Magyar Nemzet, 1994. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-01 / 178. szám
HÉTFŐ, 1994. augusztus 1. Kultúra Az első napokban tizenötezer embert öltek meg A varsói felkelés ötvenedik évfordulóján A lengyel nép modern kori történelmének egyik legnagyobb, a nemzettudatot máig erősítő eseménye az 1944. augusztus 1-jén kirobbant varsói felkelés, amelynek több mint 200 ezer áldozata volt, s amelynek következtében romba dőlt a város több mint 80 százaléka. A két hónapig tartó hősies küzdelem ötvenedik évfordulóját kötelmek nélkül ünnepelheti Lengyelország. A varsói felkelés fél évszázados évfordulóján dr. Maciej Kozminski budapesti lengyel nagykövettel, történésszel beszélgettünk. - Milyen történelmi szituációban tört ki a felkelés? - A nyáron elkezdődött szovjet offenzíva javában tartott, a németek visszavonulóban voltak majdnem az egész keleti fronton, kivéve annak északi részét. Június elejétől a nyugati fronton a szövetségesek nyomultak előre. Olyan helyzet rajzolódott ki, amiből látszott, hogy kelet felől hamarabb érik el Berlint. Még ezt megelőzően, 1943 decemberében a teheráni konferencián már nagy vonásokban osztották egymás között az érdekszférákat. Erről természetesen akkor még a közvélemény nem tudott, sőt a londoni emigráns lengyel kormány sem, amely a katyni mészárlás óta nem állt közvetlen információs kapcsolatban Moszkvával. A londoni lengyel kormány miniszterelnöke, Mikolajczyk csak június végén utazott Moszkvába, a kapcsolatok újrafelvételére. - Milyen kapcsolat volt a lengyel Honi Hadsereg és a szovjet hadsereg között? - 1944 februárja óta voltak közös hadműveletek a Honi Hadsereg és a szovjet csapatok együttműködésével a keleti országrészben, Lwów és Wilno környékén. Ez volt az úgynevezett „Vihar” hadművelet. Ennek elsősorban nem hadászati, hanem taktikai jelentősége volt. Kisebb felszabadított lengyel városokban a Honi Hadsereg vette át az irányítást, bár néhol az ellenőrzést meg kellett osztani a szovjet csapatokkal. Nyilván éppen az erős lengyel nemzeti hadsereg léte izgatta Sztálint. - A Honi Hadsereg nem illett bele Sztálin terveibe. - Ezért hagyta elvérezni a varsói felkelést? Pedig Rokosszovszkij marsall 1. belorusz hadserege alig húsz kilométerre állt Varsó előtt! - Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mert a történelemben semmi sem olyan egyszerű. Biztos, hogy Sztálin terveit zavarta a független lengyel kormány, illetve a Honi Hadsereg, de ami még ezeknél is fontosabb, a lengyel nép akarata, hogy helyreállítsa a független Lengyelországot. De itt felvetődik az a kérdés is, amiről az utóbbi években a lengyel történészek is vitatkoznak: Sztálin szempontjából érdemes volt-e pusztán politikai okokból feltartóztatni a szovjet offenzívát, és hónapokat várni Varsó előtt, miközben a legrövidebb út Varsón keresztül vezetett Berlin felé? Valószínű, hogy Sztálin valamilyen okból biztos volt abban, hogy a szovjetek fogják mégis elsőként elérni Berlint. - Mikor döntöttek a szervezők a felkelés megindításáról? - Július 21-27. között határozták meg a felkelés kezdetének pontos napját. A német felderítés is sokat tudott arról, hogy valami készül, bár így is meglepetésként érte őket augusztus 1- jén délután öt órakor a legnagyobb forgalom idején kitört felkelés. A július végén lezajlott szovjet-német tankcsata a Visztula partján német győzelemmel végződött, de mindkét felet kimerítette. Ezt figyelembe véve