Magyar Nemzet, 2001. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

B Magyar fem­­i­l - külföld 2001. február 28., szerda Rovatvezető: Stier Gábor Bűnvádi eljárás a Gongadze-ügyben KIJEV. Az ukrán főügyészség meg­indította a bűnvádi eljárást a Georgij Gongadze újságíró elle­ni szándékos emberölés ügyé­ben - közölte tegnap a fő­ügyészség sajtóosztálya. A fő­ügyészség előző nap jelentette be hivatalosan a pótlólagos szakértői vizsgálatok alapján, hogy a november elején a Kijev melletti erdőben talált holttest a szeptemberben eltűnt internetes újságíróé. (MTI) Narkós amerikai Oroszországban MOSZKVA. Kábítószer vásárlásá­ért és birtoklásáért Voronyezs­­ben őrizetbe vettek egy 24 éves amerikai állampolgárt, akiről az orosz belbiztonsági szolgálat kiderítette, hogy kapcsolatban áll a felderítéssel - John Edward Tobbint ennek ellené­re nem vádolják kémkedéssel. Amerikai alapítványi ösztön­díjjal a voronyezsi állami egye­temen írta kandidátusi érteke­zését. Az orosz hatóságok be­számolója szerint a fiatalem­bert nem gyanúsítják kémtevé­kenységgel, kizárólag a kábító­szer birtoklásával kapcsolatos bűncselekmények miatt tar­tóztatták le. (MTI) Olajszennyezés a Dunán és a Maroson BUKAREST. Román sajtóértesü­lések szerint körülbelül négy és fél tonna olaj került hétfőn a Duna romániai szakaszán a fo­lyó vizébe Turnu Severinnél. A helyi vízügyi és környezetvé­delmi hivatal szerint az olaj a Vaskapu erőműből jutott a Dunába, a vállalat azonban ezt cáfolja. Ugyancsak szennyezés történt hétfőn a Maroson is, amelynek vizébe száz liter olaj jutott a toplicai hőerőműből. A bajt az okozta, hogy elromlott az erőmű egyik olajtartályának szintjelzője. (MTI) Összecsapások Borneón JAKARTA: Tűzharc tört ki Borneó szigetén, Sampit városában a helyi rendőrség és a rendcsi­nálásra odavezényelt katona­ság között. Az összecsapásban, amely a rendőrségi szóvivő szerint „félreértés” következ­tében robbant ki, többen meg­sebesültek. A dajakok 118 madurai bevándorlót mészá­roltak le hét végi ámokfutásuk során. A vérengzések tíz napja alatt eddig összesen 428-an vesztették életüket. Több mint 30 ezer madurait űztek el ott­honából. (MTI) Kitüntették a spanyol követet BUDAPEST: Mádl Ferenc köztár­sasági elnök kitüntette Spa­nyolország távozó budapesti nagykövetét. Az államfő - a miniszterelnök előterjesztésére - a Magyar Köztársasági Ér­demrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adomá­nyozta Fernando Perpino- Robert Peyrának, a magyar­spanyol kapcsolatok fejleszté­sében végzett tevékenysége el­ismeréseként. (MTI) Román nyelvtörvény Az RMDSZ-gyűléseken sem lehet majd magyarul beszélni? A román kormány áprilisban terjeszti a parlament elé a francia ihletésre készülő nyelvtörvényt. Bár a tervezet részletei még nem ismeretesek, ha a francia jogszabályt veszik mintául, akkor az RMDSZ üléseit román nyelven kell majd megtartani. M­ónn Angéla__________________ A román szenátus kulturális és vallásügyi bizottságának már az első ülésén felvetették, hogy törvénnyel kellene szabályozni a román nyelv védelmét - nyilat­kozta a Magyar Nemzetnek Keres­­kényi Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, aki egyben az említett bizottság tagja is. A szenátor szerint az elképzelés a Nagy-Ro­­mánia Párt (PRM) radikális szár­nyától indult, nekik ugyanis na­gyon tetszik az erősen központosí­tott francia rendszer. Az 1994-es francia nyelvtör­vény egyrészt kötelezővé teszi, hogy a nyilvánosságnak szánt va­lamennyi hirdetés, felirat, reklám­­szöveg francia nyelvű legyen. Másrészt a jogszabály előírja, hogy a jogi személyek által kötött valamennyi szerződés az állam nyelvén íródjon, a működő szer­vezetek rendezvényein pedig fran­ciául kell beszélni. A román mű­velődésügyi miniszter szerint a francia nyelvről megalkotott tör­vény senkit nem zavar, hiszen mint mondta: „minden normális ember nacionalista, csak a nem normálisak ultranacionalisták”. A jogszabály tervezetéről egyébként még sem a miniszter, sem az MTI- nek nyilatkozó államtitkár nem árult el részleteket. Utóbbi a Mit­­terand