Magyar Nemzet, 2001. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-10 / 186. szám
Ismét tárgyalt a Fidesz és az MDF ■ Blázsovics__________________ Lapzártakor még tartott a Fidesz és az MDF tárgyalása, amelynek témája a jövő évi választásokon való együttműködés. A tegnapi tárgyaláson - akárcsak korábban - az MDF-et Hende Csaba alelnök, Balogh László országgyűlési képviselő és Szőke László, a budapesti választmány elnöke képviselte. A Fidesz részéről Áder János alelnök, Rogán Antal alelnök és Rubovszky György képviselő vett részt. Az eddigi tárgyalásokon, bár közeledtek az álláspontok, több kérdésben még eltért a két párt javaslata. Az egyik legfontosabb kérdés a közös képviselők száma. Mint ismeretes, a legkisebb koalíciós párt ragaszkodik ahhoz, hogy országos szinten megjelenjen, azaz minden megyében egyéni jelöltet állítson vagy a területi listán befutónak számító helyet szerezzen.A párt ragaszkodik ahhoz is, hogy jelenlegi tizenhat képviselője a jövő évi választáson is megmérettesse magát közös jelöltként. A Fidesz már a tárgyalások megkezdésekor jelezte, hogy a társszervezeteivel korábban megkötött választási együttműködések miatt nem tud az MDF-nek olyan kedvező ajánlatot adni, mint tavaly év végén. Akkor a Fidesz harminc egyéni és húsz listás helyre tett javaslatot, ezt azonban az MDF elutasította. A tárgyalások másik fontos kérdése a közös lista. Az MDF azt szeretné elérni, hogy a lista Fidesz-MDF néven fusson, míg a legnagyobb párt csak Fidesz-listát kíván állítani, amire az MDF jelöltjei az MKDSZ- es politikusokhoz hasonlóan kerülnének fel. Törvényt sértett Bálla Dániel cége Folytatás az 1. oldalról • A környezethatóság június végén felülvizsgálatra kötelezte a terület tulajdonosát, azaz a városi önkormányzatot. Amennyiben Bálla cége nem vállalja magára a hulladéklerakást, a jogszabályok szerint az önkormányzatra hárulhat az illegálisan lerakott több ezer tonnányi aszfalt elszállításának költsége. A rendőrség nyomozást megszüntető határozatával szemben Székely Zoltán ügyvédje, Futó Barnabás panasszal élt. Futó nem érti, miképpen állapíthatja meg valaki - szembehelyezkedve a hatályos kormányrendelettel, hogy valami veszélyes-e a környezetre vagy sem. - A rendőrségnek azt kellene vizsgálnia, hogy kik és kinek a megbízásából szállították a veszélyes hulladékot a szennyvíztisztító területére - állítja Futó Barnabás. Az ügyvéd értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Balla Dánielt még tanúként sem hallgatták ki a nyomozók. Tudomásom szerint a pályázati kiírásban nem szerepelt, hogy az aszfalttörmeléket a szennyvíztisztítóba helyezhetné el a tender győztese. Ezért valószínűsíthető, hogy a veszélyes hulladék elszállítása során papíron, a valódi költségeknél jóval nagyobb összeget számoltak el az önkormányzat felé, ami már a csalás és okirat-hamisítás gyanúját is felvetheti, s ezt a rendőrségnek mindenképpen vizsgálnia kellene - vélekedett Futó Barnabás. Szabó Péter, aki a rendőrség igazságügyi szakértőjeként járt el az ügyben, lapunkkal közölte: Futó Barnabás tévesen értelmezi a büntető törvénykönyv ide vonatkozó passzusát, hiszen a hatályos jogszabályok szerint éppen azt kellett vizsgálnia, hogy a lerakott hulladék veszélyezteti-e az emberi életet, egészséget, szennyezi-e a vizet, a levegőt és a talajt, illetve okoz-e ezekben tartós elváltozásokat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Balla Dániellel többször személyesen is találkozott. A vállalkozó először elismerte, hogy ők rakták le az aszfalttörmeléket, később azonban ezt kategorikusan cáfolta. Szabó szerint Balla a médiumoknak adott nyilatkozataiban is szembekerült saját állításaival. Emlékezetes: az ügyben a környezetvédelmi felügyelőség a környékbeli lakók panaszára 1999- ben, a rendőrség pedig Székely Zoltán feljelentése csak az idén indított vizsgálatot. Postabank: panasz a gyanúsítás ellen ■ MTI_____________________ Panasszal élt a gyanúsítás ellen az a két könyvvizsgáló, akiket tegnap és tegnapelőtt hallgattak ki a Postabank-ügyben indult nyomozásban az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán. A két könyvvizsgálót a rendőrség bűnsegédként elkövetett, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségével gyanúsítja. Bárándy Péter ügyvéd - aki a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. Postabankügyben tegnap meggyanúsított alkalmazottjának jogi képviselője elmondta: ügyfele a rendőrségi kihallgatáson tagadta bűnösségét, a részletes vallomástételtől nem zárkózott el a könyvvizsgáló, ám erre egy későbbi időpontban kerül majd sor. Az ügy kapcsán polgári perben mintegy 170 milliárd forint kártérítést követel a magyar állam a korábbi nagytulajdonosokkal együtt a Postabanknál 1994-98. között tevékenykedő három könyvvizsgáló cégtől, a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.től, az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft.-től, valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-től. A Postabank ügyében folyó nyomozást a Legfőbb Ügyészség a közelmúltban három hónappal, november 3-ig meghosszabbította. Előzőleg a Fővárosi Főügyészség július végén megszüntette a nyomozást a bank tíz egykori külső igazgatósági tagja ellen, ugyanakkor a nyomozás meghosszabbítását kérte a Legfőbb Ügyészségtől Princz Gábor volt elnök-vezérigazgató és négy egykori vezetőtársa ügyében. 2001. augusztus 10., péntek Belföld Magyar Nemzete Kétséges az ülés sikere Áder János hétfőre hívta össze a parlamentet Továbbra is kérdéses, hogy határozatképes lesz-e az augusztus 13-i rendkívüli parlamenti ülés, amelyet ellenzéki kezdeményezésre Áder János házelnök tűzött ki jövő hét hétfőre - derült ki az Országgyűlés házbizottságának tegnapi ülésén, ahol a képviselők elfogadták az Országgyűlés elnökének javaslatát. 1. Pál Gábor__________________ kormánypártok álláspontja szerint a rendkívüli ülés kezdeményezőinek kell biztosítani az Országgyűlés határozatképességét, míg az MSZP és az SZDSZ úgy véli, hogy ez a kormánykoalíció feladata, mivel nélkülük mindig határozatképtelen lenne a Ház. A frakciók mindegyike képviseltetni fogja magát, ám várhatóan foghíjasak lesznek a padsorok a nyári szabadság miatt. A kormánypártok mellett a MIÉP és a kisgazdák egy része elutasítja a rendkívüli ülés összehívását, mindemellett képviseltetik magukat. Érdekesség, hogy a házbizottságban részt vevő Hanó Miklós FKGP-s képviselő kétféle álláspontot fogalmazott meg pártja részéről. Egy kisebbségit, azokét, akik várhatóan meg is szavazzák az MSZP és az SZDSZ által javasolt napirendet, és egy többségit, azok álláspontját, akik nem. Áder János, az Országgyűlés elnöke elmondta: a házbizottság megtárgyalta a rendkívüli ülés összehívását, ám azt, hogy a frakciók megszavazzák-e a két napirendi pontot, rajtuk múlik. A kormánytagok esetleges részvételével kapcsolatban annyit közölt, hogy a miniszterek nem jeleztek előre semmit. Rogán Antal a Fidesz frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta: képviselőcsoportja továbbra sem ért egyet az Országgyűlés összehívásával, mivel azt nem indokolja semmi rendkívüli esemény, ám tudomásul veszik a házelnök döntését. - Minden képviselőnket értesítettük az időpontról, utasításba azonban senkinek sem adhatjuk a megjelenést - mondta. Leszögezte ugyanakkor, hogy a határozatképesség biztosítása a kezdeményezők feladata. A Fidesz-frakció a napirend megszavazásáról hétfőn délelőtt alakítja ki álláspontját - tette hozzá. Az MDF és a MIÉP várhatóan nem szavazza meg a napirendet. Vancsik Zoltán szocialista frakcióvezető-helyettes annak a félelmének adott hangot, hogy koalíciós pártok várhatóan nem biztosítják a Ház határozatképes létszámát a számukra kényes napirendi pontok miatt. Véleménye szerint mindenképpen indokolt az Országgyűlés összehívása, mivel rendkívüli közérdeket érintő ügyekről van szó. Ismeretes, hogy a szocialisták és a szabad demokraták azért kezdeményezték a rendkívüli parlamenti ülést, hogy az Országgyűlés létrehozzon két vizsgálóbizottságot. Az MSZP a miniszterelnök felelősségét vizsgálná Szabadi Béla és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elmúlt hároméves tevékenysége tükrében, míg az SZDSZ szintén a kormányfő felelősségét firtatja az Orbán család bányáinak dolomitszállítása ügyében. A A frakciók elfogadták a házelnök javaslatát FOTÓ: NAGY ZOLTÁN Nem Homokié a kenőpénz Az MSZP és az FKGP közös érdekei ■ Huth-Vh.iányi______________ Nem kapott kenőpénzt a MiG-29-esek