elfogadható, hogy augusztus első napjaiban a szovjetek még nem kísérelnek meg újabb támadást. Később azonban három helyen is sikerül átkelniük a Visztulán, de Varsónál állva maradnak. Ez azért volt katasztrófa, mert a felkelést úgy tervezték, hogy csak pár napig kell kitartani, és megérkeznek a szovjet csapatok. A felkelő katonai alakulatok és - ami még ennél is fontosabb - a szabad polgári közigazgatás szervei már augusztus 1-jén este átvették az ellenőrzést Varsó számos kerületében, és így várták a felszabadítást. Ezzel szemben hatvanhárom napig tartott a küzdelem. Az a tény, hogy a felkelés magára hagyottan is két hónapig kitartott, világossá teszi, hogy milyen nagyszerű mozgatórugói voltak. A hazafiság, az önfeláldozás. A háborút követő évtizedekben is a nemzettudat egyik pillére lett ez a tömeges hősiesség. — És mit tettek a nyugati nagyhatalmak? - A Nyugatot váratlanul érte az esemény, és késve reagált. Az volt a szándéka, hogy hadfelszereléssel és élelemmel segíti a felkelést. De korlátozottak voltak a lehetőségeik. Kétezer kilométernyire voltak a nyugati támaszpontok, tehát egy szállító repülőgépnek közel négyezer kilométert kellett volna megtennie, ami az akkori technikai körülmények között tankolás nélkül lehetetlen volt. Sztálin pedig megtagadta, hogy a nyugati gépek a szovjet ellenőrzés alatt álló repülőtereken landolhassanak. Hogyan lehetséges, hogy Churchillék ezt „lenyelték”? - Nehéz erre válaszolni. Ők azt tartották a legfontosabbnak, hogy az európai győzelem után a Szovjetunió bekapcsolódjék a Japán elleni háborúba. - Mi lett a felkelés vezérének, Bór-Komorowski tábornoknak a sorsa? — Bór-Komorowski osztrák- magyar tiszt volt az első világháborúban, aztán lengyel hivatásos tiszt lett, 1939-től a Honi Hadsereg tisztje. Amikor a németek elfogták Szot-Rowecki tábornokot, ő lett a Honi Hadsereg főparancsnoka. A felkelés végén majdnem utolsóként német fogságba esett. A nácik megtorlásképpen - főleg augusztus első felében - óriási vérengzéseket rendeztek, tizenötezer embert öltek meg augusztus 6-7-én. A felkelés utolsó napjaiban azonban tárgyalások folytak a kapitulációról, és az egyezmény tartalmazta, hogy a felkelést vezető és megmaradt kilencszáz tiszt és tizenötezer katona megmenekül a kivégzéstől. Bór Komorowski tábornok a háború után az angliai lengyel hadsereg parancsnoka, 1947-1949 között a londoni emigráns kormány miniszterelnöke volt. Rosdy Tamás Dr. Maciej Kozminski, lengyelország magyarországi nagykövete a Varsói Thermopülai című kiállításon a Lengyel Intézetben Havran Zoltán felvétele A lebombázott varsói belváros A flamencótól a Nó színházig Nemzetközi tánc- és mozgásművészeti műhely . A Budapesti Műszaki Egyetem Szkéné Színházában 1985-ben rendeztek először nemzetközi tánc- és mozgásművészeti tanfolyamokat Regős Pál kezdeményezésére. Az IDMC néven ismertté vált Nemzetközi Tánc- és Mozgásközpont (International Dance and Movement Center) az egyetem kulturális titkárságán működik, és évente egyre több embert vonz. Tavaly háromszázan látogatták a kurzusokat. A résztvevők hatvan-hetven százaléka amatőr, egyetemista, de vannak közöttük profi és félprofi táncosok, színészek is. . A szervezők harmadik éve rendszeresen vendégül látják a marosvásárhelyi színiakadémia húsz-huszonöt növendékét, akiknek otthon, a főiskolán nincs lehetőségük modern táncot, mozgásszínészetet tanulni. Az idei IDMC műhely ünnepélyes megnyitója