Magyar Nemzet, 1993. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

SZERDA, 1993. szeptember 1. Tollvonásra a boszniai békétől? Gyors genfi egyezségben reménykednek (Folytatás az 1. oldalról) A délelőtti értekezletet Tudjman hagyta el elsőként, újságíróknak délután fél kettő tájban röviden csak annyit mondott, hogy eddig nem tör­tént előrehaladás­­ Izetbegovic miatt. A horvát elnök szerint szerdán azonban mégis sor ke­rül a genfi dokumentumok alá­írására. A konferencia köreiből kiszivárgott hírek szerint Vita­­lij Csurkin, az orosz különmeg­bízott találkozott Tudjmannal és Miloseviccsel, Karadzsics szerb vezető pedig a délután folyamán négyszemközt tár­gyal Izetbegoviccsal. Az esti jelentések szerint a két vezető öt nagyon fontos „technikai jellegű" kérdésben, köztük a harcok azonnali beszüntetésé­ben megállapodott. A muzul­mán fél állítólag azzal utasítja el a végleges aláírását a béke­tervnek, hogy ez a jutalom a né­pirtásért”, egyszersmind köve­teli Prijedor, Kljuc, Sanski Most, Brcko, Bijeljina, Zvor­­nik, Bratunac, Visegrád és Fo­­ca városokat. A Tanjug hírügynökség pa­­lei tudósítója „megbízható” for­rásokra hivatkozva hétfőn este azt a hírt közölte, hogy Izetbe­govic hajlandó aláírni a béke­csomagot, annak ellenére, hogy a bosnyák parlament erre nem hatalmazta fel. Izetbegovic azonban - állítja a palei tudósí­tó - „szeretne az első európai muzulmán állam megalkotója­ként bekerülni a történelembe”, és tudja, hogy az aláírás után nem mehet vissza Szarajevóba, s valamelyik mohamedán or­szágban szándékozik tartósan letelepedni! Ha a muzulmán el­nök aláírja a béketervet, aligha vezérlik ilyen indítékok. Inkább az ENSZ egyik ma­gas rangú (de névtelenségbe burkolózó) tisztségviselőjére hallgat, aki azt tanácsolta neki, hogy ne követeljen radikális módosításokat. Izetbegovicnak másrészt nemigen van lehető­sége a háború folytatására. A horvát tüzérség Mosztálnál most is kíméletlenül lövi a mu­zulmán állásokat, a hírek sze­rint a Neretva völgyében lán­golnak a házak, füstfelhőben van az egész katlan. Az ENSZ kötelékéhez tartozó spanyol zászlóalj, amely öt napig blo­kád alatt volt, Medjugdrjeba érkezett, kétségkívül az ENSZ BT hétfő esti határozott köve­telése nyomán. Valamennyi szlovén újság közölte Janez Jansa szlovén honvédelmi miniszternek azt a levelét, amelyben azzal vádolja Milan Kucan elnököt, hogy személyesen kötött szerződést Fikret Abdiccsal és Hasan Congiccel fegyverszállításról és a bosnyák katonák szlovéni­ai kiképzéséről. Jansa a mari­bori repülőtéren leleplezett 120 tonna fegyver csempészésével is Kucan elnököt vádolja. Az ügyben egyébként a napokban kihallgatták Igor Bavcar volt belügyminisztert is. Kedden Szabadkán került sor a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közössége és az uralkodó Szerbiai Szocialista Párt vajdasági szervezete kö­zött korábban megkezdett párbeszéd folytatására. Ágoston András és Radovan Pankov el­nökök az önkormányzati szintű együttműködésről tárgyaltak. Dr. Sepsey Csaba és Ana Presics, a VMDK, illetve a szo­cialisták szabadkai vezetői új­ságírókkal közölték, hogy eb­ben a térségben a VMDK és az SZSZP a leginkább a felelős minden történésért, a problé­mákat most áttekintették és igyekeznek majd megoldani ezeket. Ennek érdekében kerül­ni kell a felesleges vádaskodá­sokat , ,magasabb szinten”. Sep­sey Csaba közölte, hogy a helyi önkormányzatok problémáiról folytatják a dialógust minden Tisza menti községben. Gyarmati József Nemzetközi élet Az üzletelőkre