Magyar Nemzet, 1997. szeptember (60. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-01 / 203. szám
4 nanyanom oi Politikusok érdekei a médiában Kiss T. Anna az „gőzhengerről” és a fenyegetésekről Felforrósodott a levegő a Magyar Televízió körül: az elnöki hivatal nemrég még rendkívüli sajtótájékoztatót is tartott az rt. felügyelőbizottsága által megrendelt, majd formai okokból leállított vizsgálatról. Többek között a jelentés elkészítésére felkért külső médiaszakértő, Kiss T. Anna kompetenciáját is kétségbe vonták, helyzetét összeférhetetlennek ítélték. - Amikor elkezdte a munkát, számított efféle bonyodalmakra? - Az érintetteket az első pillanattól felajzotta a megbízásom. Miután a vizsgálatot leállíttatni nem tudták, taktikát változtattak: a jelentést készítő szakértő személyét próbálták lehetetlenné tenni. A hadviselésből a megfélemlítés eszközei sem hiányoztak: előbb csak személyes pressziók, győzködő telefonok követték egymást, később azonban az üzenetrögzítőmön már életveszélyes, anonim fenyegetéseket is találtam, fegyveres ember posztolt az ajtóm előtt, miközben én csak egy megbízást teljesítettem. A nyilvánosság előtt is megrágalmaztak, ide sorolom az MTV elnöke és főadminisztrátora által összehívott sajtótájékoztatót. Komolytalan állításokra is ragadtatták magukat: a tévékuratóriumban nagy derültséget keltett az a levél, amelyben Peták István azt állítja, hogy az én egymilliós cégem versenytársa a 35 milliárdos Magyar Televíziónak. Azt javasolták, kereteztessem be, és tegyem ki a falra. - A tévés tevékenység viszont formailag szerepelt a kft. tevékenységi körében, s korábbi vállalkozásának tartozásáról is szó esett. - Ez tipikusan az az eset, amikor félinformációkkal és csúsztatásokkal rossz hírbe keverhetnek egy embert. Mint az a gazdasági társaságoknál általában lenni szokott, az én tanácsadó cégem listáján is szélesebb tevékenységi kör szerepel, mint amit valójában gyakorol. Ez a cég az én szakértői munkámhoz keretet adó vállalkozás. Soha más tevékenységgel nem foglalkozott; erről a televíziós megbízás kapcsán nyilatkoztam is a megbízónak. Tehát nem lehet ellene kifogás. Ennek ellenére kezdeményeztem a cégbíróságon, hogy még formálisan se szerepeljen a tevékenységi körök között a rádiós és televíziós tevékenység. Ami pedig a tevékenységi kör módosításának cégbírósági bejegyzésével kapcsolatos számháborút illeti, azt nevetségesnek tartom. Jogi végzettség nélkül is tudja minden vállalkozó, hogy a cégbírósági beadványok harminc napra viszszamenőleg érvényesek. Az pedig, hogy az MTV Rt. konkurenciája lennék, teljesen komolytalan. Az én munkám a nyilvánosság előtt zajlik. A televíziós szakma jól tudja, hogy utoljára 1991-92-ben foglalkoztam televíziós tevékenységgel, amikor vállalkozásom, a PR Televíziós Kft. elkészítette a Vállalkozót keresünk című vetélkedősorozatot. Az előző évi sikert 1992-ben is szerettük volna megismételni, s előfinanszíroztam a produkciót, ami akkori árakon is öt-hatmillió forintomba került. Mire azonban az MTV átvehette volna a produkciót, a politika közbeavatkozott. Legközelebb csak 1993 áprilisában akadt illetékes, aki átvehette volna az elkészült műsort, de ekkorra már túllépett az idő az 1992-es esztendő gazdasági történéseire fölépített vetélkedősorozaton, ezért végleg dobozban maradt. Akkor lépett életbe az azóta enyhített, szigorú csődtörvény, amely szerint már kilencvenegy napos tartozás után is csődöt kellett jelenteni. Ez több tízezer cég végét jelentette - a PR Tv-jét is. - Hogyan élte át a csődöt? - Már nyolc éve voltam vállalkozó, s összeroppantott, hogy a politika minden átmenet nélkül meg tudja szüntetni a piacomat. Volt erőm, kitartásom és tudásom újrakezdeni, mint egy kegyetlen leckét a menedzserré válás útján. Megtanított a válságkezelésre. - Említette, hogy személyesen is nyomást gyakoroltak önre