Magyar Nemzet, 2000. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-01 / 127. szám
2000. június 1., csütörtök Eltérő elképzelések az új szervezetről Nemzetőrség felállítását tervezik A haderő-átalakítás hosszú távú koncepciójának végrehajtásával párhuzamosan, legkorábban 2010-ig létrejöhet a területvédelmi feladatokat ellátó fegyveres testület, a nemzetőrség. Az új intézmény megteremtésének gondolata megjelent a haderő-átalakítással kapcsolatos tárgyalássorozaton, és bekerült az országgyűlési határozat tervezetébe is - hangzott el tegnap a Honvédelem - Nemzetőrség című konferencia után. Regényt Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a nemzetőrség létrehozásával kapcsolatban eddig csak szándéknyilatkozatról van szó, a társadalmi egyeztetés és a koncepció kidolgozása ezután kezdődik. Lányi Zsolt, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kisgazda elnöke elmondta, hogy a vezérkar háromlépcsős - a hivatásos vagy szerződéses, a sorozott és a nemzetőrség állományába tartozó - hadseregben gondolkodik; veszélyhelyzetben vagy elemi csapás esetén ugyanis szükség van egy kiképzett, hadra fogható alakulatra. Szerinte a nemzetőrség semmiképpen sem válthatja ki a hivatásos, illetve sorkatonákból és tartalékosokból álló hadsereget. Simicskó István, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter politikai államtitkára viszont elképzelhetőnek tartotta, hogy a nemzetőrség tíz-tizenkét éven belüli felállításával akár meg is szűnjön a sorkatonaság. A nemzetőrségbe való belépésre a középiskola elvégzése után kerülhetne sor, s a jelentkezők három hónapos alapkiképzést követően kerülnének a nemzetőrség állományába, amely így ellátná az alapképzés, a tartalékosképzés, a katasztrófa- és csapáselhárítás, valamint a technikai sportok gyakorlására alkalmas önképzőkörök feladatát. - Ezek után azt is elő lehetne írni, hogy egyéb rendvédelmi szervek kötelékébe csak az léphet be, aki rendelkezik a nemzetőrségben megszerezhető alapismeretekkel - mondta Simicskó István. Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: a kormányprogramban foglaltak szerint a Fidesz azon van, hogy 2002-re hat hónaposra csökkenjen a jelenleg kilenc hónapos sorkatonai szolgálat. Lányi Zsolt ugyanakkor jelezte: NATO-tapasztalatok szerint legalább tizenkét hónapos szolgálatra volna szükség. Olcsóbb lehet a benzin Folytatás az 1. oldalról Kérdésünkre Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója a miniszterével egybehangzó választ adott, hozzátette azonban azt is, hogy a közvélemény így az olaj drágulásáról is hamarabb értesülhet, ezért az azt követő benzináremelés már nem okoz annyira kellemetlen meglepetést. Az osztrák törvények szerint a kormánynak lehetősége van arra, hogy hat hónapos időtartamra hatósági árassá tegye a benzint. Ugyanakkor megállapodást kötött az osztrák kormány az ottani olajtársaságokkal, hogy a benzin kiskereskedelmi árát csak 0,4 schillinggel emelik az EU-ban mért átlagárakhoz képest. Matolcsy György miniszter elmondta, a magyar kormány nincs alkupozícióban az olajtársaságokkal, de véleménye szerint az árfigyelési rendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy a cégek ne emeljék indokolatlanul magas mértékben a benzin kiskereskedelmi árát. Matolcsy György osztrák kollégájával, Martin Bartmnsteinnel az olaj világpiaci árának várható alakulásáról is tárgyalt. Mint azt kifejtette: két lehetőség rajzolódott ki. Az egyik, hogy 3-3,5 hónap múlva esnek az olajárak, így a kormányoknak tűrniük kell az árhatást. Egy másik elképzelés szerint viszont tartósak maradnak a magas árak, ebben az esetben a kormányoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy alternatív energiahordozókkal váltsák ki a kőolajszármazékokat. Matolcsy György miniszter vonatkozó kérdésünkre azt felelte: ez egyfajta üzenet is lehet a kőolaj-exportáló országok számára, amelyek ellenérdekeltek abban, hogy csökkenjék az olajfelvásárlás. Orbán Viktor azt reméli, hogy a kőolaj-exportáló országok júniusi értekezlete után az év hátralévő részében lefelé korrigálódnak a magas világpiaci árak. A kormányfő a Magyar Rádiónak adott interjújában beszámolt arról, hogy a kabinet mértéktartó és kiszámítható árpolitikára akarja szorítani a Mal Rt.