Magyar Nemzet, 1994. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-01 / 178. szám

HÉTFŐ, 1994. augusztus 1. Kultúra Az első napokban tizenötezer embert öltek meg A varsói felkelés ötvenedik évfordulóján A lengyel nép modern kori történelmének egyik legna­gyobb, a nemzettudatot máig erősítő eseménye az 1944. au­gusztus 1-jén kirobbant varsói felkelés, amelynek több mint 200 ezer áldozata volt, s amely­nek következtében romba dőlt a város több mint 80 százaléka. A két hónapig tartó hősies küzde­lem ötvenedik évfordulóját kö­telmek nélkül ünnepelheti Len­gyelország. A varsói felkelés fél évszázados évfordulóján dr. Ma­­ciej Kozminski budapesti lengyel nagykövettel, történésszel be­szélgettünk. - Milyen történelmi szituá­cióban tört ki a felkelés? - A nyáron elkezdődött szovjet offenzíva javában tartott, a németek visszavonulóban vol­tak majdnem az egész keleti fronton, kivéve annak északi ré­szét. Június elejétől a nyugati fronton a szövetségesek nyomul­tak előre. Olyan helyzet rajzoló­dott ki, amiből látszott, hogy ke­let felől hamarabb érik el Berlint. Még ezt megelőzően, 1943 de­cemberében a teheráni konferen­cián már nagy vonásokban osz­tották egymás között az érdek­szférákat. Erről természetesen akkor még a közvélemény nem tudott, sőt a londoni emigráns lengyel kormány sem, amely a katyni mészárlás óta nem állt közvetlen információs kapcso­latban Moszkvával. A londoni lengyel kormány miniszterelnö­ke, Mikolajczyk csak június vé­gén utazott Moszkvába, a kap­csolatok újrafelvételére. - Milyen kapcsolat volt a lengyel Honi Hadsereg és a szovjet hadsereg között? - 1944 februárja óta voltak közös hadműveletek a Honi Hadsereg és a szovjet csapatok együttműködésével a keleti or­szágrészben, Lwów és Wilno környékén. Ez volt az úgyneve­zett „Vihar” hadművelet. Ennek elsősorban nem hadászati, ha­nem taktikai jelentősége volt. Kisebb felszabadított lengyel városokban a Honi Hadsereg vette át az irányítást, bár néhol az ellenőrzést meg kellett oszta­ni a szovjet csapatokkal.­­ Nyilván éppen az erős lengyel nemzeti hadsereg léte izgatta Sztálint. - A Honi Hadsereg nem il­lett bele Sztálin terveibe. - Ezért hagyta elvérezni a varsói felkelést? Pedig Ro­­kosszovszkij marsall 1. belo­rusz hadserege alig húsz kilo­méterre állt Varsó előtt! - Erre a kérdésre nehéz vála­szolni, mert a történelemben semmi sem olyan egyszerű. Biz­tos, hogy Sztálin terveit zavarta a független lengyel kormány, il­letve a Honi Hadsereg, de ami még ezeknél is fontosabb, a len­gyel nép akarata, hogy helyreál­lítsa a független Lengyelorszá­got. De itt felvetődik az a kérdés is, amiről az utóbbi években a lengyel történészek is vitatkoz­­nak: Sztálin szempontjából ér­demes volt-e pusztán politikai okokból feltartóztatni a szovjet offenzívát, és hónapokat várni Varsó előtt, miközben a legrövi­debb út Varsón keresztül veze­tett Berlin felé? Valószínű, hogy Sztálin valamilyen okból biztos volt abban, hogy a szovjetek fog­ják mégis elsőként elérni Berlint. - Mikor döntöttek a szerve­zők a felkelés megindításáról? - Július 21-27. között hatá­rozták meg a felkelés kezdeté­nek pontos napját. A német fel­derítés is sokat tudott arról, hogy valami készül, bár így is megle­petésként érte őket augusztus 1- jén délután öt órakor a legna­gyobb forgalom idején kitört felkelés. A július végén lezajlott szovjet-német tankcsata a Visz­tula partján német győzelemmel végződött, de mindkét felet ki­merítette. Ezt figyelembe véve elfogadható, hogy