Magyar Nemzet, 1996. június (59. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-01 / 127. szám
« 1996. június 1-jétől szeptember 30-ig 50%-os kedvezménnyel jelentetheti meg éves beszámolóját a Magyar Nemzetben és a VILÁGGAZDASÁGban További információ: POSTABANK PRESS 1081 Bp., Köztársaság tér 27. — Telefon: 269-9269 — Fax: 269-9340 I Közzététel (1) A részvénytársaság, az 60 millió forintot meghaladó törzstőkével rendelkező és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, továbbá a kötvénykibocsátó vállalkozó, valamint a (2) bekezdés szerinti vállalkozó köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolóját az üzleti jelentés kivételével, illetve egyszerűsített éves beszámolóját közzétenni A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha a könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok elegendőek. (2) A más törvényekben előírtakon, továbbá a saját elhatározáson alapuló közzétételen kívül a vállalkozó köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolói az üzleti jelentés kivételével, illetve egyszerűsített éves beszámolót közzétenni; a) 1994. január 1-jétől az a vállalkozó, amelynél a nettó árbevétel meghaladja az egy milliárd forintot; b) 1996. január 1-jétől az a vállalkozó, amelynél a nettó árbevétel meghaladja a 300 millió forintot; c) 1998. január 1-jétől minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó. (3) A vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról, az egyszerűsített mérlegről a vállalkozás székhelyén, mindenki által megtekinthető módon tájékozódhatnak, számukra a tájékozódási lehetőséget biztosítani kell. (4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót az üzleti jelentés kivételével közzétenni: a) a konszolidálásba bevont vállalat, b) a takarékszövetkezet. (5) Az anyavállalat köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolót közzétenni. r 2 XaiwVmnai Nemzetközi élet SZOMBAT, 1996. június 1. KÜLPOLITIKAI HELYZET ISMÉT KEMÉNYEN BÍRÁLTA A NATO-T az orosz elnök, amiért az változatlanul kitart a bővítés tervei mellett. Mint a Reuter beszámolt róla, Jelcin választási programját ismertetve annak a véleményének adott hangot, hogy a szövetség keleti kiterjesztésével kapcsolatos elképzelések útját állhatják annak, ami neki eredendő szándéka: hogy valóban partneri kapcsolat alakuljon ki Oroszország, az Egyesült Államok s a nyugat-európaiak között. Ilyen körülmények között - mondotta Jelcin - Moszkvának teljesen jogában áll megvédeni nemzeti érdekeit. Vele szemben Karsten Voigt, az Észak-atlanti Közgyűlés elnöke Varsóban annak a nézetének adott hangot, hogy Oroszországnak igenis érdeke a lengyel NATO- és EU-tagság, ámbár az MTI szerint elismerte: a bővítés miatt nem éri meg összeveszni Moszkvával. Ezek fényében, tekintettel Bob Dole amerikai szenátor a NATO bővítésével kapcsolatos elképzeléseire is, különösen érdekesnek ígérkezik az Észak-atlanti Együttműködési Tanács ülése, amely hétfőn kezdődik Berlinben. A KULCSSZÓ A FOLYAMATOSSÁG. A Mladá Fronta Dnes kommentárjában a csehországi választások kapcsán annak az óhajának ad hangot, hogy azok a pártok kerekedjenek felül, amelyek a leghatározottabban védik a parlamenti demokráciát, az egyén szabadságát és a piacgazdaságot. A térség politikailag és gazdaságilag legstabilabb államának minősítve most Csehországot a lap kommentátora megkísérli „lebeszélni” az olvasókat „az egyetlen komoly ellenzéki tömörülés”, a Cseh Szociáldemokrata Párt támogatásáról, hangoztatva, hogy a jelenlegi választások legfőbb tétje a szabad társadalom megvédése. AZ ISZLÁM TERRORISTÁK merényleteikkel elérték, hogy a közel-keleti békefolyamat nem mehet úgy tovább, ahogy Simon Peresz szerette volna - írja az izraeli választások kimenetelét elemezve a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Egy másik német lap, a Süddeutsche Zeitung kommentárjában ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az új izraeli miniszterelnök rögvest súlyos