Magyar Nemzet, 1996. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-20 / 143. szám

Elveszett illúziók: Nyári diákmunka Közelkép a 7. oldalon Magyar Nemzet Lejárt a türelmi idő Budapest rendet ígér a köztereken (M­unkatársunktól) Dzsungel uralkodik a közte­rületeken, ugyanis a fővárosban változatlanul magas az illegális közterület-használók száma. A főváros tavaly októberben elfo­gadta azt a rendeletet, amely a tulajdonában lévő közterületek használatát szabályozza. Ez se­gíthet a helyzet javításán. Mind­ezt Tiba Zsolt, Budapest főjegy­zője jelentette be egy tegnapi sajtótájékoztatón, ahol egyben azt is tudatta: a fővárosi rendelet által szabott türelmi idő április végén lejárt, így a fővárosi köz­területeken hamarosan helyre állhat a rend. Tiba elmondta: a rendeletet a kerületi önkor­mányzatokkal egyeztetve alkot­ta meg a közgyűlés, s így vélhe­tően lehetőség lesz az együttmű­ködésre. (Folytatás a 4. oldalon) Archív fotónkon reményeink szerint a tegnapi állapot tanulmányozható Vajda József felvétele Jelcin nem megy Lyonba Zjuganov-Lebegy eszmecsere (Munkatársunktól) MOSZKVA - Gennagyij Zjuganov a szerdai nap folyamán találkozott az orosz biztonsági tanács újonnan kinevezett titká­rával, Alekszandr Lebeggyel. A kommunista elnökjelölt szerint a konzultáció már korábban beter­vezett volt, s azok sorába illesz­kedik, amelyeket minden, a vá­lasztáson egy százaléknál többet szerzett politikussal folytatni szándékozik. Az Eho Moszk­vi rá­diónak nyilatkozva elmondta, hogy a nemzetbiztonság gazda­sági, társadalmi s személyi szem­pontjairól egyaránt szót ejtettek. (Folytatás a 2. oldalon) Döntött az ió bizottsága Zöld utat kapott a német hitel HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság zöld utat adott a német-ma­gyar hitelmegállapodás végrehajtásának, miután megállapította, hogy a tartományi hitelgarancia­felajánlások nem ütköz­nek az unió versenyszabá­lyaival. Mint Juhász Endre nagykö­vet, a brüsszeli magyar EU- misszió vezetője lapunknak nyilatkozva szerdán elmondta, a testület döntéséről tájékozta­tást kapott a bonni kormány is, így, ha a felek úgy akarják, már formálisan sincs akadálya an­nak, hogy az összesen egymil­­liárd márkás elvi megállapo­dást s azon belül a bajor és a baden-württembergi tartomány által ígért 250-250 milliós hi­telgaranciát konkrét szerződé­sekre váltsák. A bizottság versenyfőigazga­tósága a két tartományi hitelt vizsgálta, egyes vélemények sze­rint elég hosszú ideig, meglehet, politikai megfontolásokból is. (Folytatás a 3. oldalon) A megtalált nulla pénzügyi találmány le­hetne, ha ebben a szakmá­ban is divat lenne­ szabadal­mi oltalmat kérni. Minden­esetre a nyolcvanas évek elején kezdett felvenni devi­zában hitelt a Magyar Nem­zeti Bank a központi költ­ségvetés hiányának fedezé­sére. A teljhatalmú megbízó és persze felhasználó azon­ban sem az így keletkezett államadósság lejáratáról, kamatáról, sem a törlesztés­ről nem intézkedett. Németh Miklós egykori kormányfő a többi között e furcsaságra — és eredményé­re — csodálkozott rá, de az­tán sokáig megint eltűnt sze­münk elől a nulla kamatozá­sú adósság. A nyolcvanas-ki­lencvenes években sokszor kellett leértékelni a forintot, a devizaadósság mindannyi­szor duzzadt tehát. Az állam pedig továbbra sem törlesz­tett az MNB-nek, melynek vesztesége természetesen a költségvetésé. Lám, igen jó búvóhelynek minősülnek az ügyes könyvelések. Az inflációs hiány bizony nem jó dolog, de ha már van, akkor illik nyáran és őszintén beszélni róla - a pénzügyi kormányzat az el­múlt egy évben többször meg is tette. Sőt most