Magyar Nemzet, 1998. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-02 / 51. szám
14 Magyar Polgári Együttműködés Ismét Mádl az elnök Ismét Mádl Ferenc akadémikust választotta elnökévé a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szombati tisztújító közgyűlésén. Az egyesület megválasztotta a 23 tagú elnökséget is, amely lényegesen nem változott, csupán Hankiss Ágnes és Szőcs Géza jelezték, hogy nem kívánnak részt venni az elnökség munkájában. Mádl Ferenc az elmúlt két év munkájáról szólva elmondta: az egyesület közszerepléseivel a társadalom széles körű etikai, kulturális, politikai újjáépítését tűzte ki célul. Rámutatott: a szervezet kereste és meg is valósította más civilszervezetekkel az együttműködést, így a Professzorok Batthyány Körével, a Nemzeti Körrel, a Batthyány Alapítvánnyal és Konrád Adenauer Alapítvánnyal. Az akadémikus rámutatott, továbbra is civilszervezetként kívánják támogatni az értékrendben hozzájuk közel álló pártokat, ugyanakkor segíteni szeretnék a választópolgárokat, hogy felismerjék, mely pártok adnak hiteles és valódi eredményt ígérő megoldást. Az elnök végül leszögezte, hogy az egyesület a választások után is - annak eredményétől függetlenül - folytatni kívánja tevékenységét. (wm) 4 Madar Nemzet Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1998. március 2. HÍREK MEGSZŰNT A K-VONAL, így március elejétől a közigazgatásban dolgozók már nem hívhatják egymást öt számjegy feltárcsázásával. Az ötven éve használt zárt hálózat olyan mértékben elavult, hogy azt már nem volt érdemes felújítani. Megszűnésével az államkassza évi százmilliós kiadástól szabadul meg. A KÖZBIZTONSÁG JAVÍTÁSÁNAK egyik legfontosabb feltétele az érintett szervezetek és intézmények közötti együttműködés, az erre törekvő készség, ezen a téren azonban van még tennivaló - mondta Gál Zoltán Szegeden. Az Országgyűlés elnöke szerint a délszláv háború a magyarországi bűnözés alakulására is hatással volt, ezért a közbiztonság javítása érdekében szükség van az országok közötti együttműködésre. A MENEDÉKJOGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY háromféle védelmi helyzetet biztosít a hazánkba érkezőknek. A március elsején életbe lépő jogszabály értelmében menekült státust kaphatnak azok, akik a hazájukban faji, vallási vagy politikai üldözöttek. Menedékes lehet az, aki hazáját megszállás, háború, etnikai összecsapás miatt hagyta el. Befogadottként kezelik a menekültügyi hatóságok azokat, akikre hazájukban halálbüntetés, kínzás vagy embertelen bánásmód várna. A DUNA TELEVÍZIÓ ADÁSÁNAK sugárzását előreláthatólag március végén vagy április elején kezdheti meg a pénteken késő éjjel fellőtt új műhold, a Hot Bird-4 elnevezésű szatellit - mondta Duró Imre, a Hunsat Magyar Űrtávközlési Koordinációs Egyesülés műszaki igazgatója. Egy hónap múlva várható a Hot Bird-4 végleges helyen történő üzembe helyezése. AZ ÚJ EGYHÁZFINANSZÍROZÁSI TÖRVÉNY jóvoltából az ez évi költségvetésből 22,4 milliárd jut az egyházaknak, hétmilliárddal több, mint tavaly - mondta Platthy Iván, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára Szentendrén. A MUNKÁSPÁRT megérett a parlamenti tagságra - mondta Thürmer Gyula elnök Szolnokon, a párt országos vidéki választási kampánynyitó nagygyűlésén. A 20 ezer tagot számláló Munkáspárt 176 választási körzetben állít jelöltet. A MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK utazására is alkalmas buszok közlekednek majd Budapesten az év második felében - mondta Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének elnöke, a szervezet hét végi tanácskozásán. A MEOSZ és a BKV között kötött megállapodás szerint húsz év múlva a járatok nagy részének eleget kell tenni ezeknek a követelményeknek. Politikai összefogáshoz vezethet az erőműellenes tiltakozás Tízezrek tüntettek a Dunáért (Folytatás az 1. oldalról) A Duna-charta és a Duna Kör által szervezett erőműellenes tüntetés politikai szempontból