augusztus el­ső napjaiban a szovjetek még nem kísérelnek meg újabb tám­adást. Később azonban három helyen is sikerül átkelniük a Visztulán, de Varsónál állva maradnak. Ez azért volt kataszt­rófa, mert a felkelést úgy tervez­ték, hogy csak pár napig kell ki­tartani, és megérkeznek a szov­jet csapatok. A felkelő katonai alakulatok és - ami még ennél is fontosabb - a szabad polgári közigazgatás szervei már au­gusztus 1-jén este átvették az el­lenőrzést Varsó számos kerüle­tében, és így várták a felszabadí­tást. Ezzel szemben hatvan­három napig tartott a küzdelem. Az a tény, hogy a felkelés magá­ra hagyottan is két hónapig ki­tartott, világossá teszi, hogy mi­lyen nagyszerű mozgatórugói voltak. A hazafiság, az önfelál­dozás. A háborút követő évtize­dekben is a nemzettudat egyik pillére lett ez a tömeges hősies­ség. — És mit tettek a nyugati nagyhatalmak? - A Nyugatot váratlanul ér­te az esemény, és késve reagált. Az volt a szándéka, hogy had­felszereléssel és élelemmel se­gíti a felkelést. De korlátozot­tak voltak a lehetőségeik. Két­ezer kilométernyire voltak a nyugati támaszpontok, tehát egy szállító repülőgépnek kö­zel négyezer kilométert kellett volna megtennie, ami az akko­ri technikai körülmények kö­zött tankolás nélkül lehetetlen volt. Sztálin pedig megtagadta, hogy a nyugati gépek a szovjet ellenőrzés alatt álló repülőtere­ken landolhassanak.­­ Hogyan lehetséges, hogy Churchillék ezt „lenyelték”? - Nehéz erre válaszolni. Ők azt tartották a legfontosabbnak, hogy az európai győzelem után a Szovjetunió bekapcsolódjék a Japán elleni háborúba. - Mi lett a felkelés vezéré­nek, Bór-Komorowski tábor­noknak a sorsa? — Bór-Komorowski oszt­rák- magyar tiszt volt az első világháborúban, aztán lengyel hivatásos tiszt lett, 1939-től a Honi Hadsereg tisztje. Amikor a németek elfogták Szot-Ro­­wecki tábornokot, ő lett a Honi Hadsereg főparancsnoka. A felkelés végén majdnem utol­sóként német fogságba esett. A nácik megtorlásképpen - főleg augusztus első felében - óriási vérengzéseket rendez­tek, tizenötezer embert öltek meg augusztus 6-7-én. A fel­kelés utolsó napjaiban azon­ban tárgyalások folytak a ka­pitulációról, és az egyezmény tartalmazta, hogy a felkelést vezető és megmaradt kilencszáz tiszt és tizenötezer katona megmenekül a kivég­zéstől. Bór­ Komorowski tá­bornok a háború után az ang­liai lengyel hadsereg parancs­noka, 1947-1949 között a lon­doni emigráns kormány mi­niszterelnöke volt. Rosdy Tamás Dr. Maciej Kozminski, lengyel­ország magyarországi nagykövete a Varsói Thermopülai című kiállításon a Lengyel Intézetben Havran Zoltán felvétele A lebombázott varsói belváros A flamencótól a Nó színházig Nemzetközi tánc- és mozgásművészeti műhely . A Budapesti Műszaki Egyetem Szkéné Színházában 1985-ben rendeztek először nemzetközi tánc- és mozgás­művészeti tanfolyamokat Re­gős Pál kezdeményezésére. Az IDMC néven ismertté vált Nemzetközi Tánc- és Mozgás­központ (International Dance and Movement Center) az egyetem kulturális titkárságán működik, és évente egyre több embert vonz. Tavaly három­százan látogatták a kurzusokat. A résztvevők hatvan-hetven százaléka amatőr, egyetemista, de vannak közöttük profi és félprofi táncosok, színészek is. . A szervezők harmadik éve rendszeresen vendégül látják a marosvásárhelyi színiakadé­mia húsz-huszonöt növendé­két, akiknek otthon, a főiskolán nincs lehetőségük modern tán­cot, mozgásszínészetet tanulni. Az idei IDMC műhely ün­nepélyes megnyitója