Magyar Nemzet, 2000. február (63. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-22 / 44. szám
6 Maga Nemzet elenleg csaknem száz Győr-Moson- Sopron megyei kisiskolás tanul Ausztriában. A szülők elsősorban a magas szintű nyelvtudás elsajátítása érdekében vállalják a csemetéiktől való egy-két hetes elszakadást vagy a mindennapi bejárás-átjárás fáradalmait. S nem utolsósorban költségeit. Sopronból több tucat kisdiák ingázik Ausztriába, 10-14 éves gyerekek, akik néhány, osztrák iskolapadban töltött hónap után már folyékonyan beszélnek németül, nemegyszer angolul is. A szülők többsége nem tart Haidertől, összeadtak-kivontak, osztottak-szoroztak, de a 33 százalékos határ biztonságosan távolinak tűnik. Ha mégis érintené őket az esetleg életbe lépő korlátozás, a megszerzett nyelvtudást már senki nem veheti el gyerekeikről - szól az általános vélemény. Szerintük az osztrákok „aggodalmai” nem teljesen alaptalanok, de a lakosságot elsősorban az ottani viszonyokhoz alkalmazkodni meg sem próbáló, gyakran évekig szociális segélyekből élő bevándorlók irritálják. Az idegenek elleni morgolódás az iskolák falai között csak ritkán okoz konfliktusokat. Beilleszkedni persze nem mindig könynyű, távolságtartást az első hónapokban szinte minden gyerek érzékel, de többségük kiválóan megállja helyét az osztrák falvak, kisvárosok iskoláiban. De Burgenlandtól elszakadva, a fővárosban is találkozhatunk Győr megyei kisdiákokkal. Őket itt nemcsak „megtűrik”, de egészen speciális körülmények közötti tanulásra is lehetőséget kaptak. A „XX. század iskolamodelljének”, az európai szellemiségű oktatást, nevelést megvalósítani igyekvő - a hazai közoktatásban felső tagozatnak megfelelő - Európai Középiskolának ugyanis Bécs ad otthont. Három éve az osztrák fővárost ideális központnak találták ahhoz, hogy - jelentős Phare-támogatást elnyerve - olyan Európa-polgárokat neveljenek, akik képesek megőrizni önálló kulturális arculatukat, nyelvüket, nemzeti értékeiket, miközben kölcsönösen tiszteletben tartják másokét. A bécsi Európai Középiskolában jelenleg huszonnégy 10-13 éves Győr megyei diák tanul olyan osztályokban, ahol az osztrákok mellett magyar, cseh és szlovák gyerekek is helyet kaptak. Már az első hetek a mások iránti nyitottságra való neveléssel kezdődnek, a tanulók rákényszerülnek az összefogásra. A felvételt nyert feltétel a négyesötös bizonyítvány és a sikeres felvételi elbeszélgetés - tízéves kisdiákok vegyes nemzetiségű, háromágyas kollégiumi szobákba kerülnek, s németül - napról napra egyre sikeresebben - ismerkednek egymással, barátkoznak és tanulnak. Az osztályok egyharmada „EU-Kinder” (a nem osztrák állampolgárságú gyerekeket hívják itt így), akiknek oktatását a Phare finanszírozza, így a tanítás, a tanszerek, a szabadidős programok a magyar gyerekek számára is ingyenesek. A Kolping kollégium és a napi többszöri étkeztetés díját azonban a szülőknek kell állniuk. Ez útiköltség nélkül - Győr és Bécs között magyar tanár kíséri a gyerekeket, a vonatjegy hetente száz schillingbe kerül - havi 1200 schilling kiadást jelent. Természetesen ez sem kis teher, vannak, akik csak nagyon nehezen tudják kigazdálkodni a családi kaszszából. S mit kapnak ezért a pénzért a gyerekek? Naponta tíz órát töltenek az iskolában, de legfeljebb csak hatot a padokban görnyedve. Az órarend német és angol nyelvórákból, nemzeti és európai stúdiumokból áll. Az európai stúdiumokon az egész osztály részt vesz (20-25 fő), közösen ismerkednek - egyszerre két tanár jelenlétében! - angolul, németül például a biológiával, földrajzzal vagy éppen a művészetekkel. A nemzeti stúdiumokon csak az adott nemzetiséghez tartozó gyerekek vesznek