Magyar Nemzet, 1994. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-09 / 107. szám

Legfeljebb 1200 boríték fért egybe Hamar megteltek a szavazatgyűjtő ládák Több helyütt is arra pa­naszkodtak Pest megyében, hogy túlságosan hamar meg­telnek az urnák a nagy formá­tumú borítékok miatt. A me­gyei választási munkacsoport­nál sok száz összehajtogatott, egységes tartalékurna volt ké­szenlétben, így a pótlás nem okozott gondot, s elsőként Mo­­norra küldtek egy tucatnyit. Egyébként érdeklődésünk­re az Országos Választási Köz­pontban megerősítették: jel­lemző kifogás volt másutt is a választás során az urnák gyors megtelése (legfeljebb 1200 bo­ríték fér el egy urnában). Ilyen­kor többnyire azt tanácsolták, hogy a szavazókörökben ve­gyék elő a régi urnákat, ha pedig már nem volna meg az egykori, fából készült doboz, kérjenek kölcsön a szomszéd falutól. (V. J.) Hisztéria a közvélemény-kutatások körül Azonnal kirúgták volna a kérdezőket Nem értem, hogy a tömeg­kommunikáció miért velünk van elfoglalva — mondta la­punk kérdésére Levendel Ádám, a Szonda Ipsos közvéle­mény-kutató intézet vezetője. - A munkatársaink sehol sem szegték meg a választási tör­vényt, mindenhol a szavazó­helyiségeken kívül kérdezték meg az állampolgárokat. A közvélemény-kutató cég vezetője szerint: „Annyira szi­gorú a belső ellenőrzésünk, hogy az utcán dolgozó biztoso­kat azonnal kirúgjuk, ha 20 méternél közelebb mennek a szavazóhelyiségekhez." Egyébként a televízió és más médiák vádjai teljesen abszurdak. Például azt állítot­ták, hogy Szabolcs megyében a szondás kérdezők a fülkék előtt dolgoznak. Ez tényleg meglepő, mivel Szabolcsban nem is végeztünk kutatásokat a hét végén — állította Leven­del Ádám. A közvélemény-kutatások körüli hisztéria annyiban érthe­tő, hogy az országban még nem szoktak hozzá a demokráciá­hoz, amelybe beletartozik ez az intézmény is. De majd idővel nálunk is megszokottá válik. (v. i.) ✓ Éjfélkor járt le a határidő Vannak még ajánlási szelvények Az ajánlási szelvények megsemmisítésének ha­tárideje tegnap éjfélkor lejárt. A megsemmisítés mindenütt a helyi adott­ságoknak megfelelően égetéssel vagy papírdará­lóval történt, a választási bizottságok tagjainak és a jegyzőnek a jelenlétében. A választójogi törvény ér­telmében jegyzőkönyvet kellett készíteni az ese­ményről. Az MTI híradása szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében és Debrecenben a sza­vazás alatt megtörtént az ál­lampolgárok által április 8-ig leadott ajánlószelvények meg­semmisítése. A Nyírségben több mint 200 ezer „kopogtató­cédulát” adtak az állampolgá­rok a pártok jelöltjeire és a füg­getlenekre. A budapesti polgármesteri hivatalokból megtudtuk, több helyen nem tudták betartani a határidőt, például a XIII. és a XIV. kerületben, mert a helyi választási bizottságokhoz kifo­gást nyújtottak be. Ebben az esetben a bizottság döntésétől függ, felülvizsgálják-e a szel­vényeket. Amennyiben a kifo­gást elutasítják, akkor is csak a jogerőre emelkedés után hajthatják végre a cédulák el­égetését vagy ledarálását, így a ΧΙΠ. kerületben csak az első forduló utáni harmadik napon, a XIV.-ben is csak a jövő hét végén keríthetnek sort a tör­vényben előírtakra. A ΙΠ. ke­rülethez szintén kifogást nyúj­tottak be, így érdeklődésünkig tegnap délután még nem zaj­lott le a szelvények megsem­misítése. Az I. és a ΧΠ. kerü­letben például rendben meg­történt a dokumentumok el­égetése. (1. 