augusztus 4-én lesz a Szkéné Színházban, ahol fél nyolckor a Sakura gen­­so című nőelőadást láthatja a közönség. Az 5-étől 18-ig tartó tanfolyamokat nemzetközi hírű szakemberek vezetik. A haiti táncot bemutató kurzust az amerikai Taría D. Hampton, a Clark Atlanta University tánc­tanszékének a vezetője tartja. Az afro-amerikai eredetű jazz­­táncot Chauncey Roberts tán­cos-koreográfus tanítja. A vi­lághírű Pekingi Opera (nem énekes színház) vezető színé­szei: Szun Ping és Jen Jin-szen az írott szöveg helyett a színészi játékra, mozgásra, akrobatikára, maszkra összpontosító ősi kínai színjátszás rejtelmeibe vezetik be az érdeklődőket. Az osztrák Gertraud Maar a leghíresebb spanyol flamencomestereknél, Mercedes Albanónál, José de Udaeténél és Maria Mercedes Léónnál tanult. Tíz éve vezeti saját flamencostúdióját Bécs mellett. Matsui Akira, a tokiói Nó színház egyik vezető színé­sze, a híres Kita iskola tanára a nó drámákban használt alap­vető testtartásokat és mozgáso­kat ismerteti meg hallgatóival. A Fred Astaire és Gene Kelly által világszerte népszerűsített sztepptáncot a Bécsben és New Yorkban végzett osztrák Astrid- Ulrike Schimke tanítja majd. A Bali szigeti táncok kitűnő isme­rője, a spanyol színész-rendező, Toni Cots, aki a dániai Odin Teatret stúdiójában tanult, majd tíz éven keresztül az Odin egyik vezető színésze volt, a mozgás­színészetről tart tanfolyamot. Puputan című darabját augusz­tus 13-án, este tíz órakor mutat­ja be a Szkénében. Az IDMC mozgásműhely nem üzleti, hanem önfenntartó vállalkozás. A részvételi díjból fizetik a tanárokat. A tanfolya­mokra csak egy napon, augusz­tus 4-én lehet beiratkozni a Mű­egyetem kulturális titkárságán (Bp., Műegyetem rakpart 3. I. emelet 45. Telefon: 181-2337). A jelentkezési díj 800 Ft, egy tanfolyam részvételi díja 2700 Ft, kettőé 4300 Ft, háromé 6100 Ft, négyé 7600 Ft. Ha a jelentkező visszalép, a jelentke­zési díjat egyáltalán nem, a tan­folyam részvételi díját pedig csak rendkívül indokolt eset­ben (baleset, betegség) térítik vissza. A tanfolyamokat óra­jeggyel is lehet látogatni. A vi­dékiek mérsékelt árú kollégiu­mi szállást kérhetnek. F. M. JAZZ TÁNC - Chauncey Roberts (USA) HAITI TÄNC - Tarín D. Hampton (USA) FLAMENCO - Gertraud Maar (A) STEP- Astrid U.Schimke (A) MOZGÁSSZÍNÉSZET - Toni Cots (E) JAPÁN SZÍNÉSZET - Akira Matsui (J) KÍNAI SZÍNÉSZET- Sun Ping/Jen Jin Sen (RC) A BME Kulturális Titkárság szervezésében Bp. XI. Műegyetem rkp. 3.1.45. Telefon: 1-812-337­0 a Szkénében ’94 9. NYÁRI TÁNC-ÉS MOZGÁSMŰHELY 1994. AUGUSZTUS 5-18. A mozgásművészeti műhely plakátja * «Illi pH 'JWW m Az előfizetők jókora késéssel kapták kézhez a Valóság első nyári számát, ami azért is sajná­latos, mert a lap vezetésében bekövetkezett vál­tozás után jött csúszás így mindenféle találga­tásra okot adott. Márpedig sokan érdeklődéssel, mások némi gyanakvással várták az új főszer­kesztő, Tőkéczki László által jegyzett Valósá­got. A megkésett júniusi szám érdekes, temati­kailag változatos, szinte minden írása közér­deklődésre tart számot. Borvendég Béla A félszemű demokrácia című, szenvedélyes hangú cikkében arra figyelmeztet, hogy ha nem kodifikálják az építés és építészeti magatartás szabályait, jóvátehetetlen mulasztást követ el ez a nemzedék. Hogyan történjen a demokrá­ciában a szabályozás? - teszi fel a kérdést. Mi­féle gondok merülnek fel, hogy lehet a sok egyéni érdekből kikristályosítani a közakara­tot. „Hogy az épített környezet ügye a szét­­esettség