Magyar Nemzet, 1998. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-15 / 113. szám
1998. május 15., péntek Mecénások Angyalföldön Harmadszor invitálta baráti beszélgetésre az angyalföldi vállalatok, magáncégek képviselőit Léner Péter, a József Attila Színház direktora és Tóth József, a kerület polgármestere. A találkozó célja az idén is az volt, hogy az üzletemberek bepillanthassanak a színház életébe, terveibe. Az előző évadban a teátrum költségvetésének két százalékát tették ki a szponzorpénzek, ami első hallásra csekély összegnek tűnhet, csakhogy ennyi pénzből létre lehet hozni egy kisebb költségű nagyszínpadi előadást. A József Attila Színház látogatottsága több mint kilencvenszázalékos volt a tavalyi évadban, és a jelenlegi adatok szerint az idén sem fért be kevesebb néző. (v. b.) Az A & D STÚDIÓ Rt. (1122 Budapest, Városmajor u. 74.) igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy 1998. június 15-én, 10 órai kezdettel - a Társaság székhelyén - rendkívüli közgyűlést tart. Amennyiben a fenti időpontra meghirdetett közgyűlés nem határozatképes, az igazgatóság - a Gt. 281. § (2) bekezdése, valamint az Alapszabály 3.10. pontjában foglaltak alapján - a megismételt közgyűlést egy órával később, 1998. június 15-én, 11 órára ugyanezen helyre összehívja, amely közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés napirendje: 1. Döntés a Részvénytársaság korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásáról. 2. Az átalakulási terv elfogadása. 3. Döntés a felügyelőbizottság által ellenőrzött és független könyvvizsgáló által ellenjegyzett vagyonmérleg-tervezet elfogadásáról. 4. Egyebek. Felhívjuk T. Részvényeseink figyelmét, hogy az Alapszabály 3.6. pontjában foglaltaknak megfelelően a közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvényes részvényét a közgyűlés időpontja előtt legalább 5 (öt) nappal a Részvénytársaságnál letétbe helyezze. A szavazati jogot a letétbe helyező, illetve a meghatalmazással igazolt képviselője gyakorolhatja. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A & D STÚDIÓ Rt. Igazgatósága TAVASZI VÁSÁR A TERÉZVÁROSI TEXTILÁRUHÁZBAN: egyes faltól falig szőnyegek 20-40%, bútorszövetek, bútorbársonyok, takarók, paplanok, ebédlő- és összekötőszőnyegek 20% engedménnyel, csipkefüggönyök 10% engedménnyel. Az akció ideje alatt vásárolt függönyöket díjtalanul megvarrjuk. CÍM: Budapest VI., Király u. 54—60. tfjtenemno# AutoturruhAz ! NYITVA TARTÁS: hétfőtől péntekig: 9-18 óráig, szombaton: 9-13 óráig AZ ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY (OFA) mint az OFA Foglalkoztatást Elősegítő Kht. (OFA Kht.) egyszemélyes tulajdonosa pályázatot hirdet az OFA Kht. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére Követelmények: ♦ magyar állampolgárság, büntetlen előélet ♦ gazdasági szakirányú felsőfokú végzettség ♦ gazdasági társaságnál szerzett legalább 3 éves vezetői gyakorlat ♦ jó szervező, kapcsolatteremtő képesség, rugalmasság. A pályázathoz csatolni kell: ♦ szakmai önéletrajzot ♦ végzettséget igazoló dokumentumok másolatait ♦ erkölcsi bizonyítványt A munkakör 1998. július 1-jétől tölthető be, bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat bizottság bírálja el, amely gondoskodik a pályázatok bizalmas kezeléséről. Az eredményről a pályázók írásos értesítést kapnak. A pályázatokat az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Irodája részére (1037 Bp., Bokor u. 9-11.) kell benyújtani „OFA Kht. pályázat" feltüntetésével legkésőbb 1998. május 30-ig. A pályázók a társaság tevékenységéről, fontosabb gazdálkodási adatairól tájékoztatást kérhetnek Székely Gabriellától, az