Magyar Nemzet, 1994. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-11 / 187. szám
Autóvilág CSÜTÖRTÖK, 1994. augusztus 11. 10 Magor Nemzet A hatvanadik Opel-dealerek gazdaságtana A mérleg minden tekintetben figyelmet érdemlő. Tegnap megnyílt a hatvanadik Opel márkakereskedés és szerviz. A fővárosban, a XVII. kerület Pesti út 237. alatt, két vállalkozó cégeként. Meglehet, ünnep , rontás, de az avatás ténye mellett a tekintélyes számnak - a hatvan Opel-dealernek - a mibenlétét is kiemelendőnek, sőt elemzendőnek tartjuk. Hiszen alapvetően rövid idő, alig több, mint két év alatt jöttek létre az értékesítéssel, javítással fogalkozó szalonok és szervizek: valamennyi alapító saját tőkéjét fektette be az Opel nevével fémjelzett üzletbe. A születés stációi A történet első dátuma 1991. januárja. Akkoriban a GM Hungary tíz márkakereskedővel kötött szerződést, s megfogalmazta a Célt: hatvan egységből álló hálózat jöjjön létre Magyarországon. Dános András, az Opel Hungary Public Relations igazgatója elégedetten nyugtázza: a mennyiségi bővítés határához, egy fontos folyamat végéhez értek. A gyarapodás stációi önmagukban nem különlegesek. Az egyes dealerek, önjelöltek jelentkeztek, közölve, vállalkoznak az Opelek értékesítésére, szervizelésére. Ezt követte egy vizsgálódás, az Opel Hungary szakemberei feltérképezték a tervezett szalon helyét, a térséget, amit elláthat, s egyáltalán értékelték a fizikai paramétereket A következő lépésben az anyagi, pénzügyi feltételek meglétét nézték meg, s ha valamennyi szempontnak megfelelt a partnerjelölt, akkor sor került egy szándéknyilatkozat elkészítésére, aláírására. A dokumentum az adottrégióban egyfajta védettséget jelentett a vállalkozónak, addig mindenképpen, ameddig a beruházása el nem készült. A hatvan cég jelentős része mondható zöldmezősnek, azaz üres telken építettek a vállalkozók. A tegnap felavatott Opelszalon is ilyen. Természetesen sokan már meglévő szerelőműhelyből, kereskedésből alakították ki az új létesítményt Az Opel Hungary ugyan nem kezeli mereven a mennyiségi bővülés most elért határát, azaz nem valószínű, hogy friss jelentkezőket elutasít, ám most már a hangsúlyt a meglévő hálózat minőségi fejlesztésére helyzi, s mint Dános András kifejtette: az infrastruktúra korszerűsítésébe sok egyéb mellett a partnerek szakmai, szellemi továbbképzését is beleértik. Ezt nem veszik tolakodásuk a különben önálló cégekként működő márkakereskedések tulajdonosai, hiszen a tananyag maga is bővül, fejlődik, például az újabb modellek tudnivalóival. A vevő szelektál Természetesen a honi közfelfogás a kiszolgálás minőségén sokszor egyszerűen csak a magatartást, a szervizek nívóját - a határidők, az árak betartását - az udvariasságot, az elvégzett munka megfelelőségét érti. Az Opel Hungary ennek azonban nenf felelőse.Egyébként logikusan. Nem az ő vállalatai azok, amelyek akár dicséretesen, akár kifogásolhatóan szolgálják ki a vásárlókat, ügyfeleket A vállalkozók a saját kontójukra becsülik meg, avagy kergetik el a szalonjukat felkeresőket . Dános András jogos megjegyzése szerint a piac, a vásárló szelektál. Vagyis legyen a szalon bejárata fölött bármely autó márkáját jelző embléma, a cég tulajdonosa saját kárán - forgalma csökkenésével - tanulja meg az üzletet, a szakmát. Egyébként már régen nem igaz az egyeduralkodó Merkur-idők eszi, nem eszi, nem kap mást stílusa, de az is