Magyar Nemzet, 1998. szeptember (61. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-01 / 204. szám
A Magyar Nemzet A HÍREK KÖZOKIRAT-HAMISÍTÁS bűntette miatt nyomozást rendelt el a BRFK gazdaságvédelmi osztálya a Népszabadság Eltűnt útlevelek, eltűnt cégek című cikke nyomán. Az írás megjelenését követő feljelentéskiegészítés során megállapítást nyert ugyanis, hogy két cégbírósági ügyiraton is valószínűleg hamis Josip Tot aláírása. DANDÁRTÁBORNOKKÁ nevezte ki a köztársaság elnöke szeptember 1-jei hatállyal Morber Ferenc ezredest. A kinevezésről szóló okmányt Göncz Árpád a Parlament Nándorfehérvári termében adta át. A TANÁROK BÉRÉNEK jövő évi nyolcszázalékos emelése elfogadható kompromisszum a PDSZ számára - fogalmazott Szakács Péter, a szervezet szóvivője. Az egész kormányzati ciklust átfogó tervet kell kidolgozni a tanári fizetések rendezésére, mert a lemaradás jelenlegi mértéke már az iskolarendszer működőképességét is veszélyezteti - mondta. LEZSÁK SÁNDOR országgyűlési képviselő, az MDF elnöke szerint egy nép akkor veszíti el önmagát, ha feladja a templomot, az iskolát. A politikus erről akkor beszélt, amikor megnyitotta a Piarista Gimnázium 282. tanévét Budapesten. Lezsák úgy fogalmazott: „ez az iskola a keresztény Magyarország talapzata, ahonnan visszahódítható a templom és az iskola”. A KÖZTISZTVISELŐI illetményalap jövő évi befagyasztására irányuló kormányzati törekvéseket elfogadhatatlannak tartja a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmzottak Szakszervezete, valamint a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége. A két szervezet vezetői szerint a törekvések megengedhetetlen mértékű további reálbércsökkenést idéznének elő a köztisztviselők számára. KÓSA LAJOS, a Fidesz országgyűlési képviselője a párt debreceni polgármesterjelöltje - jelentették be. A politikus elmondta: polgármesterként legfontosabb teendőinek a munkahelyteremtést, a külföldi működő tőkének a városba csalogatását tekintené. Emellett át kívánja alakítani a város jelenlegi lakáspolitikáját, és tervei között szerepel a belváros rekonstrukciója is. A SÜRGŐSSÉGI betegellátás helyzetének javítása érdekében kedden egyeztet a főváros a népjóléti tárcával a Fővárosi Önkormányzat által kidolgozott többlépcsős intézkedési tervről. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes szerint rövid távon 30 millió forintot, középtávon 2000-ig 150 millió forintot biztosítanának a sürgősségi osztályok műszerezettségére. A SIEMENS nyerte a honvédség kapcsolástechnikai eszközök beszerzésére kiírt úgynevezett telefontendert. A Siemens-szel a szerződéskötési tárgyalásokat rövidesen megkezdik és ha ez 30 napon belül nem jár eredménnyel, akkor a második helyezettel, a Lucent Technologiesval veszik fel a kapcsolatot. A tender harmadik helyezettje az Alcatel, negyedik az Ericsson, ötödik a Kapsch cége lett. Hazai tudósítások Hétfőn kézbesítik az értesítőket Újraindul a képviselők átvilágítása Nem kevesebb, mint 204 új parlamenti képviselő átvilágításával számol az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozót bizottság. Mint azt dr. Hodászi Zoltán átvilágítóbíró a Magyar Nemzetnek elmondta: az előző ciklushoz hasonló ütemezés szerint végzik a munkát. Szeptember második felétől látogathatják a testület irodaházát az új honatyák. Az Országgyűlés hivatalától a szükséges adatokat már beszerezték az ellenőrző testület tagjai, s az előkészítő munka után rövidesen postázzák az első húsz képviselőnek szóló meghívást. A címzettek hétfőn, a parlament ülésszakának első napján kaphatják kézhez az értesítőt, de előreláthatólag csak szeptember 23-án lesz a első képviselői meghallgatás. Ennek az az oka, hogy legalább 15 nappal a kitűzőt határidő előtt kézbesíteni kell az idézést. A testület heti két ülésnapot tart. „A törvény azt mondja, hogy akiket már ellenőriztünk, azokat ismételten nem kell ellenőrizni, amennyiben nem merülnek fel új adatok. Azonban akiket korábban már ellenőriztünk, s még