részt, akik az otthoni követelményeknek megfelelően anyanyelvükön tanulják - hazánk esetében például - a történelmet, a magyar irodalmat és nyelvtant, a matematikát. Természetesen magyar tanárok irányításával. Készülnek a hazai országos tanulmányi versenyekre is, egy, a napokban írt olvasás-megértés teszt eredményei is igazolták, hogy nem maradnak el a megyében odahaza tanuló kortársaik mögött. E tematikának köszönhetően hazatérésük esetén sem kellene különbözeti vizsgákat tenniük, a Burgenlandba járó magántanuló kisdiákokkal ellentétben. Az órarend számos szabadidős tevékenységre is lehetőséget nyújt. A lurkók körében igen népszerű a napi egy-két óra úszás, korcsolyázás, de a fitneszterem sem marad üresen, s a „játszóház” is gyerekzsivajtól hangos délutánonként. A „régi suli” és az Europaische Mittelschule közötti különbségek közül a gyerekek elsősorban a sokféle sportolási és zenei programnak örülnek a legjobban. Bár akad, aki fáradtságra panaszkodik, de azért a korizást egyszer sem hagyná ki. Reggel fél hétkor csörög a vekker Miki egér pocakjában, s este fél tízkor kerülnek újra ágyba. Bizony az első hetekben még előfordul, hogy a kollégium új kis lakójának fogni kell a kezét - „otthon anyukám is mindig így csinálta” -, míg elalszik. Az elalvással pedig sietni kell, kellene, de néha még beszélgetnek egy picit a szobatársakkal a sötétben, persze csak halkan - súgja meg egyikük. - Kicsit többet kell tanulni, mint otthon, de az a legnehezebb, amikor hiányoznak a szüleim, ilyenkor honvágyam van. De nagyon tetszik, hogy sokféle gyerkőccel megismerkedhetek, s a felsőbbévesek is segítőkészek - meséli egy szőke kislány. Az iskola igyekszik gyerekcentrikus szellemiségével eloszlatni a szülők aggodalamit, akik elsősorban „biztonságban” szeretnék tudni gyermekeiket. Haidertől nem féltik az iskolát, az viszont komoly gondot jelent, hogy a Phare-támogatás csak 2001-ig szól, s egyelőre még nem sikerült új forrásokra bukkani, így a magyar gyerekek jövőbeli itteni tanulása bizonytalan. Pedig a Cemet-projekten alapuló képzés célkitűzéseinek megvalósítása jó úton halad. A szülők szerint gyermekeik önállóbbak, érdeklődőbbek lettek, idehaza is könnyebben teremtenek kapcsolatokat. A pedagógusok tapasztalataikat szeretnék mind szélesebb körben megosztani a hazai kollégákkal is. Az iskola eredményeihez kétségkívül jelentősen hozzájárulnak a különleges körülmények - kevés magyar iskola engedhetné meg magának, hogy a legmodernebb szemléltető segédeszközökkel, nyolcfős csoportoknak tanítsa például a matematikát, vagy naponta uszodába kísérje diákjait, de valószínűleg nem csak az anyagi lehetőségeknek köszönhető az, hogy már nem kell a gyerekeknek vasárnap este könyörögni, hogy írják meg végre a leckéjüket. A félévi értesítőkhöz csatolt, személyre szóló kis levél - ami biztatást, ötleteket adott a még sikeresebb tanuláshoz - nem kerülhetett sokba, de nebulónak és szülőnek egyaránt nagy örömöt okozott. S hogy mit is képvisel ez az iskola, és mennyire érzik jól magukat Bécsben ezek a gyerekek, csak meg kell hallgatni a - mindig valamilyen jótékonysági célra gyűjtő - EU-Kinder kórus egyik szereplését. Mindenki a saját nemzetiségi ruhájában lép fel, kék-piros szoknyás cseh kislány szólót énekel a kalapján magyar szalagot viselővel. Legyen az népdal vagy az Örömóda, a kórus Brünntől Krakkón, Pozsonyon át a győri székesegyházig mindenhol hatalmas sikert arat. Aki már hallotta őket énekelni, az biztosan nem számolgatja Haider százalékait. Magyar Klaudia Csaknem, száz magyar kisdiák tanul Ausztriában Bizonyítvány kísérőlevéllel FÁBRY JÁNOS RAJZA Hazai tudósítások 2000. február 22., kedd A pénzéhség nem ismer