OFA Közalapítványi Iroda ügyvezető igazgatójától (388-1270/106). OFA Kuratóriuma Kisalföldi művészek lexikona Orbán Balázst idézi Salamon Nándor művészettörténész, nyugdíjas képtár- és múzeumigazgató, a Kisalföld művészeit kötetbe gyűjtő kiadvány előszavában. („Ily mű helyes megírása előre föltételezi, hogy át kell hassa lelkünket, sőt egész valónkat ama lelkesedés, ami nélkül az ily vasszorgalmat igénylő művet létrehozni nem lehet, mert csak a táj szeretete, a céltudatos iparkodás tudja cselekvő éberségben tartani azon rendkívüli erőfeszítéssel járó munkát, és nem lankadó munkakedvet...”) Majd mentegetőzésbe fog, nehogy bárki is értékmérőnek tekintse ezt az indítást, és nehogy a nagy hírű Erdély könyvvel vesse össze a Nyugat-Dunántúl öt évszázadát áttekintő új kötetet. Fölösleges a mentegetőzés, mert az Orbán Balázs művénél jóval szerényebb külsőt kapó kiadvány (a Kisalföld Művészetéért Alapítvány kötete) a maga műfajában legalább oly fontos, mint az idézet forrásául szolgáló nagymonográfia. Nem kevesebbet tanúsít ugyanis a magyarság számára, mint hogy még a gyakran a provinciális jelzővel illetett régiók is milyen gazdag és igényes művészetet produkáltak itt fél évezreden át. Salamon Nándor tízévnyi gyűjtőmunkájának köszönhetően megbizonyosodhatunk róla, hogy templomépítő papok, iskolát teremtő pedagógusok, műgyűjtő polgárok egyaránt sokat tettek érte, hogy a táj (a szerző Kisalföld címszó alatt jóval nagyobb területet fog át, mint amekkora a térképen föltüntetett tájegység) értékteremtő rendjével, életstílusával mindig is Európa élvonalába tartozott. Művészeknek, mecénásoknak és jó ízlésű polgároknak volt bölcsője, munkaadója, inspirátora. Aki akarja, szakkönyvként használja Salamon Nándor lexikonát, de közművelődési és honismereti stúdiumokhoz is kiválóan alkalmas. (i. g.) * A művészet mindenekelőtt Megemlékezés Barcsay Jenőről A XX. SZÁZAD a gyors változások időszaka volt, a gyorsan fel-, majd lefutó termékeké, s a gyorsan cserélődő eszméké is, így hát sokszor egy évtized sem kell, hogy a közönség elfeledje a divat által a csúcsra lökött hírességeket. Mondhatni: már csak ezért is ajánlatos emléktáblát elhelyezni a művészek egykori lakóhelyén egy évtizeddel elhunytak után. Barcsay Jenő (1900-1988) esetében azonban egészen másról van szó: alakja ma is olyan elevenen él kollégái, tanítványai, tisztelői emlékezetében, művészete, pedagógiai munkássága olyan értéket képvisel, hogy az emléktábla-állítás gesztusa inkább önmagunknak szánt biztatás vagy éppen előlegezett bizalom arra vonatkozóan, hogy készek és képesek vagyunk a jövő számára is közvetíteni a Barcsay-életmű által kínált esztétikai, morális üzenetet. Kerek évfordulót egyébként többet is kínál a pálya: Barcsay Jenő éppen hetven éve festette meg az első olyan képét, a Munkáslányt, amely bert először érezte és éreztette meg a monumentalitást, de az is 1928-ban volt, hogy Bánáti Schwerák József hívására először érkezett Szentendrére, hogy azután élete végéig hűséges maradjon a városhoz, s szülőföldje, az erdélyi Katona község körüli táj formáit idéző tájhoz. Harminc éve történt, hogy nagyméretű mozaikot tervezett a Nemzeti Színházba, s hogy e mű hatására megkapta a megbízást az élete főművének tekintett nagy mozaikra, amely a szentendrei művelődési központ előcsarnokában látható. Éppen tízévnyi volt az az idő is, 1947-57 között, amíg nem állíthatta ki műveit, mert nem akart kompromisszumot kötni a szocialista realizmus ideológusaival. Taníthatott ugyan a Képzőművészeti Főiskolán, de szemlélete miatt osztályt nem kapott. AZ ANATÓMIA és az ábrázolástan tanáraként alkotta meg híres