valóság, hogy a még csak néhány éve létező, a verseny írott és íratlan szabályaitól függő honi autókereskedés nem tudja azt nyújtani, ami a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban évtizedek alatt kialakult Az üzleti élet a számok világa is, persze. A hatvan dealer abban mindenképpen megegyezik, hogy az Opeleket hozza csak forgalomba, de abban már nem, hogy egységesen igaz lenne az a legkisebb autószám, amelyik eladása rentábilissá is teszi számukra a vállalkozást Az Opel Hungary PR-igazgatója is különbséget tesz a szalonok között aszerint hogy mekkorák, milyen beruházási költségekkel jöttek létre, s melyek az általuk kiszolgált régió jellemzői. Pár éve,amikor még tervezte a cég a dealer-hálózatot felmérték, hogy az egyes gócpontokhoz milyen piaci-értékesítési nagyságrendek „illeszkednek**. Egy dunántúli kisváros Opel-dealere két Családi háznyi alapterületű szalonnal és szervizzel reális forgalomra és rentábilis vállalkozásra lehet képes, de ugyanezzel a feltétellel nem sokra menne egy budapesti kollégája. Extrém példa, ám lehet igaz: a vállalkozó, aki százmillió forintos hitellel vágott bele az autókereskedelem feltételeinek kialakításába, az borzasztóan sok gépkocsit kénytelen eladni, hogy az adósságszolgálatot is teljesíteni tudja. Leértékeléstől a restrikcióig A hatvan élő-létező-működő-értékesítő cég is szerepet játszott abban, hogy az Opel a honi autóértékesítés éllovasa. A számok magukért beszélnek: 1992-ben, az első „astrás” évben 8500, a következő esztendőben 17 200, 1994. június végéig 10 500 Opel talált gazdára Magyarországon. A gazdaságpolitikai aktualitás - legalábbis tegnapig - nem hatott még: a 8 százalékos forintleértékelés egyelőre nincs jelen az Opel Astrában, az „alapváltozat“ 1 286 300 forintba kerül. Ám az ígért és várható restriktív gazdaságpolitikai intézkedések nehéz évet sejtetnek az autókereskedelem cégeinek, de a gyártóknak is: a szentgotthárdi gyár bizonyosan nem lesz képes sokáig lenyelni a forintleértékelés árfolyamveszteségeit A fogyasztást korlátozó megannyi más döntés, illetve a dráguló autózás az 1995-ös értékesítésre rányomja a bélyegét, feltehetően valamennyi cég esetében. Bár, Dános András emlékeztet rá, a piac, a lakosság már eddig is számtalanszor rácáfolt az előrejelzésekre, a drágulás, korlátozás ellenére is szinte folyamatosan nőtt az autóforgalmazás statisztikája. Amellett az országnak sem érdeke a jelelégi viszonyok befagyasztása: még nem cserélődött le az átlagot tekintve több mint tízéves hazai autópark. S ezt a „készletet” jóval drágább fenntartani, működtetni, mint a megújítást engedni, elősegíteni. (gn ) Pénz, kontra közigazgatás Tekintélyes protokoll-vendégek jelenlétében adták át rendeltetésének tegnap délelőtt az Ivanics-Bárkány Opel-szalont a XVII. kerületi Pesti úton. A tulajdonos vállalkozók - hangzott el az ünnepségen -1994. márciusában kezdtek hozzá a szerviz és márkakereskedés építéséhez. A város határában elkészült szalonhoz saját tőkét és hitelt vettek igénybe, s élvezték a Vállalkozók Országos Szövetségének, s szakmai értelemben az Opel Hungary-nek a támogatását, viszont a kerületi önkormányzat a megvalósítás ellen volt Végül is azáltal, hogy a közigazgatás hatalma ellenében a pénz hatalma győzedelmeskedett, elkezdhette működését az ország hatvanadik Opel-szervize, melynek kapcsán John J. Kovács, az Opel Hungary ügyvezető igazgatója kijelentette: a márka tulajdonosai most már 50 kilométeres körzetben bárhol az országban találnak szakszervizt. Mélygarázs a Bazilikánál és a Szabadság téren Parkolási paradoxon megoldása Általában együttérző megértéssel fogadjuk, ha valaki egy tárgyalásról vagy találkozóról arra hivatkozva késik el, hogy nem talált szabad parkolót a környéken. Mindennapos kálváriájukról legtöbbet a belvárosban közlekedők tudnának mesélni: hányszor büntetik meg őket tilos parkolásért, amelyhez esetenként félnapos utánajárás is párosul, feltéve ha szőrén-szálán elszállított kocsijukat vissza akarják kapni. Nem is beszélve a kerületi lakosokról, akik a kipufogógázt a nap 24 órájában kénytelenek belélegezni. Felmérésekkel többszörösen bizonyított tény: a parkolóhely-keresés szennyezi legjobban a belváros levegőjét Úgy tűnik, ez a parkolási paradoxon végre megoldódik. Igaz, legkorábban két év múlva, mivel 1996. április 30-át jelölik meg kivitelezési határidőként azon szerződések, amelyeket az V. kerület Belváros- Lipótváros önkormányzata a Szent István, téren és a Szabadság téren közforgalmú térszint alatti parkolók létrehozása érdekében kötött a közelmúltban. A mélygarázsok megépítése ugyanúgy része az V. kerületre vonatkozó forgalomcsillapítási és parkolási koncepciónak, mint ahogy a Belgrád rakpart forgalomrendezése vagy a Petőfi Sándor utca tehermentesítése volt. A projektek megvalósításának körülményeiről a kerületi vállalkozási bizottság elnökét, dr. Kézdi Andreát kérdeztük. - Már az első önkormányzatok célul tűzték ki, hogy az áldatlan állapotokon változtatni kell. A mélygarázs-programot a főváros kezdeményezte, 1991-ben pályázatot írtak ki a lehetséges budapesti helyszínek feltérképezésére - sorolja az előzményeket az elnökasszony. - Magyarországon hasonló létesítmény korábban nem épült, a projekt kipóbálásra vár. Budapest történelmi városrésze teljesen beépített - itt parkolóházakat nem tudunk építeni. A Szent István tér és a Szabadság tér mellett a későbbiekben szóbajöhető helyszínek a Vigadó tér, a József nádor tér, és az Erzsébet tér. Ez utóbbinál azonban alapvető feltétel, hogy a távolsági autóbuszpályaudvart kitelepítsék egy külső kerületbe. - Milyen stádiumban van a Bazilika előtti és Szabadság téri projektek megvalósítása? - Az említett pályázat után két vállalkozótól kaptunk ajánlatot a kivitelezésre, a főváros egyszemélyes, parkolásokkal foglalkozó cégétől, a Parking Kft.-től, valamint a Szabadság Rt.-től. - Ilyen csekély lett volna az érdeklődés? - Pályázatot ez alkalommal nem hirdettünk, ugyanis a dolog az építésre alkalmas helyek megjelölése után elakadt. Ezek a vállalkozók azonban - úgymond - addig jártak a nyakunkra, míg végül sikerült meggyőzniük bennünket, V. kerületi képviselőket. A szerződéskötést egy másfél éves egyeztető, rábeszélő hadjárat előzte meg: tárgyalnunk kellett a környezetvédőkkel, az egyházzal, a Bazilika Baráti Körrel, és még sorolhatnám. Mindkét hely ugyancsak kényes terület az ott található intézmények miatt. Miután a vállalkozók mindent megtettek a siker érdekében, nyilvánvaló volt, hogy amennyiben képesek a feltételeket teljesíteni, ennek a megvalósítás lehetősége. - Melyek ezek a feltételek? - Mindkét földalatti parkoló vállalkozói alapon épül, a tervek szerint a tévé székháza előtt négyszintes 810 férőhelyes, a Bazilikánál négy-öt emeletes 484 férőhellyel. A beruházás finanszírozására társasági