1.) IWfth HÉTFŐ, 1994. május 9. Hazai tudósítások Hazar Nemzet 3 Nagyüzem a Duna palotában Újságírók és a meghívott vendégek figyelik a választási központba befutó számítógépes adatok alakulását az urnák lezárását követően Weber Lajos felvétele Hogyan voksoltak a sorkatonák? A Magyar Honvédség kö­telékében szolgálati idejüket töltő sorkatonák is gyakorol­hatták állampolgári jogaikat a tegnapi általános ország­­gyűlési választásokon. Azt, hogy mindenki hazautazhas­son szavazni, a szolgálatok váltásával oldották meg az alakulatok. Először a távo­labb lakó kiskatonák utazhat­tak el, akiknek a szavazó­helyiségek megnyitása utáni első vonattal vissza kellett térniük laktanyáikba eltávo­zásukról. Visszaérkezésük után kaptak kimenőt azok, akik otthonukhoz közelebb teljesí­tenek szolgálatot, így ők is le­adhatták voksaikat. (ez. i.) Vidéki nyomtatványok Pesten Budapesten, a 15-ös számú szavazókörben néhány Bara­nya megyei pártlistás szavazó­lapot találtak a BM által köz­pontilag megküldött szavazó­lapok között. Ennek észlelése után a választási bizottság át­nézte a listás szavazólapokat, és a pótlásból kiegészítette a kerületi listás szavazólapokat. Tiba Zsolt főjegyző, a fővárosi választási munkacsoport veze­tője elmondta: az esetleg az ur­nában lévő Baranya megyei listás szavazólapok érvényes­ségéről előbb a helyi, majd a felsőbb választási szervek fog­lalnak állást. Szabó Iván nyugdíjba vonul ,Nem akartam még nyilvánosságra hozni 991 A múlt hét péntekén - a választások előtt két nap­pal - több napilap is be­számolt arról, hogy Szabó Iván pénzügyminiszter nyugdíjba készül, s fel­kérte a Miniszterelnöki Hivatalt, készítse elő az öregségi nyugdíjaztatásá­hoz szükséges papírokat. Az MDF kampányzáró nagygyűlése közben kér­tük meg Szabó Ivánt - aki az országos lista 7. he­lyén szerepel -, nyilatkoz­zon lapunknak. — Igaz-e a hír, valóban nyugdíjba készül?­­ Aki figyelte az elmúlt három hónapban a nyilatkoza­taimat, azt nem érte meglepe­tésként a hír. Többször el­mondtam ugyanis: a választá­sok után mással szeretnék foglalkozni. Ugyanakkor a nyugdíjba vonulásomat még nem akartam bejelenteni. Nem tartom korrektnek, hogy a Miniszterelnöki Hivatal va­lamelyik munkatársa „bedob­ta” a köztudatba. Nem hi­szem, hogy egy köztisztvise­lőnek az a dolga, hogy ilyen természetű információkat ki­szivárogtasson. Azért gondo­lom, hogy onnan származik az információ, mert a Pénzügy­minisztériumban erről fel­jegyzés nem készült. — Az­ MDF képviselőjelöltje a Ferencvárosban. Befolyásol­ja a hír nyilvánosságra hozata­la a választási esélyeit? - Nem hinném, hogy ezzel csökkennének az esélyeim. Azért bizakodom, mert pénz­ügyminiszter létemre - amely talán a legnépszerűtlenebb tár­ca - nem volt konfliktusom a választópolgárokkal. Nagy re­ményeim vannak, hogy a IX. kerületben megválasztanak, bár elég szoros küzdelem vár­ható, amely szerintem a máso­dik fordulóban dől majd el. Egyébként az biztos, hogy be­jutok a parlamentbe, hiszen az MDF budapesti listáján a 2., az országos listán pedig a 7. he­lyen szerepelek. — Pénzügyminiszteri tevé­kenysége során sok bírálatot kapott. Hogyan értékeli saját munkáját? Nem érzi megfuta­­modásnak, hogy