Magyar Nemzet, 1997. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
Vízlépcső viták 11. oldal Magyar Nemzet , http://ww.niagyamenizet.hu Hármas elnöki találkozó Davosban Göncz Árpád Romániába látogat A magyar-román elnöki találkozó az egyik legfontosabb politikai eseménye a világgazdasági fórumnak - hangoztatta Arnold Koller svájci államfő. Azt követően nyilatkozott, hogy meghívására Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken Davosba érkezve közös ebéden vett részt Emil Constantinescu román elnökkel, majd a két politikus négyszemközt is tárgyalt egymással, tájékoztatta lapunkat Faragó András szóvivő. A megbeszélésen megállapították: történelmi esély van a kétoldalú kapcsolatok új alapokra helyezésére, s a kölcsönös bizalomra építkezve jól szolgálná ezt többek közt a magas szintű párbeszéd folytatása. Göncz Árpád szólt arról, hogy Magyarországra látogat Viktor Ciorbea román kormányfő. Constantinescu pedig megerősítette a magyar elnök meghívását, s annak a reményének adott hangot, hogy a vizitre, amelynek során mindketten ellátogatnának Erdélybe is, még az idén az első fél évben sor kerül majd. A NATO és az Európai Unió kibővítését mindkét elnök szükségesnek nevezte, mivel azok szerepét a térség biztonsága szempontjából a következő időszakban fontosnak tartják. Göncz Árpád egyúttal szorgalmazta a két ország közötti tapasztalat- és információcserét az euroatlanti tárgyalásokkal kapcsolatban. Magyarország integrációs terveiről folytatott eszmecserét pénteken Göncz Árpád Jacques Santerrel, az Európai Bizottság elnökével is. Az elnök tájékoztatta Santert a magyar gazdaság helyzetéről, a szerkezetátalakítás, a stabilizációs program, a privatizáció előrehaladásáról és a működőtőke befektetéseiről, s elmondta, hogy zajlik a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer reformja. Santer elégedetten fogadta a gazdasági eredményekről szóló tájékoztatást. A brüsszeli bizottság első embere arról is szólt, hogy a kormányközi konferencia után, legkésőbb a jövő év elején megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Magyarország és az Európai Unió között. Santer a találkozón úgy ítélte meg, hogy egyedülálló történelmi lehetőség kínálkozik a határok nélküli egységes Európa megteremtésére békés úton. A magyar köztársasági elnök pénteki programja zárásaként este a Davosba érkezett állam- és kormányfők első zártkörű eszmecseréjén vett részt. (k. m.) Első fél évben várható a határőrizeti törvény Az ezredfordulón csak hivatásosok (Munkatársunktól) A határőrség a megszorított költségvetés mellett is megfelelő szinten teljesítette feladatait, és adósságfelhalmozás nélkül zárta az elmúlt évet. A belügyi vezetés elégedett e rendvédelmi szerv munkájával, mint ahogyan a lakosság is elismeri a határőrök tevékenységét, amit a közvéleménykutatási eredmények is alátámasztanak. A következő három-négy évben fokozatosan megszűnik a sorkatonai közreműködés, és áttérhet a határőrség a hivatásos szolgálatra. Az átállás többletpénzt igényel, de ugyanakkor megtakarítás származik a sorkatonák ellátási és kiképzési költségéből - jelentette ki Kuncze Gábor belügyminiszter pénteken a Határőrség Országos Parancsnokságán. A tárca első embere elmondta: már márciusban megkezdődhet a határőrizeti törvény parlamenti vitája, amely hosszú évek óta várat magára, és még az első fél évben elfogadásra kerülhet. Amennyiben megtörténik, úgy a rendőrségi, majd a tűz- és polgári védelmi törvények után a rendvédelmi szervek munkáját is a teljes jogi szabályozottság jellemzi majd. (Folytatás a 6. oldalon) Bécsben tárgyalt a magyar külügyminiszter Támogatás európai integrációnkhoz BÉCS - A kiváló osztrák-magyar kapcsolatokban felmerülő napi érdekütközések