formát írtunk elő. Az önkormányzat csak a területet adja, a megépítéssel és fenntartással kapcsolatos összes költség a társaságokat terheli. A létesítmények a kerületi önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerülnek, ötven évig viszont a beruházót illeti meg a használati jog, illetve további húsz évig az úgynevezett előhasználati jog. Az egész a koncesszió elméletén működik, gyakorlatilag azonban az önkormányzat már az első harminc év letelte után jogosult a nyereség 15 százalékára, amelyet szolgáltatás formájában kap meg. - Mi haszna lesz ebből a kerületi lakosoknak? - A szóban forgó tereken megszűnik az átmenő forgalom. A jelenlegi felszíni parkolókat felszámoljuk, helyükbe — mi úgy mondjuk—egy-egy kis Szent Péter teret tervezünk, díszburkolattal, zöld szigetekkel, pihenőhelyekkel. Az itt lakók a körzetükben található közterületi parkolóhelyeket ingyen vehetik igénybe, a mélygarázsokban pedig éjszaka kedvezményes áron biztosítják számukra a gépkocsik őrzését. Az engedéllyel nem rendelkezők számára tiltott lesz a felszíni parkolás. Őket kvázi rákényszerítjük, hogy a mélygarázsokat használják. Mivel a parkolási díj viszonylag magas lesz, úgy véljük, csak azok fognak a belvárosban autóval közlekedni, akik számára ez elengedhetetlenül szükséges. Minél több embert szeretnénk rászoktatni, hogy a külső kerületekben tegye le a kocsiját, s szálljon át a tömegközlekedési eszközökre. - Milyen nagyságrendű a két mélygarázs-beruházás és mekkora megtérülési idővel számolnak a társaságok? - Az önkormányzat nem rendelkezik pontos kalkulációval. Számításaink szerint a Szent István téri építkezésbe várhatóan 800 millió forintot kell befektetni, a Szabadság téribe 1-1,2 milliárd forintot. Ezek azonban nem hivatalos adatok. Eleve nem ismert még az összes költségtényező, hisz most kezdik majd a próbafúrásokat. Annyit azonban tudunk, ez egy hosszú távon — feltélezéseink szerint 13-15 év alatt - megtérülő jó üzlet lesz a vállalkozók számára. - Mi a biztosíték arra, ahogy valóban határidőre befejeződnek az építkezések? - Mindenképpen el akarjuk kerülni, hogy esetleg évekig két óriási kiásott munkagödröt kerülgessünk. A beruházások finanszírozására ezért olyan konstrukciót hoztunk létre, amellyel 100 százalékos garanciát kapunk a teljesítésre. Eredetileg mi is az expóra időzítettünk, de annak felfüggesztése nem befolyásolja a szerződés szerinti határidők betartatását. Csak megfelelő referenciákkal rendelkező bank garanciáját fogadjuk el. Már biztosra vehető, hogy a Szent István téri mélygarázst a Magyar Külkereskedelmi Bank és a legnagyobb francia építőipari vállalat a Bouygues S. A. finanszírozza, a másik társaságnál még folynak a tárgyalások. Az építkezés azonban mind a két helyen még idén megkezdődik. Fucskó Hajnal Szervizszabadság Garancia csak a leégésre van... Weber Lajos felvétele Nyugaton bevált a próbajogosítvány Discóból a halálba A redőrségi krónikákból szinte egyetlen hétvégén sem hiányozhatnak azok a balesetek, melyet fiatalok okoznak a hétvégi szórakozásukat követően. Dr. Dutka Antal rendőr alezredestől az ORFK Balesetmegelőzési Osztály Irodavezetőjétől arra vártunk választ: hazánkra jellemző egyedi esetekről van-e szó, vagy egy világjelenségről, illetve mi a kiváltó oka a nagy számú hétvégi discó baleseteknek? - Sajnos szó sincs arról, hogy egy speciális magyar probléma lenne a fiatalok szórakozás