nyugdíjba vonul? - A kritikák, amelyeket kaptam, nem olyan tragikusak. Azt hiszem, lényeges dolgok történtek a minisztériumban az elmúlt egy évben, amióta ott vagyok. Egy esztendő nem nagy idő, de úgy érzem, a bankvilágban elfogadott em­berré váltam, akivel lehet tár­gyalni. Nem gondolom, hogy megfutamodnék. Egyszerűen csak valami mást szeretnék csinálni. Ha a következő kor­mánykoalíció úgy döntene, fel­állítja a gazdasági minisztériu­mot - s ebben a koalícióban az MDF is részt venne -, szívesen elvállalnám annak vezetését két évre. (őszy-tóth) 99 Kórházi körkép Urnákkal a szülőszoba előtt A főváros kórházaiban és klinikáin a választás napján is több ezer, választójoggal ren­delkező beteget ápoltak. A Szent János Kórház megbízott ügyeletvezetője az MTI tudósí­tójának elmondta, hogy akit le­hetett, a hét végére hazaenged­tek. Más betegek, akiknek hoz­zátartozói beszerezték a lakó­helyen kívüli szavazáshoz szük­séges igazolást, a helyszínen voksolhattak. Sok beteg szere­tett volna még szavazni, ám a hozzátartozóknak valamilyen oknál fogva nem sikerült besze­rezniük az igazolásokat A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház ügye­letvezetője hasonló tapasztala­tokról számolt be: itt is több be­teg szavazhatott volna, ha ren­delkezik a szükséges dokumen­tumokkal. A kórház vezetése már jóval korábban körlevélben hívta fel a betegek figyelmét az igazolások beszerzésére. A kór­házban adták le szavazatukat azok az orvosok és nővérek is, akik a vasárnapi napon folya­matos ügyeletet láttak el. A Schöpf-Mérei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ ügyele­tes orvosa elmondta, hogy a szavazás napján is több gyer­mek született a kórházban. A szavazatszedő bizottságok tagjai, akik a mozgóurnákat a kórházba elvitték, türelmesen várakoztak a folyosón, amíg az édesanyák az újszülötteket ellátták, majd ezt követően a szavazataikat leadták. így nehéz tévézni... Félszáz, legkevesebb het­venéves ember számára a telje­sen egyforma napok közé „csöppent be” ez a májusi va­sárnap. - Mikor jönnek az urnások, telefonáljanak már nekik! - így a Péterfy Sándor Utcai Kórház ápolási osztályának egyik idős lakója. Délután fél négy, a láda — két hölgy hozza - végre megér­kezik. A társalgóban ugyan hamar elterjed a hír - „Itt van­nak!" -, de a többség a televí­ziót nézi. — Szavaznék, de nem küld­ték el vidékről, otthonról az igazolást - mondja szomorúan egy ősz hajú asszony. Társai rá sem hederítenek. A két szavazóbiztos nem jut be a nővérszobába, már az előtérben megállítja őket az a hölgy, aki előzőleg sürgette a portást, hogy telefonáljon már. - Visszamenjek a szemüve­gemért? Nem, látom így is a karikát meg a jelképeket. Pillanatok alatt berajzolja a kereszteket, s már siet is a szo­bájába. Szomszédja két kéz­zel magához szorítva személyi­jét kifelé igyekszik. Neki is nagyon fontos, hogy leadja a voksát. — Hol kell szavazni?­­ Menj a nővérszobába! Te kire voksolsz? — A Hornra. Elve maradt. Megérdemli... A többi hölgy furcsán nézi a sürgölődést, így nehéz tévéz­ni, annyiszor mennek el a kép­ernyő előtt... (ge I.) Ötmillió forin­té­rt Emlékérmék az első választóknak Az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal adatai szerint az idei választáso­kon 680 ezer először szavazó adhatta le tegnap voksát. S bár azt még vasárnap este nem tud­tuk, hányan éltek állampolgári jogukkal, az biztos, minden első szavazó egy ezüstszínű emlék­éremmel a tarsolyában mehetett haza. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda főtanácsosa arról tájékoztatta lapunkat: az érmék elkészítését a Választás az alapítványokért kuratóriuma kezdeményezte. A tízforintos nagyságú emlékérmek nyolc­grammosak. A német alap­anyagból készített lapkákat króm-nikkel bevonattal látták el, egyik oldalukon az Ország­­gyűlés épülete látható, a má­sikon pedig egy szavazóboríté­kot tartó kéz és egy címeres koronás szavazóurna. Darabja hat forint plusz áfába került. Az összes költséget természetesen nem a Választás az alapítványo­kért állta, hanem a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Bankszövetség. A 680 ezer ér­me összesen ötmillió forintba került. Az ötletgazda Virág Pál hajdú-bihari köztársasági meg­bízott, címzetes államtitkár volt. (f. r. I.) A 94 éves néni maga jött szavazni A „feltámadt” szavazópolgár Budapest 10-es választó­­körzetének 11-es szavazókö­rében az urnák lezárása előtt egy órával csaknem 800 ál­lampolgár jött el a szavazásra jogosult 1050-ből. Sólyom Istvánné, a szavazatszedő bi­zottság elnöke és Kalocsai Mátyás titkár egybehangzóan állítják: minden a lehető leg­nagyobb rendben történt. Csupán egyszer fordult elő, hogy egy fiatalember az egyéni listán kedvenc párt­jának jelöltjét hiányolta, ezért aztán úgy döntött: berajzolja a párt emblémáját, s mellé­írja favorizált jelöltjét. Ter­mészetesen ez a szavazat ér­vénytelen volt. Egy másik polgár szeretett volna egy üres szavazólapot is emlékbe elvinni, egyetlenegy akadt a több száz szavazóból, aki ki­csit pityókosan érkezett és ezért kissé kacskaringós úton közelítette meg a szavazófül­két. A körzetből néhány eset­ben lakásra is kimentek moz­góurnával a betegekhez, ám egy 94 éves néni két bottal maga jött voksolni; olyan is akadt, aki tolókocsival érke­zett. Mindössze egyszer for­dult elő a nap során, hogy a szavazófülkébe készített tol­lat­ egy enyveskezű szavazó magával vitte. Megesett az is, hogy egy szavazópolgár „feltámadt”: egy középkorú úr jelentkezett voksolni, aki a szavazatszedő bizottság listáján halottként szerepelt. Természetesen az önkormányzat tévedését azon­nal kijavították a helyszínen, és az úr élhetett szavazati jo­gával. Mint elmondta: egy ko­rábbi szavazás alkalmával is előfordult, hogy a listán holt­nak nyilvánították. De mint a régi mondást emlegette: aki­nek halálhírét költik, hosszú életre számíthat. (török) Megmozdult a hallgatag többség? Már tegnap kora délelőtt következtetni lehetett arra, hogy jelentős érdeklődés mu­tatkozik a választások iránt. Reggel 9 órakor a 20. választó­­kerület 79-es szavazókörében (Budapest, ΧΙΠ. kerület) már 25 százalékos részvételt re­gisztráltak; a 20. választókerü­let 75-ös szavazókörében fél 10 körül a szavazóknak mintegy 15 százaléka megjelent. A 19- es választókerület 28-as szava­zókörében pedig (szintén a XIII. kerület) már délután ket­tőkor meghaladta az 50 száza­lékot a részvétel­ V. F. Az urnák lezárásának időpontjáig, este 19 óráig a Duna palotá­ban a részvételi aránnyal kapcsolatos hiányzó adatok is befutottak. Eszerint Budapesten este 6 óráig a választásra jogosultak 71 száza­léka, Bács és Kiskun megyében 59 százaléka, Csongrád megyében 63, Nógrád megyében 68, végül Szabolcs-Szatmár megyében 59 százaléka vett részt a választáson. Országos összesítés szerint tehát vasárnap este hat óráig a választásra jogosultak 64,1 százaléka ad­ta le szavazatát, nem jelent meg 32,4 százalék, és egyelőre az össze­sítésből 35 százalékra vonatkozó adat még hiányzott. A százalékos részvételi arány azt mutatja: több mint 5,1 mil­lióan keresték fel 18 óráig a szavazóköröket és éltek szavazati jogukkal. 