dilemma elé kerül. Netanjahu egyrészt nem szállhat szembe a történelemmel, amely forradalmi változásokat hozott az elmúlt négy évben a Közel-Keleten, másrészt nem hagyhatja figyelmen kívül választói akaratát s az ország mélységes megosztottságát sem. A brit The Times már arra hívja fel a figyelmet, hogy az új kormány szükségszerűen a Likud és néhány más - vallásos, valamint bevándorlókat zászlaja alá tömörítő - párt összefércelt koalíciója lesz, amely bizonytalanná teszi Netanjahu mandátumát. (K. M.) Lépések a marhahúsembargó enyhítésére Brit diplomáciai offenzíva Nem Nagy-Britannia, hanem Európa számára megengedhetetlen a brit marhahúsra kirótt teljes EU- embargó fenntartása - írta pénteki értekezésében a brit külügyminiszter. Malcolm Rifkind - az MTI jelentése szerint - a legolvasottabb brit tömeglap, a The Sun hasábjain kifejtette: London uniós partnerei rendre azt hajtogatják, hogy szolidárisak Nagy-Britanniával, miközben szóba sem állnak a brit kormánnyal a tilalom feloldása kérdésében. A külügyminiszter szerint egyébként a bojkott fegyvere visszafelé sült el, hiszen a kereskedelmi embargót meghirdető uniós országokban összehasonlíthatatlanul erőteljesebben esett vissza a marhahús fogyasztása, mint Nagy-Britanniában. Rifkind és a mezőgazdasági tárca marhaügyben eddig kudarcot kudarcra halmozó államminisztere, Douglas Hogg hétfőn megkezdi a kabinet korábban bejelentett diplomáciai offenzíváját, amely a múlt héten meghirdetett obstrukciós hadjárattal párhuzamosan hivatott elérni az EU-bojkott oldását. A két vezető kormánytisztviselő módszeresen végiglátogatja az uniós fővárosokat, személyes nyomást gyakorolva a társállamokra az embargó felszámolása végett. Mindeközben szakértői szinten máris megkezdődött az egyezkedés London és Brüsszel között a korlátozás enyhítésének mikéntjéről a titkos, „magánjellegűnek” minősített tárgyalásokról a Financial Times adott hírt, amely szerint a kidolgozandó menetrendre a június végi firenzei EU-csúcs adja majd áldását. Jacques Santer EU-bizottsági elnök is igyekszik tompítani korábbi, Londonban nagy port kavart bírálatai élén: Dublinban pénteken a közösségi szolidaritás fontosságáról beszélt, s ostorozta az „élesen angolellenes kontinentális sajtót”, ám nem mulasztva el egy oldalvágást a legalább annyira EU-ellenes brit sajtó felé sem. Csaknem egyévnyi helyben járás után az eddig egyedüliként akadályt támasztó olasz diplomácia immár kész volna szabad utat adni az EU- szlovén társulási szerződés hivatalos aláírásának, most viszont Nagy- Britannia minden EU-ügyre kiterjedő obstrukciós politikája az, amely nem teszi lehetővé ennek véglegesítését - tudatták pénteken nem hivatalos brüsszeli források. Horn fogadta Kinnockot Brüsszeli dicséret Horn Gyula pénteken dolgozószobájában fogadta Neil Kinnockot, az Európai Bizottság főbiztosát. A megbeszélésen az MTI szerint az EU-politikus elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a kelet-középeurópai társult országok tesznek az uniós csatlakozás érdekében. Méltatta a magyar kormánypolitikát, amely mélyreható reformok mellett kötelezte el magát, és rendkívül rövid idő alatt ért el eredményeket a gazdaság stabilizációja és az EU-konform feltételek kialakítása terén. Kinnock hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak az eddigieknél érzékelhetőbben kellene méltányolni ezt a teljesítményt, miután a szervezetnek is érdeke, hogy a csatlakozni kívánó országokban a stabil demokrácia és a gazdasági növekedés követelményei együttesen érvényesüljenek. Aláhúzta, hogy az unió és a belépni szándékozók szempontjából egyaránt fontos, hogy a kibővítés, rövid és középtávon, konkrét és aktív program alapján történjen. Horn Gyula Magyarország felkészüléséről szólva kiemelte, hogy az EU-hoz fűződő viszonyban nemcsak a gazdasági megfontolásoknak, hanem a politikai szempontoknak is nagy szerepet kell játszaniuk. Fontosnak mondta, hogy a lakosság, amely rendkívül nagy áldozatokat