Magyar Nemzet, 1996. március (59. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-13 / 62. szám
SZERDA,, 1996. március 13. Hazai tudósítások Magyar Nemzet 5 PARLAMENTI NAPLÓ Hatékonyabban a rasszista bűncselekmények ellen A T. Ház jóváhagyta a tb-költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Görgy népjóléti miniszter szavaiból kiderült: bármennyire is szimpatikus a miniszternek a családi típusú adózás gondolata, az ellentmondás várhatóan 1998-ig, a következő választások évéig fennmarad. Napirend előtti felszólalás tárgya volt a tibeti nép szabadságharca is. A világszerte lezajlott megmozdulásokra Németh Zsolt (Fidesz) hívta fel képviselőtársai figyelmét. Szent-Iványi István külügyi államtitkár szavaiból kiderült: a kormány kettős mércével mér. Egyrészt nemzetközi fórumokon követeli az emberi jogok betartását, ugyanakkor az „egy Kína" elvét vallja, magyarán nem kívánja megkérdőjelezni Kína területi integritását. A napirend előtti felszólalások után Szabó György népjóléti miniszter expozéjában ismertette a szociális ellátórendszer módosítására benyújtott törvényjavaslatot. Mint elmondta: a tervezet új kihívásokra válaszol, a családoknak fokozott biztonságot nyújtó, ugyanakkor az alkotmányosság követelményeit is szem előtt tartó jogi szabályozás megvalósítására törekszik. A miniszter sorra vette a küszöbönálló változásokat. Szólt arról, hogy a gyes összege kétezer forinttal emelkedik, és az öregségi nyugdíjminimummal lesz egyenlő. Kitért a családi pótlék területén bekövetkező ismert változásokra is. A miniszter foglalkozott a gyógyszerárak emelésének komplex kérdésével, utalva arra, hogy a jövőben ingyért juthatnak a gyógyszerhez azok, akiknek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a havi 9600 forintot. Egyedülálló személyek esetében ez a jövedelemhatár 14 500 forint, és az elbírálásnál szerepet játszik, hogy a havi gyógyszerköltség a szóban forgó jövedelem tíz százalékát meghaladja. Törvényjavaslat felemás támogatásra talált a T. Házban. A szocialista frakció részéről felszólalók alapvetően egyetértettek a kormányzati célokkal, így Koleszár lajos (MSZP) azt húzta alá, hogy mintegy százhúszezren kaphatnak az eddiginél kétezer forinttal több segélyt Csehák Judit az MSZP vezérszónoka ugyanakkor nem tudta elfogadni azt a megoldást, hogy a gyes időtartama nem mindenkinél számít szolgálati időnek. A lépcső nélküli jövedelemhatárt is éles kritika érte. Gyimóti Géza kisgazda honatya a szociális juttatások alanyi jogon történő fizetése mellett érvelt Szigeti György (SZDSZ) úgy ítélte meg, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslat jelentős előrelépés ahhoz, hogy igazságosabbá váljon a szociális ellátó rendszer. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) és Selmeczi Gabriella (Fidesz) felszólalásában egyaránt kitért a ra, hogy a törvény nem nyújt elegendő felkészülési, várakozási időt az érintettek számára. Nehezményezték, hogy az előterjesztők az Alkotmánybíróság által írt 300 napos várakozási időt a Bokros-csomag elfogadásától számítják, holott azt a gyermek fogantatásától kellene figyelembe venni. Rott Nándor kisgazda képviselő kifejezetten antiszociálisnak nevezte a kormány szociális ellátó rendszerrel kapcsolatos törvényjavaslatát, és úgy ítélte meg, hogy a számtalan módosítás kaotikussá teszi a jogrendszert. Kis Gyula (MDF) szakmailag elfogadhatatlannak minősítette azelőterjesztést, és rámutatott: a várt húszmilliárdos