-t. Hasonlóan jár el többek között az osztrák kormány is. A miniszterelnök úgy értékelte, hogy az osztrák állam lehetőségei jóval nagyobbak ezen a területen, mivel az állami tulajdonrész meghatározóbb a nemzeti ciajtársaságban, az ÖMV-ben, mint a magyar állam 25 százalékos részesedése a Molban. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a Mol-részvények többségének eladása során az előző kormány engedte ki ezt a befolyásolási lehetőséget. A kormányfő nem tartotta ugyanakkor kivitelezhetőnek az évközi adócsökkentést, hangsúlyozva, hogy a benzin adótartalma az elmúlt két évben 70-ről 60 százalékra csökkent Magyarországon, ami az európai uniós átlag alatt van. Elismerte ugyanakkor, hogy a környező országokban általában jóval kisebb adó van az üzemanyagon. Belföld Kérdések és bírálatok a Pénzügyminisztériumnak Koalíciós egyeztetés a költségvetésről A tervek szerint ma folytatódik a koalíciós frakciók egyeztetése a pénzügyi tárcával a jövő évi költségvetésről és az adótörvényekről. A Fidesz bizonyos garanciákkal támogatja, az FKGP elutasítja a kétéves költségvetés tervét, az MDF pedig a döntéshez szükséges információkat hiányolja. ■ Blázsovics-Moldoványi - A május elején tartott első konzultáción egységes álláspontot alakított ki a három frakció és a Pénzügyminisztérium. Ehhez képest Járai Zsigmondi pénzügyminiszter más terveket - például a kétéves költségvetés és az új adónem gondolatát - ismertette - mondta lapunknak Mádi László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Hangsúlyozta: a farkció támogatja a kétéves költségvetés tervét, ha abba bizonyos garanciákat beépítenek. -Az új, a műszaki fejlesztésekhez kapcsolódó adóval kapcsolatban még sok a nyitott kérdés. A frakció csak ezek ismeretében dönt arról, hogy támogatja-e annak bevezetését - közölte Tállai András, a Fidesz képviselője. Mint mondta, információi szerint az új adó mértéke egy százalék lenne, azt azonban még nem tudni, hogy azt az adóból vagy az adóalapból kellene-e fizetni. Az sem világos, hogy az adó mihez teremt forrást a költségvetésben. - Az MDF-nek nincs információja arról, hogy nn teszi indokolttá a kétéves időtartamra szóló költségvetés elfogadását - jelentette ki kérdésünkre Font Sándor frakcióvezető-helyettes. Mint elmondta, frakciója kétkedve fogadta a kezdeményezést. Ezért az egyeztetésen több kérdést is fel kíván vetni az MDF. Annak firtatására, hogy mit kíván megtudni a párt, Font Sándor elhárította a választ, mondván: mindenekelőtt a Fidesztől és a kormánytól várják az információkat. Megjegyezte, elvveg a két évre szóló költségvetés mellett és ellen is lehet felsorakoztatni érveket - Ha a kezdeményezést alaposan megindokolja a kormány, lehetséges, hogy az MDF támogatja a javaslatot - közölte a politikus. Csúcs László, az FKGP képviselője lapunk tegnapi számában úgy nyilatkozott: nem támogatja kétéves költségvetés tervét Torgyán üzent Pepónak Az FKGP elnöke tegnap kifogásolta a kisgazda környezetvédelmi miniszter azon nyilatkozatát, melyben azt szorgalmazta, hogy a Fidesz hívja vissza Illés Zoltánt a környezetvédelmi bizottság éléről. Koalíciós körökben egyre valószínűbbnek tartják, hogy a kisgazda kormánytagok munkájának értékelése után Pepó Pálnak távoznia kell. Hírösszefoglaló Torgyán József nem tartja járható útnak, hogy egy szakminiszter a szaktárca felügyeletét ellátó országgyűlési bizottság