hoz Magyarország EU-konformitásainak eléréséért, érzékelhesse erőfeszítéseinek értelmét. A boldog jövő ígérete Jelcin ismertette programját HÍRÖSSZEFOGLALÓ Borisz Jelcin elnök újraválasztása esetén fő feladatának az orosz reformok és az átalakítás sikeres befejezését tartja. Az államfő választási programját fő vonalakban ismertetve az Urál lábánál fekvő Permben pénteken elmondta: az 1992-ben kezdett gazdasági reform fő céljait sikerül megvalósítani az ezredfordulóra, és a gazdasági átalakítás első sikerei lehetővé teszik a mai alacsony életszínvonal emelését. Az MTI jelentése szerint Jelcin hangsúlyozta, hogy forradalmaktól, puccsoktól és más megrázkódtatásoktól mentes, normális életet akar biztosítani a lakosságnak. Céljait fejtegetve úgy fogalmazott, hogy amint az elmúlt években feledésbe merültek az ürességtől kongó boltok, úgy ő az elkövetkező években el akarja feledtetni a lakosság döntő többségét sújtó mai pénztelenséget. Adóreformot, illetve 2000-re hiánymentes költségvetést ígért. Hangsúlyozta a hazai piac és a termelők védelmét. Befejezik a privatizációt, a gazdaság növekedési pályára állásával növekszik majd a külföldi tőkebefektetés, a rubel teljeskörűen konvertibilis lesz, mondta. Külön hangsúlyozta, hogy határozottan fel akar lépni az országot elárasztó bűnözés ellen. Csecsenföldről szólva azt ígérte, hogy az év végére béke lesz a kaukázusi köztársaságban. Újabb fegyveres összetűzés volt ugyanakkor Csecsenföldön egy nappal a fegyverszünet életbe lépte előtt a csecsenek függetlenségéért küzdő lázadók és az orosz csapatok között. Mint az Interfax hírügynökség az orosz főparancsnokságra hivatkozva beszámolt róla, a lázadó csecsenek csütörtök éjszaka hat alkalommal vettek tűz alá orosz állásokat, és támadásaikban legalább egy orosz katona meghalt. Anatolij Kulikov szerint a csecsen lázadók kezén több mint 300 orosz hadifogoly van, köztük 131 katona és 187 építőmunkás. Az orosz belügyminiszter pénteken közölte ezeket az adatokat, amikor az Európa Tanács csecsenföldi helyzettel foglalkozó bizottságának küldöttségét fogadta. Dél-afrikai helyhatósági választások A fehérek pártja az élen A dél-afrikai Fokföld tartományban lezajlott helyhatósági választásokon az első eredmények szerint a Frederik Willem de Klerk volt elnökhelyettes vezette Nemzeti Párt áll az élen. A Reuter jelentése szerint a csütörtök estig megszámolt szavazatok alapján a hét körzetből hatban a fehér párt legyőzte a Nelson Mandela nevével fémjelzett ANC-t. Az NP a szavazatok 59, míg az ANC 33 százalékát szerezte meg. Fokvárosban az NP ezenkívül a hat kerületi tanács egyikében 30 helyből 26-ot szerzett meg. A tartományt 60 százalékban fehérek és feketék keveredéséből született úgynevezett színesek lakják. A helyhatósági választásokon való részvételre 1,3 millióan voltak jogosultak. Második esély a fundamentalista fordulatra Török kormánykeringő Tansu Ciliert és Mesut Yilmazt hosszú ideje ősellenségekként tartja számon a török közvélemény és a politikai vezetés egyaránt. Már a végiképp bebizonyosodott: nem véletlenül tartottak az elemzők attól, hogy túlságosan ingoványos talajra épült a két politikus fémjelezte márciusi Igaz Út Pártja-Haza Pártja koalíció. Múlt szombaton az előző kormányfő, Tansu Ciller hivatalosan is véget vetett a mindkét fél számára egyre terhesebb egyezségnek, s pártja azt hangoztatta, elvárja a miniszterelnök lemondását. Yilmaz akkor még úgy érezhette, nem kell aggódnia korrupciós botrányba keveredő elődjének ellenséges hangja miatt, hiszen az Igaz Útnak nincs elég ereje, hogy megmozgasson minden követ a kabinet szétzúzására. A fundamentalista Jólét Pártjával (Refah) kötendő egyezség felelősségét pedig csak nem veszi magára a nyugati értékeket hirdető, az Európai Uniót zászlajára tűző korábbi kormánypárt. Csakhogy a Refah vezetője, Necmettin Erbakan hétfőn bizalmatlansági indítvánnyal állt elő, amit Ciller asszony nyomban támogatásáról biztosított. A két párt