szigorú büntetés vár ENSZ-vizsgálat ukrán kéksisakosok ügyében Eddig 19 ukrán ENSZ-katonát kellett visszahívni Szaraje­vóból, de nem mindegyiküket tiltott kereskedelem miatt - je­lentette be hivatalosan Viktor Bezrucsenko ezredes, a bosnyák fővárosban állomásozó ukrán zászlóalj parancsnoka a kijevi külügyminisztériumban tartott sajtóértekezletén. Közölte, a ci­garettával üzletelőkre szigorú büntetés vár, cáfolta viszont a nyugati és az orosz sajtóban napvilágot látott, szerinte csak fel­­tételezéseken alapuló híreszteléseket, miszerint heroint is csempésztek volna a városba. Mint elmondta, az ENSZ kato­nai rendőrsége nyomozást folytat az ügyben, és hamarosan nyilvánosságra hozzák az eredményt. Beszámolója szerint nemcsak ukrán katonákat, hanem például franciákat is rajta­kaptak üzletelésen. Ez ügyben szintén vizsgálat indult. Az MTI kérdésére válaszolva Bezrucsenko nem tartotta va­lószínűnek, hogy a viszonylag alacsony fizetés miatt követték el tettüket az ukránok. Elismerte, hogy nyugati társaik valóban jobban keresnek, de szerinte az otthoni jövedelemhez képest az ukránok is kimagasló juttatásban részesülnek. A sorkatonák 500 dollárt, a tisztek pedig 900 dollárt kapnak havonta. Egy ukrajnai ipari munkás havi átlagjövedelme 4-6 dollárnak meg­felelő karbovanyec. Orosz állásfoglalás a visegrádiak NATO-tagságáról (Tudósítónktól) MOSZKVA — Közép- és Kelet-Európa országainak a NATO-ba vagy más szerveze­tekbe való belépése ezen álla­mok szuverén joga, ám kívána­tos lenne, hogy az erre vonatko­zó döntés megvalósításakor ve­gyék figyelembe az európai po­litika problémáinak összességét, ami „természetesen kizárja a si­etséget”. Ekként fogalmazta meg kedden az orosz külügymi­nisztériumnak a „visegrádi né­gyek” esetleges NATO-tagságá­­val kapcsolatos álláspontját Mi­hail Gyimi­n helyettes szóvivő. A sajtóértekezleten elhang­zott egyik kérdésre válaszolva a diplomata kifejtette, hogy „az Európa egyes térségeiben kép­ződött sajátságos biztonsági vákuum betöltésének helye­sebb útja nem a múltból örö­költ, zárt szövetségek kibővíté­se lenne, valamiféle ütközőzó­nák létrehozásának formájá­ban, hanem az egységes össz­európai térség építése, ami mellett senkiben sem alakulnak ki az elszigeteltség érzése". A közép- és kelet-európai országok NATO-hoz való csat­lakozásának témája Jelcin múlt heti varsói, prágai és pozsonyi látogatása kapcsán került előtér­be az orosz fővárosban. A moszkvai sajtó nem mulasztotta el kiemelni az orosz-lengyel közös deklarációnak azt passzu­sát, amelyben Oroszország ál­lamközi dokumentumban el­őször ismerte el egy volt szocia­lista ország szuverén jogát az at­lanti szövetséghez való csatla­kozásra, jelesül, hogy Varsó NATO-tagsága nem mondana ellent az össz-európai integráció folyamatának, s benne Moszk­va érdekeinek. A közös nyilat­kozat aláírását megelőzően ugyanis Kozirjev külgyügymi­­niszter egy interjúban ettől né­mileg eltérően, a helyettes kül­ügyi szóvivő mostani okfejtésé­hez hasonlóan fogalt állást. (vida) Módosított előrejelzés Az IMF szorgalmazza az amerikai deficit csökkentését (Tudósítónktól) WASHINGTON - A Nemzetközi Valutaalap bizal­mas jelentése, amelynek egy példányát a The Wall Street Jo­urnal megszerezte, azt szorgal­mazza, hogy az Egyesült Álla­mok csökkentse a költségvetési hiányát. E tekintetben fontos lépés volt Clinton csomagter­ve, ám lényeges, hogy az egészségügyi reform is farag­jon le a hiányból. Az IMF jövő hónapban ese­dékes éves világgazdasági je­lentése egyébként módosítani