Magyar Nemzet, 2002. április (65. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
2002. április 16., kedd Belföld Magyar Nemzete Van olyan helyzet, amikor nem szabad hallgatni Pápai Lajos: Az embereknek végig kell gondolniuk, melyik párt adta vissza a nemzet öntudatát A vallásos embereknek azt sem szabad elfelejteniük, hogy a normatív támogatások alacsony összege miatt 1994 és 1998 között nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerültek a katolikus iskolák. A jelenlegi kormány rendezte a Horn-kabinet alatt szinte teljesen megfeneklett ingatlan-visszaadási ügyeket. Azt sem akarom elhallgatni, hogy az utóbbi négy évben a családok érdekében számos helyeselhető döntés született. Ha valaki mindezt sorra veszi, meg tudja állapítani, melyik az a párt, amelynek céljaival a püspöki kar egyet tud érteni - mondta Pápai Lajos győri püspök. Lapunknak adott interjújában a főpap a parlamenti választásokról és az első forduló után állva maradó három pártról, az MSZP-ről, az SZDSZ-ről és a Fideszről fejtette ki a véleményét. Iezsó Ákos Az egyházi vezetőknek nem csak a hívek lelki életével kell törődniük, komoly közéleti felelősségük is van. Ezért vagyok kíváncsi arra, mi a véleménye a választások első fordulójának eredményéről? - A püspököknek és a papoknak valóban van közéleti felelősségük is. Sokan azt mondják, hogy az egyház ne politizáljon. Ez abban az értelemben igaz, hogy a papság ne vegyen részt a pártpolitikában és a hatalom gyakorlásában. Mindezt azonban az egyház belső törvénye alapján tesszük, és nem egy úgymond külső, állami jogszabály szerint. Aki azt mondja, hogy a papság kizárólagos feladata az emberek lelki vigasztalásában merül ki, ugyanazt hirdeti, mint amit az előző rendszer negyven éven keresztül képviselt. Mi a kereszténységet nem csak a hitben, a pietizmusban, a jámborságban, az egyéni magányban való elmerülés világának tartjuk, hiszen a keresztény embereknek a társadalmi folyamatokban is részt kell venniük. Erről is szól az egyház tanítása. A kérdésére visszatérve: meglepő, hogy a várakozással szemben az első fordulót a szocialisták némi előnnyel zárták. A kormányoldal a választási kampány alatt rendre felsorolta azon eredményeket, amelyeket az utóbbi négy évben elért, majd egy valódi jövőképet vázolt fel. Ehhez képest meglehetősen komoly kontrasztot mutatott az ellenzék kampánya, amelyben gyakran fel lehetett fedezni az ellenfél rágalmazását is. A választások éjszakáján Orbán Viktor nagyon intelligens módon gratulált az összes, már megválasztott képviselőnek - függetlenül attól, hogy melyik párt színeiben jutott be a parlamentbe. Egy pillanattal később pedig Kovács László kárörvendő nyilatkozatát mutatta a televízió. Mintha két világ állna egymással szemben. A püspöki kar egy külön választási körlevelet oidott ki, amelybez arra kérte a híveket, hogy az egyház által fontosnak tartott értékeket képviselő pártokat támogassák. Elérte a körlevél a célját? - Csak bizonyos mértékben érte el. Körlevelünk megjelenése után az egyik televíziós csatornában láttam egy műsort Aczél Endrével, aki magából kikelve, szinte gyűlölettől lihegve uszította a nézőket a körlevél ellen. Én úgy gondolom, ha egy nyilat valahol kilőnek, és utána valaki felszisszen, az azt jelenti, hogy a nyíl célba talált. Mi természetesen senkit nem akartunk megbántani, csupán olyan szempontokat ajánlottunk a híveinknek, amelyek alapján ki-ki felelős döntést hozhat. Azt is láttuk, az első felhördülés után hirtelen minden párt azonosult a