összesen 292 hellyel rendelkezik a parlamentben, ami önmagában is elegendő a kormány megbuktatásához, ám a 49 széket birtokló, tavaly szeptemberben az Igaz Út Pártját a kormányzásban még magára hagyó Köztársasági Néppárt ugyancsak a bizalmatlansági javaslat mellé állt. Erbakan már csütörtökre várta a parlamenti szavazást, Musztafa Kalemir házelnök azonban nem akarta a vasárnapra kiírt részleges választásokat megzavarni, így június 3-ra tűzte napirendre a kérdést. A képviselőknek először is szavazásra alkalmasnak kell találniuk az előterjesztést, s ez esetben június 5. és 10. között várható az „ítélet”. Erbakannak a Yilmaz-kabinet elleni határozott lépése mindenesetre valószínűsíti, hogy a tavaly, decemberi választások utáni másik, az utolsó pillanatban kútbaeső koalíció, a Jólét és a Haza Pártjának összefogása sem lett volna hosszú életű. A Ciller elleni korrupciós vádakat még együtt hozták össze, ezért nem tűnt alaptalannak esetleges stratégiai szövetségük. Most viszont egyértelműen Yilmaz áll vesztésre a már öt hónapja zajló mérkőzésben. A következő kormányból tehát a Haza Pártja csaknem biztosan kimarad, azt viszont nehéz lenne megjósolni, hogyan és mikorra áll össze az új vezetés. Egyre kisebb az esély arra, hogy a már az 1994-es helyhatósági választásokon is győztes, s minden nagyváros vezetését megszerző Refah kihagyható lenne egy majdani új koalícióból. Talán nem volt alaptalan Erbakannak a választási győzelem utáni magabiztos válasza arra a kérdésre, mi lesz, ha pártja nem kerül be a kormányba. „Nyugodtan hátradőlünk a székünkben, isszuk a kávénkat és elszórakozunk az előadáson.” De vajon hogyan reagál a parlamenti színjátékra a mindig időben közbelépő tábornoki kar? A katonák egyik alapelve immár hetven-egynéhány éve ugyanis a kemáli köztársaság védelme a fundamentalista erőktől, így Ciller, bár korábban a tábornokok számára az egyik legelfogadhatóbb személy volt a kormányfői székben, most komoly fejtörést okozhat nekik azzal, hogy a kabinet megbuktatásában a Refahnak segédkezik. A török politikusok a nyugati vezetőknek is feladták a leckét: mit lehet tenni, kit támogassanak, mennyi az esély a fundamentalista fordulatra. Rakonczai Szilvia Manipulált albáni eredmények Az EU részleges ismétlést sürget HÍRÖSSZEFOGLALÓ „Aggódunk az albán választások körül kialakult zavargások miatt, és szeretnénk, ha a második forduló demokratikus körülmények között zajlana le”-jelentette ki Lamberto Dini, az EU soros elnöki posztját betöltő olasz külügyminiszter, a balkáni országban kialakult választási elégedetlenségre utalva. Szakértők szerint ha a voksolást legalább részlegesen nem ismétlik meg, az rossz irányba terelheti az ország politikai átalakulásának folyamatát. Erre az EU is felhívta a kormány figyelmét. A hatalmon lévő Demokrata Párt nagyarányú győzelmét hozó albán választásokat felügyelő EBESZ a voksolást hivatalosan is manipuláltnak minősítette. Albánia kormányzó pártja, a Sali Berisha vezetése alatt álló Demokrata Párt az első fordulóban 1992-es eredményénél is jobban szerepelt, a szavazatok 67,8 százalékát szerezte meg - azaz 95 képviselőt küldhet a 140 tagú törvényhozásba -, s így még az albán alkotmány megváltoztatására is képes. A fő ellenzéki erő, a Szocialista Párt - amely a volt kommunisták utódpártja - öt, a görög kisebbséget képviselő Emberi Jogok Pártja pedig két képviselői helyet szerzett. Az ellenzék hevesen tiltakozik az eredmények ellen, és csalással vádolja a demokrata erőket. A választásokon elkövetett szabálytalanságok miatt még az urnák lezárása előtt megszakították részvételüket. Ilir Meta szocialista párti képviselő kijelentette, nem ismerik el az eredményeket, és pártja nem hajlandó részt venni a vasárnap megrendezésre kerülő második választási körben. Az elmérgesedett helyzetben Flavio Cotti, az EBESZ elnöke felszólította a pártokat, hogy folytassák részvételüket a választásokon, mert az ország politikai stabilitása kerülhet veszélybe.