fogja az áprilisi előrejelzést. A pénzügyi szervezet lassúbb üte­mű növekedésre számít most, az idén 1,9, a következő évben 2,7 százalékos iramot vár a hét legfejlettebb országban. Az Egyesült Államokban a fellen­dülés nem olyan erőteljes, mint remélték, Németországban pe­dig a visszaesés nagyobb, mint korábban feltételezték. Az amerikai gazdaságot elemző tanulmány kiemelten foglalkozik a betegbiztosítási rendszer módosításával, amit Clinton elnök hirdetett meg, de részletei nem kimunkáltak. Ezért hangoztatja az IMF, hogy remélhetően ez a program nem növeli a pénzügyi feszültséget. A kiadások korlátozását, visszafogását sürgető doku­mentum rámutat: a deficit 1998-ban is elérheti a GDP 3,75 százalékát. Az IMF az adósság-GDP arány kedve­zőbbre fordítását is ajánlja, amely most hatvan százalékos, de 1998-ra meghaladhatja a hatvanöt százalékot. Ez a mu­tató a második világháború után csökkenést jelzett egészen 1974-ig, amikor huszonöt szá­zalékos volt, ám azóta az irány­zat megfordult, jórészt a jogo­sultsági, egészségügyi progra­mok miatt. (k.m.) Először Kelet-Európában Ma kezdődik az EDU budapesti tanácskozása (Folytatás az I. oldalról) Az európai integráció téma­körében nagy hangsúlyt kap a visegrádi államok csatlakozása az Európai Közösséghez, és az EDU budapesti pártvezetői kon­ferenciája külön tárgyalja azt a kérdést is, hogy hazánk ezt a célt hogyan érhetné el minél gyors­abban és hatékonyabban. Az eu­rópai biztonságpolitikai problé­mák sorában a pártvezetők a ter­vek szerint foglalkoznak az eu­rópai új „népvándorlás” bizton­ságpolitikai kihatásaival, a Bal­kánon kialakult helyzettel és a Baltikum problémáival. A konferencián Európa 35 országa kereszténydemokrata és konzervatív pártjának mint­egy 130 vezető politikusa vesz részt. Hazánkba várják az al­bán és a ciprusi államelnököt, Helmut Kohl német kancellárt, Micotakisz görög, Carl Bildt svéd, Fenech Adams máltai, Václav Klaus cseh, Oddsson izlandi miniszterelnököt, vala­mint számos pártelnököt, így Jacques Chirac­ot, a francia RPR elnökét is. Hazánkat An­tall miniszterelnökön kívül Surján László, a KDNP elnöke képviseli. Az EDU-konferen­­cián tisztújításra is sor kerül: a megújítandó elnökség és főtit­kár mandátuma 1995-ig tart. Új tagok felvétele is szerepel a napirenden, így Budapesten kerül sor az RMDSZ, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, az Albán Demok­rata Párt, valamint a két észt kormányzó párt tagfelvételére. Rendőrbosszúra gyanakszanak Tömegmészárlás Brazíliában Huszonnégy embert lőttek agyon hétfőn Rio de Janeiro egyik szegénynegyedében - je­lentette kedden az AP hírügy­nökség. Szemtanúk szerint kö­rülbelül 30 csuklyás férfi hatolt be hétfőre virradó éjjel a Viga­­rio Geral nevű szegénynegyed­be, tüzet nyitottak a kereske­dők árusítóhelyeire, belőttek a házakba is. Hétfőn mindenfelé holttes­tek hevertek. A rendőrség le­zárta a negyedben az utakat. Az elkövetők kilétéről egyel­őre csak találgatni lehet. Leo­nel Brizola, Rio de Janeiro kor­mányzója szerint a merénylet egyfajta bosszú volt, lehet, hogy a kábítószerkereskedők tették és a rendőrség számlájá­ra akarják írni. A helybeliek rendőri bosszúra gyanakod­nak. Szombat éjjel ugyanis te­lefonon a szegénynegyedbe csaltak négy rendőrt, majd is­meretlen tettesek agyonlőtték őket. Július 23-án nyolc utca­gyereket lőttek agyon Rio de Janeiróban. A gyermekek meggyilkolásának vádjával négy rendőrt vettek őrizetbe. Az elmúlt hétvégén újabb, összesen nyolc gyermeket gyil­koltak meg