Magyar Nemzet, 2000. május (63. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-04 / 103. szám
2001. május 4., csütörtök Multimédiás szótanító ROMTÁR ■ R. T. Kérem, válasszon egy feladatot! Az első leckéhez kattintson a jelzett billenytűre! - ezekkel a mondatokkal indul a tanulás a PC-suli Német szótanító CDROM-ján. A Zombori Ferenc által kifejlesztett számítógépes korong abban segíti a nyelvtanulót, hogy a felhasználó ötezer német szót megismerjen, és azokat - elegendő gyakorlással - a fejébe véshesse. A helyes kiejtésben is segít a gép, a helyesírást pedig pontozza. A tanulás egyhangúságát memóriajátékkal törheti meg az olvasó-hallgató. Azt maga a CD-ROM kifejlesztője sem ígéri, hogy önmagában a korong segítségével elsajátítható a német nyelv. Az eredeti elképzelés szerint a multimédiás lemez a módszeres tanulás kisegítőeszköze kíván csak lenni. Bár a CD-n virtuális tanár értékeli és igazítja el a diákot, a számítógép előtt ülőt, a multimédia önmagában nem helyettesíti az igazi tanárt, a nyelvtanfolyamot vagy az iskolai tanórát. A szótár lapozására szánt időt azonban erősen lerövidíti, és ezzel időt spórol. A nyelvtanulás modern eszközének mégis talán a legfontosabb előnye, hogy változatossá, érdekessé teszi az idegen nyelv elsajátítását. ■ HELYESBÍTÉS Tegnapi lapszámunk tévéjegyzetében (Virtuális sztárok és uralkodók) hibásan jelent meg a Vitriol című műsornak otthont adó televíziós csatorna A fenti műsor nem az RTL Klubhoz tartozik, hanem a Tv2 műsorfolyamának része. Olvasóinktól és az érintettektől ezúton kérünk elnézést. Kultúra Magyar Nemzet 15 Véget ért a Magyar Rádió országos énekversenye • • Ünnepi dalvarázslat az éteren át A vártnál is izgalmasabb és színvonalasabb versengést hozott a Magyar Rádió országos énekversenye, amely tegnap este ért véget a Zeneakadémián a díjkiosztó ünnepséggel és a gálakoncerttel. A Magyar Rádió megosztott első díját és a kulturális minisztérium megosztott különdíját, együttesen háromszáz-háromszázezer forint értékben Létai-Kiss Gabriella mezzo és Kolonits Klára szoprán nyerte. ■ Devich Márton Sándor Judit Kossuth-díjas operaénekes, a zsűri elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a háromfordulós versenyen, amelynek mottójául Elisabeth Schwarzkopf gondolatát választották a szervezők - „A daléneklés maga a költészet” -, igen sok tehetséges fiatal vett részt, akik közül nem volt könnyű kiválasztani a legjobbakat. Az sem véletlen, hogy több díjat megosztva ítéltek oda. A két győztes, Létai- Kiss Gabriella és Kolonits Klára mindhárom fordulóban kiemelkedő művészi teljesítményt nyújtott. A Magyar Rádió 250 ezer forintos második díját a csupán 23 éves Rőser Orsolya Hajnalka szoprán, a döntő legfiatalabb énekese nyerte. A harmadik díjat, amelynek összegét Bartók adó főszerkesztősége megemelte, a zsűri szintén megosztva adta ki 150-250 ezer forint értékben Schöck Atala és Palacková Adriana mezzónak. A főváros százezer forintos különdíját Kodály Zoltán Barcsai című népballadájának előadásáért Somlai Anita ugyancsak mezzoszoprán énekesnő kapta. A döntő hetedik résztvevője, Huszár Klára több rangos fellépési lehetőséghez jutott, többek között a Bartók rádióban és a soproni régizenei napokon. A mostani versengésre hetven, harminckét évesnél fiatalabb énekes jelentkezett, de időközben sokan visszaléptek közülük. Sándor Judit szerint nyilván voltak, akik nem készültek el a műsorukkal, vagy eleve túl nehéznek találták a versenyprogramot. A három fordulóban így is a