körlevelünk tartalmával, mondván, hogy valójában ők is ezt képviselik. Ennek ellenére mégis azt hiszem, hogy az emberek különbséget tudnak tenni. Ha például végiggondolják: a családtámogatási rendszer az előző négy évben hogyan alakult, kit segített, kinek volt szívügye, hogy megálljon az a demográfiai süllyedés, amely lassacskán nemzetünk legnagyobb veszélyforrása, mindenkiben egyértelmű kép rajzolódhat ki. Ám az embereknek azt is végig kell gondolniuk, hogy melyik párt adta a nemzetnek azt az öntudatot, amelynek köszönhetően negyven év megaláztatása után most újra emelt fejjel lehetünk magyarok. Már a határon túli nemzetrészünk is bizalommal néz ránk, és azt várja tőlünk, hogy továbbra is életben tartsuk a reménységét. Tisztában vannak azzal, hogy ha Magyarországon öntudatos nemzet él, az nekik is jó. Azonban a vallásos embereknek azt sem szabad elfelejteniük, hogy a normatív támogatások alacsony összege miatt 1994 és 1998 között nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerültek a katolikus iskolák. A jelenlegi kormány rendezte a Horn-kabinet alatt szinte teljesen megfeneklő ingatlan-visszaadási ügyeket. Azt sem akarom elhallgatni, hogy az utóbbi négy évben a családok érdekében számos helyeselhető döntés született. Ha valaki mindezt sorra veszi, meg tudja állapítani, melyik az a párt, amelynek céljaival a püspöki kar egyet tud érteni. - Az első forduló után két politikai tömörülés maradt állva. Az egyiket az MSZP és az SZDSZ alkotja, a másikat pedig a polgári pártok. Mind a két oldal hatalmon volt már egyszer. Mit várhatnak tőlük a vallásos emberek? Kezdjük a sort az MSZP-vel. - A választási kampány alatt sokszor hangoztatták a baloldali értékeket. Ha ez alatt az MSZP a nehéz sorban élő emberek támogatását érti, akkor nem tudom, hogy az előző kormányzati ciklusban miért ellenezte a polgári kormány ama döntéseit, amelyek pontosan e népréteg sorsán kívántak javítani. - Mire gondol? - A minimálbér emelésétől a családi pótlék, a gyes, a gyed bevezetésén keresztül számos példát sorolhatnék. Azt is furcsának tartom, hogy miközben a szocialisták baloldali értékekről beszélnek, valójában a nemzetközi nagytőke igényeinek kívánnak megfelelni. A jelenleg hatalmon lévő pártok sokkal többet tettek a kisemberekért, mint az MSZP és az SZDSZ. Mi a véleménye Horn Gyula exminiszterelnök elhíresült leveléről? Szabó István református teoló gusprofesszor szerint a szocialisták a hívőket újra a hallgatás falai közé akarják zárni. Elfogadja ezt a gondolatot? - Horn Gyula levelével annyira méltatlan támadást indított az egyház ellen, hogy arra a püspöki kar nem kívánt válaszolni. Az egyháznak azonban prófétai küldetése is van. Apor Vilmos püspök 1944 karácsonyán a szószékről kérdőre vonta az akkori belügyminisztert, és személyesen is felelőssé tette a győri gettó felállításáért. Apor Vilmos tehát politizált, és erre mi most büszkék vagyunk. Amikor megszületett a határon túli magyarokért hozott kedvezménytörvény, a püspöki kar üdvözölte azt. Ezt követően többen is megtámadtak bennünket, hogy beavatkozunk a politikába. Szerintem idővel majd arra is büszkék leszünk, hogy most egyértelműen a törvény mellé álltunk. Tehát vannak olyan kivételes események, amikor nem szabad hallgatni. Ilyen a parlamenti választás időszaka is? - Annak idején Franciaországban tanultam, ahol több választási kampányt is megéltem. Láttam, hogy egy bejáratott demokráciában nincs olyan nagy tétje a választásoknak, mint nálunk. Tudni kell, hogy a katolikus egyháznak