feloldására és az Európai Unióhoz való közeledésünk során esetleg felmerülő konfliktusok tisztázására államtitkári rangban nemzeti koordinátort jelöltek ki Bécsben. Ez Kovács (MTI külföldi képszolgálat — EPA) László külügyminiszter szerint a legkézenfekvőbb bizonyítéka annak, hogy az osztrák kormány átalakítása és az új kancellár, Viktor Klima kinevezése nem jelent változást az osztrák-magyar kapcsolatokban. (Folytatás a 3. oldalon) Kovács László magyar és Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter kézfogása a tárgyalások után Dunára néző lobby A civil ember az újabb keletű magyar demokráciában szeret élcelődni az honatyákon. Megjegyzéseket tenni a foghíjas széksorokra, a nem mindig magasröptű szóváltásokra, a burkolt vagy leplezetlen lobbytevékenységre, így, a téli szünet vége táján viszont már valóságos hiánybetegség jelei mutatkoznak a kihicelő közvéleményen, s minden bizonnyal megkönnyebbülést jelent majd, ha a jövő héttől újfent benépesül a parlamenti patkó, bőséggel szolgáltatva témát — és persze szapulnivalót az utca emberének. Előbb azonban — szombat délelőtt — éppenséggel a civilek veszik birtokukba a Parlament kongresszusi termét: az e szférában tevékenykedő egyesületek tartják itt országos gyűlésüket. Gál Zoltán házelnök ugyancsak itt köszöntheti a Civil Kerekasztal tagjait, valamint a parlamenti lobbylistára jelentkezett szervezetek képviselőit is. Kritizáló és kritizált viszonya tehát átmenetileg összezavarodik: a külső szemlélő távolságtartó ítélete hirtelen a falakon belülre kerül, a kárhoztatott lobbyzást pedig rangos társadalmi esemény keretében avatják legitim eljárássá a felek. A politikai szféra ügyes gesztusa és a civil képviseletek Kossuth téri honfoglalása persze nem fedheti el a hazai képviseleti demokrácia alapvető ellentmondását: két választás között a ,gyalogos társadalom” nem tud érdemben beleszólni a hatalomgyakorlásba, a széles dialógus fórumai hiányoznak vagy formálisan működnek, a civil szervezetek aktivistái pedig sok esetben önjelölt, a parlamentből kiszorult politikusok, akik mögött a nyilatkozatok tét nélküli „számháborúja” ellenére nincsen semmiféle tömeges támogatottság. Most valódi és fantomszervezetek egyaránt bevonulhatnak az ország házába - s csak bízni lehet benne, hogy magát az országot sem felejtik majd le arról a bizonyos üdvözítő lobbylistáról. Csontos János Magyar-EU felkészülési mérleg Sok még a teendő Munkatársunktól) Az esztendő második felében várhatóan jelentősen felgyorsul a csatlakozási tárgyalások megkezdését közvetlenül előkészítő folyamat - jósolta lapunknak nyilatkozva pénteken Sipke Brouwer, az Európai Unió közép-európai ügyekért felelős igazgatója, aki a magyar-EU társulási bizottság ötödik ülésén vett részt Budapesten. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy közösségi jogrend, az „acquis communautaire” nélkül nem lehetséges a csatlakozás. (Folytatás a 3. oldalon) Fidesz-frakcióülés Mátraházán Lemondatnák a kormányt (Munkatársunktól) A Fidesz országgyűlési képviselői nyilatkozatukban leszögezik: az MSZP és az SZDSZ vezetőinek be kell látniuk, a korrupciós Tocsik-ügyben viselt felelősségük miatt a miniszterelnöknek és a kormánynak le kell mondania. A Fidesz indítványozza a kormánynak, mielőbb nyújtsa be a káros tavalyi törvénymódosításait helyrehozó javaslatát - szögezte le a párt frakciója kétnapos ülésének első munkanapja után Mátraházán. A tervezett nyugdíjbiztosítási rendszerről szólva megállapították: az nem európai, hanem a délamerikai országokra jellemző, s csak a kormányhoz közel álló köröknek előnyös. Selmeczi Gabriella elmondta, nem tehető kötelezővé, hogy a polgárok állami garanciavállalás nélkül fizessék be az üzleti alapon működő