az ország északke­leti részében fekvő Recifében, Olindában és Salvadorban. Egy a kéttucatnyi áldozat közül (Reuter-fotó) Pozsonyba látogat Iliescu A Rompres keddi bejelen­tésére hivatkozva a TA SR szlo­vák hírügynökség azt jelentet­te, hogy Ion Iliescu román el­nök szeptember 23-án kétna­pos hivatalos látogatásra a Szlovák Köztársaságba utazik. A szlovák hírügynökség hoz­zátette, hogy Csehszlovákia kettéválása óta Románia igyek­szik szorosabbra fűzni a kap­csolatait Szlovákiával. Antall fogadta az RMDSZ és az MKDM vezetőjét (Munkatársunktól) Antall József, mint az Eu­rópai Demokrata Unió alelnö­­ke és budapesti pártértekezleté­nek házigazdája pénteken fo­gadta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, valamint Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom ve­zetőjét. A megbeszélést köve­tően a két kisebbségi politikus hangsúlyozta annak fontossá­gát, hogy szervezeteik a szer­dán kezdődő ülésen elnyerik a teljes jogú, illetve a megfigye­lői státust a pártunióban. Mar­kó Béla a Magyar Nemzetnek kifejtette, hogy a felvétel újabb legitimizáló mozzanat az RMDSZ számára, hiszen min­den politikai szervezet életében megvannak a „felnőtté válás” állomásai, s az EDU -tagság bi­zonyíthatja, a romániai ma­gyarság érdekvédelmi szövet­sége nemzetközileg elismert szervezetté vált. A Magyar Nemzetnek arra a kérdésére válaszolva, hogy amikor Szlovákiában csupán a Carnogursky vezette Keresz­ténydemokrata Mozgalom tag­ja európai szintű pártszövet­ségnek, mit jelent az MKDM számára a megfigyelői státus elnyerése, Bugár Béla elmond­ta: ily módon lehetőségük nyí­lik arra, hogy közvetlenül tájé­koztassák a szlovákiai helyzet­ről és a problémákról az EDU- tag pártokat, amelyek nagy ré­sze kormányzati szerepet ját­szik országaikban. Ugyanak­kor - tette hozzá a szlovákiai magyar politikus - el kell mon­danom azt is, hogy a felvétel végülis komoly elismerést je­lent. N. I. Ze. Amerikai segély Vietnamnak Az amerikai kormány hu­manitárius célokra három és fél millió dolláros segélyt nyújt Vietnamnak. Ezzel kez­detét vette a Vietnamnak szánt amerikai segélyprogram má­sodik szakasza. A program ke­retében az indokínai ország 1991 júliusában már kapott egymillió dollárt - jelentette az AFP a legnagyobb vietnami napilapra, a Nhan Danra hi­vatkozva. Clinton elnök egyébként -emlékeztetett az MTI - két hét múlva, szeptember 14-én dönt majd arról, hogy feloldja-e a Vietnam­ ellen 1975 óta ér­vényben lévő amerikai gazda­sági embargót. Washington ér­tésre adta: a döntés attól függ, hogy Hanoi hajlandó-e „kéz­zelfogható erőfeszítéseket” tenni az Indokínában eltűnt több mint 2200 amerikai kato­na maradványainak felkutatá­sára, illetve szolgáltat-e sor­sukról adatokat. Suominen tárgyalásai Létrejöhet a finnugor csúcstalálkozó (Munkatársunktól) ..Reméljük, minél hama­rabb tető alá hozható a három­oldalú finnugor csúcstalálko­zó, mivel Finnországnak, Észt­országnak és Magyarország­nak támogatnia kell a ma már meglehetősen kis létszámú, ro­konnyelveket beszélő névcso­portok fennmaradását” — nyi­latkozta Antall Józseffel folyta­tott tárgyalásait követően Iikka Suominen. A finn parlament el­nöke, aki Szabad György meg­hívására érkezett Magyaror­szágra, a Magyar Nemzetnek elmondta: Kádár Béla külgaz­dasági miniszterrel tárgyalt a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségéről, valamint a papír­kereskedelemben tapasztalt ki­sebb bonyodalmakról. Biztonsági kérdésekről, il­letve a volt Jugoszlávia terüle­tén kialakult helyzetről