ren­dezni is kész az úgynevezett nullás adósságot, s számol, illetve számolni enged. Da­cára annak, hogy éppen most tárgyal Budapesten a Nemzetközi Valutaalap kül­döttsége, nem tagadja, nem kendőzi: a GDP-arányos ál­lamháztartási hiány megha­ladhatja az öt százalékot az ígért négy helyett. A tények makacs dol­gok, legfeljebb csak egyszer lehetett feltalálni a devizahi­telekkel finanszírozott költ­­ségvetésideficit-finanszíro­­zást lejárat, kantat és tör­lesztés nélkül. A­z igazi ha­gyománya a gazdasági élet­ben az őszinteségnek, a ma­gunknak okozott bajok kö­vetkezményei vállalásának lehetne. És annak, hogy nem csapjuk be nemzetközi partnereinket s persze saját magunkat sem. Gergely László A pénzügyminiszter jövőre változást remél Szégyenletes a félszázalékos nyugdíjemelés Medgyessy Péter nem ígért 1997-re dinamikus nyug­díjemelkedést, ám úgy vél­te: jövőre már megállhat a nyugdíjak reálértékének csökkenése. A pénzügyminiszter remé­nyei szerint 1997-től olyan nyugdíj-megállapítási rendszer lép életbe, amellyel elkerülhető lesz, a mostanihoz hasonló 0,5 százalékos nyugdíjemelés, amit a pénzügyminiszter szégyenle­tesnek nevezett. Az emelés ügyében az idén már nem tehe­tek semmit, de mindent elköve­tek azért, hogy ilyen még egy­szer ne fordulhasson elő - hang­súlyozta Medgyessy Péter tegnap a Nyugdíjasok Országos Képvi­seletének fórumán. Az új mechanizmus a nyug­díjemelések kiszámításánál nem­csak a reálbéreket, hanem az árin­dexet is súlyozottan venné figye­lembe. Az elképzelésen most dol­goznak a Pénzügyminisztérium­ban, így azt a kormány még nem tárgyalta. A pénzügyi tárcának december végén kell nyilatkoznia a nyugdíjak jövő évi várható eme­léséről, amikor még csak az első kilenc hónap statisztikai adatai állnak rendelkezésre. Mivel az árindex folyamatosan csökken, ezért Medgyessy Péter úgy vélte, hogy a nyugdíjasok nem járnak majd rosszul az év első háromne­gyede alapján számított emelé­sekkel. Egy kérdésre válaszolva a mi­niszter elmondta, a Pénzügymi­nisztérium várhatóan segítséget nyújt a jövőben a társadalombiz­tosítási önkormányzatoknak kö­veteléseik behajtásához. Szigo­rúbban kívánnak fellépni az adó­fizetést elkerülők ügyében is. En­nek érdekében megerősítik az adóhatóságot, különös tekintettel a jövedéki termékeket forgalma­zók ellenőrzésére. Elismételte, hogy 1997 lehet az első év, amikor igazán érdem­legesen, mintegy 30 százalékkal nőnek majd az állami beruházá­sok. Kedvező feltételeket akar teremteni a pénzügyi tárca a kül­földi befektetőknek is annak ér­dekében, hogy a privatizáció le­zárása után is vonzó befektetési lehetőség legyen Magyarország. Ennek a törekvésnek már most is megmutatkoznak az eredmé­nyei, tekintve a TDK és a Sony cég jelentős zöldmezős beruhá­zási terveit. (Az MGYOSZ állásfoglalása a nyugdíjreformról áll. oldalon) Tízpontos levél Nagyatádról Tiltakoznak a menekültek, cáfol a minisztérium (Munkatársunktól) Inkább egy istállóban la­kunk Nagyatádon, mint­sem hogy elköltözzünk in­nen egy debreceni luxus­szállóba - mondják a dél­somogyi kisváros mene­külttáborának elkeseredett lakói, akik attól tartanak, hogy értük is megjelenik majd a heti rendszeres­séggel érkező busz, amely az alföldi városba szállítja őket. A tábori iskola igazgatója, Peter Bojana lapunknak el­mondta: a menekülttábor tantes­tülete öntötte formába azt a tíz­pontos tiltakozó levelet, amelyet a tábor 811 lakójából 534-en ír­tak alá, és amit Göncz Árpád­hoz, Horn Gyulához, Gál Zol­tánhoz és Kuncze Gáborhoz jut­tattak el több mint két hete a megkeseredett emberek, ám mi­vel a címzettek egyikétől sem kaptak