatott a Fidesz tagságának. Ennek ellenére az eredeti név fenntartása mellett szavazott a kongresszus— szerintem nagyon helyesen. Sümegi Noémi (MTI-fotó) Kövér László: A frakcióban eddig is voltak kisebbségi vélemények, ezután is lesznek „A törökök prédára hányták egy Báta nevű város minden lakosát...” Kilencszáz év kövekben elbeszélve A bátai Klastrom-hegy kiszögellésében állunk, ahonnan fejedelmi kilátás nyílik a déli látómezőben elterülő tájra. Jobbra a szélesre nyújtózó Duna. Hömpölyög a víz Mohács meg a déli határ felé. Szemben, a falu alatt a nagy folyam szeszélyes árterülete, a gemenci erdők, sűrű sötétzölddel. Távolabb a Báját követő, másik sárközi falu, Alsónyék hívogató templomtornya. Jobbra tőle, ködösebb időben is idelátni, az a kígyózó. Bátaszéket Bajával összekötő vasútvonal, amelynek átjárójánál, Alsónyék után Pörböly felé az a tragikus, vagy tucatnyi család örök gyászát okozó, szörnyű baleset megesett. A Szent Vér-templom - Az idén ünnepeljük Báta alapításának kilencszáz esztendős évfordulóját - szólal meg mellettem szintúgy a táj látványába elmélyedt Ilő József, a község újdonsült polgármestere, aki agrármérnöki hivatását cserélte fel, szülőfaluja lakosságának bizalmából, erre a tisztségre. De ha körülnéz bármerre, itt csak az évszázadok óta az elemekkel küzdő természet, az öreg Duna szüntelen áradásai, meg legfeljebb a régi kövek beszélnek a múltról. Mögöttünk a történeti időkre emlékeztető építmény, az 1939-ben égnek emelt Szent Vér-templom, amelyik a középkort idéző monumentalitásával illik bele a történeti tájba. Építtetője, Fájli Jenő apátplébános lírai hevülettel ezt írta a több mint fél évszázada felépített Isten házáról: „A bálás Klastrom-hegy felett sebesen úsznak, egymást hajtják a felhők. A réseken át kivillan a napsugár. Tűzarany önli el a hegytetőt, aztán meg fátyol borul rá. Ebben a szép játékban holdfényesen ragyog a Szent tér új temploma, hol meg fehéren világít a borulásban. Mintha élne és beszélne boldog időkről és szomorú napokról. Kilencszáz év alatt ez a harmadik szentegyház a Klaskom-hegyen. Tatárok égették fel az elsőt, török döntötte romba a másodikat. A harmadik a két első romjain épült, azok emlékeit szívja magába a vérrel ázott, hamuval kevert földből - mint valami pompázó nagy virág. Benne ébred újra, benne él a múlt..." Ebben az ..élő múltban" dicsőséges és tragikus sorsú királyok léptéi hallani: 1090 táján Szent László király járt itt. Az ősi vers szerint - kutatta ki az egyházi forrásokból az eseményt Fajth Jenő apátplébános - nemcsak templomot rakatott az országát járó király Szent Mihály arkangyal emlékére, hanem bencés apátság is létesült e kies dombhegyen, hogy nevelje a környék ..félig még pogány népét..." (Ezek a „pogányok" a besenyők voltak, akik elsőnek népesítették be a Bálától északra fekvő Sárköz vidékét.) Az Árpád-házi királyt, Szent Lászlót későbbi korok királyai követték Bálán: Nagy Lajos. Zsigmond. Mátyás. II. Ulászló... Valamennyi közül a legnevezetesebb (mivel életével fizetett a hazáért) II. Lajos, aki 1526 augusztusában, itt a Klastrom-hegyen álló csúcsíves székesegyházban végezte el, illő felséges királyi áhítattal utolsó gyónását és áldozását a végzetes mohácsi csata előtt. A templom már a második volt, mivel az elsőt a tatárok égették fel. A második kőtemplomot, alig szállt el a mohácsi csatamezőn elhullott, temetetlen harcosok felett a győztesek áldozati füstje, a Buda alá vonuló török sereg szintén felgyújtotta. A törökök, úgy tűnik, sietősebb és kevésbé alapos munkát végeztek - legalábbis első alkalommal - Bátán, mint a tatárok. Visszatértek a templom bencés papjai, és magukkal hozták a legendás ereklyét, a Szent Vért. Alaposabb irtó hadjáratra indul 1539-ben az országot megszálló török sereg. Fennmaradt a Bécsben székelő pápai követ feljegyzése 1539. július 26-áról. .....Szomorú hírt hoztak, a törökök prédára hányták egy Báta nevű város minden lakosát, körülbelül 10 000 embert. Ebben a városban nagy híre volt Krisztus csodálatos Vérének..." Garai-monda Néhány lépés innen."a Szent Vér-templomtól (ahogyan említettük, ez már a harmadik alapítású Isten háza Báza kilencszáz éves története folyamán) a stílusban is illeszkedő plébánia. Itt az idős apátplébános, Sugár Imre régi iratokat, okmányokat és történeti munkákat vesz elő, és tájékoztat a szent vér tisztelete hazai múltjáról. A történelmi Magyarország leghíresebb szentvérbúcsújáróhelye a régi bálái bencés apátsági templom volt. Első említése a XV. századi Thuróczy-krónikában (Chronica Iliingarorum, két kiadásban is. Brünn, 1488; Augsburg, 1488). Ebben a következő történeti esemény olvasható: Gurui János hadvezér. Gurui Zsigmond nádor fia, amikor 1415-ben kiszabadult spalatói fogságából.....roppant nehéz bilincseit Bálára vitte fogadalmának beváltásaként, a