folyta­tott megbeszéléseket Je­szenszky Géza külügyminisz­terrel a finn politikus, aki utalt arra, hogy Antall Józseffel ugyancsak tárgyaltak ezekről a kérdésekről, s a találkozó al­kalmával képet alkothatott a Magyarország és szomszédai közötti viszonyról. Az érintett témakörök között - tette hozzá Souminen - kiemelt helyet ka­pott Budapest és Helsinki Moszkvához fűződő kapcsola­ta is. Lapunk kérdésére válaszol­va a finn parlament elnöke ki­fejtette, arra számít, hogy a szerdán kezdődő EDU csúcsta­lálkozón elhangzik az a megállapítás, mely szerint szükséges az Európai Közös­ség tágítása, elősegítve a kelet- és közép-európai államok in­tegrációját, beleértve Oroszor­szágot is. (n. i. zs.) A szlovákiai magyar pártok az Európa Tanácshoz fordultak POZSONY­­ A Magyar Keresztény­­demokrata Mozgalom kezdeményezésére annak pozsonyi székházában találkozott a szlovákiai magyar Politikai Egyeztető Ta­nács, azaz a négy magyar politikai párt és mozgalom elnöke és egy-egy további kép­viselője, hogy közös dokumentumban hív­ják fel az Európa Tanács figyelmét a Szlo­vákiában zajló, kisebbségi jogokat sértő eseményekre. A levél - amit ma ma küldenek el Strasbourgba - öt pontban foglalja össze a szlovák kormányzat azon intézkedéseit, amelyek ellentétesek az Európa Tanács ajánlásaival, illetve az ET parlamenti köz­gyűlésének 1201-es ajánlásaival. A már is­mert vezeték- és keresztnévhasználati tör­vény visszaadása, illetve a helységnévtáb­lák leszerelése mellett a levél figyelmeztet arra, hogy szeptember 1-jétől a nyitrai pe­dagógiai főiskolán nincs biztosítva a ma­gyar pedagógusképzés a természettudomá­nyi szakokra, továbbá, hogy a szlovák al­kotmány angol nyelvű - az ET-nek is eljut­tatott - változatában pontatlanul fordítot­ták a kisebbségeket diszkrimináló része­ket. Nevezetesen a szlovák nemzet helyett „népet” fordítottak, hogy elkerüljék a nem­zetállami törekvések kézzelfogható meg­nyilvánulásait, az alkotmányba foglalt „ál­lamnyelv” helyett pedig „hivatalos nyel­vet” fordítottak, ugyanezzel a céllal. A le­vél felhívja a figyelmet arra is, hogy a ma­gyar parlamenti erők törvénytervezeteket nyújtottak be az említett kérdések rendezé­sére, de azokat visszautasították, illetve nem hajlandók e kérdésekről velük tár­gyalni a törvényhozó és végrehajtó szervek illetékes vezetői. ,Λζ Együttélés Politikai Mozgalom pozsonyi sajtótájékoztatóján Magyar Nem­zet tudósítójának kérdésére válaszolva Du­­ray Miklós elmondta, a szlovák főügyész­séghez fordult a Matica slovenská által kia­dott Slovenské Nádorné Novinyban megje­lent felhívás miatt, amelyben durva és em­bertelen hangnemben ítélik el őt politizálá­sáért, elátkozva még leszármazottait is. Az útszéli hangvételű írás a büntetőtörvény­könyv és a polgári törvénykönyv több pont­ját is sérti. Duray azonban nem akar egyen­­sen bírósághoz fordulni, azért kérte a főü­gyészséget, értékelje az az említett írást, s amennyiben törvénybe ütközőnek tartja, in­dítson eljárást a lap és kiadója ellen. Ugyancsak lapunk kérdésére válaszol­va mondta el az Együttélés elnöke, hogy a szlovák parlamentben valóban szervezik a szociáldemokrata frakciót, s a szervezők egyike volt nála is kikérni Dobos Lászlót az új frakcióba. „Ez teljsen szokatlan do­log, hiszen mi nem rendelkezünk mandátu­mokkal, a képviselők szabadon dönthetnek arról, kilépnek vagy maradnak az Együtt­élésben. Egyébként, tudomásom szerint Dobos László nem mondott még igent a szociáldemokraták felkérésére" - szögezte le Duray. (neszmeri)

Next