Magyar Nemzet, 2000. november (63. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-02 / 256. szám
Torgyán hitelesnek tartja bevallását . Munkatársainktól__________ * 1orgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kijelenti, hogy mind vagyonbevallását, mind egyéb adatszolgáltatási kötelezettségeit a valóságnak megfelelően tette meg - áll a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) sajtóosztályának keddi közleményében. A kisgazda pártelnök mindazokkal szemben megindítja a megfelelő eljárásokat, akik a nyilvánosság előtt azt terjesztik, hogy valótlan vagyonbevallást tett volna. Az FVM közleménye szerint a rágalmazótényállításokért a tv2 valótlan tartalmú híradása a felelős. Áder János, az Országgyűlés elnöke autentikusabb véleményformálónak tekinti a mentelmi bizottság elnökét az igazságügy-miniszternél annak megítélésében, hogy magánokirat-hamisítást követ-e el az a képviselő, aki vagyonnyilatkozatában valótlan adatokat közöl - derült ki a házelnök válaszából, amelyet újágírók előtt az igazságügyi tárca vezetőjének korábbi nyilatkozatával kapcsolatos kérdésre adott. Dávid Ibolya szerint ugyanis magánokirat-hamisítást követ el az a képviselő, aki vagyonnyilatkozatában valótlan adatokat közöl. Isépy Tamás, a mentelmi bizottság elnöke azonban ezzel nem ért egyet. Az igazságügy-miniszter tegnap arról számolt be, hogy a tárcánál előkészítik a képviselők vagyonbevallását szabályozó törvény átdolgozását. - A kormány nem tud, de nem is akar foglalkozni Torgyán József építkezésének kérdésével - fogalmazott a miniszterelnök tegnap reggeli rádióinterjújában. - Ez személyes ügye a miniszternek, de olyan személyes ügye, ahol nem fogja tudni elkerülni, hogy a nagyobb nyilvánosság előtt beszéljen róla, és ettől kezdve ha valamilyen lépést tenni kell, akkor az már parlamenti és kevésbé a kormányra tartozó feladat - mondta Orbán Viktor. A kormányfő azt is közölte: négyszemközt nem beszélt Torgyán Józseffel az építkezési ügyről. * Nem igazolódtak a Balogh elleni vádak a Kis Ferenc_________________ Helyreigazításra kötelezte másodfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság a Népszabadságot és a 168 Órát, mivel a két sajtóorgánum valótlan állításokat tett közzé Balogh Gyula kisgazda országgyűlési képviselővel kapcsolatban (képünkön) tavasszal, a fehérgyarmati időközi parlamenti választás előtt. Az FKGP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke lapunknak elmondta: a jogerős bírói határozat szerint nem felel meg a valóságnak az a Népszabadságban megjelent hír, hogy ő vidéki házában egy pártközi egyeztetés után tartott fogadáson megfenyegetett volna kormányőröket, illetve „légyottra” hívta egy képviselőtársa feleségét. A 168 Óra című hetilapnak azért kell helyreigazítást közölnie, mert valótlanul állította, hogy Balogh Gyula, valamint a fehérgyarmati időközi választáson győztes, így azóta parlamenti képviselő Lengyel János cége 500, illetve 480 millió forintot kapott a kisgazda pártelnök, Torgyán József vezette agrártárcától. Balogh úgy fogalmazott: a valóságban a kormány által nyújtott hitelgaranciáról volt szó, és az ítélet szerint az sem igaz, hogy konzerveket osztogatott volna a választási kampányban. Balogh Gyula arról is beszámolt: rágalmazás és személyiségi jogok megsértése miatt további pereket indít a Népszabadság bűnügyi nyilvántartásba vett újságírója, valamint a 168 Óra munkatársa, illetve Nyírbátor MDF-es polgármestere, Petróczky Ferenc és a helyi rendőrkapitány ellen. 3 2000. november 2., csütörtökBelföld * Magyar Nemzet Meghallgatják Szabó Jánost A költségvetésről az új Ptk.