utáni balesetokozása. A világ legtöbb országában hasonló problémaként jelentkezik a kérdés, nemzetközi információcserével és a tapasztalatok átadásá- val is segítjük egymást Abban azonban mindenképpen van különbség, hogy ez a zenés, szórakozóhely a belvárosban vagy esetleg a lakott település külső területein található. Hy módon a vidéki települések még veszélyeztetettebbek. Mert ha a város belsejében szórakoznak az ifjak, ide el tudnak jutni autóval, tömegközlekedéssel is. A zárórát követően kellő infrastruktúra áll rendelkezésre, s ha busz nem is közlekedik, de van járda és a kivilágított területen jól láthatók a hazafelé igyekvők. Külterületi rendezvényre eleve a sötétben az úton, stoppal vagy gyalog érkeznek a táncos kedvű lányok és fiúk. Ez rögtön egy veszélyforrás, mert a rossz világítási viszonyok között hamarabb megtörténik a baleset. Ráadásul ilyen helyeken nincsennek járdák, amelyek védenék a gyalogosokat. Vidéki kis falvakban nincs is mindenhol ilyen rendezvény, így 5-10 kilométert is gyalogolnia kell a szórakozni vágyónak, majd a rendezvényt követően ugyanezt visszafelé is meg kell tennie. Nyugaton ez azért egy kicsit másként működik, úgyhogy ennyiben mindenképp felfedezhető egyfajta magyar specialitás. Másik probléma a gépjárművezetők rutintalansága és tapasztalatlansága. A fiatal társaság, a jó hangulat oldja a kezdő vezető, feszültségét és túlértékelt képességeit és nem egy esetben az autó tulajdonságait is. Ezt méglgyozhatja, ha szeszesitalt is fogyaszt a vezető vagy ha a kiválasztott társ is beszállt a kocsiba. Ilyenkor kerül elő a virtusság, egyfajta bizonyítási kényszer, ami nem szokott jóra vezetni. Kifejezetten ilyen statisztikai kategória, hogy „discobaleset ” nem létezik, hiszen a baleseteket csak utólag lehet visszavezetni a szórakozóhelyre. Ilyen alapon beszélhetnénk „operabalesetekről” is, ha erre a programra érkezők és távozók szenvednének balesetet. A megelőzésre nagy hangsúlyt fordítunk, ezért a kezdő vezetőknek és a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiataloknak továbbképzéseket és célirányos feladatokat adunk, hogy nagyobb tapasztalattal vezessenek. Az Országos Szórakoztató Zenei Központtal egy megállapodást kötöttünk, melynek értelmében a lemezlovasok oktatásitervében külön vizsgaanyag a balesetmegelőzés kérdése. Ugyanis ha a fiatal saját környezetéből kapja a figyelmeztetést, fogékonyabb rá, mint ha ezt egy külső - ne adj isten rendőr - tenné meg. Ennek ellenére a discók zárását megelőzően fokozott ellenőrzésekre kell számítaniuk a közlekedőknek. A rendőrök nem büntetési szándékkal jelennek meg ezeken a helyeken, hanem a fiatalok védelmében. Persze ha nincs más megoldás, akkor büntetnek is, de hangsúlyozom nem ez a cél. A szülőkhöz az a kérésünk: ne adják hétvégén gyermeküknek az autójukat kölcsön, mert a fiatal baráti társaságban minden előfordulhat Lehet szigorúnak ítélni ezt a kérést, de életeket menthetnek meg vele. Nyugaton nagyon jó módszer a próbajogosítvány redszere, mellyel csak akkor vezethet a fiatal sofőr, ha egy tapasztaltabb vezető ül mellette és segíti a rutin kialakításában. Kovács Zoltán Tamás Hivatásos és amatőr sofőrök orvosi szemmel Önvédelem kánikulában A több, mint félszáz napja tartó hőség mindenkit megvisel, de sokan állítják: leginkább gépjárműben, vezetés közben veszi igénybe még a profi pilótákat is, akik gyakran nyolc-tíz órát hajtanak