Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

10 Magazonet meine Chance bei Tchibo! Budaörsi, kamaraerdei munkahelyre azonnali belépéssel keresünk 1 főt, KERESKEDELMI ELŐADÓ munkakörre. Feladatok: akciók tervezése, elősegítése, elemzése; piaci információk gyűjtése és elemzése; kereskedelmi hálózat költségelszámoltatása. Követelmény: felsőfokú gazdasági végzettség, angol- és/vagy németnyelv-tudás, kiemelkedő elemzőkészség, beszámolók írásában jártasság, PC-ismeret, kb. 30 éves kor. Mindezekért cserébe vonzó jövedelmet és egy nemzetközi cégnél végzett munka kihívását kínáljuk önnek. Jelentkezését várjuk levélben, 2040 Budaörs, Iparos út 3-5. címen. 'JdiUm­' BUDAPEST KFT. 2141 IMÜÉÉ A műszaki felsőoktatási intézmények felvételi ponthatárai A felvételi ponthatárok megálla­pításánál a jelentkezők számát, az ál­taluk elért eredményeket és a felve­hető hallgatók számát vették figye­lembe. Aki elérte az itt közölt pont­számot, azt fel kell venni, aki keve­sebbet ért el, azt nem lehet felvenni. A döntés ellen csak jogszabálysértés esetén lehet fellebbezni a felsőokta­tási intézmények vezetőinél. Az egyes intézmények (szakok) ponthatárai az eltérő pontszámítási rendszerek miatt egymással nem ha­sonlíthatók össze. A műszaki felsőoktatási intézmé­nyekbe a felvételi eljárás a mostani döntéssel befejeződött, ugyanakkor vannak még üres helyek a csillaggal megjelölt intézményekben (szako­kon). Ezekre a minisztérium pótlóla­gos átjelentkezési lehetőséget hirdet meg. Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 108; Építőmérnöki Kar 85; Gépészmérnöki Kar gépész­mérnök szak 90, energetikai üzemmérnök 74; Közlekedésmérnöki Kar 90; Természet- és Társadalomtudományi Kar mérnök-fizikus 104; Vegyészmérnö­ki Kar vegyészmérnök szak 88, biomérnöki 92; Villamosmérnöki Kar villa­mosmérnök szak 103, műszaki informatika 113. Miskolci Egyetem Bányamérnöki Kar* 88. Gépészmérnöki Kar gépészmérnök szak* 90, műsza­ki informatika* 104. Kohómérnöki Kar* kohómérnök, anyagmérnök 88. Du­naújvárosi Főiskolai Kar gépész üzemmérnök* (levelező tagozat is) 75, kohó üzemmérnök* 75, műszaki informatikai 97, műszaki informatika (levelező) 90, gépész tanár* 84, informatika tanár* 88. Veszprémi Egyetem Mérnöki Kar vegyészmérnök szak* 80, műszaki informatika 101, környezet­mérnök 92, villamos üzemmérnök 78, gépész üzemmérnök* 78. Bánki Donát Műszaki Főiskola gépész üzemmérnök 80, gépész esti és levelező tagozat 74, szervező és in­formatikai 86, műszaki tanár 80, műszaki informatika 90, biztonságtechni­kai 81. Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola gépész üzemmérnök 80, gépész levelező tagozat 72, műszaki informati­kai 96. Kandó Kálmán Műszaki Főiskola villamos üzemmérnök 86, műszaki informatikai 96, biztonságtechnikai 81, es­ti és levelező tagozat 80. Könnyűipari Műszaki Főiskola bőripari és nyomdaipari 78, bőrfeldolgozó-ipari 85, csomagolástechnológus 104, papírgyártó 80, ruhaipari 92, textilipari 75, biztonságtechnikai 81, nyom­daipari (levelező) 72. Pollack Mihály Műszaki Főiskola magasépítő 91, települési 90, építő 88, gépész 81, villamos 96, műszaki infor­matikai 98, környezeti 92, műszaki tanári 91 .Bajai tagozat építő* 80. Széchenyi István Főiskola üzemmérnöki tanári 104, magasépítő 98, műszaki informatikai 96, többi szak 90, gépész, közlekedési és villamos levelező tagozat 90. Ybl Miklós Műszaki Főiskola (Budapest) magasépítő 102, építő 83, települési 83, építményfenntartási 83, tűzvédelmi­ 75, biztonságtechnikai 81. Ybl Miklós Műszaki Főiskola (Debrecen)­ magasépítő, építő 83, települési 102, üzemmérnök szaktanár 90, gépész 78, gépész levelező 83. Kultúra CSÜTÖRTÖK, 1993. június 17. A pillanatok szerelmese Restaurátorból lett festő „Mossuk meg Éva fejét, ahogy csak lehet: miért halogatta a kiállí­tást ilyen sokáig?! Miért dugdosta ezeket a képeket? Irigy volt? Kishi­tű?" - sorolta a kérdéseket Szobosz­­lay Éva festőművész bemutatkozó kiállításának megnyitóján a Hilton Szálló dominikánus kerengőjében az azóta elhunyt Csffka Péter művészet­­történész. „Élete fordulópontján ál­lunk, most rukkolt elő ezekkel a ké­pekkel, amelyeket évek óta »stiká­­ban« festett. Végre elszánta magát, hogy ismert restaurátorból ismert festő legyen." Az idén első tárlatos Szoboszlay Éva nem pályakezdő. A Képzőművé­szeti Főiskolán 1975-ben végzett. Akkor harminchárom évesen nézett restaurátori állás után. Nem az „úri kisasszonyoknak” való részét válasz­totta a szakmának, falképeket és gra­­fittókat restaurált. Járta az országot, mászta az állványokat, cipelte a mas­teres vödröket. Tizenhét évig bírta a testet-lelket próbáló munkát. Azután az orvos eltiltotta a hivatásától. De közben-közben, ha szusszanásnyi ideje akadt, mindig elszökött akva­­relleket, pasztelleket festeni. Az el­készült képeket betette a mappába és odaállította a fal mellé. Még barátai­nak sem mutatta meg őket. Egészen a legutóbbi időkig. - A sok-sok pillanat az idő végte­lenségébe fordul át - mondja az ötve­nes éveiben járó első tárlatos. A ter­mészetet nagyon szeretem. Rajta ke­resztül szeretném megmutatni az em­bereknek, hogy a nagy átfogó egész­nek mi kicsi porszemei vagyunk. Emeljük föl a fejünket a betonról, amelyen járunk, és vegyük észre, hogy körülöttünk pillanatonként vál­tozik a természet, mégis mindig ugyanolyan. Felnézek az égre? Ott mindig történik valami. Felhők jön­­nek-mennek, elbújik, felkel vagy le­nyugszik a nap. Színjáték zajlik oda­­fönt. A Balaton ugyanígy ezer arcát mutatja. De évtizedeken át mindig változatlan marad. Bár most már nem egészen, mert mi tönkretesszük magunk körül a világot. Az ember az egyetlen élőlény, amelyik „vágja ma­ga alatt a fát”. Szeretném elérni, hogy ehelyett vegyük észre a pillana­tot, amely minket gazdagabbá tesz, mert gyönyörűséget találunk benne, mert megnyugszunk, mert erőt merí­tünk általa. - Nem menekülés ez a mindenna­pok elől? - Nem hiszem, mert nem mene­külhetünk, a hajszában részt kell vennünk mindennap. De lehet, hogy olykor menedéket kell keresni, hi­szen nem lehet folyton a harcmezőn serénykedni, onnan is szabadságot adnak a bakáknak. Nekem legalábbis rá kell nyitnom a szememet a szépre, hogy azután újra vissza tudjak térni a harcba. Mások is így lehetnek ezzel, mert a tárlaton sokan odajöttek hoz­zám és köszönték, amiért napi bajai­kat, fájdalmaikat legalább egy fél órára elfelejtettem velük a képeim ré­vén. Nem keresem a népszerűséget. Mégis, úgy látszik, az ecsetem ön­kéntelenül igazodik a közhangulat­hoz. Sokaknak elegük van a szörnyű­ségekből, a problémákból, s noha az eszükkel tudják, a művészet feladata a körülöttünk lévő világ hű ábrázolá­sa is, de érzik, hogy a szépséget szint­úgy fel kell mutatnia. S ez a szépség megbújhat egy csendéletben is. - Melyik a kedvenc világa? - A napraforgó, mert ez a növény magának az életnek a filozófiáját tükrözi. Állandóan a nap felé fordul, amely nemcsak megérleli, de el is pusztítja. Barnán, feketén ledől, elég attól a fénytől, ami felé iparkodik, vonzódik. - Nem szokványos a Hilton Szálló­ban kezdeni képzőművészeti pályafu­tást. - Nincs időm hosszú léptekkel haladni, három évet várni egy kiállí­tóteremre. Más pályakezdőnek van harminc éve a kibontakozásra. Én el­múltam ötvenéves, tíz esztendőm marad, amíg aktív lehetek. - Úgy látszik, bevált a szállodai be­mutatkozási forma, külföldi meghívást is kapott. - Leginkább arra vagyok büszke, hogy egy japán úr, miután félórán át nézte a képem, odajött és