augusztus 4-én lesz a Szkéné Színházban, ahol fél nyolckor a Sakura genso című nőelőadást láthatja a közönség. Az 5-étől 18-ig tartó tanfolyamokat nemzetközi hírű szakemberek vezetik. A haiti táncot bemutató kurzust az amerikai Taría D. Hampton, a Clark Atlanta University tánctanszékének a vezetője tartja. Az afro-amerikai eredetű jazztáncot Chauncey Roberts táncos-koreográfus tanítja. A világhírű Pekingi Opera (nem énekes színház) vezető színészei: Szun Ping és Jen Jin-szen az írott szöveg helyett a színészi játékra, mozgásra, akrobatikára, maszkra összpontosító ősi kínai színjátszás rejtelmeibe vezetik be az érdeklődőket. Az osztrák Gertraud Maar a leghíresebb spanyol flamencomestereknél, Mercedes Albanónál, José de Udaeténél és Maria Mercedes Léónnál tanult. Tíz éve vezeti saját flamencostúdióját Bécs mellett. Matsui Akira, a tokiói Nó színház egyik vezető színésze, a híres Kita iskola tanára a nó drámákban használt alapvető testtartásokat és mozgásokat ismerteti meg hallgatóival. A Fred Astaire és Gene Kelly által világszerte népszerűsített sztepptáncot a Bécsben és New Yorkban végzett osztrák Astrid- Ulrike Schimke tanítja majd. A Bali szigeti táncok kitűnő ismerője, a spanyol színész-rendező, Toni Cots, aki a dániai Odin Teatret stúdiójában tanult, majd tíz éven keresztül az Odin egyik vezető színésze volt, a mozgásszínészetről tart tanfolyamot. Puputan című darabját augusztus 13-án, este tíz órakor mutatja be a Szkénében. Az IDMC mozgásműhely nem üzleti, hanem önfenntartó vállalkozás. A részvételi díjból fizetik a tanárokat. A tanfolyamokra csak egy napon, augusztus 4-én lehet beiratkozni a Műegyetem kulturális titkárságán (Bp., Műegyetem rakpart 3. I. emelet 45. Telefon: 181-2337). A jelentkezési díj 800 Ft, egy tanfolyam részvételi díja 2700 Ft, kettőé 4300 Ft, háromé 6100 Ft, négyé 7600 Ft. Ha a jelentkező visszalép, a jelentkezési díjat egyáltalán nem, a tanfolyam részvételi díját pedig csak rendkívül indokolt esetben (baleset, betegség) térítik vissza. A tanfolyamokat órajeggyel is lehet látogatni. A vidékiek mérsékelt árú kollégiumi szállást kérhetnek. F. M. JAZZ TÁNC - Chauncey Roberts (USA) HAITI TÄNC - Tarín D. Hampton (USA) FLAMENCO - Gertraud Maar (A) STEP- Astrid U.Schimke (A) MOZGÁSSZÍNÉSZET - Toni Cots (E) JAPÁN SZÍNÉSZET - Akira Matsui (J) KÍNAI SZÍNÉSZET- Sun Ping/Jen Jin Sen (RC) A BME Kulturális Titkárság szervezésében Bp. XI. Műegyetem rkp. 3.1.45. Telefon: 1-812-3370 a Szkénében ’94 9. NYÁRI TÁNC-ÉS MOZGÁSMŰHELY 1994. AUGUSZTUS 5-18. A mozgásművészeti műhely plakátja * «Illi pH 'JWW m Az előfizetők jókora késéssel kapták kézhez a Valóság első nyári számát, ami azért is sajnálatos, mert a lap vezetésében bekövetkezett változás után jött csúszás így mindenféle találgatásra okot adott. Márpedig sokan érdeklődéssel, mások némi gyanakvással várták az új főszerkesztő, Tőkéczki László által jegyzett Valóságot. A megkésett júniusi szám érdekes, tematikailag változatos, szinte minden írása közérdeklődésre tart számot. Borvendég Béla A félszemű demokrácia című, szenvedélyes hangú cikkében arra figyelmeztet, hogy ha nem kodifikálják az építés és építészeti magatartás szabályait, jóvátehetetlen mulasztást követ el ez a nemzedék. Hogyan történjen a demokráciában a szabályozás? - teszi fel a kérdést. Miféle gondok merülnek fel, hogy lehet a sok egyéni érdekből kikristályosítani a közakaratot. „Hogy az épített környezet ügye a