által aláírt nyelvtörvényt az Európában létező legkorszerűbb nyelvtörvénynek minősítette. Az RMDSZ-es szenátor azon­ban lapunknak azt hangsúlyozta: a törvénytervezet valószínűleg nem fog úgy keresztülmenni a parlamenten, ahogy a kezdemé­nyezők azt kitalálták. A kormány­zó Szociális Demokrácia Romá­niai Pártjának (PDSR) szalonké­pessé kell tennie az elképzelést, hi­szen egy francia mintára készülő tervezet eleve ellentétes azzal a törvényponttal, miszerint a köz­­igazgatásban is használhatják az anyanyelvüket azokon a települé­seken, ahol a nemzeti kisebbségek húsz százalék fölötti arányban él­nek. A szenátor ugyanakkor meg van győződve arról, hogy a PDSR- ből a PRM felé hajló Kontyák Cor­­neliu Vadim Tudor pártjának in­­tellektuálisabb képviselőivel kar­öltve arra törekednek majd, hogy provokatív módon újabb kezde­ményezésekkel tegyék próbára a Nastase-kabinet rugalmasságát. Ezek olyan politikai manőverek, amelyek a kormánynak úgy akar­nak üzenni, hogy kisebbségellenes javaslatokat tesznek - fejtette ki Kereskényi Sándor. Az IRA nem hátrál Az IRA egyik vezető személyi­sége kijelentette, hogy a nagy­pénteki megállapodás csak szakasz az egységes és függet­len Írország létrehozásának folyamatában. a Jotischky László (London)____ K­eenan Brian, az IRA állítóla­gos vezérkari főnöke ritkán szerepel nyilvánosság előtt. Ti­zennégy évet töltött börtönben Angliában elkövetett bombame­rényletekben játszott szerepéért. Hétfőn nyilvános gyűlésen mon­dott beszédet, és közölte, hogy a Nagy-Britannia ellen folyó hábo­rú nem fejeződhet be, amíg a brit uralom véget nem ért egész Íror­szágban. Más szóval, amíg Észak­írország ki nem válik az Egyesült Királyságból, és nem egyesül az Ír Köztársasággal. Ez a küzdelem egyes szakaszaiban lehet csupán politikai, de más szakaszaiban, ha kell, újból fegyveres harccá válik. Az ulsteri biztonsági szervek úgy értelmezik Keenan beszédét, mint felhívást az IRA kiábrán­dult tagjaihoz, hogy szakadjanak el a szervezettől, ha az a jövőben tartózkodik a fegyveres erőszak­tól. Keenan ilyen értelmezésben Dél-Armagh körzet IRA-tagjai­­hoz fordul, hogy pártoljanak át az „Igazi IRA” nevű szélsőséges terrorcsoporthoz. Ez a csoport követte el a hírhedt bombame­rényletet Omaghban, és ez ellenzi a nagypénteki megállapodást, amely az ulsteri alkotmányos re­formok alapokmánya. Ulsterben újból sorsdöntő tár­gyalások folynak, amelyek kudar­ca véget vethet az egész békefolya­matnak. Két héttel ezelőtt Tony Blair miniszterelnök személyes megbízottja titokban Belfast köz­­társasági negyedében járt, és tár­gyalt a Sinn Fein elnökével, Gerry Adamsszel. Ilyen előzmények után fogalmazott így Brian Kennan: „Aki azt mondja, hogy vége a há­borúnak, az nem tudja, mit beszél. A forradalom nem fejeződhet be addig, amíg a brit imperializmus méltó helyére, a szemétdombra nem kerül.” Gerry Adams kuspol@magyarnemzet.hu Izrael visszautasítja Washington vádjait a KUFF ORSOLYA M­iután a Munkapárt szenve­délyes és többórás vita után úgy döntött, hogy csatlakozik az Ariel Saron vezette nemzeti egység­kormányhoz, a találgatások most leginkább arról folynak, hogy ki is lesz az a nyolc munkapárti politi­kus, aki tagja lesz az új izraeli kabi­netnek. Az már szinte biztosnak te­kinthető: a külügyminiszteri tárca várományosa a Nobel-békedíjas Simon Peresz. A Munkapárt köz­ponti bizottsága a héten dönt arról, hogy kit jelöljön a védelmi, keres­kedelmi és ipari, valamint a közle­kedési és mezőgazdasági miniszté­rium élére. A Munkapárt tervei szerint a párt a koalícióban szeretné elérni, hogy ne szakadjon meg a paleszti­nokkal folyó párbeszéd. A párt lat­ba veti minden befolyását, hogy a békefolyamat folytatódjon - érvelt Simon Peresz a Likuddal való együttműködés mellett. A Munka­pártban azonban sokan elutasítot­ták a jobboldali párttal kötendő nagykoalíciót. Az ellenzők szerint a keményvonalas jobboldali politi­kusok a munkapárti minisztereket csak amolyan kirakati bábunak használják majd mintegy a béke miatt aggódó nemzetközi közvéle­mény megnyugtatására, ám javas­lataikat figyelmen kívül hagyják majd. Slomo Ben Ami leköszönő külügyminiszter attól tart, hogy a koalíció szétrombolhatja a Mun­kapártot.