tudakolta, eladó-e a festmény. Nem, mondtam, nem kiárusítást tartok, hanem bemu­tatkozó tárlatot. De azért megkérdez­tem, mi a foglalkozása. Akvarellfes­­tő volt. Nem akármilyen elismerés a kollégától a vásárlási szándék. - Végül is hány művétől volt haj­landó elbúcsúzni? - A pasztellekből egyet sem ad­tam el. Nagy nehezen kilenc akva­­relltől váltam meg, de ebből már hár­mat megbántam, hogy kiadtam a ke­zemből. Mivel eddig csak loptam az időt a festészethez, szinte minden ké­pemhez valamilyen emlék fűz. Vannak olyan munkáim, amelyeket életem végéig magam mellett szeret­nék tudni. Az elkövetkezendő évek­ben az a fő célom, hogy megfessek mindent, amire eddig nem volt időm. Ha ez sikerül, akkor talán már nem fogok foggal-körömmel ragaszkodni minden egyes képemhez. (mátraházi) Egy kedves és csinos kamaszlány a Facérok című film vetítése után, a mozi kijáratánál így só­hajtott fel: „velem miért nem történik ilyesmi?" Összes kor- és sorstársa vágyát fejezte ki ez az óhajba átcsapó kérdés, miközben barátnőjével el­indult a villamosmegálló felé. A meleg, csillagos nyári estén nyilván szívesebben vágott volna neki az útnak egy jóképű és rokonszenves fiúval, olyannal, akit az előbb a vásznon látott. Mert ott többet is láthatott, rockzenészt és sokra hivatott if­jú mérnököt, fiatal plasztikai sebészt és vonzóan unalmas filoszt. Cameron Crowe amerikai rendező tudja, mi­ből van hiány a filmpiacon. Horrorba fajuló tudat­zavar, szexuális túltengés, elemi ösztön és vad or­giák szép számmal láthatók vásznon. De arról a vágyról, hogy valakivel elbeszélgethessünk, vala­kitől figyelmességet kapjunk, szinte alig készül film. Jeleneteket látunk a huszonévesek életéből. Hőseink zenészek, egyetemisták, vagy éppen első munkahelyükön szenvedik el első kudarcukat. Linda (Kyra Sedgwick) megismerkedik egy spa­nyol fiatalemberrel. A lány környezetvédő, a fiú egyetemista, akinek két hét múlva lejár a vízuma. Fellobban a szerelem, fájdalmas az elválás, de él a viszontlátás reménye. Túlságosan hamar be is kö­vetkezik, hiszen Linda néhány nap múlva egy má­sik hölgy oldalán látja meg a diszkóban állítólagos európai kedvesét. E kudarc után elzárkózik az újabb kapcsolattól. Nehéz dolga van Steve-nek a Mi­­msML Facérok (Cambell Scott), a szerény és megnyerő tervező­mérnöknek, míg a lány szíve újra felenged. Sheila (Debbie Hunt) már nem bíz semmit a véletlenre. Társkereső irodához fordul, és reménykedve vár­ja, hogy valaki felfigyel majd a róla készített szür­realista videoklipre. Janet (Bridget Fonda) a kis­város zenekarának szólógitárosába szeret bele, Cliff (Matt Dillon) számára azonban ő csak egy lány a sok közül. Janet fogalmazza meg a kissé ódivatúnak ható, de mégis őszinte vágyát a lá­nyoknak: „Olyan fiút szeretnék, aki, ha tüsszen­tek, azt mondja, egészségedre." Nem nehéz kita­lálni, hogy a film végén éppen a hosszú hajú Cliff lesz ez a fiatalember. Az ifjúságról adott látlelet nem éppen bergma­­ni mélységű, a történet szintjén inkább közelít a Cilike-regényekhez, a pöttyös könyvekhez, vagy a mostanában divatos, eldobható szerelmes füzetek­hez. A Pearl Jam és Alice in Chains nevű együtte­sek dübörgő zenéje, a mai ruhák és környezet sem tudja feledtetni, hogy nem valódi problémákat lá­tunk, hanem inkább olyanokat, amilyeneket át szeretnének élni a mai fiatalok. A szép arcú, ked­ves, kulturált szereplőknek el is hisszük, hogy őket látjuk napközben az utcákon. A ravasz és vérbeli profi Crowe tudja a legfontosabbat, hogy az ördög a részletekben van, a valóság illúzióját a történetet hitelesítő epizódok adják. Az elbűvölő Janet azt hiszi, hogy a férfiasságot messziről árasztó Cliff tartózkodásának vele szemben anató­miai oka van. El is megy a plasztikai sebészetre, hogy