a vizsgálat leállítása végett. Kicsodák? - Nem csak rám. A megbízókra, de különösen a felügyelőbizottság elnökére. Amikor az érintettek tudomást szereztek a megbízásról, valóságos gőzhenger indult el a Magyar Televízióból, illetve a politikai és üzleti életből, hogy szálljak ki. - Milyen körökből? - Volt a telefonálók között üzletember, kormánytag és államtitkár. A legmeglepőbb a kuratórium egyik elnökségi tagjának, Rományi Bélának a szereplése volt. Telefonokkal zaklatta a felügyelőbizottság elnökét, és a hírek szerint kurátortársait is, hogy azonnal távolítsanak el engem az információk közeléből, és vegyék el tőlem ezt a megbízást. Velem nem kommunikált, még a tekintetemet is kerülte. Az ő személye azért is érdekes, mert korábban szakszervezeti vezetőként az MTV alkalmazottja volt, sőt a Nahlik-korszakban az elnöki hivatalt vezette, most pedig - a KDNP delegáltjaként - a kuratóriumi elnökségben folyton más pártkapcsolataira hivatkozott, s volt is rá példa, hogy hivatkozásai nyomán telefonon tiltakozott más pártbéli politikus a vizsgálat lefolytatása és a megbízásom ellen. Érdekes tanulmány tárgya lehet majd egyszer, hogy vajon az alapjában véve csak egy-két ember által artikulált érdek hogyan képes egy ilyen vizsgálat irányát befolyásolni. - Ön szerint minek az érdekében léptek fel? - Csak találgatni lehet. Az elnökség tagjai a vizsgálat elhatározásakor szavaztak, így a KDNP delegáltja is állást foglalt nem szavazatával. Hogy aztán miért tett ellene lépéseket, és miért politikusokkal karöltve, az érthetetlen számomra. Az biztos, hogy magam is találkoztam a műsorgyári átvilágítás során valamilyen politikusi háttérre utaló jelekkel, mégsem gondolom, hogy a politikusok összességükben húznak anyagi hasznot az MTV-ből. Inkább az az érzésem, hogy esetenként egy-egy politikus a saját hatalmi, üzleti érdekeit a pártja érdekeiként tünteti fel. Nem találtam például annak megfogható nyomát, hogy az MTV pénze pártkaszszákba vándorolna. Persze ilyet bebizonyítani sem lenne könynyű, hiszen például az Állami Számvevőszék hatásköre is csak a közalapítvány vizsgálatáig terjed, nem tovább. - Mégis számos dokumentum „közkinccsé” válik... - A tulajdonosi testületnek nem lehet olyan napirendje, dokumentuma, de még gondolata sem, ami ne szivárogna ki azonnal. Egyébként azt javasoltam a kuratóriumnak, hogy hozza nyilvánosságra a szakvéleményemet teljes terjedelmében. Úgy gondolom, a közvéleménynek joga van megismerni ezt a „gyárat”. Az MTV ugyanis nem más, mint műsorgyár, amely az adófizetők vagyonát és pénzét használja működése során. A döntés és a felelősség most már a tévékuratóriumé. Nekem arra szólt a megbízatásom, hogy bemutassam az MTV belső működési mechanizmusát - ezt megtettem. Minden egyéb most már attól függ, mit szándékoznak tenni azok a testületek - a felügyelőbizottság, a közalapítványi kuratórium és vezetőik, valamint az rt. elnöke, akiknek a köz által a gondjaikra bízatott a Magyar Televízió 18 milliárdos vagyona és 30 milliárdos éves forgalma. Cs. J. HÍREK MÁRFI GYULA az új veszprémi érsek. A pápa elfogadta Szendi József veszprémi érsek lemondását, és helyére Márfi Gyulát, az eddigi egri segédpüspököt nevezte ki. Szendi József az egyházi törvénykönyv alapján kérte felmentését, miután tavaly októberben betöltötte hetvenötödik életévét. Márfi Gyula 1995. november 11. óta egri segédpüspök volt. BAJTÁRSI TALÁLKOZÓN a Politikai Elítéltek Közösségének 450 tagja vett részt a budapesti magyarok házában szombaton. A fórum határozatban leszögezte: a jelenlegi hatalom az 1945-56 között politikai okok miatt elítélteket „ismét másodrangú állampolgárként kezeli”. Felszólítanak minden polgárt: a közelgő választáson „ne engedjék, hogy a diktatúrát kiszolgáló, magukat szakértőként átmentők kormányzata maradjon hatalmon”. ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT, 1947-ben 102 magyar családot telepítettek ki a szlovákiai Zselizről. A 320 ember többsége Magyarországon talált új otthonra. A szomorú jubileum alkalmából a még élő elvándoroltak és leszármazottaik szombaton Barcson találkoztak. A megemlékezést a Barcson élő Egervári Fülöpné szervezte. Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1997. szeptember 1. Szonda Ipsos-felmérés Hány családban van személyi számítógép? A Magyar Nemzet és egy televíziós politikai magazin felkérésére a Szonda Ipsos nevű közvélemény-kutató vállalkozás arról készített felmérést, hogy mennyire elterjedtek a személyi számítógépek azokban a családokban, ahol általános, illetve középiskolás gyermekek is élnek. Az eredmények 8000 fős adatfelvételre támaszkodnak. Hazánkban a háztartásoknak mindössze 14 százalékában van személyi számítógép. Valamivel kedvezőbb a helyzet azokban a famíliákban, ahol 6-14 éves gyermekek élnek, az ellátottság azonban itt is mindössze 20 százalékos. Elsősorban a fővárosi nebulók élhetnek az otthoni komputer lehetőségeivel, ezen háztartások 38 százaléka rendelkezik valamilyen személyi számítógéppel. Az átlagosnál jobb az ellátottság a megyeszékhelyeken is (29 százalék), ám a kisebb vidéki városokban, s a falvakban élők csak korlátozottabban élvezhetik a házi komputer előnyeit: e háztartásoknak csupán 17, illetve 11 százalékában van PC. Azokban a családokban, ahol 15-18 éves gyerek, középiskolás is él, mindössze 23 százalékos arányban található valamilyen személyi számítógép. Körükben is a budapestieknél fordul elő leggyakrabban ez, a jövő szempontjából nélkülözhetetlen masina, csaknem minden második fővárosi háztartásban a gyerek otthon is gyakorolhatja az elektronikával hatékonyabbá tett gondolkodást. A megyeszékhelyeken csupán 27 százalékos, más vidéki városokban pedig elenyésző, alig 20 százalékos a számítógépes ellátottság, a községekben élő középiskolások döntő többsége jobbára csak az iskolában ülhet le a komputer elé, itt ugyanis mindössze 13 százalékos a PC-vel is rendelkező háztartások aránya. Az Alkotmánybíróság az adatvédelemről Az ügynöktörvény halasztódik Az Alkotmánybíróság hétfőn teljes üléssel kezdi második félévi munkáját. A testület megvizsgálja, hogy a magántitok, illetve a személyes adatok védelmére vonatkozó alkotmányos elveket sérti-e a tb-törvény több rendelkezése. Napirendre kerül a vadvédelemről és a vadászatról szóló törvény több rendelkezése is. Az indítványozók egyebek között sérelmezik, hogy a vadászati jog a vadászterület tulajdonosát, a vad pedig az államot illeti meg. Az indítványozók szerint ez ütközik a köz- és magántulajdon egyenlőségének elvével. Lapunk értesülése szerint az ügynöktörvényt támadó beadvány bizonyosan nem kerül napirendre az elkövetkező két hónapban. Ebben az indítványozók alkotmányellenesnek tartják, hogy az ügynöktörvény csak a III/III- as ügyosztályra vonatkozik, de nem rendelkezik az egykori katonai hírszerzésről és elhárításról. Ősszel döntés várható az önkormányzatokat érintő gáz- és villamosművek privatizációjában; valószínűleg sor kerül a rendőrségi törvénnyel kapcsolatban érkezett beadványok elbírálására is. (m. t.) Ma nyit a Történeti Hivatal (Munkatársunktól) Ma nyílik a Történeti Hivatal, s e naptól lehetővé válik, hogy a polgárok széles köre megismerhesse: miként foglalkozott vele a Kádár-rendszer titkosrendőrsége. Egyes politikusok már korábban megszerezhették anyagukat: Demszky Gábor főpolgármester a közelmúltban adta át a levéltárnak az ő korábbi megfigyeléséről általa már megkapott dossziét. Az érdeklődő állampolgárok a budapesti József Attila utca 6. szám alatt tekinthetnek bele aktájukba. A személyes megjelenés előtt érdemes az 1369 Budapest, Pf. 367. címre írni, s megjelölni azt az időszakot, amikor a bizonyos 40 éven belül az esetleges titkos megfigyelés és adatgyűjtés sejthető