olyan tisztséget töltenek be, amelynek ellenőrzése szükséges, azokat a korábbi határozatunk alapján ismételten fel kell szólítanunk a lemondásra” - hangsúlyozta Hodászi Zoltán. (A lemondásra felszólítottak közül hárman kerültek be ismét a parlamentbe.) Paradoxon: az újrafelszólításnál is megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek, tehát bárki bíróságtól kérhet jogorvoslást. A Történeti Hivatal munkatársait a belépéssel párhuzamosan ellenőrzi a bizottság, amelynek napi kapcsolata van a TH-val, ahol jelenleg még folyik a BM-től átvett iratállomány feldolgozása. A hivatal által szolgáltatott új adatokkal is kiegészíthetik eddigi ismereteiket az átvilágítóbírák. Az államigazgatás új vezetői csak a képviselők ellenőrzése után kerülhetnek sorra. Ezt a sorrendet a törvény írta elő. Az előző ciklusban húszat meghaladó volt azoknak a száma, akik esetében az adatok hitelességét alátámasztó vagy épp megkérdőjelező részletes vizsgálatot kellett végezni. Ennek nyomán nyolcelmarasztaló határozatot tettek közzé, míg négy esetben a képviselői státus megszűnése miatt meg kellett szüntetni az elárást. A bizottságok az elmúlt ciklusban összesen 600 személy ellenőrzését végezték el. A törvényi határidőket az átvilágítóbizottságok eddig tartani tudták, s továbbra is erre törekednek. Ám tudni kell: az átvilágítási törvénnyel kapcsolatban több beadvány is (el)fekszik az Alkotmánybíróság előtt, amelyek indítványozzák egyebek között az ellenőrzött személyek körének bővítését (bírákra, ügyészekre való kiterjesztését); az ellenőrzendő tevékenységek körének bővítését (a csoportfőnökségek közötti közismert átjárhatóság miatt), továbbá a bizottságok hatáskörének, az adatok kutathatóságára vonatkozó jogosítványok bővítését. (bodnár) Mától öt paragrafust törölt az Alkotmánybíróság Csonka a házszabály Alkotmányos mulasztással kezdi őszi ülésszakát a törvényhozás. Ugyanis az Alkotmánybíróság határozatát negligálva nem orvosolta időben a házszabály „mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességét”. Nem szabályozták a képviselőcsoporthoz nem tartozó honatyák jogait, a parlamenti munkába való egyenlő részvétel lehetőségét, a bizottsági helyek elosztásának megfelelő módját. Az Alkotmánybíróság felhívása szerint az Országgyűlésnek szeptember 1-jéig, tehát a mai napig kellett volna eleget tennie jogalkotási kötelezettségének. Erre azonban a nyáron összeült új parlament kísérletet sem tett, így mától lényegében csonka a házszabály, mert annak 31 - 32. és 33. paragrafusát megsemmisítették, továbbá törölték a 35. és 36. szakasz egy-egy bekezdését is. A képviselőcsoport alakítására vonatkozó alkotmányos szabályt az öt százalékot elért MIÉP esetében a taláros testület maga pótolta, s részben az iménti verdikt szelleméhez igazította gyakorlatát a T. Ház. De a törvényhozók feltehetően törvényismerők, ezért belátják: íratlan törvény, hogy a szokásjog egy jogállamban nem pótolja az írott jogi garanciát. A Magyar Nemzet és a Gallup Veszprémben A vidéki népszerűségért A Magyar Nemzet, hagyományainak megfelelően, vissza akarja szerezni vidéki népszerűségét - hangoztatta Vas Gábor lapigazgató hétfőn Veszprémben, a Magyar Gallup Intézettel közösen tartott tájékoztatón. Ez vezette a Magyar Nemzet kiadóját és szerkesztőségét akkor is, amikor a Magyar Gallup Intézettel közösen megkezdték a vidéki városokban a közvélemény-kutatás sorozatot. A veszprémi tájékoztatón a város lakóinak a véleményét összegezték számos témakörben. A rendkívüli érdeklődés visszaigazolta a kiadó és a szerkesztőség célkitűzéseit. Az újságírók és a város vezetői mellett ott voltak a pártok helyi vezetői és megjelent több országgyűlési képviselő is. Szényi Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese kijelentette: egy magát polgárinak valló napilaptól nem lehet idegen az ezredfordulóhoz közeledve az a vállalkozás, hogy felmérje, milyen ma Magyarország városainak élete, a lakosok közérzete, véleménye. Ezek a kutatások nem