szilárd emberképe van. Ebből következik a családról, a nevelésről, a társadalomról és a közéletről vallott felfogásunk, amelybe nem fér bele, hogy a kormányzást a nemzetközi, arctalan nagytőke, a bankok vegyék át. 1994 és 1998 között az SZDSZ adta az oktatási minisztert. Ez a tárca módosította az egyházfinanszírozási, a felső- és szakoktatási törvényt, valamint elvonta a hitoktatási pénzeket. Mit lehet az SZDSZ-től várni, ha újra hatalomra kerül? - Az SZDSZ emberképe lényegesen különbözik az általunk vallott elvektől. Liberális világképében elsikkad a közösségi elkötelezettség, a másra utaltság, a nagyobb közösség, vagyis a nemzet igazi értéke. Az is elgondolkodtató, hogy nemcsak az Orbán-Nastase-megállapodást utasították el, hanem magát a státustörvényt is. A média négy év alatt egy egészen új világképet tud kialakítani. Ezért erre bizonyos aggodalommal tekinthetünk. Az MSZP pragmatikus párt, az SZDSZ pedig a tradicionális értékeket gyakran elvi alapon elutasító politikai erő. Ideológiájuk tehát élesebben szemben áll a történelmi egyházak által vallottakkal. - Nincs ebben ellentmondás? Az SZDSZ ugyanis a kisegyházakat mindig határozottan támogatta. - Bizonyos kisegyházak vagy egyházi jellegű közösségek támogatása mögött a történelmi egyházakat gyengítő törekvések húzódhatnak meg. - És mit várhatnak a hívek a polgári pártoktól? - A jelenlegi kormány részéről semmilyen befolyásolási szándékot nem tapasztaltam. Az egyházat és az államot már régen szétválasztották. Ez a kormány azonban nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az egyházat ne válassza el a társadalomtól. Nagyon tetszett Orbán Viktor miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy most már az egyház és az állam együttműködésének feladatain kell munkálkodni. Ez a szemlélet az utóbbi négy évben számos szociális, karitatív munkában, tehát a gyakorlatban is megvalósult. Célunk közös, hiszen az állam polgárai egyúttal az egyházak hívei is. Azt is örömmel tapasztaltuk, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt által vezetett kormány azokat tartotta fontosnak, amiket mi a keresztény emberkép alapján szintén fontosnak tartunk. Összességében tehát azt mondhatom, hogy a kereszténydemokrata szellemiségű program valósult meg. Ezt mindenképpen pozitívnak tartom, és ez az, amiért aggodalommal tölt el az a gondolat, hogy elképzelhető: mindez már nem folytatódhat. Az utóbbi négy évben több templom épült Magyarországon, mint az előző nyolc évben összesen. A választási kampány alatt a Fidesz politikai ellenfelei többször is a jelenlegi kormány szemére vetették, hogy a polgári oldal öszszefonódott a történelmi egyházakkal. Önnek mi erről a véleménye? - Kétségkívül sok templom épült az előző négy évben. Ám templomok akkor épülnek, ha a hívek igénylik azt. Ami pedig megépült, az egyúttal az országot is gyarapítja. Az egyház az emberek mellett van. Politikai rendszerek jönnek-mennek, de az egyház marad. A mostani választási kampányban a vallásos emberek meggyőzése érdekében minden eddiginél nagyobb küzdelem zajlik. Mivel magyarázza, hogy a pártok ilyen nagy elánnal igyekeznek a hívőket maguk mellé állítani? kirohanást intézett az egyház ellen. Aki valaha is gyónt egyszer az életébe ig az tudja, hogy ott semmilyen politikai agitáció nem történhet. Szerintem ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyház felé fordult a közvélemény. Remélem, a rendszerváltozás óta felnőtt egy olyan új generáció, amelyik kevésbé fogékony az ilyen félelemkeltő