moderniáziójával kapcsolatban Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium (HM) politikai államtitkára - értesült bennfentes forrásból a Magyar Nemzet. Lapunk úgy tudja, hogy a tárca egy másik vezetője összesen 45 millió forintot fogadott el— 15 milli ós részletekben - három olyan személytől, akik szorosan kötődnek az FKGP vezetéséhez. Egyikük neve már eddig is többször felbukkant az agrárcégek ügyében folytatott rendőrségi nyomozásokban. Mint ismeretes, szerdán a Stop! című internetes újság arról adott hírt, hogy a MiG-29-es vadászrepülők rekonstrukciójában érdekelt körök megvesztegették a Honvédelmi Minisztérium egyik magas rangú vezetőjét. A Stop! közölte továbbá, hogy az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) is vizsgálódik. Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkár lapunk kérdésére úgy fogalmazott: jelen pillanatban nincsenek az NBH-nak olyan információi, amelyek teljes mértékben alátámasztanák ezt az értesülést. Lapértesülések szerint a vesztegetési pénzt a MiG-ek rekonstrukciójában érdekelt német-orosz konzorcium, a MAPS bocsátotta rendelkezésre. Emlékezetes: a vállalkozás Magyarországon magas rangú szocialista kapcsolatokkal rendelkezik. Korábbi, június 18-i tényfeltáró riportunkból kiderült, hogy több kisgazda politikushoz hasonlóan Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány volt ipari minisztere, a MAPS német résztulajdonosa, a DaimlerChrysler magyarországi képviseletének vezetőjeként, Ábri Judit, az MSZP elnökének médiatanácsadója pedig a cég segítőjeként tárgyalt és lobbizott tavaly a 20 milliárd forintos MiG- modernizáció megvalósulásáért. Az MSZP vezérkara eközben több éles kirohanást intézett az F-16-os vadászgépek beszerzése ellen, egyben a MiG-ek megtartása mellett. A szocialista politikusok közül legutóbb éppen az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter szállt síkra a MiG-ek felújításáért a Napi Gazdaságnak adott nyilatkozatában. Korábbi megkeresésünkre Franz Josef Jakobi, a MAPS technikai igazgatója nem kívánt nyilatkozni arról, hogy német részről milyen célból helyeztek letétbe 8 millió eurót a modernizációs szerződés előkészítésekor. Bibó Istvánra emlékeztek ■ MTI_____________________ ibó István minden egyes mondatából, életrajzának minden egyes eleméből árad az a mélyen átélt demokratizmus, amely a mi demokráciánknak, rendszerváltozásunk folyamatának a legnagyobb deficitje - mondta Görgey Gábor író, a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke a Bibó István születésének 90. évfordulója alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen. Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke Bibó István örökségéről szólva rámutatott: ebbe az örökségbe nem beleszületni kell, hanem kiérdemelni azt, hogy valamely politikai erő az örökség fő gondolatainak képviselőjévé válhasson. Kende Péter történész, a Bibó-társaság társalelnöke úgy fogalmazott: Bibó István a nemzet múltját zsákutcás történelemnek nevezi, amelyből ki kell törni. " A szocialisták csökkentenék az szja-t ■ MTI_____________________ Az MSZP szerint esélyalapot kellene létrehozni a Magyarországon működő mintegy félmillió önfoglalkoztató kisvállalkozó likviditási problémáinak megoldására. Burány Sándor parlamenti képviselő, a párt elnökségi tagja közölte: elképzeléseik szerint az érintetteknek visszatérítendő támogatásért lehetne pályázni az esélyalaphoz, amely többlépcsős formában nyújtana állami segítséget a kisvállalkozók talpon maradásához. - Lényegesen tovább kell fejleszteni a Széchenyi-tervet, mert jelenlegi formájában ez nem segíti eléggé a gazdaságot - vélekedett az ellenzéki politikus. A szocialisták úgy vélik, hogy a gazdasági növekedés az eddigi mértékhez képest akár egy százalékkal is növelhető, ha Magyarország minél hamarabb csatlakozik az Európai Unióhoz, illetve ha megfelelő kormányzati intézkedésekkel sikerül a kis- és középvállalkozásokat bekapcsolni a gazdasági növekedésbe. Ez utóbbi érdekében az MSZP radikálisan csökkentené a személyi jövedelemadó mértékét, a jelenlegi 20-30-40 helyett 13, 25 és 40 százalékos adókulcsokat alkalmazna. Eltörölnék továbbá a 4200 forintos egészségügyi hozzájárulást és egyszerűsítenék az adóbevallást.