határokat Szőke István ezredes az embercsempészek gátlástalanságáról és a migránsok indítékairól Egy 1998-ra vonatkozó ENSZ-felmérés szerint földünk minden százhuszadik lakója megélhetési problémái, politikai, vallási nézetei miatti üldöztetése vagy háborús fenyegetettsége miatt elhagyja korábbi lakhelyét. Közülük 22 millióan fordultak védelemért a menekültügyi szervekhez, remélve, hogy elnyerik a menekültstátust. Szőke István ezredessel, a magyar határőrség bűnügyi és felderítő főosztályvezetőjével a hazánkra leselkedő veszélyekről beszélgettünk. - A népmozgás mindennapossá vált Európában is. Milyen törvényszerűségeket lát a magyar felderítő? - E vándorlások jelentős része illegálisan történik. Az Interpol „Marco Polo projektjének” szakértői úgy vélik: az Európai Unióba betelepülők harminc százaléka illegálisan jut a térségbe. Ez az arány Közép-Európában még magasabb: eléri az ötven százalékot. Az illegális migrációban a kereslet az utóbbi nyolc-tíz évben kialakított egy - sajnos - dinamikusan fejlődő, új bűnözési üzletágat, az embercsempészetet, mely jövedelmezőségében, szervezettségében, nemzetközi kapcsolatrendszerében és agresszivitásában felveszi a versenyt a kábítószer-kereskedelemmel, a gépjárműlopással vagy a fegyvercsempészettel, és jellemzőinél fogva a nemzetközi szervezett bűnözés körébe sorolható. - Hazánkat mennyiben sújtja ez a teher? - A határok megnyitása, a tiltott határátlépés bűncselekményből szabálysértéssé válása, hazánknak közép-európai szinten fejlett közlekedési struktúrája, liberális idegenrendészeti és vízumpolitikája ’90-es évek kezdetétől évente változóan, 15-25 ezer külföldit késztetett arra, hogy tiltott határátlépést elkövetve próbáljon meg területünkön át Nyugat-Európába jutni. Többségük érvényes útlevéllel utazik be az országba, míg a távolabbi térségekből érkezők általában illegálisan kísérlik meg a bejutást is. - Mennyien jönnek? - Tavaly a világ kilencven országából származó 15 195 személyt vont eljárás alá a határőrség tiltott határátlépés miatt, közülük 4087 fő a jugoszláv, ukrán, román határszakaszon próbált meg beszökni, 11108-an pedig az osztrák, szlovén, szlovák határainkon igyekeztek kijutni. Meghatározó nagyságrendben képviseltetik magukat a román állampolgárok, csaknem 6400 fő érkezett onnan. Ők egzisztenciális okokból veszik célba Német-, Franciavagy Olaszországot, mely országokban vízumkötelezettek. Tájékozottságuk, földrajzi ismereteik és szűkös anyagi lehetőségeik miatt általában nem veszik igénybe az embercsempészek közreműködését. Az EU vízumlistájának változásával Románia polgárai szabadabban tudnak majd beutazni Nyugat- Európába, így illegális mozgásuk minimálisra fog csökkenni. - Mekkora tömeg vándorol el a Délvidékről? - Jelentős számban, 2400-an jöttek jugoszlávok, többségük koszovói. A honfitársakból verbuválódó csoportok Budapesten, az osztrák és szlovén határ mentén gyülekeznek, és magyar csempészek vannak segítségükre. -Az ázsiai embercsempész-hálózatok mekkora terhelést okoznak? - A távolabbi kibocsátó térségekből érkezők szöktetésének szervezettsége majdnem teljes. A tavalyi évben elfogott csaknem 1500 afgán, több mint 700 kínai, az indiai szubkontinensről - Indiából, Pakisztánból, Bangladesből, Srí Lankáról - származó csaknem 1100 ember, az arab világból induló 550 fő embercsempészek nélkül teljesen esélytelen. E csoportokba tartozók számának növekedése figyelhető meg az utóbbi három-öt évben. Közülük is kiemelkedő az afgán aktivitás: 1996-ban 105, 1997-ben 359, 1998-ban 746, 1999-ben 1465 fő. -Mi készteti ezen lakosokat hazájuk elhagyására? - Általában megállapítható a tiltott határátlépőkről, hogy egzisztenciális