megtakarítás sem indokolhatta volna az általa életidegennek, sőt embertelennek nevezett szociális rendszer bevezetését. A parlament Kiss Péter munkaügyi miniszter expozéjával tegnap megkezdte a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításának általános vitáját. A törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítja az érdekegyeztetés mechanizmusát, a kollektív szerződések normáit, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos kérdéseket, egyszerűsíti a fegyelmi eljárást, s új bértáblát vezet be. Szöllősi Istvánné (MSZP) szerint a törvényjavaslat a minőségelvű bérezés irányába mozdult el. Az általános vitát elnapolták. * Az azonnali kérdések és interpellációk során Tóth Károly (MSZP) Kinek jár, és kinek nem járt végkielégítés a Kárpótlási Hivatalban? címmel tett fel kérdést a miniszterelnöknek. Értesülései szerint ugyanis Sepsey Tamás, a hivatal egykori vezetője 1994. nyarán magas végidelégítéssel távozott munkahelyéről, s ült át a képviselői székbe. Ugyanebben az időben Koltai Zsoltné - aki a választások után szocialista színekben jutott be a törvényhozásba , munkaviszonyát összeférhetetlenség miatt szüntette meg a hivatal, így végkielégítést sem kapott. Horn Gyula elmondta: Sepsey Tamás végkielégítés, szabadságmegváltás, tizenharmadik havi fizetés címen közel három millió forintot kapott a hivataltól való távozásakor. Ezt az összeget a miniszterelnök szerint nem volt etikus felvennie, hiszen a végkielégítés alapvetően az elhelyezkedés gondjait hivatott enyhíteni, ilyen gondjai azonban az akkor már országgyűlési képviselő Sepsey Tamásnak nyilván nem voltak. Horn Gyula hozzátette: a végkielégítések szabályozása során éppen azt szeretnék elérni, hogy hasonló esetekre ne kerülhessen sor. Torgyán József (FKGP) azonnali kérdésében arra volt kíváncsi, hogy Horn Gyula miként képzeli el annak a központi nyomozóhivatalnak és gazdasági bíróságnak a felállítását, amelyről a feketegazdaság elleni parlamenti vitanapon tett bejelentést A kisgazda képviselő emlékeztette a miniszterelnököt, hogy az új testületek felállítására nem jogosult Horn Gyula válaszában rámutatott, hogy olyan nyomozó testület felállítását tervezi, amely a nagy súlyú gazdasági bűnügyek felderítésében működne közre. Június 30- tól már működni fog az új hivatal. A gazdasági bíróságokra pedig elsősorban azért van szükség, hogy a gazdasági ügyek tárgyalása felgyorsuljon. Horn utalt arra is, hogy az új bíróság beépül majd a jelenlegi bírósági rendszerbe. Varga Lajos (MSZP) felhívta a figyelmet arra, hogy a hatóságokkal együttműködő tanúk személyét nem védik kellően, ezért közülük sokakat elbizonytalanítanak a fenyegetések. Csiha Judit igazságügyminisztériumi államtitkár közölte: 1995. február óta lehetőség van arra, hogy a tanúk adatait a hatóságok zártan kezeljék. - Kinek, mikor és milyen ígéretet tett Ön miniszterelnök úr a zsidóság kárpótlása ügyében? - tette fel a kérdést Torgyán József (FKGP). Horn Gyula válaszában emlékeztetett arra, hogy 1993-ban az Alkotmánybíróság határozatban figyelmeztette az akkori kormányt: a zsidóság kárpótlásával kapcsolatban alkotmányellenes helyzet van Magyarországon. A párizsi békeszerződés aláírásakor ugyanis hazánk vállalta, hogy az örökösök nélkül elhunyt zsidó személyek javait a zsidó közösségek támogatására fordítja. A miniszterelnök közölte azt is, hogy eddig semmilyen konkrét ígéretet nem tett a kárpótlással kapcsolatban. A kormány olyan