Magyar Nemzet, 2000. február (63. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-22 / 44. szám

6 Maga Nemzet e­lenleg csaknem száz Győr-Moson- Sopron megyei kisiskolás tanul Ausztriában. A szülők elsősorban a magas szintű nyelvtudás elsajátítása érdekében vállalják a csemetéiktől való egy-két hetes elszakadást vagy a min­dennapi bejárás-átjárás fáradalmait. S nem utolsósorban költségeit. Sopronból több tucat kisdiák ingázik Ausztriába, 10-14 éves gyerekek, akik néhány, osztrák iskolapadban töltött hónap után már folyékonyan beszélnek németül, nemegyszer angolul is. A szülők több­sége nem tart Haidertől, összeadtak-ki­­vontak, osztottak-szoroztak, de a 33 százalékos határ biztonságosan távoli­nak tűnik. Ha mégis érintené őket az esetleg életbe lépő korlátozás, a meg­szerzett nyelvtudást már senki nem ve­heti el gyerekeikről - szól az általános vélemény. Szerintük az osztrákok „ag­godalmai” nem teljesen alaptalanok, de a lakosságot elsősorban az ottani viszo­nyokhoz alkalmazkodni meg sem pró­báló, gyakran évekig szociális segélyek­ből élő bevándorlók irritálják. Az idege­nek elleni morgolódás az iskolák falai között csak ritkán okoz konfliktusokat. Beilleszkedni persze nem mindig köny­­nyű, távolságtartást az első hónapokban szinte minden gyerek érzékel, de több­ségük kiválóan megállja helyét az oszt­rák falvak, kisvárosok iskoláiban. De Burgenlandtól elszakadva, a fővárosban is találkozhatunk Győr megyei kisdiá­kokkal. Őket itt nemcsak „megtűrik”, de egészen speciális körülmények kö­zötti tanulásra is lehetőséget kaptak. A „XX. század iskolamodelljének”, az európai szellemiségű oktatást, nevelést megvalósítani igyekvő - a hazai közok­tatásban felső tagozatnak megfelelő - Európai Középiskolának ugyanis Bécs ad otthont. Három éve az osztrák fővá­rost ideális központnak találták ahhoz, hogy - jelentős Phare-támogatást el­nyerve - olyan Európa-polgárokat ne­veljenek, akik képesek megőrizni önálló kulturális arculatukat, nyelvüket, nem­zeti értékeiket, miközben kölcsönösen tiszteletben tartják másokét. A bécsi Európai Középiskolában je­lenleg huszonnégy 10-13 éves Győr megyei diák tanul olyan osztályokban, ahol az osztrákok mellett magyar, cseh és szlovák gyerekek is helyet kaptak. Már az első hetek a mások iránti nyitottságra való ne­veléssel kezdődnek, a ta­nulók rákényszerülnek az összefogásra. A felvételt nyert­­ feltétel a négyes­ötös bizonyítvány és a si­keres felvételi elbeszélge­tés - tízéves kisdiákok ve­gyes nemzetiségű, három­ágyas kollégiumi szobák­ba kerülnek, s németül - napról napra egyre sikere­sebben - ismerkednek egymással, barátkoznak és tanulnak. Az osztályok egyharmada „EU-Kinder” (a nem osztrák állampol­gárságú gyerekeket hívják itt így), akiknek oktatását a Phare finanszírozza, így a tanítás, a tanszerek, a szabadidős programok a magyar gyerekek számára is ingyenesek. A Kolping kollégium és a napi több­szöri étkeztetés díját azon­ban a szülőknek kell áll­niuk. Ez útiköltség nélkül - Győr és Bécs között magyar tanár kíséri a gyere­keket, a vonatjegy hetente száz schil­­lingbe kerül - havi 1200 schilling ki­adást jelent. Természetesen ez sem kis teher, vannak, akik csak nagyon nehe­zen tudják kigazdálkodni a családi kasz­­szából. S mit kapnak ezért a pénzért a gyerekek? Naponta tíz órát töltenek az iskolában, de legfeljebb csak hatot a pa­dokban görnyedve. Az órarend német és angol nyelvórákból, nemzeti és euró­pai stúdiumokból áll. Az európai stúdiu­mokon az egész osztály részt vesz (20-25 fő), közösen ismerkednek - egyszer­re két tanár jelenlétében! - angolul, né­metül például a biológiával, földrajzzal vagy éppen a művészetekkel. A nemzeti stúdiumokon csak az adott nemzetiség­hez tartozó gyerekek vesznek