biztosítóknak a nyugdíjjárulék harmadát. Ráadásul hátrányos a nőkre nézve a kormány reformterve: a gyermekvállalás idején nem dolgozók képtelenek fizetni az előírt járulékot. Szájer József frakcióvezető a párt szövetségi politikájáról elmondta: amíg nem adottak a jobbközép pártok összefogásának feltételei, a Fidesz egyedül készül a választásokra. (Folytatás az 5. oldalon) A felhajtó haldoklók után kutat Falvak osztrák szorításban / Munkatársunktól) A legóvatosabb becslések szerint is legalább negyvenezer hektár szántóföld van már osztrák kézen az ország északnyugati szegletében, Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron környékén. A „sógorok” változatos jogi trükökkel és ajánlatokkal igyekeznek bebiztosítani magukat arra az időre, mikor megszűnnek majd a külföldiek földtulajdonlásával kapcsolatos jelenlegi korlátok. A zsebszerződések ugyan jogilag semmisnek tekinthetők, ám a „fű alatt” kötött megállapodások a mindennapi életben már komoly következményekkel járnak és cifra helyzeteket eredményeznek. A megye gazdálkodói elkeseredésükben már felkészültek egy esetleges demonstrációra. Egy lista készült, amelyen pontosan szerepel, hogy melyik szövetkezet, egyéni gazdálkodó hány traktorral, gépjárművel tudna részt venni egy útlezárásban vagy felvonulásban - nyilatkozta lapunknak az agrárkamara Győr-Sopron-Moson megyei elnöke. A legkeményebb blokád várható, ha a kormányzat még az európai szintű földárak kialakulása előtt kaput nyit a külföldiek előtt - hangsúlyozta Roszik Péter. (Folytatás a 10. oldalon) Az orvosok félelme miatt hiányzanak a donorok? Kevesebb szervátültetés (Munkatársunktól) „Idegesítő a csend” a szervátültetéssel foglalkozó intézményekben, miután december 1-jétől jelentősen visszaesett a donorok száma, átültetésre alkalmas szervek híján pedig nem tudnak operálni. Jelenleg heten várakoznak szívre, tíz körüli a májra és csaknem kilencszáz az új vesére várók száma. Különösen a szívbetegek helyzete nehéz, az „éles listára” kerülők a transzplantáció nélkül fél éven belül meghalhatnak. A donorok száma elsősorban azon múlik, riasztják-e a kórházak a szervátültetést végző teamek tagjait, ha agyhalott betegük van. „Donor van, csak mi nem tudunk róluk” - jellemezte a jelenlegi helyzetet dr. Alföldi Ferenc, a SOTE transzplantációs klinikájának docense. (Folytatás a 6. oldalon) Megegyezést keres a Szegedi Önkormányzat Gyarmatosították a csatornákat? (Munkatársunktól) Napjainkban csillapodni kezdenek azon lakossági felháborodás hullámai, amelyet a szegedi Csatorna- és Vízmű Vállalat három évvel ezelőtti privatizációja váltott ki. Sokáig arról suttogtak a helybéliek: a Tisza-parti magánosításért 110 milliós sikerdíjat kaptak a képviselők zsebbe. Az önkormányzat MSZP-s alpolgármestere, Básthy Gábor - aki a korábbi ciklusban még mezei képviselőként tiltakozott a szóban forgó privatizáció ellen - a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, nem felelnek meg a valóságnak a sikerdíjról szóló hírek, ugyanis a 110 milliót nem zsebelhették be a városatyák, mert azt a képviselői alapba kapták, és nem a privatizátorok adták. A magánosítás során a vállalati feldarabolás következtében képződő felszabadult összegből egyszer és megismételhetetlenül jutott 110 millió a közös kalapba. Ám Básthy ma is kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint hibás lépés volt a csatornák eladása, a jelenlegi szervezeti konstrukciót a külföldiek bevonása nélkül is létre lehetett volna hozni. (Folytatás a 6. oldalon) Díjazott rendezők és színészek Kiosztották a film- és tévékritikusok idei díjait. Hárman a jutalmazottak közül: Kamondy Zoltán, Eszenyi Enikő és Dömölky János. (Tudósításunk a 18. oldalon) Vajda József felvétele