megoldásra törekszik, amely megfelel a legfőbb bírói testület előírásainak, hazánk nemzetközi kötelezettségeinek, a magyar zsidóságnak és Magyarország teherbíró képességének- íja az MTI. (bodnár — cseke) A tb büdzséje Presztízstörvény A társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetéséről szóló törvény lényege, hogy papíron a kormány által a Világbankkal kötött megállapodásban vállalt 173 milliárdos hiányt mutasson ki, a ténylegesen várható mintegy 40 milliárdossal szemben - állítják ellenzéki szakértők. Ha a Világbank „hitelt ad” a törvénynek, akkor a készenléti hitelmegállapodás megszülethet Erre a hitelre az MDF szakértője, Kis Gyula szerint nincs szükségünk, mert az ország devizatartaléka elegendő. Mint lapunknak elmondta, az elfogadott törvény külső fogyasztásra készült, a kormány nemzetközi presztízsének megőrzését szolgálja. Az MDF szakértője úgy véli, a PM megoldásában a hiányt két ügyes megoldással tornázták le. Egyrészt a nyugdíjkiadást négymilliárddal kevesebben határozták meg, ami légből kapott, hiszen a nyugdíj összege a bérkiáramlás függvénye. A másik hasonló megoldás szerint huszonhárom milliárddal több lesz a kintlévőségekből a bevétel. Ennek teljesülésére sincs garancia. Ugyanakkor a törvénytervezet nem ad feretet arra a mintegy nyolcmilliárd forintos hiányra, amelyet a tb-költségvetés nélkül a tavalyinál mindössze öt százalékkal nagyobb összegből gazdálkodó egészségügyi intézmények halmoztak föl. Időközben a kormány 28 százalékos béremelésre tett ígéretet az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének, erre a törvényben szintén nincs fedezet. Ezért becslések szerint a hiány a negyven milliárdot is meghaladhatja az év végére. (mdif) Nem hirdethető szabadon a gyűlölet Az Országgyűlés tegnap módosította a rasszista indítékú bűncselekmények törvényi tényállását, a gyűlöletre uszítást, illetve az etnikai vagy faji csoportok elleni gyűlöletből fakadó erőszakos cselekmények paragrafusait. A közösség elleni izgatás paragrafusa miatt korábban csak akkor volt büntethető az elkövető, ha kijelentése vagy cselekménye valóban gyűlöletet ébreszett másokban valamely etnikai, faji vagy vallási csoport ellen. A módosítást követően nem feltétele a felelősségrevonásnak az eredmény bekövetkezte, elegendő, ha valaki pusztán gyűlöletre uszít, illetve gyűlöletkeltésre alkalmas egyéb cselekményt követ eltájékoztatta lapunkat dr. Mészáros István, az SZDSZ parlamenti képviselője. Lényegi változás, hogy a jövőben a társadalmi szervezet (valamely párt vagy politikai csoportosulás) vezetője és szervezője is büntethető, ha a szervezet tevékenysége bűncselekményt valósít meg. „A módosítások célja, hogy az állam deklarálja: a véleménynyilvánítás szabadságába nem fér bele a gyűlölet hirdetése” - mondotta Mészáros István. A törvényhozás bízik abban, hogy a törvényi rendelkezések finomítása és pontosítása révén a bűnüldöző és jogalkalmazó szervek hatékonyabban tudnak fellépni a rasszista motívumú cselekmények elkövetőivel szemben. Megjegyezte: a szabályozás eddigi is lehetőséget adott a felelősségre vonásra, ezzel azonban nem igazán éltek a hatóságok. A rendőrségtől, ügyészségtől és bíróságtól azt várja a törvényalkotó, hogy következetesen, a törvény szigorával lépjen fel., Az Országyűlés megtette a kötelességét, a többi már a jogalkalmazókon múlik- fűzte hozzá végül. (cs. h.) Vita a székhelyről, megegyezés a bizottsági helyekről Az MDF megóvja az MDNP