részt, akik az otthoni követelményeknek megfele­lően anyanyelvükön tanulják - hazánk esetében például - a történelmet, a ma­gyar irodalmat és nyelvtant, a matemati­kát. Természetesen magyar tanárok irá­nyításával. Készülnek a hazai országos tanulmányi versenyekre is, egy, a na­pokban írt olvasás-megértés teszt ered­ményei is igazolták, hogy nem maradnak el a me­gyében odahaza tanuló kortársaik mögött. E te­matikának köszönhetően hazatérésük esetén sem kellene különbözeti vizs­gákat tenniük, a Burgen­­landba járó magántanuló kisdiákokkal ellentétben. Az órarend számos sza­badidős tevékenységre is lehetőséget nyújt. A lur­kók körében igen népsze­rű a­ napi egy-két óra úszás, korcsolyázás, de a fitneszterem sem marad üresen, s a „játszóház” is gyerekzsivajtól hangos délutánonként. A „régi suli” és az Europaische Mittelschule közötti kü­lönbségek közül a gyere­kek elsősorban a sokféle sportolási és zenei prog­ramnak örülnek a legjob­ban. Bár akad, aki fáradt­ságra panaszkodik, de azért a korizást egyszer sem hagyná ki. Reggel fél hétkor csörög a vekker Miki egér pocakjában, s este fél tízkor kerülnek újra ágyba. Bizony az első he­tekben még előfordul, hogy a kollégium új kis lakójának fogni kell a kezét - „otthon anyukám is mindig így csinál­ta” -, míg elalszik. Az elalvással pedig sietni kell, kellene, de néha még beszél­getnek egy picit a szobatársakkal a sö­tétben, persze csak halkan - súgja meg egyikük. - Kicsit többet kell tanulni, mint otthon, de az a legnehezebb, amikor hiányoznak a szüleim, ilyenkor honvá­gyam van. De nagyon tetszik, hogy sokféle gyerkőccel megismerkedhetek, s a felsőbbévesek is segítőkészek - me­séli egy szőke kislány. Az iskola igyek­szik gyerekcentrikus szellemiségével eloszlatni a szülők aggodalamit, akik elsősorban „biztonságban” szeretnék tudni gyermekeiket. Haidertől nem fél­tik az iskolát, az viszont komoly gondot jelent, hogy a Phare-támogatás csak 2001-ig szól, s egyelőre még nem sike­rült új forrásokra bukkani, így a ma­gyar gyerekek jövőbeli itteni tanulása bizonytalan. Pedig a Cemet-projekten alapuló képzés célkitűzéseinek megva­lósítása jó úton halad. A szülők szerint gyermekeik önállóbbak, érdeklődőbbek lettek, idehaza is könnyebben teremte­nek kapcsolatokat. A pedagógusok ta­pasztalataikat szeretnék mind szélesebb körben megosztani a hazai kollégákkal is. Az iskola eredményeihez kétségkí­vül jelentősen hozzájárulnak a különle­ges körülmények - kevés magyar isko­la engedhetné meg magának, hogy a legmodernebb szemléltető segédeszkö­zökkel, nyolcfős csoportoknak tanítsa például a matematikát, vagy naponta uszodába kísérje diákjait­­, de valószí­nűleg nem csak az anyagi lehetőségek­nek köszönhető az, hogy már nem kell a gyerekeknek vasárnap este könyörög­ni, hogy írják meg végre a leckéjüket. A félévi értesítőkhöz csatolt, személyre szóló kis levél - ami biztatást, ötleteket adott a még sikeresebb tanuláshoz - nem kerülhetett sokba, de nebulónak és szülőnek egyaránt nagy örömöt oko­zott. S hogy mit is képvisel ez az isko­la, és mennyire érzik jól magukat Bécs­­ben ezek a gyerekek, csak meg kell hallgatni a - mindig valamilyen jóté­konysági célra gyűjtő - EU-Kinder kó­rus egyik szereplését. Mindenki a saját nemzetiségi ruhájában lép fel, kék-pi­ros szoknyás cseh kislány szólót énekel a kalapján magyar szalagot viselővel. Legyen az népdal vagy az Örömóda, a kórus Brünntől Krakkón, Pozsonyon át a győri székesegyházig mindenhol ha­talmas sikert arat. Aki már hallotta őket énekelni, az biztosan nem számolgatja Haider százalékait. Magyar Klaudia Csaknem, száz magyar kisdiák tanul Ausztriában Bizonyítvány kísérőlevéllel FÁBRY JÁNOS RAJZA Hazai tudósítások 2000. február 22., kedd A pénzéhség nem ismer