1990-ben az első fordulóban több mint 65 százalékos volt a részvételi arány, tehetjük hozzá érdekességképpen. Zugló, 21. Lehetetlen kérés A Magyar Piacpárt képvi­selőjelöltje, Zacsek Gyula még április 11 -én elküldte az Orszá­gos Választási Bizottságnak azon levelét, amelyben kifej­tette: a leadott ajánlási szelvé­nyek egy részénél nem feltétle­nül biztos, hogy az ajánló saját kezű aláírása szerepel. Márpe­dig ez alkotmánysértő, s a tör­vény és az egész választás tisz­tasága is megkérdőjelezhető - írta kérelmében. Az OVB a Legfelsőbb Bíróságtól kért ha­tásköri állásfoglalást, amely megállapította: Zacsek kérel­mét az egyéni választókerület választási bizottságához kell elküldeni. Budapest 21. választó­­kerület választási bizottsága Zacsek Gyula kérelmével kapcsolatban úgy döntött: a képviselőjelölt technikailag le­hetetlen dolgot kér. Ezért eluta­sították kérelmét. Erről Bognár Nándor, az említett válasz­tókerület választási bizottságá­nak titkára számolt be. Azt is elmondta: a Munkáspárt a vá­lasztójogi törvényre hivatkoz­va kifogásolta a Köztársaság Párt azon ténykedését, amely során a választási helyiségek felé vezető járdára felfestette saját képviselőinek a nevét (az érintett párt tagja szerint a kampánycsendet megelőzően történt a dolog). A választási bizottság - a választási törvényben rejlő joghézagra hivatkozva - ezt a kifogást sem hagyta jóvá. Szintén e választókerület­ből érkezett az a hír, amely sze­rint azoknak, akik telefonon mozgóurnát kértek, mondván, nem tudnak a választás hely­színére elmenni, megtörtént, hogy azt válaszolták: „Tesse­nek bejönni és személyesen kérni mozgóurnát, akkor kime­gyünk." (f. r. 1.) ­ ORFK: Két haláleset Az országgyűlési képviselő­­választások napján a szavazókö­rök megnyitásától, május 8-án, vasárnap reggel 6 órától 16.00 óráig a választás rendje elleni bűncselekmény, illetve a szava­zás megzavarására irányuló más jogsértés nem jutott a rendőrség tudomására - tudatta az MTI út­ján az Országos Rendőr-főkapi­tányság vasárnap 18 órakor. A közlemény azt is tartalmazza, hogy Budapestről, Csongrád, Heves, Nógrád és Zala megyé­ből összesen öt esetben érkezett bejelentés a kampánycsend megsértéséről, röplapok terjesz­téséről, új plakátok és feliratok kihelyezéséről. Ezekről a rend­őrség minden esetben tájékoz­tatta az illetékes választási bi­zottságot. A Hajdú-Bihar me­gyei 132. számú szavazóhelyi­ségben a szavazatszámláló bi­zottság elnökének felkérésére rendőri közreműködéssel távolí­tottak el egy embert. A közle­mény szerint két haláleset is tör­tént a választások idején. A Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőgagyon és a Fejér megyei Bicskén két idős hölgy lett rosszul és hunyt el a szavazóhe­lyiségben, az elsődleges orvosi megállapítások szerint szívin­farktus következtében.

Next