bejegyzését? Az MTI értesülése szerint a Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége szerda esti ülésén foglal állást arról, hogy megóvja-e a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) bejegyzését a bíróságon. Balsai István (MDF) parlamenti képviselő kedden megerősítette ezt az információt. Elmondta: az esetleges óvás alapját az adná, hogy az MDNP székhelyének azt a XI. kerületi Bartók Béla út 61. számú házat jelölte meg, amelyben az MDF kerületi irodája működik. Raskó György, az MDNP szóvivője a távirati irodának nyilatkozva elmondta: valóban a Bartók Béla út 61. szerepel a pártbejegyzési okmányán, ebben az épületben azonban orvosi rendelő és 40 lakás is található. Raskó hozzátette: 15 napon belül bárki óvást emelhet a bejegyzés ellen, a bíróság ez esetben hrat kiegészítését vagy új cím megjelölését kérheti. Az MDNP-s politikus elmondta: a viták elkerülése érdekében, ha azt a bíróság kéri, új címet jelölnek majd meg, de ennek az eljárásnak nincs halasztó hatálya, az MDNP legálisan működő párt. Raskó György még elmondta: a két párt tárgyilagosan megegyezett a parlamenti tisztségek és a bizottsági tagságok elosztásáról. Egy-egy bizottsági elnöki posztban egyeztek meg. A költségvetési bizottság elnöke MDF-es, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke MDNP-s képviselő lenne. Az öt alelnöki helyből három az MDF-é, kettő pedig az MDNP-é lesz.* Az FKGP Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés engedélyezi az MDNP parlamenti frakciójának működését. Erről Torgyán József levélben tájékoztatta a Házbizottságot kedden. Milliárdos bevétel A főváros pert nyert az ÁPV Rt. ellen Mintegy 800 millió forint névértékű részvényhez jut a Fővárosi Önkormányzat azáltal, hogy immár másodfokon is pert nyert az ÁPV Rt-vel szemben. Tiba Zsolt főjegyző az A/77-nek kedden elmondta, hogy ez piaci értéken milliárdos bevételt jelent a főváros számára. A belterületi földek után járó tulajdonrész alapján a Pannónia Szállodából 500 millió forint, az Egis részvényekből pedig 260 millió forint jár névértéken az önkormányzatnak. Az elnökök is kiléptek Hevesben és Vasban is szakad a Fórum Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy az alapszervezetek átpártolnak a Magyar Demokrata Néppárthoz - hangzott el az MDNP Heves megyei ideiglenes elnökségének sajtótájékoztatóján. Pokorny Endre, az MDF volt megyei elnöke mindehhez hozzátette: nem kívánnak e folyamatot elősegítő propagandát folytatni, és alkudozni sem fognak az MDF-fel. A sajtótájékoztatón jelentették be: a demokrata fórum megyei elnöke mellett a testület további hat tagja is az MDNP-t választotta, s mint mondották, a Fideszben, illetve a KDNP majdan kiváló szárnyában szövetségesekre számítanak egy kormányzati tényezővé váló centrumpárt létrehozásában. (radványi) * Kilépett az MDF-ből a párt Vas megyei elnöke Gömbös Ferenc, és átlépett az MDNP- be—erről kedden levélben értesítette az MDF elnökét, Lezsák Sándort, remélve, hogy a két párt együtt tud majd működni Vas megyében. Már a szavazáskor sem tartható a deficit Megalázásról beszél az elnök Az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke a tb-önkormányzatok megalázásának tekinti, hogy a parlament kedden olyan tb-költségvetést fogadott el, amelyben a kormány az eddiginél jóval szélesebb ellenőrzési jogot kap a biztosítási alapok felett. Az elfogadott költségvetés szerint a tb-alapok hiánya az idén nem haladhatja meg a 17,8 milliárd