könyvét, a Művészeti anatómiát, amelyért nemcsak itthon kapott Kossuth-díjat, de a világhírt is meghozta számára, hiszen az évtizedek során nemzedékek tanulták belőle az emberi test felépítésének törvényszerűségeit. A jövő magyar művészei is persze, akik azonban nemcsak, nem elsősorban hallatlan felkészültsége miatt szerették, tisztelték tanárukat, hanem mert azt tanulták meg tőle, ahogyan legkedvesebb tanítványai egyike, Kondor Béla fogalmazott, hogy „a művészet mindenekelőtt" . Teljes odaadással is lehet persze rossz irányba menni. Barcsay Jenő útja újabb és újabb művészi magaslatok, tágabb perspektívák, nagyszerűbb tájak felé vezetett. Kassák Lajos 1947-ben Képzőművészetünk útja Nagybányától napjainkig című könyvében egy mondatba sűrítve így foglalja össze ezt az utat: „A naturális motívumból indul el, majd szárnyra kap a képzelet, s végül a képalkotás ideálja objektivizálódik a műben.” A XX. század magyar művészetének másik nagy alakja, a kritikus, történész, Kállai Ernő az akkor még fiatal művész tehetségét méltatva azokra az arányokra utalt, amelyek szerint a tradíciókhoz való kötődés és az új keresése jelenik meg Barcsay festészetében. ÉVSZÁMOK, kerek évfordulók helyett az arányok fontosságát kell hangsúlyoznunk Barcsay Jenő munkásságával kapcsolatban. Tökéletesen érezte, hogyan jön létre a helyes arányrendszer, egy alkalommal meg is mérte utólag egy sor képén az arányokat: mindegyik az aranymetszés elve alapján építkezett. Ez a hallatlan szorgalommal tökéletesített érzék tette talán lehetővé, hogy élete utolsó éveiig képes volt a megújulásra, s arra, hogy festőként, rajzolóként, tanárként, emberként átadja tudását a következő nemzedékeknek. P. Szabó Ernő : Művészek a gyermekekért címmel rendezi meg a Barcsay Gyermekképzőművészeti Alapítvány a MÁV Bevétel-ellenőrzési Igazgatóság támogatásával hagyományos jótékonysági estjét május 23-án, szombaton délután fél hattól a MÁV dísztermében (Budapest VI., Nyugati tér 1-2.). Az est első felében Sebő Ferenc Rejtelmek című koncertjét hallhatják az érdeklődők, a második részben képző- és iparművészek felajánlott művei kerülnek kalapács alá, valamint a Barcsay Képzőművészeti Iskola növendékeinek legjobb rajzai. A bevételt az iskola javára fordítják. Csütörtök délelőtt emléktáblát avattak a tíz éve elhunyt Barcsay Jenő egykori lakóházának előkertjében, Budapesten, a VI. kerületben, az Andrássy út 87-89. szám alatt SCHILLER ZSUZSA FELVÉTELE Kultúra Előkerült a Fustus-biblia Kincsek a gyöngyösi ferences rendházban Három héttel ezelőtt a gyöngyösi ferences rendház átépítése során értékes leletekre bukkantak. Johannes Fustus 1462-ben nyomtatott, iniciálékkal díszített bibliája, ősnyomtatványok, kódextöredékek, XVI., XVII., XVIII. századi levéltári anyagok (köztük a magyar történelemtudomány számára fontos adalékokkal szolgáló, a török korból fennmaradt ígérvények, levelek), ötvöstárgyak (aranyozott ezüstkelyhek ereklyetartók), pecsétnyomók, emlékérmek és régi pénzek kerültek a felszínre. Az 1950-ben szinte rajtaütésszerűen „államosított” rendházból a visszaemlékezések szerint heteken át mentették éjszakánként a könyveket, kéziratokat, templomi kegytárgyakat. A ferencesek gyöngyösi rendháza - mint arról 1997 októberében beszámoltunk - az elmúlt negyven év során számos közintézménynek lett a szálláshelye. Az új meg új lakók kedvük szerint építették át az ódon falakat, mellékhelyiséggel „gazdagították” azt a lépcsőfeljárót is, amely alatt az értékes kincsek rejteztek. A rendszerváltozás után visszakapták az épületet jogos tulajdonosai, a rendház és a hozzá tartozó könyvtár birtokba vétele azonban csak fokról