határokat Szőke István ezredes az embercsempészek gátlástalanságáról és a migránsok indítékairól Egy 1998-ra vonatkozó ENSZ-felmé­­rés szerint földünk minden százhusza­dik lakója megélhetési problémái, po­litikai, vallási nézetei miatti üldözteté­se vagy háborús fenyegetettsége miatt elhagyja korábbi lakhelyét. Közülük 22 millióan fordultak védelemért a menekültügyi szervekhez, remélve, hogy elnyerik a menekültstátust. Szőke István ezredessel, a ma­gyar határőrség bűnügyi és fel­derítő főosztályvezetőjével a ha­zánkra leselkedő veszélyekről beszélgettünk. - A népmozgás mindennapos­sá vált Európában is. Milyen tör­vényszerűségeket lát a magyar felderítő? - E vándorlások jelentős ré­sze illegálisan történik. Az Inter­­pol „Marco Polo projektjének” szakértői úgy vélik: az Európai Unióba betelepülők harminc szá­zaléka illegálisan jut a térségbe. Ez az arány Közép-Európában még magasabb: eléri az ötven százalékot. Az illegális migrá­cióban a kereslet az utóbbi nyolc-tíz évben kialakított egy - sajnos - dinamikusan fejlődő, új bűnözési üzletágat, az ember­­csempészetet, mely jövedelme­zőségében, szervezettségében, nemzetközi kapcsolatrendszeré­ben és agresszivitásában felveszi a versenyt a kábítószer-kereske­delemmel, a gépjárműlopással vagy a fegyvercsempészettel, és jel­lemzőinél fogva a nemzetközi szerve­zett bűnözés körébe sorolható. - Hazánkat mennyiben sújtja ez a teher? - A határok megnyitása, a tiltott ha­tárátlépés bűncselekményből szabály­­sértéssé válása, hazánknak közép-euró­pai szinten fejlett közlekedési struktú­rája, liberális idegenrendészeti és ví­zumpolitikája ’90-es évek kezdetétől évente változóan, 15-25 ezer külföldit késztetett arra, hogy tiltott határátlépést elkövetve próbáljon meg területünkön át Nyugat-Európába jutni. Többségük érvényes útlevéllel utazik be az ország­ba, míg a távolabbi térségekből érkezők általában illegálisan kísérlik meg a be­jutást is. - Mennyien jönnek? - Tavaly a világ kilencven országá­ból származó 15 195 személyt vont el­járás alá a határőrség tiltott határátlé­pés miatt, közülük 4087 fő a jugoszláv, ukrán, román határszakaszon próbált meg beszökni, 11108-an pedig az osztrák, szlovén, szlovák határainkon igyekeztek kijutni. Meghatározó nagy­ságrendben képviseltetik magukat a ro­mán állampolgárok, csaknem 6400 fő érkezett onnan. Ők egzisztenciális okokból veszik célba Német-, Francia­vagy Olaszországot, mely országokban vízumkötelezettek. Tájékozottságuk, földrajzi ismereteik és szűkös anyagi lehetőségeik miatt általában nem ve­szik igénybe az embercsempészek köz­reműködését. Az EU vízumlistájának változásával Románia polgárai szaba­dabban tudnak majd beutazni Nyugat- Európába, így illegális mozgásuk mini­­málisra fog csökkenni. - Mekkora tömeg vándorol el a Délvidékről? - Jelentős számban, 2400-an jöttek jugoszlávok, többségük koszovói. A honfitársakból verbuválódó csoportok Budapesten, az osztrák és szlovén határ mentén gyülekeznek, és magyar csem­pészek vannak segítségükre. -Az ázsiai embercsempész-háló­zatok mekkora terhelést okoznak? - A távolabbi kibocsátó térségekből érkezők szöktetésének szervezettsége majdnem teljes. A tavalyi évben elfo­gott csaknem 1500 afgán, több mint 700 kínai, az indiai szubkontinensről - Indiából, Pakisztánból, Bangladesből, Srí Lankáról - származó csaknem 1100 ember, az arab világból induló 550 fő embercsempészek nélkül teljesen esély­­telen­. E csoportokba tartozók számának növekedése figyelhető meg az utóbbi három-öt évben. Közülük is kiemelke­dő az afgán aktivitás: 1996-ban 105, 1997-ben 359, 1998-ban 746, 1999-ben 1465 fő. -Mi készteti ezen lakosokat hazá­juk elhagyására? - Általában megállapítható a tiltott határátlépőkről, hogy egzisztenciális