állapotában van, éppen amikor a be­fektetési hullám elindítását szorgalmazzuk, aligha indokolt, mert a jövőbeni tér- és terü­lethasználatra szóló döntések évszázados kiha­­tásúak, ahol is semmiféle dilettantizmus nem tolerálható. Tehát ezért a területért teljes körű­en felelős, önálló minisztérium fölállítása na­gyon is indokolt volna. Nem az önkormányza­tok ellenében, hanem éppen azok hatékony tá­mogatására." Molnár Attila Közösség és piac című tanulmánya alapkérdé­seket tisztáz. Komoly elméleti szakirodalom alapján foglalkozik a modern konzervativizmus különböző irányzataival, helyesebben a konzer­vatívok piacfelfogásának ellentmondásosságá­val, a szociális újraelosztó állam elleni neokon­­zervatív szövetséggel. Szummer Csaba Tudomány és mítosz a XX. század pszichoterápiájában című cikkében az elmúlt időszak Freuri-értékeléseit tekinti át rendkívül szellemesen. Schmidt Mária A vidéki rendőrkapitányok jelentik című, forrás­­értékű tanulmánya fontos adalék­a a magyar zsi­dóság 1941 és 1944 közötti történetéhez. A tör­ténész így vall munkája céljáról, amelynek so­rán a háborús évek fennmaradt rendőrkapitányi jelentéseit vizsgálta: „A következő kérdésekre kerestem a választ: Hogyan éltek a magyar zsi­dók a vidéki városokban a második világháború idején? Milyenek voltak életkörülményeik? Ho­gyan teltek mindennapjaik? Milyen információk álltak rendelkezésükre a bel- és külföldi zsidóül­dözésekről? Mit tudnak Újvidékről és Kőrösme­zőről, a lengyelországi, németországi és szlová­kiai rémségekről? Hogyan befolyásolták hangu­latukat a háborús hírek, a front eseményei? Mi­lyen volt a viszony a zsidók és nem zsidók kö­zött?" A feldolgozott anyagból kirajzolódó vá­laszok hallatlanul izgalmasak, és nem maradnak meg az általános sajnálkozás szintjén. Hámori Péter Portugália mint „bezzegország" (A magyar ifjúkatolikusok útkeresése és a por­tugál minta) című tanulmánya a katolikus egy­házon belüli belső vitákat idézi fel a harmincas évekből, különös tekintettel Salazar Portugáliá­jának megítélésében. A fiatal kutató arra is rávi­lágít, mit jelentett a portugál kísérlet a különbö­ző beállítottságú politikusok szemében. Czeizel Endre Örkény István genealógiája címmel adalékokat akar szolgáltatni a kitűnő író világának jobb megértéséhez. A családfa pontos ismerete nem­csak az író világához enged közelebb, hanem a magyar nagypolgárság életéhez, sorsának ala­kulásához és törekvéseihez is. Simon Tamás Járvány és társadalom című eszmefuttatásában az AIDS elleni küzdelemről szól, a megelőzés, a felvilágosítás fontosságáról és lehetőségeiről. Berki Mihály Csernobil, 1986 című vissza­emlékezése (1986-ban­ ő állt a Magyar Polgári Védelem élén) ma is megdöbbent, noha tudunk már egyet és mást a testvéri országok baráti együttműködéséről, az emberéletnél fontosabb elvekről, a mindenáron fenntartandó látszatról. Kapronczay Károly az ápolónőképzés nyu­gat-európai és hazai rendszerének történetét is­merteti. Bizonyára sokakat meglep, hogy a nő­vérhiány szinte a múlt század eleje óta végigkí­séri az egészségügyet. Az orvostörténész tudja az okát is. Roger Scruton Hogyan legyünk antiszocia­­lista és nem liberális konzervatívok? című köny­véből hozott részlet mintegy jelzi a Valóság egyik tájékozódási irányát. Sajnos,­a kiemelt fe­jezet kissé rövidebb, mint ami ahhoz kellene, hogy világnézeti árnyaltságát biztosan lássuk. Nagy szerencse, hogy az új szerkesztőség nem a folyóirat küllemének és megszokott struktúrájának