igen komoly üzenetértékkel bírt, hiszen a Duna ügyében tiltakozó több tízezer ember között az MSZP-n kívül valamennyi párt vezető képviselői is feltűntek saját zászlajuk alatt. A rendezvényen jelen volt családjával együtt a Fidesz majd teljes vezérkara, MDF-es és kisgazda vezetők, de a menetben látni lehetett néhány SZDSZ-es volt, és mai képviselőt, valamint több ’56-os szervezet tagját is. A tüntetés mindvégig nyugodt volt, a bekiabálások és a transzparensek azonban nem nélkülözték az iróniát és a maró gúnyt: „Tovább a sztálini úton!” „Szigetköz. Tiszta, száraz érzés!” „A halakat kitömik, ugye?" „Dunát kérünk, nem csókot, váltsátok le Nemcsókot!”„Vizet a Dunába, vodkát a Gyulába!" „Gátakat adunk álmainknak.” „Duna-gát - Duna-gate?” „Gyula, bűzlik a Duna!" „Gyula vitéz télen, nyáron, Dunát árul olcsó áron." „Duna-árulók!” - ilyen és hasonló feliratokkal vonult a tömeg az Országgyűlés épületéhez, ahol felolvasták a számos szervezet által aláírt kiáltványt. Előzőleg a József nádor téren Makovecz Imre a Duna-charta nevében beszélve élesen támadta a pénteki, Pozsonyban aláírt keretmegállapodást. A résztvevőktől azt kérdezte az ismert építész: meddig tűrik még ennek a kormánykoalíciónak a tobzódását, amely az ország kifosztásához és tönkretételéhez vezet? A nagy tapssal fogadott kiáltványban az ország érdekeivel ellentétesnek nevezték a körvonalazódó magyar-szlovák erőműmegállapodást, amely veszélyezteti az esztergomi történelmi emlékeinket és az ivóvízkészletet. Követelték, sehol se épüljön duzzasztó a Duna magyarországi szakaszán és azt, hogy harmadik fél bevonásával a nemzetközi előírásoknak megfelelő pártatlan környezeti hatástanulmány és gazdasági elemzés készüljön a tervezett erőműről. Több vizet, tározók helyett folyót és az alkotmányosság visszaállítását is követelték, valamint azt, semmiféle megállapodást se kössön a kormány a választások előtt a Dunáról. Végül az ország érdekeit semmibe vevő kormánytisztviselők leváltását és a teljes nyilvánosságot sürgetve azt ígérték a petíció aláírói, minden alkotmányos eszközt felhasználnak a Duna megmentése érdekében. Lányi András filmrendező beszédében rámutatott: már megint mi vagyunk az utolsó csatlósa egy elavult, kártékony, technokrata gondolkodásnak, amely minduntalan a természetet akarja legyőzni, de csak az életet pusztítja el. Felhívta a figyelmet, ebben az évszázadban most fordult elő először, hogy egy nemzetközi bíróság nem a kárunkra döntött, s erre a magyar kormány egy megalázó, vesztünket okozó szerződést köt. Megismételte: a hágai ítélet mindkét felet mentesítette a további építkezéstől, a kölcsönös kártérítések alól. Sajnos a magyar kormányfő semmibe veszi az ítéletet és azt a magyar álláspontot, amelyet tíz éven keresztül képviselt az ország, azazhogy nem akarunk gátat a Dunára - tette hozzá. Karátson Gábor író arról beszélt egyebek között: ez a kormány saját kérlelhetetlenségét mutatta ki azzal, hogy pénteken megállapodott az eredeti „sztálinista” terv, az erőműépítés befejezéséről. A környezetvédő szerint amennyiben megvalósul az ivóvízkészletet tönkretevő terv, olyanná válik a csúcsra járatott erőműrendszer tározóinak vize, mint egy hatalmas, fertőzött vizű vécé, amelyet naponta kétszer lehúznak. (varjú)* „A kormánytól kaptam a felhatalmazást, hogy a hágai döntés alapján a magyar érdekeket képviselve milyen elvek alapján tárgyaljak a Szigetköz vízutánpótlása, a kártérítés biztosítása és az alsó duzzasztás megoldása ügyében és törekedjek egy harmadik szakértő bevonására” - hangoztatta Nemcsók János államtitkár a Duna televízióban. Hozzátette: a parlamenti pártok frakcióvezetői, pártvezetői kifejezték korábban, hogy elfogadják a hágai döntést, s kérték, e döntésnek értelmében a magyar érdekek képviseletében kísérelje meg március 25-ig a megállapodást. Kijelentette: pénteken egy jegyzőkönyvet írt alá, amely javaslatokból álló mellékletet tartalmaz. Ebben szó van arról, hogy