okokból kísérlik meg a szökést. Mene­dékkérelmet csak elfogásuk után nyújta­nak be, miközben előre, a kiindulási helytől a célországig való eljuttatásban állapodnak meg csempészeikkel. Legtöbbször induláskor fizetnek. Ez azt jelzi, hogy hazánk továbbra is elsősorban tranzitország, de külső hatások miatt a kínaiak, af­gánok, arabok egy része időlege­sen célországnak tekint bennün­ket. Ez a tendencia EU-integrá­­ciónk közeledésével várhatóan to­vább fokozódik. Fokozza ezt az EU schengeni tagországainak a külső határok - ilyen a mintegy 350 kilométer hosszú magyar­osztrák határ - őrizetére tett erőfe­szítése: a legmodernebb technikai eszközöket vetik be. - Miért nem törvényesen ván­dorolnak ki a szerencsét próbá­lók? - Az illegalitás és az erősödő szervezettség felé tereli a migrá­ciós mozgásokat a szigorodó büntető- és idegenrendészeti jog, a hatékonyabb határőrizet is, en­nek tudható be az embercsem­pész szervezetek térnyerése. - E bűnszervezetek milyen módszerekkel élnek? - A migránsokat gyorsan és rejtett módon a határvonal közelébe szállítják, gyalogosan átvezetik őket a határon, majd rövid időn belül tovább­szállítják a csoportot. E módszerek kö­rébe tartozik, amikor a határfolyókon csónakba zsúfolva juttatják át a szemé­lyeket. Nemzetközi fuvarozásban részt vevő gépjárművekben, rakományok kö­zé rejtve, határátkelőhelyeken keresztül vagy vasúti kocsik padlásterébe bújtat­va, forgózsámolyra rögzítve is csem­pésznek migránsokat. - Elterjedt módszer-e az útlevelek, beutazási engedélyek hamisítása? - Három eljárás a leggyakoribb. Az egyik: teljesen fiktív okmányok felhasz­nálása, fényképesére és tartalmi hamisí­tás. Tavaly a magyar határátkelőhelye­ken 2800 ilyen esetet fedtek fel, s a fel­használók zömében ugyanazok köréből kerültek ki, mint a tiltott határátlépők. - A módszerek mindegyike kiszol­gáltatja a migránsokat. Kímélik-e őket a csempész bűnözők? - A csempészek agresszivitása, pénzéhsége ugrásszerűen nőtt. Az is­mertté vált esetek közül a legtragikusabb 1999. április 21-én a Tiszán bekövetke­zett baleset, melyben 11 afgán és egy magyar embercsempész vesztette életét. Döbbenetes képek tárultak a határőrség nyomozói elé június végén az alagi ma­jorban, ahová 294 afgánt, indiait zsúfol­tak be állati körülmények közé. - Kikből alakulnak a bandák? - Az embercsempészet hazai kötő­désű bűnözői csoportok tevékenysége. Hazánkban a magyar bűnözők uralják a piacot, az elkövetők döntő többsége - 1999-ben 406 fő - magyar. Rajtuk kí­vül jugoszláv, szlovák, szlovén, román, iraki, bangladesi, ukrán, horvát, ghánai, egyiptomi, kínai elkövetők is voltak, összesen­ 566-an. - Mit tehetnek e bűnözés visszaszo­rításáért önök? -A határőrség 1997. november 1-jé­­től mint nyomozó hatóság maga deríti fel a csempészszervezeteket, és nyomo­zó szervei végzik el a bizonyítást. Ezen időponttól több mint kétszeresére növe­kedett a felderített esetek száma. Tör­tént ez annak ellenére, hogy egyes bű­nözői csoportok működésének színvo­nala vetekszik a titkosszolgálatokéval. - Védelmet jelenthet-e számunkra az unióhoz való közeledés? - A határőrség feladatának tekinti, hogy az embercsempész szervezetek el­len - koncentrálva a leendő schengeni külső határokra - már a migránsok be­juttatásának megkísérlésekor a jelenle­ginél is határozottabban lépjen fel. Az eltelt két év nyomozási tapasztalata és a várható technikai fejlesztés reális ala­pul szolgálhat arra, hogy megtartsuk a csaknem kilencvenszázalékos nyomo­zási eredményességet és az ismeretlen tetteses ügyekben a hatvan-hetven szá­zalék közötti felderítési mutatót. Molnár Pál Szőke István: Az embercsempészet agresszivitásában felveszi a versenyt a kábítószer­kereskedelemmel HAVRAN ZOLTÁN FELVÉTELE

Next