-ról és a semmisségi törvényről a bizottságokban A honvédelmi miniszternek személyesen kell tájékoztatást adnia a parlament illetékes bizottságának a NATO-kommunikációs költségvetés felhasználásáról. A honvédelmi bizottság ülésén kiderült, hogy ebből a keretből az előző ciklusban az Ifjú Szocialista Mozgalom is részesült. A parlament a jövő héten a költségvetés részletes vitájával folytatja munkáját. M Munkatársainktól-MTI_____ A honvédelmi bizottság keddi ülésén elmaradt a Honvédelmi Minisztérium (HM) NATO- kommunikációs költségvetésének felhasználásáról, valamint a HM és az Arculat Kft. között létrejött szerződés vizsgálatáról szóló jelentés részletes tárgyalása, illetve elfogadása. A tárca és az Arculat Kft. között létrejött szerződést a miniszter írta alá, ám a Kis Újságnak folyósított összeget rendszeresen ellenjegyezte a sajtófőosztály vezetője is - mondta Szabó János helyettes államtitkár. Az idei szerződés ugyanakkora támogatást folyósít a Kis Újságnak, mint a tavalyi - azaz havi 800 ezer forintot. Azon kérdések megválaszolására, hogy a szerződést aláíró miniszter tudta-e, hogy az Arculat Kft. az FKGP tulajdonában áll, illetve mekkora reklámértéket tulajdonított a lapnak, maga a miniszter lett volna az illetékes. A bizottság - Juhász Ferenc (MSZP) alelnök javaslatára - úgy döntött: felkéri Szabó János minisztert, hogy egy hónapon belül személyesen jelenjen meg a bizottság előtt. A testület elfogadta Vidoven Árpád (Fidesz) kiegészítő javaslatát is, miszerint a miniszter beszámolója az 1997-től 2000-ig terjedő időszak NATO-kommunikációs költségvetésének felhasználására terjedjen ki. Nyitray András (Fidesz) megemlítette: 1997-ben a NATO propaganda mintegy 90 milliós költségvetéséből a Nők Lapja hárommillió, a Magyar Hírlap 2,5 millió, a Kurír, a Magyar Konyha és a Sárga Rtv-újság 2,5 millió, az Ifjú Szocialista Mozgalom nyolc rendezvényből álló NATO-kampánya 1,3 millió forinttal részesedett. - Az új polgári törvénykönyv koncepciója jövő év őszére készülhet el, a kodifikáció pedig optimális esetben öt-hat év múlva zárulhat le - mondta Vékás Lajos egyetemi tanár, az új Ptk.-t előkészítő testület elnöke az alkotmányügyi bizottság ülésén. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló javaslatot. Az önkormányzati bizottság nagy többséggel támogatta azt a költségvetéshez érkezett szocialista módosító indítványt, amely biztosítaná a helyi önkormányzati tűzoltóságok elmaradt délutáni és éjszakai pótlékainak kifizetését. A testület tagjai elfogadták a rendészeti albizottság jelentését, amelyet a pusztaszőlősi gázkitörés helyszínén tett látogatást követően fogalmaztak meg. A bizottság egyetért azzal, hogy a gázkitörés kapcsán meg kell vizsgálni a jogszabályi hátteret. Az Országgyűlés jövő heti ötnapos ülésének fő témája a költségvetés részletes vitája lesz, amelyre a parlament húsz órát szán. Az időkeretben történő tárgyaláshoz az SZDSZ nem járult hozzá, így a napirendről hétfőn a parlament dönt - közölte Áder János a házbizottság keddi ülése után. Hozzátette: a pártok képviselői aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében jövő év januárjától megkezdheti működését az informatikai és távközlési bizottság. 4-es metró: nincs hatósági engedély? m mti-huth_________________ E ddig nem született hatósági állásfoglalás az illetékes környezetvédelmi felügyelőség részéről a 4-es metró vonalával kapcsolatban, így a beruházás tavaszi megkezdésére sem adható ki építési engedély - jelentette ki Illés Zoltán. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke hangsúlyozta: a projekt beindítását az is gátolja, hogy a metróberuházásnál nemcsak előzetes, hanem részletes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését is előírja a törvény. Részletes vizsgálat ez idáig nem készült, ehhez még legalább másfél év szükséges - tett hozzá Illés Zoltán. Az ülésen részt vett Demszky Gábor főpolgármester, aki kifejtette: két hatóság már meghatározta azokat a követelményeket, amelyek teljesítése esetén a metróvonal kritikusnak tekintett, Duna alatti szakasza megépülhet. - Súlyos hiba lenne, ha a politika befolyásolni kívánná a szakmai állásfoglalásokat, így például a szakhatósági engedélyezést - húzta alá a főpolgármester. Megerősítette: továbbra is a főváros szándékában áll a beruházás tavaszi megkezdése. - A budapestieknek legalább 85 százaléka biztosan ellenezné, hogy egy 250 milliárd forintos beruházással tönkretegyék a Gellérthegy lábánál található karsztvizet, hévízforrásokat - reagált Illés Zoltán. Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkára beszámolójában azt sérelmezte, hogy a 4-es metró éppen Budapest egyik jelentős vonzerejét, a gyógyvizeket érintené hátrányosan. Az ülésen részt vevő zöldszervezetek képviselői egyhangúlag ellenezték a metróépítést. Demszky Gábor mellett a városháza szakértőjeként az a Juhász József szólalt fel a bizottsági ülésen, aki korábban számos tanulmánnyal próbálta alátámasztani a nagymarosi vízlépcső-beruházás megalapozottságát. mmnmmmmnmmmmmmmmmmmgmmmmmmmimsmammmmmmmmm Üzletrészekről egyeztetnek Folytatás az 1. oldalról . Borókai Gábor úgy fogalmazott: a részleteket a felek a tárgyalásokon tisztázzák. Elmondta: a tárgyalások végeredményeként elképzelhető a két bank összeolvadása is. Az OTP Bank a részletek ismerete nélkül érdemben nem nyilatkozott a tervekről, de a fúzió lehetőségét kizárta. - A kormány jelenlegi álláspontja szerint száz százalékban privatizálná az Antenna Hungária Rt.-t - mondta Borókai Gábor. Mint ismeretes, korábban a cég ötven százalék plusz egy szavazatnyi részének magánosításáról döntöttek, ami jelenleg folyamatban van. A kormányszóvivő úgy fogalmazott: a kormány szándékát a szakmai véleményezésnek is meg kell erősítenie. További pontosításokat, koalíciós egyeztetéseket tart szükségesnek a kormány a szövetkezeti külső üzletrészekkel kapcsolatban. Borókai Gábor úgy fogalmazott: többek között nincsenek pontos számok arról, hogy a törvényi szabályozás hány üzletrész-tulajdonost érint. A kormány döntése értelmében a szociális foglalkoztatókban dolgozók is részesülhetnek abból az idei egyszeri bérkiegészítésből, amelyet a szociális szféra dolgozói kapnak. A kormányszóvivő elmondta: 181 közalkalmazott egyszeri bérjuttatása húszmillió forint. Ismeretes: a kormány korábban hatmilliárd forintot különített el a szociális dolgozók bérkiegészítésére, így az ágazatban dolgozók még az idén egyhavi bérüknek megfelelő juttatásban és további, egyszeri 19 600 forintos kiegészítésben részesülnek. A Postabank nyert a Nádor-perben Folytatás az 1. oldalról A külföldi bankok által indított polgári perek közül a Fővárosi Bíróság háromban első fokon összesen hatmillió dollár megfizetésére kötelezte a Postabankot. Ezt a három pert később a Legfelsőbb Bíróságon egy eljárásban egyesítették. A berlini Landesbank 6,12 millió dolláros követelése ügyében azonban első fokon felfüggesztették a bírósági eljárást, ugyanis a német bank már olyan időpontban vásárolta meg az akkreditívet, amikor annak érvényességét a Postabank vitatta. A Postabank által indított polgári perben a Fővárosi Bíróság nem jogerős ítéleteivel a 12,12 millió dolláros akkreditív fedezetének biztosítására kötelezte az elsőrendű alperes Nádor 95 Rt.-t, a másodrendű alperes BCL-lel szemben ugyanakkor elutasította a magyar pénzintézet keresetét. Ezekben az eljárásokban kellett jogerős döntéseket hoznia a Legfelsőbb Bíróságnak. Az LB több tárgyalást is tartott a perekben, és a Postabank indítványára beszerezte az ORFK-n jelenleg is folyamatban lévő büntetőeljárás nyomozati iratait. Barak Alrink, a BCL vezetőjének a tárgyaláson ismertetett nyomozati vallomásából kitűnt, hogy azok az akkreditív megnyitásához szükséges teljesítési igazolások, számlák, raktárjegyek, amelyeket a BCIT juttatott el a Postabankhoz, nem voltak valós tartalmúak. ■“A másik perben a felperes külföldi bankok egyik jogi képviselőjének kérésére a Legfelsőbb Bíróság ismertette egy postabanki