okokból kísérlik meg a szökést. Menedékkérelmet csak elfogásuk után nyújtanak be, miközben előre, a kiindulási helytől a célországig való eljuttatásban állapodnak meg csempészeikkel. Legtöbbször induláskor fizetnek. Ez azt jelzi, hogy hazánk továbbra is elsősorban tranzitország, de külső hatások miatt a kínaiak, afgánok, arabok egy része időlegesen célországnak tekint bennünket. Ez a tendencia EU-integrációnk közeledésével várhatóan tovább fokozódik. Fokozza ezt az EU schengeni tagországainak a külső határok - ilyen a mintegy 350 kilométer hosszú magyarosztrák határ - őrizetére tett erőfeszítése: a legmodernebb technikai eszközöket vetik be. - Miért nem törvényesen vándorolnak ki a szerencsét próbálók? - Az illegalitás és az erősödő szervezettség felé tereli a migrációs mozgásokat a szigorodó büntető- és idegenrendészeti jog, a hatékonyabb határőrizet is, ennek tudható be az embercsempész szervezetek térnyerése. - E bűnszervezetek milyen módszerekkel élnek? - A migránsokat gyorsan és rejtett módon a határvonal közelébe szállítják, gyalogosan átvezetik őket a határon, majd rövid időn belül továbbszállítják a csoportot. E módszerek körébe tartozik, amikor a határfolyókon csónakba zsúfolva juttatják át a személyeket. Nemzetközi fuvarozásban részt vevő gépjárművekben, rakományok közé rejtve, határátkelőhelyeken keresztül vagy vasúti kocsik padlásterébe bújtatva, forgózsámolyra rögzítve is csempésznek migránsokat. - Elterjedt módszer-e az útlevelek, beutazási engedélyek hamisítása? - Három eljárás a leggyakoribb. Az egyik: teljesen fiktív okmányok felhasználása, fényképesére és tartalmi hamisítás. Tavaly a magyar határátkelőhelyeken 2800 ilyen esetet fedtek fel, s a felhasználók zömében ugyanazok köréből kerültek ki, mint a tiltott határátlépők. - A módszerek mindegyike kiszolgáltatja a migránsokat. Kímélik-e őket a csempész bűnözők? - A csempészek agresszivitása, pénzéhsége ugrásszerűen nőtt. Az ismertté vált esetek közül a legtragikusabb 1999. április 21-én a Tiszán bekövetkezett baleset, melyben 11 afgán és egy magyar embercsempész vesztette életét. Döbbenetes képek tárultak a határőrség nyomozói elé június végén az alagi majorban, ahová 294 afgánt, indiait zsúfoltak be állati körülmények közé. - Kikből alakulnak a bandák? - Az embercsempészet hazai kötődésű bűnözői csoportok tevékenysége. Hazánkban a magyar bűnözők uralják a piacot, az elkövetők döntő többsége - 1999-ben 406 fő - magyar. Rajtuk kívül jugoszláv, szlovák, szlovén, román, iraki, bangladesi, ukrán, horvát, ghánai, egyiptomi, kínai elkövetők is voltak, összesen 566-an. - Mit tehetnek e bűnözés visszaszorításáért önök? -A határőrség 1997. november 1-jétől mint nyomozó hatóság maga deríti fel a csempészszervezeteket, és nyomozó szervei végzik el a bizonyítást. Ezen időponttól több mint kétszeresére növekedett a felderített esetek száma. Történt ez annak ellenére, hogy egyes bűnözői csoportok működésének színvonala vetekszik a titkosszolgálatokéval. - Védelmet jelenthet-e számunkra az unióhoz való közeledés? - A határőrség feladatának tekinti, hogy az embercsempész szervezetek ellen - koncentrálva a leendő schengeni külső határokra - már a migránsok bejuttatásának megkísérlésekor a jelenleginél is határozottabban lépjen fel. Az eltelt két év nyomozási tapasztalata és a várható technikai fejlesztés reális alapul szolgálhat arra, hogy megtartsuk a csaknem kilencvenszázalékos nyomozási eredményességet és az ismeretlen tetteses ügyekben a hatvan-hetven százalék közötti felderítési mutatót. Molnár Pál Szőke István: Az embercsempészet agresszivitásában felveszi a versenyt a kábítószerkereskedelemmel HAVRAN ZOLTÁN FELVÉTELE