törekvésekre. .A jelenlegi kormány rendezte a Horn-kabinet alatt szinte teljesen megfeneklett ingatlan-visszaadási ügyeket. FOTÓ: VAJYI ÁKOS Az értékek védelmét kéri a püspöki kar A Magyar Katolikus Püspöki Kar a választások mindkét fordulója előtt körlevelet adott ki, amelyben arra kérte a híveket, hogy az egyház által fontosnak tartott értékeket hirdető pártot támogassák. Az elsőt március 17-én fogadták el. Ez leszögezi: „arra szavazzunk, aki védi a teljes életet, a házasság és a család szentségét, biztosítja a többgyermekes családok megélhetését, a gyermekvállalás megbecsülését; aki óvja fiataljainkat az önromboló, káros szenvedélyektől, és segíti a fiatalok lakáshoz jutását, biztosítja a tanulás és továbbtanulás lehetőségét; aki megbecsüli a magyar kultúra értékeit, segíti az egészséges nemzetiimtttdai kialakítását, nyitott SZívvel, áldozatokat is vállalva fordul a fiataminkon túl élő magyar testvéreink és a szomszéd népek felé; aki garantálja a hit- és erkölcsoktatás szabadságát; aki biztosítja az egyház szabad működésének lehetőségét; s akinek programja meg is valósítható. Mint az egyház vezetői, tiszteletben tartjuk híveink szabad döntését, ezért nem nevezhetünk meg személyeket és pártokat. A magyar választási rendszer ismeretében azonban felelősséggel mondhatjuk a következőket: ne vesztegessük el szavazatunkat esélytelen jelöltekre. Az első választási fordulóban próbáljuk megtalálni azt az egyéni képviselőt, akit leginkább alkalmasnak tartunk, és akinek van esélye a bejutásra. Ugyanígy döntsük el, hogy az első fordulóban melyik párt listájára szavazunk. Ha egy párt ugyanis nem éri el az öt százalékot, nem jut be a parlamentbe, szavazatunkat más pártok kapják meg, így esetleg olyan pártot juttatunk előnyhöz, amely akaratunkkal ellenkező nézeteket képvisel. A második fordulóban pedig a legesélyesebb jelöltet kell támogatni azok közül, akik értékeinket képviselik vagy elfogadják”. A főpapi testület a választások második fordulójára is kiadott egy körlevelet, amelyet vasárnap az ország összes katolikus templomában felolvastak. Ebben kijelentik: „elfrkeztünk a nemzetünk sorsát és jövőjét döntően meghatározó parlamenti választás második fordulójához. Arra kérjük a katolikus híveket, hogy vegyenek részt mindnyájan a választások második fordulóján, mert ez keresztényi és nemzeti kötelességünk. A választás megkönnyítése érdekében megismételjük előző körlevelünk azon pontjait, amelyek segítenek a döntésben, s amelyek figyelembevétele nélkül keresztény ember nem szavazhat felelősen. Arra szavazzunk tehát, aki védi a teljes életet, a házasság és a család szentségét, biztosítja a többgyermekes családok megélhetését, a gyermekvállalás megbecsülését; aki óvja fiataljainkat az önromboló, káros szenvedélyektől, és segíti a fiatalok lakáshoz jutását, biztosítja a tanulás és továbbtanulás lehetőségét; aki megbecsüli a magyar kultúra értékeit, segíti az egészséges nemzeti öntudat kialakítását, nyitott szívvel, áldozatokat is vállalva fordul a határainkon túl élő magyar testvéreink felé; aki garantálja a hit- és erkölcsoktatás szabadságát; aki biztosítja az egyház szabad működésének lehetőségét, s akinek programja meg is valósítható. Mint az egyház vezetői, tiszteletben tartjuk híveink szabad döntését, ezért nem nevezhetünk meg személyeket és pártokat. A második fordulóban csak olyan jelölteket támogassunk, akiknek a pártja is garancia arra, hogy a keresztény értékek nem fognak hiányozni a továbbiakban sem a kormány munkájából”.