választ, kénytelenek vol­tak a nyilvánossághoz fordulni. Amint azt lapunkban megír­tuk, Nagyatádot a hazatérő me­nekültek úgynevezett „indító bázisának” szánja a Menekült­­ügyi és Migrációs Hivatal. Itt látják el az útnak induló csopor­tokat hivatalos okmányokkal, úticsomaggal, tisztálkodó-fel­szereléssel és némi valutával. Ezzel egy időben folyik azok­nak a nagyatádi menekülteknek az átköltöztetése, akik egyelőre még nem reménykedhetnek a hazaindulásban. Csakhogy ezt nagyon nehezen értik meg a sze­rencsét már évek óta nélkülözni kénytelen emberek, és bár elhi­szik, hogy a debreceni táborban sokkal jobb körülmények közé kerülnek, a már három-négy év alatt szívükhöz nőtt nagyatádi menekültfalut nem szívesen hagynák el. Debrecenig nem hallik el a szarajevói rádió hang­ja, ott nem nézhetik a délszláv tévék adásait, így inkább beér­nék az ENSZ Menekültügyi Fő­biztossága önálló életkezdésre ígért kevéske támogatásával, és a debreceni tábor helyett vala­melyik dél-baranyai faluban ke­resnek maguknak ideiglenes ott­hont - mondják az atádi tábor­lakók. (Folytatás az 5. oldalon) Olajgate-bizottság A kormánypártok kivonultak Az Országgyűlésnek a ma­gyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlen­ségeket, valamint az esetleges összefonódásokat vizsgáló bi­zottsága elkészítette jelentésének azt a fejezetét, amely a magyar­orosz olajkereskedelmet elemzi. (Folytatás az 5. oldalon) A szombati 32 oldalas Vlagyai­ Nemzetből Interjú Pető Ivánnal és Boross Péterrel Nem fogadom el azt a bí­rálatot, hogy Magyarország a lét és nem lét határán áll, hogy nemzethalál fenyegeti. Ennek a kormánynak nincs szégyellnivalója - mondja Pető Iván, az SZDSZ elnöke. Boross Péter exminiszterel­­nök szerint a jelenlegi koalí­ció felemelkedést hirdetett, miközben az ország lefelé gu­rul a lejtőn. Az átejtés fortélyai A menekülők azt hitték, Németország nyugati öveze­tébe értek, ehely­ett az árhatár sorompója mögött a csehszlo­vák kommunista titkosszol­gálat német és amerikai egyen­ruhát viselő tisztjei fogadták őket. Publicistánk a külön­böző diktatúrák ördögi forté­lyairól ír. Huszonhét mákgubó Négy éve mákgubófőzetből nyert morfium okozta mérge­zésben elhunyt egy 24 éves fia­talember. Az elkeseredett hoz­zátartozók a fiuk „tisztázása” érdekében pert indítottak. Er­ről szól riportunk. Az Akadémia gondja lesz a tudománypolitika (Munkatársunktól) A tudománypolitikai bizott­ság, amelynek elnöke a minden­kori miniszterelnök, szerdai ülé­sén az új tudománypolitikai irányelvek kérdésével foglalko­zott. A tanácskozáson, amelyen részt vett Horn Gyula, úgy hatá­roztak, hogy ezeket az irányelve­ket a jövőben ne a kormány, ha­nem a Magyar Tudományos Aka­démia dolgozza ki. A kormány a hazai kormányzati gyakorlatban először lemondott tehát arról, hogy a végrehajtó hatalom maga határozza meg azokat az irány­elveket, amelyek meghatározzák a tudomány finanszírozásától kezdve a tudomány irányításáig az összes, tudománnyal kapcso­latos kérdéseket - jelentette be az ülés után Glatz Ferenc, az Aka­démia elnöke. (Folytatás az 5. oldalon) A Trend és prognózisai Konkurencia-e az új gazdaságkutató cég? (Munkatársunktól) Az adatok ma már nyilváno­sak. A gazdaságot leginkább jel­lemző, „sarokszámok”-nak be­cézett tények is. Vajon lehet-e belőlük homlokegyenest más, de legalábbis egészen új, a koráb­biaktól meredeken eltérő követ­keztetésekre jutni? Ezt kérdez­tük három neves gazdaságku­tatótól abból az alkalomból, hogy Trend-prognózis néven új gazdaság- és társadalomkutató intézet alakult Nagy Sándor ve­zetésével. (Folytatás all. oldalon)

Next