megnövessze kicsinynek tartott mellét. Fer­geteges és megható jelenetet látunk: az orvos és a lány ül a monitor előtt, és alkudoznak, hogy mek­kora legyen az új kebel mérete. Aztán a jóságos fiatal sebész inkább szerelmet vall, nehogy a bájos kislány szamárságot kövessen el. És még sokféle kedves és szellemes ötlettel dúsítja filmjét a forga­­tókönyvíró-rendező. A felnőtt magyar nézőnek feltűnik valami ve­títés közben. Nincsenek szülők, akik még a hu­szonéves gyermekeiket is pátyolgatják, irányítani vagy segíteni akarják. A fiatalok önállóak, olyan helyen laknak, amit meg tudnak fizetni, és dolgoz­nak. Janet abbahagyta egy évre az egyetemet, hogy pénzt keressen. A rockzenész, akinek már megjelent a lemeze, délelőtt kifutófiú és hórukk­­ember. Nincs nyavalygás és elégedetlenség, meg­tanulták, hogy magukra számíthatnak, a saját lá­bukon kell megállniuk. Kellemes nyári időtöltés a Facérok. És hogy mekkora szükség van ilyen érzelmes, életet utánzó filmre, az valóban meglepő. Nagykamaszok, egyetemisták, alternatív fiatalok töltötték meg a széksorokat, és élték át azt, ami talán velük is megtörtént, vagy jó lenne, ha megtörténne. Mert a meglepő, polgárpukkasztó frizurák, a kínkeserve­sen összeválasztott egyedi öltözék, a világra vetett fitymáló tekintet arra való, hogy eltakarja a ma­gányt, a bizonytalanságot, a vágyat az igazi érzel­mekre. Szabolcs Imre Tenderfelhívás az Állami Biztosítás Felügyelet számára számítógépek és irodafelszerelések szállítására A tenderfelhívás azonos feltételekkel nyitott az Európai Közösség tagállamainak és a PHARE Program kedvezményezett államainak természetes és jogi személyei előtt, valamint azok előtt, akik olyan felszereléseket tudnak szállítani, amelyek ezekből az országokból származnak. Azoknak a természetes és jogi személyeknek, akik részt kívánnak venni a fent említett felszerelésekre vonatkozó tendereljárásban, igényelniük kell a teljes PHARE Szállítási Tender Dossziét (amelyet angol nyelven bocsátunk rendelkezésre), a következő címen: Bíró András főosztályvezető-helyettes Pénzügyminisztérium PHARE Titkárság Budapest, Roosevelt tér 7-8.1051 A tenderdosszié iránti igényt írásban kell benyújtani a PHARE Titkárságra, legkésőbb 1993. június 23-án 16 óráig. A PHARE Titkársággal való személyes vagy telefonon történő kapcsolatfelvétel érvénytelenné teszi a jelentkező beküldendő pályázatát. 2149 j[j§í I­gíjgi #if§ f­ IgF ■ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MÓDOSÍTÁSA A Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. az Állami Vagyonügynökséggel a második egyszerűsített privatizációs program keretében kötött keretszerződésben foglaltaknak, valamint az 1992. évi LTV. törvény előírásainak megfelelően - mint az Állami Vagyonügynökség bizományosa nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdetett a cégbejegyzés alatt álló PIKOPACK Részvénytársaság (3390 Füzesabony, Kerecsenyi u. 123.) privatizációjában való részvételre. A Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. a pályázatok benyújtási határidejét 1993. július 26-án 13 óráig meghosszabbítja. A pályázati dokumentációban megjelölt egyéb határidők 21 nappal szintén meghosszabbodnak. KOSSUTH HOLDING RT. A HÁROM LEGNAGYOBB CSEMPEGYÁR TERMÉKEIBŐL VÁSÁROLHAT 10-40% ENGEDMÉNNYEL EZENKÍVÜL OLASZ LEMEZKÁDAK MINDEN SZÍNBEN ÉS MÉRETBEN, KOMPLETT GARNITÚRÁK, ZUHANYFÜLKÉK, CSAPTELEPEK, SAROKKÁDAK, SOFA ABLAKOK, BEJÁRATI AJTÓK ÉS MÉG SOK-SOK ÉPÍTŐANYAG KAPHATÓ. ÖTVENEZER FORINTOT MEGHALADÓ VÁSÁRLÁS ESETÉN AZ ÁRUT BUDAPEST TERÜLETÉN INGYEN SZÁLLÍTJUK HAZA. A VISZONTELADÓKAT KEDVEZŐ ÁRAKKAL ÉS VÁLASZTÉKKAL SZOLGÁLJUK KI. CÍM: 1171 PÉCELI ÚT 155. TEL.: 158-4275; 158-4274. , VI. KEr., SZONDI UTCA 40. TEL.: 132-5740

Next