Mi Urunk és Megváltónk drága vérének dicsőségére..." Antonio Bonfini, Mátyás király Itáliából udvarába hívott történetírója ugyanezt az eseményt még színesebben írja le, miszerint Garai János súlyos vasgolyókkal a lábán ugrott ki a spalatói várból. A vasbilincseket azután Bátára vitte, és ott az ajtófélfára akasztotta azokat. (A háborús ereklyék még Bonfini korában is a helyszínen megtekinthetőek voltak.) A polgármesterrel később lent, a faluban, a Fő utcán találkoztunk, a Faluházban. Lelkünkre kötötte, nehogy érdeklődjünk: melyik a Fő utca, mert akár meg is verhetnek érte a bátaiak... Mivel Bátának egyetlen utcája van, igaz, hogy az legalább öt kilométer hosszú... A régi település a Duna és a dombvonulat közé szorult, ezért építkezhettek csak egyetlen utcasorba az évszázados háborús pusztítások után makacsul újra települő bátaiak. Báta éppen földrajzi fekvése miatt nem követhette a másik négy, hagyományos sárközi község élet- és munkarendjét - mondja Vöő József Őcsény, Decs, Sárpilis. Alsónyék háromféle tagozódásban alakította ki a maga élet- és munkarendjét: a keletről faluhatárt jelentő Duna és nyugatról, a másik oldalról újra faluhatárt jelentő szekszárdi dombvidék között. Agrárszakemberhez méltó magyarázat következik Vöő József polgármester, a még nem is olyan régen gyakorló agronómus szájából. A sárköziek háromfajta életet éltek, a háromféle generáció szabályai szerint. A fiatalok, amikor összeházasodtak, a faluban tettek-vettek, élték mézes éveiket, amíg az „egyke" gyermek meg nem született, és be nem iskolázódott. A középkorúak azután kivonultak a Duna felé eső szállásra, ahol ők végezték a mezőgazdasági munkákat. Majd tisztességben megöregedve. .felballagtak” Szekszárd felé a hegyre, hogy ott most már a gyümölcsössel, szőlővel, borral foglalatoskodjanak, amíg haza nem hívja őket a faluból az utolsó harangszó... - Irigykedtek is ezért mindig a bátaiak, az ötödik sárközi falu népe - mondja panaszkodva az ősszülött Vöő József. - De mivel minden rosszban van jó is, a régi bátaiak kárpótolták magukat a vízzel, a még nem szabályozott Dunával... Úgy mondták itt, Bátán, hogy a Fő utcán nem szekerek gördültek ki a parasztházak kapuján, hanem a kiskapu oszlopához odakötött halászladik... Veszedelmes halászok voltak, messzire szóló hírrel mint „rapsicok", vagyis orvhalászok, a bátaiak... Engedte őket a Duna, a sok vadvíz, árterület, mellékág, a még be nem szabályozott Sárvíz-csatorna, amelyik itt folyik bele, a falu alatt, a Gemenci-erdő alsó szélén, a Dunába... Tűzbe jön a polgármester, régi halászatokról beszél. . ..köcsögillés"-lőL - ezt a mellékágakban űzték - a nagy Dunán történő, nagyhálás halászatokig. A bálás nagyháló akkora volt, hogy a halászati idényben szinte beborította a Dunát. Százhatvan méter hosszúságú és hat méter mélységű! - Megvan még a halászati kedv a hálainkban? - Már régen nincsen, hiszen még a Sárvíz-csatornát is szabályozták. Régen mozgalmas hajókikötő volt Bátán, a Dunáról sótól építőanyagig sok mindent rakodtak át kisebb hajókra, hogy vigyék fölfelé a Sárvíz-csatornán, a Sóház utcához, Bátaszékre. Onnan meg tovább, átrakodva szárazföldi járművekre, Szekszárdnak, egészen föl, Siófokig. De ez már végképpen a múlt... Új élet felé - És mi a jelen? - Úgy mondanám, hogy mi a mindig átalakuló jelen... Születésem óta, ami kilencszáznegyvenöt szeptemberében volt, szüntelenül változik, alakul, megmásul a régi Báta. Akkoriban, a háború előtt, még négyezer-kétszázon felüli volt a lakossága, ma alig a fele, kétezer-százvalamennyi. Szüntelenül költözködnek el innen az emberek, főként a fiatalabbra, Bátaszékre, Mohácsra, Pécsre, Szekszárdra... - Miért ez a vándorlás? - Kevés a bátai föld. Mindössze ötezer hektár, ebből negyede erdő, tizede rét, egy része árterület... Ráadásul a falu torkában mindjárt a Gemenci Tájvédelmi Körzet, ami sok mindent meghatároz a mezőgazdasági művelésben. - Az idén lesz Báta alapításának kilencszáz éves jubileuma... - A múltunkba tekintve sok mindenkit fel tudunk rázni a korszerű, mai feladatok kijelölésére. Erre a jubileumra kétfelől is építkezünk: egyrészt felmérjük mai helyzetünket, másrészt a falu legjobb erőinek összefogásával elkészítjük a következő évekre a programtervet. Ebben a felmérésben sok minden szerepel, attól kezdve, hogy Báta „öregedő falu” (2200 lakosból 680 nyugdíjassal), egészen addig, hogy számítanak az „elvándoroltak" aktív segítségére (600-on felüli ez a létszám, és - ne feledjük - a legaktívabbak kezdtek neki máshol az új életnek...). - Március tizenöttől szeptember végéig, a Szent Mihály-napi búcsúig tartanak egyfolytában a megemlékező ünnepségek. A régi római hadiúton Aquincumtól Báta csak száztizenháromezer lépés. Várunk minden érdeklődőt, mert hiszen itt a kövek is beszélnek - búcsúzik Vöő József. Tóbiás Áron