várakozásnak megfelelő létszámú „csapat”, negyvenöt fiatal mérte össze a tudását, közülük pedig tizenöt hölgy jutott a középdöntőbe, mezzók és szopránok. A férfiak hiányát Sándor Judit azzal magyarázza, hogy az énekesi pályát a mai világban a fiatalemberek nem tekintik megfelelő egzisztenciának. Legtöbbjük inkább csak kedvtelésből kezd el énekelni, amolyan „próbáljuk meg!” alapon, márpedig ehhez a pályához elhivatottság kell. Aki nem teszi rá az életét, nem lesz sikeres. Az, hogy a középdöntőbe, majd a döntőbe jutott hölgyek között jóval több volt a mezzo, mint a szoprán, Sándor Judit szerint véletlen. A zsűri - amelynek tagja volt Csengery Adrienné, Devich János, Kovács János, Oberfrank Géza, P. Szabó Anikó és Sólyom Nagy Sándor - az énekesek hangját, technikáját, kiállását, hangbiztonságát, stílusismeretét figyelte, és azt, hogy a versenyzők megértették-e az előadandó mű tartalmát, illetve ennek alapján milyen művészi átéléssel szólaltatták meg a darabot. - Világviszonylatban a rádió versenye a nehezebb versengések közé tartozott - véli Sándor Judit. Amíg sok helyen háromnégy áriával „meg lehet úszni” a fellépést, addig itt igen sokféle stílusban kellett énekelni, a verseny anyagában volt magyar népdalfeldolgozás, műdal és operaária, romantikus dal, klasszikus és barokk ária, romantikus operaária, kortárs kompozíció, zenekari ciklus. Ahhoz, hogy valaki a döntőbe jusson, mindent meg kellett mutatnia abból, amit egy jó énekesnek tudnia kell. A döntőben és a gálaesten a zenekari dalciklusokat az énekesek a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén adták elő Kovács János vezényletével. Létai-Kiss Gabriella a döntőben Wagner Wesendonkdalok című kompozícióját és Rossini Hamupipőke című operájából Angelina áriáját szólaltatta meg a II. felvonásból. A harmincéves mezzo zenei tanulmányait zongorán kezdte, és gyermekkorától számos amatőr kórusban énekelt. Tizennyolc évesen kezdett komolyabb énektanulmányokba, és 1999-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Róth Márta és Keönch Boldizsár tanítványa. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a verseny előtt csak abban reménykedett, hogy eljut a középdöntőig. A döntőről vagy a versenygyőzelemről nem is álmodott. Ami a fordulókat illeti, mindhárom egyformán nehéz volt a számára. Ugyanígy vélekedik a másik győztes, a harmincegy éves Kolonits Klára is, akit vasárnap a Don Giovanni koncertszerű előadásán hallhat legközelebb a Zeneakadémia közönsége. Ő húszévesen kezdett énekelni. 1991 és 1995 között a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanárképző intézetében végezte tanulmányait, majd két éven át a Debreceni Csokonai Színház tagja és a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa volt. Forrai Zsuzsa és Schultz Katalin tanítványa. Kolonits Klára a döntőben Muszorgszkij A halál dalai és táncai című ciklusát, illetve Puccini Manón Lescaut című operájából Manón áriáját énekelte a IV. felvonásból. A gálaest nem csak a győztesek, az egész magyar énekestársadalom szép ünnepe volt. Megosztott első helyen: Létai-Kiss Gabriella és Kolonits Klára Fotó: Végel Dániel ítAl.