szétesettség állapotában van, éppen amikor a befektetési hullám elindítását szorgalmazzuk, aligha indokolt, mert a jövőbeni tér- és területhasználatra szóló döntések évszázados kihatásúak, ahol is semmiféle dilettantizmus nem tolerálható. Tehát ezért a területért teljes körűen felelős, önálló minisztérium fölállítása nagyon is indokolt volna. Nem az önkormányzatok ellenében, hanem éppen azok hatékony támogatására." Molnár Attila Közösség és piac című tanulmánya alapkérdéseket tisztáz. Komoly elméleti szakirodalom alapján foglalkozik a modern konzervativizmus különböző irányzataival, helyesebben a konzervatívok piacfelfogásának ellentmondásosságával, a szociális újraelosztó állam elleni neokonzervatív szövetséggel. Szummer Csaba Tudomány és mítosz a XX. század pszichoterápiájában című cikkében az elmúlt időszak Freuri-értékeléseit tekinti át rendkívül szellemesen. Schmidt Mária A vidéki rendőrkapitányok jelentik című, forrásértékű tanulmánya fontos adaléka a magyar zsidóság 1941 és 1944 közötti történetéhez. A történész így vall munkája céljáról, amelynek során a háborús évek fennmaradt rendőrkapitányi jelentéseit vizsgálta: „A következő kérdésekre kerestem a választ: Hogyan éltek a magyar zsidók a vidéki városokban a második világháború idején? Milyenek voltak életkörülményeik? Hogyan teltek mindennapjaik? Milyen információk álltak rendelkezésükre a bel- és külföldi zsidóüldözésekről? Mit tudnak Újvidékről és Kőrösmezőről, a lengyelországi, németországi és szlovákiai rémségekről? Hogyan befolyásolták hangulatukat a háborús hírek, a front eseményei? Milyen volt a viszony a zsidók és nem zsidók között?" A feldolgozott anyagból kirajzolódó válaszok hallatlanul izgalmasak, és nem maradnak meg az általános sajnálkozás szintjén. Hámori Péter Portugália mint „bezzegország" (A magyar ifjúkatolikusok útkeresése és a portugál minta) című tanulmánya a katolikus egyházon belüli belső vitákat idézi fel a harmincas évekből, különös tekintettel Salazar Portugáliájának megítélésében. A fiatal kutató arra is rávilágít, mit jelentett a portugál kísérlet a különböző beállítottságú politikusok szemében. Czeizel Endre Örkény István genealógiája címmel adalékokat akar szolgáltatni a kitűnő író világának jobb megértéséhez. A családfa pontos ismerete nemcsak az író világához enged közelebb, hanem a magyar nagypolgárság életéhez, sorsának alakulásához és törekvéseihez is. Simon Tamás Járvány és társadalom című eszmefuttatásában az AIDS elleni küzdelemről szól, a megelőzés, a felvilágosítás fontosságáról és lehetőségeiről. Berki Mihály Csernobil, 1986 című visszaemlékezése (1986-ban ő állt a Magyar Polgári Védelem élén) ma is megdöbbent, noha tudunk már egyet és mást a testvéri országok baráti együttműködéséről, az emberéletnél fontosabb elvekről, a mindenáron fenntartandó látszatról. Kapronczay Károly az ápolónőképzés nyugat-európai és hazai rendszerének történetét ismerteti. Bizonyára sokakat meglep, hogy a nővérhiány szinte a múlt század eleje óta végigkíséri az egészségügyet. Az orvostörténész tudja az okát is. Roger Scruton Hogyan legyünk antiszocialista és nem liberális konzervatívok? című könyvéből hozott részlet mintegy jelzi a Valóság egyik tájékozódási irányát. Sajnos,a kiemelt fejezet kissé rövidebb, mint ami ahhoz kellene, hogy világnézeti árnyaltságát biztosan lássuk. Nagy szerencse, hogy az új szerkesztőség nem a folyóirat küllemének és megszokott