megváltoztatásával kezdte az átalakítást, így maradt a recenzió­, folyóirat­tallózó rovat. Okosan, színvonalasan megírt írásokkal. Osztovite Ágnes Valóság Magyar Nemzet 9 NAPLÓ FILMMŰVÉSZETI nyári egyetem kezdődött, immár hu­szadszor, Egerben belga, fran­cia, görög, német, török és ma­gyar vendégek részvételével. A megnyitón Illés György operatőr szakmai életútját idézte fel, Féj­­ja Sándor filmtörténész mutatta be a közönségnek az Inkey Ti­bor fotóművész munkáiból összeállított tárlatot. A nyári egyetem egyik célja, hogy az idei, 25. magyar filmszemle életműdíjasainak: Fábri Zoltán­nak, Illés Györgynek, Jancsó Miklósnak, Makk Károlynak, Nemeskürty Istvánnak, Törőcsik Marinak és Szőts Istvánnak a munkáiból is bemutasson néhá­nyat. Ma, 1-jén vetítik Szász Já­nos Woyczek című filmjét, 2-án vidoszalagra készült rövidfilme­­ket láthatnak az érdeklődök, majd Tóth Tamás Vasisten gyer­mekei című művét tekinthetik meg. Augusztus 3-án, négy főis­kolai hallgató részvételével be­mutató órát tart Zolnay Pál ta­nár, filmrendező. A nyári egye­tem utolsó bemutatója 5-én Vár­­kony Zoltán Egri csillagok című filmje lesz. ENYEDI ILDIKÓ Bűvös va­dász című filmje képviseli ha­zánkat az 51. velencei film­­fesztiválon szeptember 1. és 12. között. A magyar-fran­­cia-svájci koprodukcióban ké­szült filmet Magyarországon forgatták, főszereplői Gary Kemp és Sadie Frost. A forga­tókönyvet Enyedi Ildikó és Révész László írta, az opera­tőr Máthé Tibor. TATABÁNYÁN véget ért a nemzetközi dzsessztábor, ame­lyen Európa nyolc országából hetven hallgató és tizennégy ta­nár vett rész. Az ugyancsak va­sárnap befejeződött fúvószene­kari fesztiválon ünnepelte fen­nállásának huszadik évforduló­ját a Tatabányai ifjúsági fúvós­­zenekar. TISZAKÉCSKÉN egyhetes nemzetközi citerás tábor nyitt meg négyszáz muzsikus részvé­telével. A határon túli magyarok képviseletében Kárpátaljáról, Szlovákiából és Szlovéniából , több mint százan érkeztek. A ti­zedik alkalommal megrendezett tábor résztvevői augusztus 5-én és 12-én gálaműsort adnak a he­lyi művelődési házban. PÁRBESZÉD A BÉKÉÉRT jelmondattal nemzetközi kul­turális béketábor nyílt meg va­sárnap a Békés megyei Doboz község üdülőközpontjában, Szanazugban. Az augusztus 13-ig tartó táborban tíz európai ország (Hollandia, Németor­szág, Svájc, Szlovákia, Romá­nia, a délszláv államok és ha­zánk) 300 középiskolása vesz részt. A TOLNA MEGYEI Könyv­tár 15. alkalommal rendez né­met nemzetiségi olvasótábort a váraljai parkerdőben. A tábor­ban száz felső tagozatos gye­rek vesz részt. A német kor­mány hatvanezer márkával tá­mogatta az úgynevezett Talál­kozások házának megépítését. A gyerekek a szokásos nyári táborokon kívül előadásokat hallgathatnak, csillagásszal, népművészekkel találkozhat­nak, és látogathatják a tábori könyvtárat. AZ EURÓPA kulturális fővá­rosa rendezvénysorozatának keretében Lisszabon legpati­násabb étterme, a Tavares a nagykövetség közreműködé­sével magyar estet rendezett A vacsora utáni kamarakon­certen Bartók Béla, Kurtág György és Farkas Ferenc mű­veiből játszott, nagy sikerrel, Csigó Gyöngyvér és Rui Mar­tins. AZ ÉRI GALÉRIA (Bp., Fe­renciek tere 5.) augusztus 1- jétől 29-ig zárva lesz. Szep­tember 1-jétől 9-ig Kapitány András Térképzetek című vi­­deoinstallációját, szeptember 17-től október 8-ig Emil Schumacher tárlatát mutatják be. ALFRIEDE DEUTSCH osztrák ikonfestőnő kiállítá­sa a Ferencvárosi Művelődé­si Központban (Bp. IX., Hal­ler u. 27.) várja az érdeklő­dőket.

Next