elnökének leváltását szorgalmazza Az FKGP elnöke, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter erről újságírók előtt Berettyóújfalun beszélt annak kapcsán, hogy Pepó Pál környezetvédelmi miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában ülés Zoltánnak, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága elnökének elmozdítását indítványozta A kisgazda pártelnök közölte: Pepó Pált kiváló tudósnak tartja, és környezetvédelmi tevékenységét nagyra értékeli. Ugyanakkor hasonlóan gondolkodik ülés Zoltánról is, akivel ráadásul baráti a viszonya - Strukturálisan nem tudom elképzelni, hogy egy miniszter adott esetben a szakfelügyeletet és az országgyűlési felügyeletet ellátó bizottság elnökét iletően intézkedési jogot tulajdonítson magának - mondta Torgyán József. A politikus az ügyről megkérdezi a külföldről hazaérkező Pepó Pált is, de az szerinte nyilvánvaló, hogy az államhatalmi ágak megosztása következtében fordított a viszony, s az Országgyűlés bizottsága az ellenőrző szerve a miniszternek, és nem fordítva. Torgyán József megerősítette: a kisgazda tárcák munkájának értékelését a köztársasági elnök megválasztását követően tűzi napirendre a párt országos elnöksége. Hangsúlyozta: lehet valaki kitűnő, nemzetközileg elismert szakember, de egy tárca működésének értékelésekor sok egyéb szempontot is mérlegelnie kell. Tábori Európa ezen régiójában a nyugati és a keleti kereszténység, valamint az iszlám hívei évszázadokon át békésen megfértek egymással - hangsúlyozta Rockenbauer Zoltán. A nemzeti kulturális örökség minisztere bízik abban, hogy a magyarországi és külföldi egyházi méltóságok részvételével megrendezett tanácskozás be tudja bizonyítani az egész viágnak: mind a keresztény, mind pedig az iszlám hit lényege a tiszta szeretet, s ennek következményeként a másság elfogadása . Nem titkolt szándék, hogy a konferencia a vallásközi párbeszédnek azon megújulásán túl, amely ma már az egész világot jellemzi, elő tudja segíteni a régió egyházai és az országok hivatalos képviselői közötti jobb kapcsolat kialakulását - közölte a miniszter. Reményét fejezte ki, hogy a rendezvény hozzájárulhat ahhoz, hogy Délkelet-Európa végre ismét az európai kultúra egyik bölcsőjeként a békés egymás mellett élés példája legyen. Paskai László bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek kijelentette: minden társadalmi tényezőnek közre kell működnie abban, hogy a feszültségek csökkenjenek, majd megszűnjenek. Szerinte ebben fontos küldetése van a vallásnak, ám a délkelet-európai megbékélésnek vannak társadalmi, anyagi, pszichikai és művelődési feltételei is. Bodo Hombach, a délkeleteurópai stabilitási egyezmény főkoordinátora kitért arra, hogy a Balkánon egyetlen konfliktus alkalmas arra, hogy „az egész régi Európát felgyújtsa”. A nagyrészt zárt ajtók mögött zajló tanácskozást a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Justitia et Pax Bizottsága szervezte a Külügyminisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közreműködésével. A rendezvényre hét országból - Albániából, Bulgáriából, Bosznia-Hercegovinából, Jugoszláviából, Macedóniából, Romániából és Görögországból - érkeztek vendégek. A vallás segíti a megbékélést Az Európa déli részén valaha kialakult harcok vagy összetűzések alapvetően sohasem vallási eredetűek, hanem politikai fogantatásúak voltak - jelentette ki Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter a Vallás és megbékélés Délkelet-Európában című, tegnap kezdődött nemzetközi konferencián. Paskai László bíboros szerint a vallásnak fontos küldetése a régióban tapasztalható feszültségek enyhítése, ám ebben minden társadalmi tényezőnek közre kell működnie. A nemzetközi konferencia résztvevői bíznak a feszültségek enyhülésében Fotó: Burger Zsolt Magyar Nemzet 3 Kompetencia