*' A Nemzeti Kulturális Alapprogram népművészeti-táncművészeti pályázati felhívása A Népművészeti és Táncművészeti Kollégium közös pályázatot hirdet önálló jogi személyként bejegyzett szervezetek részére, folyamatosan és magas színvonalon működő nem hivatásos és független táncművészeti csoportok és együttesek új produkcióinak létrehozására, minden táncműfajban. A támogatás koreográfiai, zeneszerzői és jelmeztervezői tevékenység díjazására fordítható. A pályázatnak tartalmaznia kell a létrehozandó mű szinopszisát, a bemutatás időpontjának és helyszínének megjelölését, az alkotók és előadók megnevezését. A pályázónak az új produkciók létrehozására felkért koreográfus, zeneszerző, illetve jelmeztervező elfogadó nyilatkozatát is mellékelnie kell. A pályázónak vállalnia kell, hogy a produkciót legalább 10 alkalommal bemutatja. A kollégium kiemelten kezeli az államalapítás ezer éves évfordulója tiszteletére készülő produkciókat, valamint a gyermek és ifjúsági csoportok pályázatait. A pályázók nevezési díj címén 1500 Ft-ot kötelesek befizetni a pályázat benyújtásával egyidejűleg az NKA Igazgatósága 10032000- 01425200-00000000 pénzforgalmi jelzőszámra, az adatlaphoz tartozó számozott csekken. A befizetést igazoló feladószelvény másolatát a pályázathoz csatolni kell. Pályázni az NKA Igazgatóságának 2000. január 1-jétől érvényes új adatlapján lehet. Minden pályázati témához külön adatlapot kell kitölteni és benyújtani. Az adatlapokat csak pontosan kitöltve, illetve az előírt mellékletekkel felszerelve fogadjuk el. A feltételeket nem teljesítő pályázatok érvénytelenek! Nem nyújthat be pályázatot az, aki korábbi, az alapprogram bármely kollégiumától kapott támogatással kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tett eleget. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az NKA Igazgatóságának címén és telefonszámán (351- 5461/141 -es mellék) az ügyfélszolgálattól kérhető. Az Igazgatóság felhívja a pályázók figyelmét, hogy 2000-ben valamennyi pályázónak (határon túli pályázók esetében a lebonyolítónak is) a pályázat beadásakor be kell nyújtania jogi dokumentációját az adatlaphoz mellékelt tájékoztatóban közölt követelmények szerint. Jelezzük azt is, hogy az államháztartásról szóló - többszörösen módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései alapján nem nyújtható támogatás annak a nyertes pályázónak, akiknek esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása (adó, tb-járulék, vám) van. A nyertes pályázóknak a hatósági igazolásokat személyesen kell az elsőfokú adóhatóságoktól beszerezniük. A pályázatok 2000. május 18-ig beérkezően nyújthatóak be kizárólag postai úton az NKA Igazgatóságának címére (H-1062 Budapest, Bajza u. 32.). A határidőn túl érkező pályázatok érvénytelenek. A pályázathoz szükséges adatlap ugyanezen a címen szerezhető be személyesen. Az NKA Igazgatóságától adatlap - bélyeggel ellátott A/4- es válaszboríték mellékelésével - postai úton is igényelhető. Az alapprogramból nyújtott támogatás építési beruházásra, felújításra, állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra, alaptőke emelésre nem használható fel, illetve harmadik fél részére át nem ruházható. A támogatás terhére a fenntartási és üzemeltetési kiadásokra a pályázó, vagy a lebonyolító - a pályázóval történő megállapodás alapján - a jóváhagyott összeg legfeljebb 5 %-át számolhatja el átalánydíjként, amennyiben a támogatási szerződés másként nem rendelkezik. A pályázatokat a kollégium a benyújtási határnaptól számított 60 napon belül bírálja el. A végleges döntésről további legfeljebb 30 napon belül a pályázó értesítést kap. A döntés felülbírálatát kérni nem lehet. Átadták Az év könyve-díjakat Kései megperzselődés ■ Ardai Titusz Az írószövetség klubjában tegnap délben adták át az Artisjus által 1985-ben alapított Az év könyve-díjakat és ösztöndíjakat. A tizenhét