volt. A hivatal munkatársai harminc napon belül előkeresik a kartotékot, s tájékoztatják a polgárt, mikor tekinthet be a róla készült jelentésekbe. ! / FIZESSEN ELŐ MOST! 1 000 000 Ft havonta! Előfizetői játékunk folytatódik! A szeptemberi sorsoláson azon kedves olvasóink vesznek részt, akik 1997. szeptember hónapra érvényes egyéni előfizetéssel rendelkeznek. A hónap végén 1 000 000 Ft összértékben tárgynyereményeket sorsolunk ki: Csíkszentmihályi Róbert: „Zene" című bronzszobra 460 000 Ft értékben Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész, Budapesten született 1940. január 5-én. 1965-ben végezte tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. 1964 óta kiállító művész. Művei számos hazai és külföldi tárlaton szerepeltek.1971-ben a Pécsi Kisplasztikai Biennálén, 1975-ben a Nemzetközi Kisplasztikai Biennálén díjazták munkáit. Több munkája köztéri felállításra került (pl. 1983, Budapest, Kálvin tér, Zene, mészkő, 240 cm). A képen látható bronzszobra, mely a Zene címet viseli, megtekinthető a Páholy Galériában (Budapest V., Haris köz 6., félemelet, telefon: 118-3377). 200 000 Ft értékben 195 000 Ft értékben 130 000 Ft értékben 10 000 Ft értékben utazési utalvány a Personal Tours ajándéka SOLEX robogó a Citroen Hegedűs ajándéka Relaxa Villám flngol sorozat a Relaxa Kft. ajándéka Sétarepülés a Jet Stream ajándéka 10 db Magyar Nemzet feliratú pála összesen 5 000 Ft értékben LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK, HOGY RÉSZT VEHESSEN A KÉSŐBBI SORSOLÁSOKON! MEGRENDELŐLAP Igen, megrendelem a Magyar Nemzet című napilapot □ egy évre □ negyedévre 9588 Ft 2397 Ft □ fél évre □ egy hónapra Megrendelő neve:. Megrendelő címe: 4794 Ft 799 Ft A megrendelést kérjük a következő címre küldeni: P & B Média Rt. Terjesztési Igazgatóság 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. Lapunkat megrendelheti a 465-8505-ös telefonszámon is. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, valamint a Hírlap-előfizetési Irodában (1089 Budapest Vill., Orczy tér 1.) közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a Postabank és Takarékpénztár Rt. 11991102-02102799 pénzforgalmi jelzőszámra. = =^^= MinyarVniZOl - A hiteles polgári napilap. ... » Főépítészek Debrecenben Mívesség a sémák helyett Szeptember első két napján - ezúttal Debrecenben - immár másodízben kerül sor az országos főépítészi konferenciára, amely a Főépítészek az önkormányzatokban címet viseli. Mint Filippinyi Gábortól, a házigazda város főépítészétől előzetesen megtudtuk, a tanácskozás annyiban lesz más, hogy az első konferencia óta alapvetően megváltozott a jogszabályi környezet: elfogadták a környezetvédelmi, a műemlékvédelmi, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt. Az építésügyön belül azonban változatlanul eltérőek a vélemények a főépítészek társadalmi megítélését illetően, s alapvető gond, hogy jogállásuk az önkormányzatokon belül meglehetősen bizonytalan, feladataik nem körülhatároltak. A tavalyi váci konferencián e helyzet tisztázását tűzték ki célul, s a főépítészi kollégium szakmai észrevételei nyomán sikerült is elérni, hogy az építési törvény az önkormányzatok építésügyi feladatainak előkészítését főépítészi hatáskörbe utalja. A konferencián többek között azt is megvitatják, hogy az utóbbi évek tömeges sematizmusát követően átveheti-e ismét a vezető szerepet az építészetben az egyediség és a mívesség. Ma veszélyt jelent a sokszor „építészeti környezetszennyezésnek” minősülő, számos nyugati bevásárlóközpont, valamint seregnyi új, igénytelen butik, ízléstelen ház. A megjelenő településfejlesztési igények és az új jogi környezet harmonizálásában a főépítészeknek kulcsszerep juthat, s ezzel kapcsolatban a tanácskozás is megfogalmazza ajánlásait - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Filippinyi Gábor debreceni főépítész. (csontos)