Ugró Miklós Az 1998-as kormányalakítás egyik nagy meglepetése volt Pepó Pál miniszteri kinevezése. Saját szakterületén ismert volt, de a politika világában addig nem találkoztunk vele, amolyan „sötét lónak”számított, bár néhány ellenzéki, ismeretlenül is, az első pillanatban nagyvonalúan megelőlegezte, hogy alkalmatlan a posztjára. Az eltelt két évben ez a hang erősödött, egy idő után már nem csak ellenzékiek mondták alkalmatlannak Pepót, néhány koalíciós politikus is hangot adott egyetértésének. Pepó Pál huszárosan állta a rohamokat, olykor visszaütni is volt ereje, de az már meghaladta energiáit, hogy híveket szerezzen magának. Különösen sokat ártott neki - egy nem kifejezetten környezetvédelmi ügy - az Aradi Csaba elleni vizsgálat és fegyelmi eljárás. A miniszter akkor Medgyesy Balázs közigazgatási államtitkárra hárította a felelősséget, a fiatal szakembert el is távolította a minisztériumból, de a Pepóellenes tábort nem tudta meggyőzni. S ez a tábor azóta is növekszik. Megvádolták őt, hogy a tiszai ciánszenynyezés kezdetén tétlenkedett, holott határozott fellépéssel jelentősen csökkenthette volna a károkat. Ezen vád megalapozottságáról még sokáig fognak vitázni a hozzáértők, mindenesetre a közvélemény (számos felmérés adatai erre utalnak) elhitte Pepó felelősségét. Pepó Pál tehát nincs könnyű helyzetben, sőt maga is rongálja saját hadállásait. A minap lapunkban úgy nyilatkozott, hogy: „Remélem, a Fidesz is segít a megfelelő szakmai kvalitással és politikai kompetenciával rendelkező bizottsági elnök kiválasztásában.” Ez a kijelentés nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy Pepó szeretné, ha a parlament környezetvédelmi bizottságának elnökét, Illés Zoltánt leváltanák, s helyébe egy Pepónak jobban tetsző embert választanának. A miniszter és a bizottsági elnök közötti ellentétek eléggé közismertek, de az sem titok, hogy ha valakit kettejük közül leváltanak, az nem Illés Zoltán lesz. Pepó nyilatkozata még párttársait is megdöbbentette, sőt Torgyán József is, aki mindig kiállt a környezetvédelmi miniszter mellett, ezúttal elítélőleg reagált. Nem járható út, hogy egy szakminiszter a szaktárca felügyeletét ellátó országgyűlési bizottság elnökének leváltását szorgalmazza. Az Országgyűlés bizottsága az ellenőrző szerve a miniszternek és nem fordítva - mondta Torgyán, s ez bizony nem sok jót ígér Pepó Pál miniszteri jövőjét illetően. Illés Zoltán kompetenciájának minősítése nem Pepó Pál kompetenciája. Csurka: Az EU lefújta a bővítést MTI Az Európai Unió most nem akarja a bővítést, és nem is adottak annak feltételei: az biztos, hogy az elkövetkező években nem lesz csatlakozás - jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Csurka István. A MIÉP elnök-frakcióvezetője szerint az unió Oroszország felé fordulása és az a tény, hogy Putyin miniszterelnök hatalmának megszilárdulásával ez az állam ismét fontos európai tényezővé vált, az új tagok felvétele ellen hat. - A bővítés gyakorlatilag le van fújva - fogalmazott a politikus, aki szerint ez ma már mindazok számára világos, akik tudnak a sorok között olvasni. Csurka István megemlítette: mind a mai napig nem tudni, hogy mikorra tervezi belső refomjait az unió. A politikus szerint a magyar kormánynak nem kellene „olcsó eurózásba” kezdenie, és a bizonytalan csatlakozási ígéretekért feláldoznia olyan lényeges területeket, mint a mezőgazdaság pozíciói. Kérdésre válaszolva kifejtette: álláspontja szerint a kormányzatnak mindenképpen befolyást kellene nyernie a benzinárak alakulására. Csurka szerint ennek egyik eleme lehetne akár a hatósági ár bevezetése is. A MIÉP elnöke annak az aggályának adott hangot, hogy ha elmarad az agrártárca hatékony fellépése, a magyar gazdák tömegesen kényszerülnek megválni termőföldjüktől, amely így „idegenek” kezére kerülhet.