jelentősebb megállás nélkül. Vajon utazás, vezetés közben hogyan őrizhetjük meg egészségünket, testi épségünket, mire kell vigyáznunk, ha hosszabb útra indulunk? Minderről két szakembert kérdeztünk, dr. Felkay Pétert, a Személyi Orvosi Szolgálat (SOS) vezetőjét, valamint dr. Csermely Gyulát, aki amellett, hogy szakmája-nőgyógyász,. rally-ver- senyzőként is ismert, bár a közvetlen versenyzést abbahagyta, az autókkal mégsem szakadt meg a kapcsolata. - Elsősorban a megkülönböztetett járművek vezetőiről kell beszélni - mondja az SOS orvosigazgatója. - Előzéskor, piros lámpánál való áthaladáskor mások a forgalmi szituációk, arról nem beszélve, hogy a sziréna mindenkit megzavar és cselekvésképtelenné tesz. A tapasztalat az, hogy a melegben kevésbé adnak utat a kéklámpás autóknak, idegesebben reagálnak, nem húzódnak le, így kétszer olyan óvatosan kell viselkedni, mint normál időjárási körülmények között. - Az amatőröknek mit ajánl? - kérdeztük dr. Csermely Gyulát. - Mérjük fel magunkat és autónkat. Nyilvánvaló, hogy egy kisteljesítményű autóval mások az elérési célok, mint egy közép- vagy felső kategóriájúval. Ha elmegyünk nyaralni, legfontosabb az legyen, hogy nyaralunk, ne vezessünk éjszaka, legyünk viszonylag pihentek, ne akarjuk túlterhelni magunkat és hat-hétszáz kilométernél még egy jó autóval se vezessünk többet. Külföldön pedig alkalmazkodjunk az adott ország közlekedési stílusához. - Mit fogyatszunk hosszabb út során? - érdeklődtünk dr. Felkay Pétertől.’' " - A közfelfogással ellentétben inni kell, hiszen a hőségben a test felmelegszik, és ha a folyadékpótlás nem egyenletes, folyadékvesztés lép fel, melyre az agy érzékeny, így fejfájást, majd ideges viselkedést okozhat. Ez pedig autózáskor mind profi, mind amatőr pilótánál veszélyes. Az étkezéssel kapcsolatos tanács, hogy elsősorban könnyű ételeket fogyasszunk, reggel és estefelé étkezzünk komolyabban. A hivatásos sofőröknek ajánlható, hogy nem szabad elfeledkezniük az állandó tisztálkodási lehetőségekről, hiszen a higiénés feltételek megteremtése pénzt igényel, de elengedhetetlenül fontos. Például a tűzoltók védőruhája alá senki nem kívánkozna a forróságban, így állandó tisztálkodási lehetőségre szükség van, nemcsak azért, mert hűsíti a testet, hanem a bőrfetőzések megakadályozása érdekében is. Ahol nem kötelező az egyenruha, ott minél szellősebb, kényelmesebb öltözéket válasszunk. Az üzletembereknek nehezebb a helyee■ tűk, hiszen akár a több száz kilométeres út ellenére is az elegáns megjelenést követeli meg az üzleti élet. Azt ajánlhatjuk, hogy a végcél előtt öltözzenek át - Mit vigyünk m magunkkal hosszabb útra? - A közönséges víz a kézmosástól a hűtő feltöltéséig nélkülözhetetlen, ezenkívül tisztálkodási eszközöket, gyufát és pokrócot semmiképp ne hagyjunk otthon. Gyógyszereket elsősorban saját igényünknek megfelelően készítsünk össze. - Gyakran indulnak gyermekkel. Mit ajánl nekik? - Gyermekeket nem szabad megterhelni, elsősorban hozzájuk kell alkalmazkodni. Egy nyöszörgő gyermek a hátsó ülésen elvonhatja a figyelmet a vezetéstől. Ismerjükgyermekeink szokásait, így ha például tudjuk, hogy délutánonként alszik, ezt kalkuláljuk be, így az autóban is el fog aludni, és három-négy órát nyugodt körülmények között vezethetünk. Kisgyermek csak gyermekülésben utazzon beköltve, nagyobb gyermek szintén bekötve, hátul - hangsúlyozta Csermely doktor. Zombori Ildikó