forintot. Simsa Péter, az egészségbiztosító alelnöke ugyanakkor úgy vélekedett, hogy már a költségvetés elfogadásának pillanatában tudható volt: a deficit legalább ötmilliárddal több lesz. A már kétszer elhalasztott gyógyszerár-emelés miatt ugyanis ennyi többletkiadással kell számolnia az egészségbiztosítónak. Simsa felhívta a figyelmet arra is, hogy a tb-alapok hiányának rendezését célzó 24 milliárd forintos rendkívüli járulékbehajtásra a törvény csupán felhatalmazást ad, de nem rendelkezik a gyakorlati kivitelezésről. HÍREK DEMSZKY GÁBOR támogatja a lengyel kisebbség kérését, hogy hitéleti célokra, illetve az időseik gondozására megkaphassák azt a már korábban is részben lengyel tulajdonban lévő X. kerületi ingatlant, amely jelenleg a Fővárosi Önkormányzaté. A főpolgármester álláspontjáról kedden tájékoztatta a lengyel kisebbség képviselőit és dr. Hegyesiné Orsós Évát, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökét. BÁLINT GYÖRGY országgyűlési képviselőt választották a Szabad Demokraták Szövetségének kedden megalakult agrártagozata elnökévé. A tagozatot a szabaddemokrata honatyák azzal a céllal hozták létre, hogy az SZDSZ programjának és a kormány agrárpolitikai céljainak megfelelően hozzájáruljon a magyar mezőgazdaság korszerűsítéséhez. A TÉLI ÁRVÍZ elleni védekezés és az azt követő helyreállítás a Tisza-völgyében 1,2 milliárd forintot emésztett fel — mondta el Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára kedden Szolnokon az Alföld vízgazdálkodásával foglalkozó konferencia sajtótájékoztatóján, hozzátéve: a szervezett és gyors védekezés eredményeként viszont 30-50 milliárd forint értékű kárt tudtak elhárítani. A MUNKÁSPÁRT elnöke, Thürmer Gyula keddi sajtótájékoztatóján,Horn Gyula miniszterelnök felmentését és a 1994 májusi programhoz való visszatérést ajánlotta az MSZP- nek Úgy vélekedett, ezen döntések nélkül nincs semmi értelme a kormánypárt márciusi kongresszusának - közli az MTI. Ma M5-öS autópálya-alapkőletétel Hatszáz forint lesz a díj Kecskemétig Újhartyánban szerdán az alapkő ünnepélyes letételével hivatalosan is megindulhat az M5-öS autópálya építése. A tervek szerint a megvalósítás első szakaszában a fizető autópálya Kiskunfélegyházáig készül el 1998 közepére. A megvalósítás teljes költsége mintegy 70 milliárd forint. A további szakaszoknak az országhatárig történő kiépítése 2003-ig várható - tájékoztatta az MTI-t kedden az Alföldi Koncessziós Autóspálya Rt. illetékese. A Budapest-Kecskemét közötti 57 kilométeres szakasz építése már hétfőn elkezdődött, átadására jövő év januárjában kerül sor. Az inflációval növelt értéken körülbelül 600 forintot kell fizetni az 57 kilométeres szakaszon. A Kecskemét-Kiskunfélegyháza közötti 24 kilométeres szakasz építése 1996. júniusában kezdődik, és két évig tart. A megvalósítás költsége várhatóan 52 milliárd forint lesz. Idén áprilisban indul a Kecskemétet elkerülő kapcsolódó autópálya-szakasz építése is. IV. I. emlékörökítésének viszontagságai Furcsaságokban nem szűkölködő hazai közéletünk ismét produkált néhány meghökkentő eseményt. Olyat, amivel a logika hagyományos szabályait követő ész nem nagyon tud mit kezdeni. Ez év januárjában a kormány - nyilván a szocialisták kezdeményezésére és a szabad demokraták hallgatólagos jóváhagyásával hivatalos közleményben méltatta, majd állami jellegű temetésen búcsúztatta Grósz Károly néhai miniszterelnököt, aki 1989-90-ben jobb ügyhöz méltó buzgalommal „munkálkodott” a mártírhalált halt magyar miniszterelnök, Nagy Imre politikai és erkölcsi hitelének megsemmisítésén. Másfél hónap elteltével ugyanez a szocialista párt parlamenti frakcióvezetője útján közölte a nyilvánossággal, hogy március idusán javaslatot kíván előterjeszteni az Országgyűlésben a száz éve született Nagy Imre érdemeinek megörökítésére. A javaslatot széles parlamenti konszenzus alapján szeretné elfogadtatni, de ha a tárgyalások eredménytelenek lesznek, egymaga vállalkozik annak beterjesztésére. E bejelentés további meglepő fejleményhez vezetett. A Szabad Demokraták Szövetsége - miután csendesen beletörődött Grósz Károly kormányközleményben történő méltatásába -, most nyomban megszólalt, és több országgyűlési képviselője révén támogatásra érdemtelennek minősítette koalíciós partnerének javaslatát. Vagyis megint egy manipulált vita, mely a nyilvánosság előtt nem arról szól, amiről a vitázók valójában gondolkoznak. Nem Nagy Imre politikusi és emberi erényeiről s hibáiról, nem magyar- és világtörténeti jelentőségű teljesítményéről — pedig egyedül és kizárólag ez dönti el: helyes és szükséges-e az Országgyűlés által érdemeit megörökíteni. Az idős és középnemzedék többmilliós „tábora", mely Nagy Imre államférfiúi ténykedését személyes sorsa jobbrafordulásának emlékeként őrzi, közömbös az iránt, hogy az Országgyűlésben őról a törvény, határozat vagy „csupán" nyilatkozat fog születni. Ha jól meggondoljuk, e méricskéléssel a pártok inkább önmagukat, mint a nemzet mártírját minősítik. Amit azonban e „tábor" őszintén szeretne és elvárna, az az eddiginél teljesebb, igazabb, hitelesebb kép a politikusról és az emberről. A Szovjetunióban küszködő emigránsról, a sztálini terror túlélésének feltételeiről; a nagybirtokrendszer lebontására két évtizeden át készülő agrárpolitikusról; a földosztó miniszterről, aki Vorosiloval vitázva eléri, hogy a hárommillió koldus ne a szovjet katonák kezéből, hanem az igénylők által szabadon választott földosztó bizottságoktól kapja meg új birtokát. 1953 miniszterelnökéről, aki Sztálin halála után a Moszkvától kapott mozgásteret felhasználva, a parancsuralom olyan fokú enyhítését, a nép anyagi és szociális életfeltételeinek olyan mérvű javulását indította el, amely Európának ebben a régiójában egyedülálló volt. És végül, de nem utolsó sorban 1956 miniszterelnökéről, ki ha megkésve is, de önmagát felülmúlva a forradalom miniszterelnöke lett, majd rabtartói gyötrésének és megkísérlésének ellenállva vállalta a vértanúságot, hogy ezzel nemcsak a forradalom, de a jövendő - vagyis a jelen független, demokratikus Magyarországa - számára is kiapadhatatlan jogforrást teremtsen. Hogy mindez nem illeszthető egy merőformalitásnak szánt, hebehurgyán előkészített javaslatba? Hát persze, hogy nem! Hogy Nagy Imre életművét méltó módon összefoglaló nyilatkozatot alkotni, és hozzá a parlamenti pártok egyöntetű támogatását pár nap alatt megszerezni lehetetlenség - ez magától értetődő. De erre a kapkodásra semmi szükség. Június 6-ig, Nagy Imre születésének századik évfordulójáig még csaknem három hónapnyi idő van. Aki nemcsak lelkiismereti adósságot akar törleszteni, de ’56 szelleméhez híven a nemzetet képviselő parlament egyetértésével kíván méltó emléket állítani Nagy Imrének, még megteheti. Nem kapkodva, nem képviselőinek számszerű többségére támaszkodva, hanem gondos előkészítés után, tisztelettudóan közelítve az ünnepelt alakjához. Lőcsei Pál