struktúrájának megváltoztatásával kezdte az átalakítást, így maradt a recenzió, folyóirattallózó rovat. Okosan, színvonalasan megírt írásokkal. Osztovite Ágnes Valóság Magyar Nemzet 9 NAPLÓ FILMMŰVÉSZETI nyári egyetem kezdődött, immár huszadszor, Egerben belga, francia, görög, német, török és magyar vendégek részvételével. A megnyitón Illés György operatőr szakmai életútját idézte fel, Féjja Sándor filmtörténész mutatta be a közönségnek az Inkey Tibor fotóművész munkáiból összeállított tárlatot. A nyári egyetem egyik célja, hogy az idei, 25. magyar filmszemle életműdíjasainak: Fábri Zoltánnak, Illés Györgynek, Jancsó Miklósnak, Makk Károlynak, Nemeskürty Istvánnak, Törőcsik Marinak és Szőts Istvánnak a munkáiból is bemutasson néhányat. Ma, 1-jén vetítik Szász János Woyczek című filmjét, 2-án vidoszalagra készült rövidfilmeket láthatnak az érdeklődök, majd Tóth Tamás Vasisten gyermekei című művét tekinthetik meg. Augusztus 3-án, négy főiskolai hallgató részvételével bemutató órát tart Zolnay Pál tanár, filmrendező. A nyári egyetem utolsó bemutatója 5-én Várkony Zoltán Egri csillagok című filmje lesz. ENYEDI ILDIKÓ Bűvös vadász című filmje képviseli hazánkat az 51. velencei filmfesztiválon szeptember 1. és 12. között. A magyar-francia-svájci koprodukcióban készült filmet Magyarországon forgatták, főszereplői Gary Kemp és Sadie Frost. A forgatókönyvet Enyedi Ildikó és Révész László írta, az operatőr Máthé Tibor. TATABÁNYÁN véget ért a nemzetközi dzsessztábor, amelyen Európa nyolc országából hetven hallgató és tizennégy tanár vett rész. Az ugyancsak vasárnap befejeződött fúvószenekari fesztiválon ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját a Tatabányai ifjúsági fúvószenekar. TISZAKÉCSKÉN egyhetes nemzetközi citerás tábor nyitt meg négyszáz muzsikus részvételével. A határon túli magyarok képviseletében Kárpátaljáról, Szlovákiából és Szlovéniából , több mint százan érkeztek. A tizedik alkalommal megrendezett tábor résztvevői augusztus 5-én és 12-én gálaműsort adnak a helyi művelődési házban. PÁRBESZÉD A BÉKÉÉRT jelmondattal nemzetközi kulturális béketábor nyílt meg vasárnap a Békés megyei Doboz község üdülőközpontjában, Szanazugban. Az augusztus 13-ig tartó táborban tíz európai ország (Hollandia, Németország, Svájc, Szlovákia, Románia, a délszláv államok és hazánk) 300 középiskolása vesz részt. A TOLNA MEGYEI Könyvtár 15. alkalommal rendez német nemzetiségi olvasótábort a váraljai parkerdőben. A táborban száz felső tagozatos gyerek vesz részt. A német kormány hatvanezer márkával támogatta az úgynevezett Találkozások házának megépítését. A gyerekek a szokásos nyári táborokon kívül előadásokat hallgathatnak, csillagásszal, népművészekkel találkozhatnak, és látogathatják a tábori könyvtárat. AZ EURÓPA kulturális fővárosa rendezvénysorozatának keretében Lisszabon legpatinásabb étterme, a Tavares a nagykövetség közreműködésével magyar estet rendezett A vacsora utáni kamarakoncerten Bartók Béla, Kurtág György és Farkas Ferenc műveiből játszott, nagy sikerrel, Csigó Gyöngyvér és Rui Martins. AZ ÉRI GALÉRIA (Bp., Ferenciek tere 5.) augusztus 1- jétől 29-ig zárva lesz. Szeptember 1-jétől 9-ig Kapitány András Térképzetek című videoinstallációját, szeptember 17-től október 8-ig Emil Schumacher tárlatát mutatják be. ALFRIEDE DEUTSCH osztrák ikonfestőnő kiállítása a Ferencvárosi Művelődési Központban (Bp. IX., Haller u. 27.) várja az érdeklődőket.