■ Izrael egyébként visszautasította az Egyesült Államok külügyminiszté­riumának éves emberi jogi jelenté­sében foglaltakat, amelyek szerint túlzottak az izraeli hadsereg fellépé­sei a palesztin tüntetők ellen a meg­szállt területeken. Washington a palesztinoknak ugyanakkor azt rója fel, hogy a biztonsági erők és a Jasz­­szer Arafat vezette Fatah tagjai aktí­van részt vettek az erőszakos ak­ciókban, s ezzel gyakran izraeli civi­leket veszélyeztettek. Újabb tizenéves áldozata van egyébként az izraeli-arab ellensé­geskedésnek: izraeli katonák egy ti­zenöt éves kődobáló fiút lőttek le Ramalláh közelében - állítják kór­házi források. Simon Peresz ARIEL SARON KORMÁNYA a negyedik „társbérlet” lesz az ország történe­tében a jobb- és a baloldal között. Az első nemzeti egységkor­mányt 1967-ben, a júniusi hatnapos háborút megelőző drá­mai válság légkörében hozták létre - ez 1970-ig működött, amikor is a jobboldal kivált belőle, hogy így fejezze ki tiltako­zását az Egyiptommal megkötött tűzszüneti egyezmény ellen. Ezután tizennégy év telt el addig, amíg a jobboldal és a mun­kapártiak ismét közös kormányt hoztak létre, mivel az 1984. júliusi választásokon egyik fél sem tudott felülkerekedni. Iz­rael akkor csaknem egyedülálló „rotációs” rendszert fogadott el, Simon Peresz munkapárti vezető irányította két éven át az országot, majd 1986-ban átadta a kormányfői tisztséget Ji­­chák Samir jobboldali vezetőnek. A jobboldal által megnyert 1988. évi törvényhozási választásokat követően jött létre a harmadik nemzeti egységkormány. Ekkor Samir a miniszter­­elnök, Jichák Rabin munkapárti vezető pedig hadügyminisz­ter lett. 1990-ben az egységkormány összeomlott, és munka­párti ellenzékbe ment át. (MTI) Az Egyesült Államok új Irak-politikája Az ENSZ is támogatja az embargó enyhítését HÍRÖSSZEFOGLALÓ C­olin Powell amerikai külügy­miniszter hétfőn bejelentette: hazája komolyan fontolgatja, hogy enyhíti az Irakot sújtó embargót. Mint kifejtette, azokat a területe­ket enyhíthetik, amelyek nem kapcsolódnak az iraki fegyverzet­­fejlesztéshez. Tíz évvel ezelőtt Irak megtámadta szomszédját, Kuvai­­tot, azóta pedig csak az ENSZ fel­ügyeletével értékesítheti jelentős olajtartalékait. A szankciók ellen­zői arra hívják fel a figyelmet, hogy azóta nem csökkent Irak fegyverkezése, ám az iraki nép szenved az embargó miatt fellépő áru- és gyógyszerhiánytól. Powell háromnapos közel-ke­leti tárgyalássorozata után nyi­latkozott a várható új Irak-politi­­káról. Mint mondta, bízik abban, hogy az új politika alapjait még a március végén esedékes ammáni Arab Liga-csúcs előtt le tudják fektetni. A Bush-kormány kény­telen lesz elismerni, hogy a pro­pagandaháborút Szaddám Hu­szein nyerte, ugyanis az utóbbi tíz év során Irak fokozatosan el­nyerte a legtöbb muzulmán or­szág támogatását az embargó el­len, sőt az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának három állandó tagja, Oroszország, Kína és Franciaor­szág is támogatja törekvéseit. Powell a tárgyalássorozat utol­só állomásán, Damaszkuszban ta­lálkozott Basar al-Asszad szíriai elnökkel. Az államfő megígérte, hogy az Irakból érkező olajvezeté­ket az ENSZ által megállapított szankciók szerint fogják használ­ni. A kijelentés azért megnyugtató az amerikaiaknak, mert többször jelezték: bizonyítani tudják, hogy Szíria tavaly november óta csak­nem százötvenezer hordó olajat importált délkeleti szomszédjától az ENSZ megkerülésével. Kofi Annan ENSZ-főtitkár az amerikai diplomáciai erőfeszíté­sekkel egy időben szintén egy ira­ki delegációval tárgyalt. A világszervezet célja, hogy a szankciók feloldása után vissza­térhessenek a fegyverzetellenőrök az országba. Mohammed Szaid al- Szahaf iraki külügyminiszter el­utasította a tervet, szerinte csak bizonyos alacsony szintű ellenőr­zést engedélyeznek majd az or­szágban. Colin Powell SZERENCSEJÁTÉK RT. I a Ennyi az várható főnyereménye. Br----------a |\-----------^

Next