maradtak hatástalanul, a beérkezett levelek, a különböző észrevételek újabb témaforrást jelentenek a szerkesztőségnek és a feltártak is további kutatásra biztatnak. A vidékkel való törődést szolgálják a Magyar Nemzet régiómellékletei is, amelyek egy-egy tájegység életével foglalkoznak és ezzel közelebb hozzák a vidéki olvasókat a laphoz - mondta a főszerkesztő-helyettes. Fischer György, a Magyar Gallup Intézet projektigazgatója arról szólt: a százszázalékos amerikai tulajdonú cégnek már nagy tapasztalatai vannak az egy-egy városra vonatkozó kutatásokban. A városi élet olyan szegmensét is törekednek bemutatni, amelyből kiderülhet, hogyan élnek ott az emberek. Arra keresik a választ, miért jó élni az egyik városban és miért nem olyan jó a másikban. Ezek a vizsgálódások tulajdonképpen ötvözik egymással a napi aktualitású közvélemény-kutatások, s a szociológiai szemléletmódú életmódkutatások erényeit. (b. é.) Törvényjavaslatok futárpostával (Folytatás az 1. oldalról) A képviselők megkapták a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter jegyzi a kincstári vagyonért való miniszteri felelősség rendjének megváltoztatásához szükséges törvényjavaslatot. A kormány a privatizációs ügyek felügyeletével az MH-t vezető minisztert bízta meg. A javaslat annak törvényi előfeltételét kívánja megteremteni, hogy a kormány a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felügyeletére ugyancsak a MH-t vezető minisztert jelölhesse ki. A törvény egyúttal bevezeti a kincstári vagyonért felelős miniszter fogalmát. Pokol Béla (FKGP), az alkotmányügyi bizottság elnöke törvényjavaslata a sajtó-helyreigazítások területén tágítja az eddigi kereteket: a tényállításon túl „a hamis vélemények sajtó útján való terjesztése” ellen is mozgósítaná ezt az intézményt, „a társadalmilag hátrányosnak tekintett vélemény” cáfolatára is kiterjesztve a helyreigazítás fogalmát. (K. I.) 1998. szeptember 1., kedd Nincs egyetértés a szakszervezetek között Nem lesz kormányrendelet (Folytatás az 1. oldalról) Őry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: a szakszervezeti szövetségek közötti nézetkülönbség miatt - törvényi előírás alapján - a kormánynak nincs módja rendeletet alkotni erről a kérdésről, így az üt- és kiválasztások lebonyolításában a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény az irányadó. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének társelnöke lapunknak jelezte: az üt-választásokon a munkahelyek mellett középszinten is össze kellene számolni a szavazatokat, hogy ágazati szinten mérni lehessen az adott szakszervezeti szövetség támogatottságát, mégpedig a kollektív szerződések kiterjesztése érdekében. Véleménye szerint a munkavállalói érdekképviseletek országos reprezentativitását a taglétszám alapján kellene megállapítani. A Munkástanácsok Országos Szövetsége nem fogadja el, hogy a taglétszám alapján határozzák meg az országos reprezentativitást, mert jelenleg nincs törvényi garancia arra, nem történik-e manipuláció az adatokkal - nyilatkozta lapunknak Palkovics Imre, a konföderáció elnöke. Hozzáfűzte: az elmúlt két útválasztáson számos visszaélésre adott lehetőséget a szavazatösszeszámlálás módszere. Aláhúzta: átfogó reformra van szükség a munkaügyi kapcsolatokban. A Munkástanácsok azért nem támogatja, hogy az útválasztásokon közép- és országos szinten mérjék a reprezentativitást, mert abban az esetben az eddigi, hiányos szemléletű, munkavállalókat nem kellően védő rendszert konzerválnák. Palkovics szerint napjainkban gondot okoz, hogy a tíz fő alatti vállalkozásoknál dolgozóknak nincs érdekképviseletük, illetve középszinten nincs megfelelő, kollektív szerződéskötésre alkalmas munkaadói képviselet. (vea) Tb-ellenőrzést szorgalmaznak az Autonómok Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége nem ért egyet a társadalombiztosítási érdekképviseleti egyesület megalakításával, amelyet több szakszervezeti szövetség is kezdeményezett - jelentette ki a konföderáció