előzetes keretmegállapodás készüljön a két kormány számára, amely tartalmazza a megvizsgálandó javaslatokat, így lehetővé válik a részletes környezeti hatástanulmányok megrendelése. Ez alapján létre fog jönni egy államközi megállapodás, amelyet a jövendő parlament ratifikál - jelenti az MTI. Horváth Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára hangsúlyozta: Nemcsóknak tárgyalásra volt felhatalmazása. Ehhez Nemcsók hozzátette: elérkeztek egy olyan szakaszhoz, amikor javaslatot lehet tenni egy keretmegállapodásra a kormányoknak. Ettől kezdve a két kormány feladata ezt mérlegelni. A járókelők és a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszoltak a Reális Zöldek Klub vezetői a Vörösmarty térre meghirdetett tüntetésükön, amelyen csak néhány érdeklődő jelent meg. Juhos László elnök arra figyelmeztetett: az osztrákok a Bécs közelében megépített vízi erőműnél hasznosították azokat a vízierőmű-egységeket, amelyeket eredetileg Nagymarosra rendeltünk tőlük. A nagymarosi erőmű lemondása miatt nagy összegű kártérítést kell fizetnünk az osztrákoknak. A Reális Zöldek Klub üdvözli a pénteken Pozsonyban aláírt keretmegállapodás-tervezetet, mert az lehetőséget ad arra, az eredeti terveket megközelítő módon építsék fel az erőműrendszert. A klub hangsúlyozza: a vízi erőművek rendkívül környezetkímélő energiatermelést valósítanak meg. Juhos rámutatott: a magyar álkörnyezetvédők hazugságai vezettek ahhoz, hogy a szlovákok megépítették a C variánst, így a „Duna kulcsa” átkerült Dunakilitiből Dunacsúnra. „Szavahihetőségünk forog kockán ” Három neves előadója volt a Batthyány Lajos Alapítvány, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és Magyar Szemle szerkesztősége által vasárnap megrendezett, Mi lesz a Dunával Hága után? című konferenciának. A budapesti Szent Imre Gimnázium dísztermében megrendezett tanácskozáson Mádl Ferenc akadémikus, Vida Gábor akadémikus és Rabár Ferenc közgazdász, egyetemi tanár elemzésében szinte egybehangzóan jelentették ki, hogy a pozsonyi jegyzőkönyv aláírásával nehéz helyzetbe kerül a mindenkori magyar kormány, ha az ítélettel kapcsolatos bármely kérdésben netán ismét Hágához kívánna fordulni. Nem lehet tudni, milyen elbírálás alá esne szavahihetőségünk egy ilyen helyzetben. A bíróság ugyanis nagy hangsúlyt helyez a következetességre, márpedig a Nemcsók János által aláírt jegyzőkönyv alapjaiban eltér attól az állásponttól, amelyet a magyar fél a hágai perben és azt megelőzően is képviselt. A vízlépcső történetét röviden összefoglaló előadásában Mádl Ferenc egyebek között arra emlékeztetett: az előző kormány minden egyes lépést egyeztetett a parlamenti pártokkal, a szerződés felmondását mindössze egyetlen ellenszavazattal fogadta el az Országgyűlés. Úgy tetszik, erről a tényről manapság szívesen megfeledkeznek. Magáról az ítéletről szólva elmondta: a hosszú és bonyolult dokumentum általános üzenete, hogy nem kell az eredeti terveknek megfelelően felépíteni a vízlépcsőt. Ami pedig az alávetési különmegállapodást illeti, a két fél csak arra vállalt kötelezettséget, hogy hat hónapig nem fordul ismét a hágai testülethez, azt követően azonban bármelyikük kérheti az ítélet bármely részének magyarázatát. Jogilag a pozsonyi jegyzőkönyv, amennyiben a magyar kormány aláírja, s a parlament jóváhagyja, nemzetközi szerződéssé lép elő. E tekintetben nincs különbség sem a magyar, sem a nemzetközi joggyakorlat között. Félrevezetés tehát az aláíráshoz fűzött minden magyarázat, mert ha a dokumentumot aláírta a tárgyalások vezetésével meghatalmazott kormánybiztos, már elindult az a folyamat, amelynek eredményeként kötelezettségeket tartalmazó nemzetközi szerződéssé válik. Vida Gábor egyebek között azt fejtegette: sokan vannak, akik pusztán szakmai kérdésnek tartják a vízlépcső ügyét. Ám joggal felmerül, milyen szakmáé? Hatásait tekintve ugyanis a vízlépcső kiterjed a Pozsony és Budapest közötti teljes Duna-szakaszra, sőt