fokra történhetett meg. Most éppen a gótikus templomtorony és sekrestye falait kutatja Harsányi István építész és Bodor Imre művészettörténész, ők bukkantak rá a bontási munkák során a leletekre. Minderről csütörtökön számolt be Várnai Jakab, a magyarországi ferencesek tartományfőnöke a nyilvánosságnak, bemutatva néhány nevezetes tárgyat és azt a videofilmet is, amelyet a kincsek fölfedezése alkalmával forgattak. Az egybegyűltek megtekinthették Gutenberg üzlettársának és támogatójának, későbbi ellenfelének 42 soros Bibliáját, amelyet a szaktudomány csak Fustus-biblia néven emleget, láthatták azokat a pecsétnyomókat és értékes érméket (a legrégebbi Traianus császár idejéből való), amelyek a 48 esztendős rejtőzködés után is sértetlenül megmaradtak. A jelentős leletanyag ugyanis komoly restaurálásra vár: elsősorban a papír, a pergamen, a bőr és a fa sínylette meg a vizes falak közötti rejtőzködést. A restaurátorok számára óriási kihívás a mechanikai, biológiai és kémiai károsodásokat szenvedett tárgyak helyreállítása - hallottuk. A szerzetesrend számára pedig az jelent gondot, hogy a legszerényebb becslések szerint is 28-30 millió forintot igénylő helyreállítási munkálatokat nincs miből kifizetni. Ezért a ferences szerzetesek közössége közérdekű kötelezettségvállalást tesz közzé, s várja magánszemélyek, közintézmények támogatását is, hogy a magyar történelemtudományt, numizmatikát és ötvösművészetet gazdagító leletanyag méltó módon kerülhessen a nagyközönség elé. A sajtótájékoztatón máris jelentkeztek az első támogatók, egy magánszemély ötszázezer forintot ajánlott föl a gyöngyösi lelet helyreállítására, az Országos Széchényi Könyvtár könyvrestaurátorai pedig ezer munkaórát a legfontosabb kötetek helyreállítására. (A restaurálás támogatására kibocsátott csekket a Custos-Zöld Könyvesboltban, a Margit körút 7. alatt lehet kapni.) A helyreállításhoz a teljes leletanyag fertőtlenítése és a tartalmi pontossági sorrend megállapítása után fognak hozzá a szakemberek. Arról még nem tudott nyilatkozni a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rendtartomány elöljárója, hogy Gyöngyösön vagy másutt fogják kiállítani a majd fél évszázados ismeretlenségből előkerült kincseket. (lőcsei) Magyar Nemzet 11 K NAPLÓ AZ AKADÉMIAI PÁLMA (Palme Académique) tiszti fokozatát adományozta a francia köztársasági elnök Völgyes Gyöngyvérnek, a Magyarországi Franciatanárok Egyesülete főtitkárának és Matuscsák Tamásnak, a Budapesti Műszaki Egyetem francia tagozata volt igazgatójának. Lovagi fokozatot kapott Bognár Géza, a Műegyetemen megindított IUT (Institut universitaire de technologie) igazgatója. A POLGÁR GALÉRIA és Aukciósház (Budapest V., Váci u. ul./b.) májusi árverésének tárlata május 25-ig tekinthető meg. Az aukciót május 26-án és 27-én délután öt órától rendezik meg a Váci utcai aukciósházban. KOLLER-DÍJAT adott át a Magyar Művészeti Akadémia Filep Sándor, Bikácsi Daniela festőművésznek és Sulyok Gabriella grafikusművésznek csütörtök délután. A FRANCIAORSZÁGI diáklázadások harmincadik évfordulója alkalmából tartanak vetítéssorozatot május 17-ig a Szindbád Moziban és az Örökmozgóban. GÖRÖG-MAGYAR kiállítás nyílik meg Andonisz Papadopulosz, Nagy Anna, Nagy Ildikó, Losonczky István és Kocsis Előd munkáiból ma délután négy órakor a Gaál Imre Galériában (Budapest XX., Kossuth L. u. 39.). KAMOCSAY ILDIKÓ francia műfordításaiért részesült idén a Wessely László-díjban, míg a pályakezdő költők és műfordítók elismeréséül szolgáló, a fiatalon elhunyt Zoltán Attila nevét viselő jutalmat Kappanyos András vehette át az Európa Könyvkiadóban tartott csütörtöki ünnepségen.