tagú bírálóbizottság nevében Jókai Anna Kossuth-díjas író, a zsűri elnöke a múlt év legjobb könyveinek járó kitüntetést a következőknek nyújtotta át Vers kategóriában Lakatos Istvánnak a Kései megperzselődés (CET Kiadó) című verseskönyvéért. Kisprózai művéért (Képeslapok a barlangszájból; Palatínus Kiadó) Podmaniczky Szilárdnak. Regényéért Görgey Gábor (Adria szirénje; Európa Kiadó) részesült díjban. Esszék kategóriában Szabó Magdát tüntették ki A csekei monológ (Európa Kiadó) című munkájáért. Tatus és szörnyei című drámájáért (Orpheusz Kiadó) Marsall László kapott díjat Szociográfia kategóriában a vajdasági Burány Bélát illette az elismerés (így éltünk a Délvidéken; Nap Kiadó). A műfordítói kitüntetést Vörös István költő kapta, aki Vladimír Holan A létezés művészete (Orpheusz Kiadó) című munkáját ültette át anyanyelvünkre. A kritikusi művek közül a zsűri Alexa Károly A szerecsen komornyik (Kortárs Kiadó) című munkáját ítélte a legkiemelkedőbbnek. Gyermek- és ifjúságiirodalom-díjat kapott Tarbay Ede Árnyék és kóc (Fekete Sas Könyvkiadó) című művéért. A bírálóbizottság a hagyományoknak megfelelően átadta a 2000. évre szóló Arany Jánosösztöndíjakat is, amelyeket ez alkalommal Fehér Béla író és Jónás Tamás költő kapott. Játék és mágia Az Arany János Alapítvány kuratóriumának egyik idei kitüntetettje Fehér Béla író. Korábbi kötetei, a Zöldvendéglő, a Törökméz és az Egyenes Kecske sikerkönyv volt. Összetéveszthetetlen írói szemléletében elegyül a látomásosság, a groteszk és a mindennapok vaskossága. Játék és mágia. A közeli könyvhétre jelenik meg új műve, a Filkó című regény. Erről a művéről és most alakuló új prózájáról beszélt munkatársunknak az író. - Új könyvem kicsit eltér az előzőektől. Talán nem tévedek, ha főművemnek mondom. Átszövi egymást benne a múlt és a jelen. Egy teherszállító sofőr és egy útszél prostituált szerelmének története és különös beteljesülése. Annyiban kötődik korábbi munkáimhoz, hogy azok legendáriumának szereplőrendszeréből nőtt ki ez a nehezen megfogható sofőr, de mai miliőbe helyezve. A könyv az elembertelenedett világ előterében játszódik. A főhős negyvenöt esztendős, falusi férfi, aki néha haza-hazalátogat. Van egy gyereke, akiről nem tud. A gyerek a prostituálthoz kerül. Ez tulajdonképpen „romantikus szál”, hisz a véletlen hozza össze a „nevelőnőt” meg a „titkos apát”. A főhős persze ismeri a gyereket, de nem tudja, hogy az övé. Itt bejön a regénybe egy markánsan ezoterikus szál, nevezetesen (ahogy Márkus Béla írja rólam) a „mágikus realizmus” vonulata, amely összetartja a szerteágazó történetet. Miután ezzel készen vagyok, befejezek egy új prózát. A műfaját sem tudom meghatározni. Öt éve kínlódom vele. Előveszem, elrakom. Eddig úgy éreztem, éretlen vagyok hozzá. De most, hogy a Filkó végére pontot tettem, váratlanul meglódult. Ez lesz a nyári programom, tehát a Triptichon megírása - mert ez lesz az új könyv címe. Azért triptichon, mert egy festőről szól, aki maga sem tudja, milyen tehetséges. Mai jeleneteket fest középkori és reneszánsz modorban. Élete nagy álma, hogy egy olyan hármas képet fessen, aminek bal szárnya a múlt, a középső táblája a jelen, a jobboldali pedig a jövő. Van a szerzőnek egy festménye, hogy „mágikus realizmusomat” megvilágítsam, amelynek címe: Angyali üdvözlet a benzinmotornak. Ez a munkám is, amelyre még legalább fél esztendőt szánok, a hagyomány meg a mai apokaliptikus világ határmezsgyéjén egyensúlyoz. Fehér Béla: Szerteágazó történetről írok Fotó: Nagy Zoltán