oldalirányban a mindkét oldalon meglévő ágrendszerre is. Ez pedig már jóval túllép egyetlen, nevezetesen a vízépítő szakma határain. A politikusoknak a sokféle szempont mérlegelésével kell meghozni a döntésüket, felelősségüket nem háríthatják át a szakemberekre. A továbbiakban érthetetlennek mondta, miért nincs egyetlen nemzetközi jogász sem a magyar tárgyalóküldöttségben, így a szlovák fél könnyű helyzetben van a jogi érvelésnél. Rabár Ferenc az eddig nyilvánosságra hozott és egymásnak is ellentmondó adatok alapján a nagymarosi (pilismaróti) vízlépcsőt Bauer Tamás közgazdásszal egyetértve közgazdaságilag észszerűtlen beruházásuk minősítette. Ezt mutatják többek között az úgynevezett megtérülési idők, amelyek általában 15-20, villamosenergia-beruházás esetében pedig 30-50 évet tartanak pozitívnak. De mit lehet kezdeni egy olyan beruházással, amelynek megtérülési ideje 240 év? Rabár arról a léptékváltásról beszélt, amely a dunai alsó vízlépcső esetleges megépítésével lép be az életünkbe. A becsült összegek 300-600 milliárdról szólnak. Hogy fogja a kormány elhitetni az országgal, hogy nincs tízmilliárdja a közbiztonságra, miközben több százmilliárdot fordítana egy soha meg nem térülő beruházásra. (sárvári) | GYÖNGYÖS 1 vagy igényes raktározási célra 11 | közművesített, nagy alapterületű || II A GYÖNGYÖS frekventált helyén, közvetlenül a 3-as főút mellett 1200-5000 m2 közötti, közművesített belterületi TELKEK ELADÓK. Érdeklődni: Székács és Társai Ügyvédi Iroda Gyöngyös, Jókai út 9. Telefon/telefax:k 37/311-152 A A Tárki szoros választási eredményre számít Még nem érezhető a növekedés Az idei év társadalmi folyamatait jelentősen befolyásolják az országgyűlési és önkormányzati választások. A gazdasági helyzet érzékelhető javulása és a lakosság növekvő gazdasági optimizmusa azzal párosul, hogy a közvélemény egyre frusztráltabb a közbiztonság romlása és egyes közintézmények nem kielégítő működése miatt - állapítja meg a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (Tárki) idei első társadalmi prognózisában. Az előrejelzés szerint a két korábbi parlamenti választástól eltérően ezúttal nem valami ellen fog szavazni a polgárok többsége; döntésükben a hagyományos pártkötődések mellett nagyobb szerephez jutnak a józan számítások, megfontolások: melyik párt győzelmével járnak jobban. Ugyanakkor a szavazók mintegy fele nem tudja gazdasági, szociális karakterük alapján minősíteni a pártokat. A Tárki és a Századvég választáskutatási adatai szerint a májusi választás az MSZP és a Fidesz között fog eldőlni. A pártlistákra leadott szavazatoknál az MSZP 32-38, a Fidesz 25-30, az FKGP 10-15 és az SZDSZ 8-14 százalékos arányát valószínűsítik, míg az MDF a parlamentbe jutás határán mozog. A kutatók előrejelzése szerint sokkal kevésbé jósolhatóak meg a második forduló eredményei az egyéni választókerületekben. Nagyon valószínű, hogy nem ismétlődik meg az 1994-es nagyarányú győzelem, s egymáshoz közeli eredményt ér el a bal- és a jobboldal. A választási év közvetlen politikai hatásán túl is befolyásolja a társadalmi folyamatokat. A Tárki társadalmi prognózisa szerint a politikai és államigazgatási döntéseket a szakmai racionalitásnál jobban befolyásolja a választópolgárok megnyerése; a választások előtt az állami újraelosztás kedvezményezettjeinek, utána a közalkalmazottak megnyerésének az életszínvonalra is kiható hatásai lesznek. A Tárki kutatói az 1997-ben ismét beindult gazdasági növekedés folytatódására számítanak. Ugyanakkor a konjunktúra-vizsgálatok is megerősítik a növekedés mozaikszerűségére vonatkozó korábbi prognózist. A gazdasági fejlődés alapvetően a magántulajdonban levő nagyvállalati szférában, különösen a külföldi tulajdonú cégeknél figyelhető meg. A magyar gazdaság helyzetét a nagyvállalatok csaknem 60 százaléka ítéli egyértelműen javulónak. A közép- és kisvállalkozások ennél jóval kevésbé optimisták. A lakosságon belül a közepes és