dolgozó tanúvallomását, amely szerint Princz Gábor utasítására készítették el a banknál a Nádor és a BCL közti acélügylet finanszírozásához szükséges akkreditív szerződést. A tanúvallomásban az is szerepelt, hogy a szokásos banki gyakorlat alapján ez a megállapodás nem jöhetett volna létre, hiszen fontos adatok és dokumentumok hiányoztak, ám Princz kifejezett utasítására mégis megszületett a megállapodás. Az egykori bankvezér állítólag arra hivatkozott, hogy Szász András, a Nádor Rt. vezetője a pénzintézet „kiemelten fontos ügyfele”. A Legfelsőbb Bíróság az ORFK által rendelkezésére bocsátott nyomozati iratok tartalmát is figyelembe véve azt állapította meg, hogy a Postabank hamis okmányok benyújtása nyomán nyitotta meg az akkreditívet, ezért arra nem lehet jogos követelést alapítani, így a másodfokú bíróság kedden kihirdetett egyik jogerős ítéletével - megváltoztatva az elsőfokú ítéleteket - elutasította a három külföldi bank összesen hatmillió dolláros követelését. Ez a döntés várhatóan irányadó lesz abban az első fokon felfüggesztett polgári perben, amelyben az akkreditív fennmaradó 6,12 millió dolláros részét birtokló német Landesbank Postabankkal szembeni követeléséről döntenek majd. A külföldi bankok egyik jogi képviselője a Magyar Nemzet kérdésre válaszolva, a jogerős ítélet kihirdetése után annyit mondott: a rendkívüli jogorvoslat, illetve a más cégek elleni perindítás kérdésében megbízói döntenek majd. Az LB ugyanakkor kedden a másik, Postabank által a Nádor 95, illetve a BCL ellen indított polgári perben is megváltoztatta az elsőfokú ítéletet annyiban, hogy a Nádort már nem a 12,12 millió dolláros akkreditív fedezetének biztosítására, hanem csupán az akkreditívnyitás 6,5 millió forintos költségeinek megfizetésére kötelezte. Baloghné dr. Herbert Ildikó, a Postabank jogi igazgatója az ítélethirdetés után lapunknak elmondta: az, acélügylet kapcsán a külföldi bankok követeléseire képzett mintegy 3,5 milliárd forintos céltartalékot az LB jogerős döntései nyomán felszabadítják, így annak túlnyomó része visszakerülhet a költségvetéshez. Kérdésünkre, hogy van-e öszszefüggés a BCL által a cseh Komercní Banknak okozott hárommilliárd schillinges kár, illetve a magyar pénzintézetnél történtek között kijelentette: úgy tűnik, hogy egy bűncselekmény-sorozat valósult meg Csehországban, és egy ehhez hasonló cselekményt kívántak a Postabanknál megvalósítani. Sándor István ügye titkos HÍRÖSSZEFOGLALÓ A lapunk által előzetesen közölt információval összhangban kedden egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte Sándor István nyugalmazott alezredest a Budai Központi Kerületi Bíróság. Mivel a nyomozás titkos, így további információ kiadására nincs lehetőség - tartalmazza a Fővárosi Bíróság sajtószóvivőjének közleménye. Sándor Istvánt - akit hétfőn az olajbizottság nem tudott meghallgatni - kétrendbeli hivatali visszaélés és vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt vette őrizetbe vasárnap a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A gyanúsításra alapot adó cselekmények még akkor történtek, amikor Sándor István aktív rendőr volt. Az ügyészség a Rendvédelmi Szervek VédelmiSzolgálatának feljelentése nyomán indította meg a büntetőeljárást. ■ Egynapos hivatalos látogatáson kedden Pozsonyban járt Polt Péter legfőbb ügyész, ahol megbeszélést folytatott szlovák kollégájával, Milán Hanzellel. A tanácskozáson szóba kerültek a magyarországi és a szlovákiai bűnözés közti kapcsoltok, így az Aranykéz utcai merénylet is. Polt Péter megerősítette,hogy a magyarországi és a szlovákiai szervezett bűnözésben valóban vannak összefonódások. Köztudott például, hogy az egyik legsúlyosabb magyarországi merénylet, az Aranykéz utcai robbantás bizonyos szálai Szlovákiába vezettek, ezért a két ország hatóságai például ebben az ügyben is együttműködnek - fogalmazott.