sajtótájékoztatóján Borsik János társelnök. Az érdekképviselet álláspontja szerint ilyen civil egyesület létrehozása hátráltatja majd egy valódi ellenőrző intézmény megteremtését, amelyben megfelelő képviseletet kaphatnának a befizetők, munkavállalók és a munkaadók is. Főcze Lajos elnök jelezte: a szakszervezeti szövetség aggályosnak tartja a költségvetési és az adótörvény-tervezetek parlamenti vitájának elhalasztását, mert így késedelmet szenvedhet az ÉT-egyeztetés a jövő évi béremelésről. Az autonómok szerint legalább ötszázalékos reálbér-növekedésre van szükség jövőre, a teljes jogú európai uniós tagság eléréséig pedig fokozatosan közelíteni kellene a hazai béreket az EU-tagországok átlagához. (v. gy.) --------------------------------------------------- Népbetegség az ínygyulladás A felnőtt lakosság 80 százaléka szenved fogágygyulladásban, egynegyedüknél visszafordíthatatlan a csontkárosodás - hangzott el a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten. Gera István, a Magyar Fogorvosegyesület elnöke elmondta: a fogszuvasodás mellett a fogágygyulladás is a lakosság elhanyagolt szájhigiénéjére vezethető vissza. A szakember szerint a megoldást az jelentené, ha az emberekben tudatosodna a rendszeres fogmosás szükségessége, s gyakrabban járnának fogorvoshoz, hogy eltávolítsák a fogkövet. A betegség kezelése érdekében a MOK fogi orvosi tagozata kidolgozza a paradontológiai szakvizsgarendszert -jelentette be Gerle János, a MOK alelnöke. Hozzátette: a hatékony megelőzés érdekében tavasszal prevenciós munkacsoportot hoztak létre. Munkájuk azonban nem könnyű, mert a fogorvosok nem érdekeltek a megelőzésben. Emellett a társadalombiztosítás is minimális összeget fordít a prevencióra: a tb 800 forintot, tehát nem egészen négy dollárt fordít egy beteg fogászati ellátására, szemben a fejlett országokkal, ahol ez az összeg több 100 dollár. Folynak a megyei egyeztetések az ágyszámcsökkentésről A biztosító a pontvadászat végét kéri Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója azt kérte hétfői találkozásukon a Magyar Orvosi Kamara elnökségétől, vessék latba befolyásukat annak érdekében, valós számlákat állítsanak ki az orvosok a jövőben a biztosítónak. Mikó Tivadar szerint mára a „pontvadászat” odáig fajult, hogy veszélybe került a tb-kassza igazságos felhasználása. Brooser Gábor, a kamara korábbi elnöke szerint ilyet csak akkor lehet kérni az orvosoktól, ha a biztosító teljes áron finanszírozza az egészségügyi szolgáltatásokat. A jelenlegi helyzet szerint - mondta Mikó Tivadar a Magyar Nemzetnek - a kórházak teljesítményük arányában pontokat kapnak, s ezek forint értéke folyamatosan változik. Az alulfinanszírozott intézmények rendre magasabb teljesítményt jelentenek a tb-nek, emiatt az egy pontra jutó összeg folyamatosan csökken, ami ismét több pont jelentésére ösztönzi a kórházakat. A főigazgató szigorúbb ellenőrzést ígért. Emellett úgy látja, az egész finanszírozási rendszer felülvizsgálatra szorul. Az orvosok nehezményezték, hogy a gyógyszerfelírási rend szerint több gyógyszert csak szakorvos rendelhet, ha a háziorvos rendelkezik az előírt szakvizsgával a recepteket a biztosító több megyében nem fogadja el. Kiss József főigazgató-helyettes elmondta, a minisztérium állásfoglalása szerint az ilyen esetekben csak akkor rendelhet gyógyszert a háziorvos, ha privát szakrendeléssel is rendelkezik. Mikó Tivadar elmondta: jövő évtől nem várhatók alapvető változások a gyógyszerek ártámogatásában és vélhetően a közgyógyellátásnál sem vezetik be januártól a tervezett módosításokat. Mint ismeretes a kormány programja szerint a jövőben a szociálisan rászorulók ingyenes gyógyszeréről az önkormányzat hozna majd döntést, s a kiadásokatnem az egészségügyi, hanem a szociális kasszából finanszíroznák. (élő) KENÓ AKCIÓ 1998. AUGUSZTUS 31-SZEPTEMBER 18. KÖZÖTT. Ha szerencséje van, nemcsak az akcióba, de egy VW Pólóba is beszállhat. Részletek a lottózókban. .. MILLIÓK VÁRJÁK!8 . SZERENCSEJÁTÉK RT.