magasabb jövedelműek derűlátók, a szegényebbek azonban továbbra is pesszimisták a gazdasági kilátásokat illetően. A társadalmi prognózis készítői a beruházások és a kapacitáskihasználtság növekedése mellett a foglalkoztatás szerény bővülésével, a reálkeresetek öt-hat százalékos emelkedésével és a jövedelmi egyenlőtlenségek további növekedésével számolnak. A Tárki kutatói szerint a gazdasági növekedést és a társadalmi konszenzust, jlve biztonságot leginkább a közös normák és értékek fokozódó eróziója veszélyezteti. A gazdasági növekedés csak akkor eredményezi a lakosság javuló életminőségét, növekvő jólétét, ha a szilárd, kiszámíthatóan és hatékonyan működő állam a polgárok biztonságérzetének, általános közérzetének javulását idézi elő. (faggyas) Több a fiatal, de kevés a nő/ ij evangélikus zsinat A fasori evangélikus gimnáziumban tartotta alakuló ülését szombaton az új evangélikus zsinat, amelynek összehívására azért volt szükség, mert tavaly nyáron véget ért az 1991 óta ülésező úgynevezett „rendszerváltó zsinat”, amely alapjaiban újította meg az egyház belső életét. A három évre megválasztott új zsinatnak nincs ülésezési kényszere, megalakulásának célja, hogy az állandó zsinati tagság biztosított legyen, s igény esetén bármikor össze lehessen hívni. Ezt a munkamódszert az teszi lehetővé, hogy a zsinat az evangélikus egyházban nem a folyamatos működést igénylő egyházkormányzat, hanem a jogalkotás és a törvényhozás szerve. Korábban a 75 tagú testületnek 8 női tagja volt, most ez az arány 81-7-re csökkent, míg azonban a régi zsinatban ketten voltak 35 évnél fiatalabbak és 36- an 60 évnél idősebbek, most már 15 fiatal és csupán 17 idősebb képviselőt delegáltak a zsinati tagságot megválasztó egyházmegyék. Az alakuló ülés lelkészi elnökként újraválasztotta Reuss András teológiai tanárt, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorát, világi elnök pedig a nemrégiben elhunyt Andorka Rudolf után Thurnay Béla lett, a két alelnökké pedig Hafenscher Károlyt, illetve Sztruhár Andrást választották. (sz. SZ.) Orbán: Gigantomániában szenved a kormány Az életszínvonal-javulás a tét Bős-Nagymaros kapcsán Boross Péter exminiszterelnök, az MDF alelnöke kijelente: amelyik kormány felvállalja a gátépítést, az azt is jelentse be, hogy évekig semmilyen életszínvonal-javulás nem lehetséges ebben az országban. Nemcsak felelőtlenségre, de politikai butaságra is vall egy tüntetés előtti napon, parlamenti felhatalmazás nélkül aláírni egy ilyen megállapodás-tervezetet - mondta a Fidesz és az MDF közös tompas fórumán, amit Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével közösen tartott. A fórumon bemutatták a két párt közös képviselőjelöltjét, a kiskunhalasi körzetben induló Szabó Erika ügyvédet - jelenti az MTI. A fórumon Orbán Viktor elmondta: a polgárok szembenállását kifejező demonstráció megerősíti abban, hogy a következő kormány nem idegen érdekeket kiszolgáló, gigantomániában szenvedő kormány lesz, hanem a polgárok kormányának kell lennie. Azzal, hogy ilyen hatalmas tömegben mozdultak meg az állampolgárok, megmutatták: ők már nem a szocializmus rendszeréből itt maradt alattvalók, hanem öntudatos személyek, akik tudják, nem vonulhatnak ki a közügyekből. Leszögezte: semmilyen kötelezettségünk nincs a gát megépítésére, a Duna hajózhatóságára pedig van más alternatíva is. ÁZSIAI KISKÖRÚT (IV. 5-9.) utazás repülővel, Isztambul, Bursa, Pergamon, Trója, Rodostó 69 900 Ft/főtől (+reptéri illeték) HÚSVÉT KATALÓNIÁBAN (IV. 9-13.) utazás repülővel, szállás háromcsillagos szállodában Lloret de Marban 65 000 Ft/fő (+reptéri illeték) ,£ofini(>us£^ 4GENCY • m^GARY • 8UDAP£S’ Széles választékkal megjelentek tavaszi-nyári programfüzeteink! Körutazások: 70 úttípus, több mint 200 indulási időponttal. Most 5% előfoglalási kedvezmény! Keresse katalógusainkat irodáinkban! Budapest VIII., Blaha L. tér 3. Telefon: 117-2300, Budapest V., Sütő u. 2. Tel.: 117-2620 .