Magyar Nemzet, 2002. április (65. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
A Matar Nemzet Külföld 2002. április 16., kedd Rovatvezető: Stier Gábor Záhir Sah visszatér Róma. Több évtizedes száműzetés után szerdán visszatér hazájába Mohammed Záhir Sah volt afgán király - jelentette be tegnap Rómában Margherita Boniver olasz külügyi államtitkár. A volt uralkodó Hamid Karzai, az átmeneti kabuli kormány miniszterelnöke kíséretében tér haza, aki ma érkezik az olasz fővárosba hét minisztere társaságában. (MTI) Vita a nemzetközi bíráskodásról Brüsszel. A nemzetközi büntető törvényszék mint egyetemes joghatósággal létrehozott állandó jellegű bíróság fontos kezdet, de amíg nem csatlakoznak hozzá a nagyhatalmak, főleg az Egyesült Államok, addig nem tudja betölteni hivatását - vélekedett a belga Le Soirnak adott nyilatkozatában Antoine Garapona, a párizsi felsőfokú igazságügyi tanulmányi intézet főtitkára. A baj az, hogy az európaiak egyetemes joghatóság-felfogásával szöges ellentétben áll az Egyesült Államok birodalmi felfogása, amely egyedül, brutális megelőző katonai eszközökkel akarja leküzdeni a terrorizmust. (MTI) Merénylet Kolumbiában Caracas. Pokolgépes merényletet kíséreltek meg az egyik kolumbiai elnökjelölt ellen a Karibtenger partján fekvő Barranquillában: a detonáció két embert megölt, 22-t megsebesített, de Alvaro Uribe Véleznek nem esett baja. (MTI) Ukrajnai rosszallás Kijev. Diplomáciai források szerint a múlt héten az ukrán külügyminisztériumba kérették Kontra Ferenc magyar nagykövetet, és szóvá tették a kárpátaljai 72-es számú, magyar többségű választókörzetben történtekkel kapcsolatos bizonyos magyar reagálásokat. A források úgy vélekedtek, hogy a történtek várhatóan nem terhelik meg az egyébként jó ukrán-magyar kapcsolatokat. (MTI) Békét akar a nepáli király Katmandu. Nepáli katonák legalább 17 maoista lázadót öltek meg abban a térségben, ahol csütörtökön és pénteken közel 300 személy vesztette életét két heves összecsapásban. Gianendra király a nepáli újév napján, vasárnap békére és egységre szólította fel népét. „Az országban zajló erőszak és az infrastruktúra pusztítása lelassította gazdaságunkat” - emelte ki a Reuters a beszédből. (MTI) Tétova amerikai erőfeszítések Powell Libanonban és Szíriában is közvetíteni próbált • Irán olajembargóra szólít HÍRÖSSZEFOGLALÓ K ibővítve közel-keleti körútját, Colin Powell amerikai külügyminiszter Emile Lahud libanoni elnökkel és Rafik Hariri miniszterelnökkel az izraeli-libanoni határon kialakult veszélyes helyzetről tárgyalt tegnap, majd továbbutazott Szíriába. Lahud a megbeszéléseken Izraelt tette felelőssé a feszültségért, és értésre adta, hogy törvényesnek tartja az ellenállást a zsidó állam hadseregével szemben. Powell látogatásának az volt a célja, hogy meggyőzze vendéglátogatóit: állítsák le a Hezbollah szélsőséges síita szervezet Izrael elleni akcióit. Ugyanerre próbálta rávenni az amerikai külügyminiszter a szíriai vezetőket damaszkuszi tárgyalásain. Bejrútban ezrek tüntettek a repülőtérre vezető út mentén, valamint a libanoni elnöki palota előtt „Halál Amerikára!”, „Halál Izraelre!” és hasonló jelszavakat kiabálva. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Emberi Jogi Bizottsága tegnapi határozatában elítélte Izraelt a palesztinok „tömeges öldökléséért”, és követelte, hogy a zsidó állam állítsa le katonai hadműveletét a palesztin területeken. A genfi székhelyű bizottság - az ENSZ legfontosabb emberi jogi testülete -éves rendes ülésén rendre bírálja Izraelt a palesztinokkal szembeni bánásmódja miatt. Izrael a barátai türelmével játszik - erre figyelmeztetett Louis Michel belga külügyminiszter néhány órával az Európai Unió külügyminisztereinek elsősorban az izraeli-palesztin konfliktussal foglalkozó luxembourgi értekezlete előtt. Két palesztint öltek meg izraeli katonák tegnap Betlehem közelében, és ugyancsak két palesztin vesztette életét a Gázai övezetben is. Az izraeli hatóságok közben engedélyezték a Nemzetközi Vöröskeresztnek, hogy aktivistái belépjenek a dzseníni menekülttáborba, ahol a közelmúltban különösen súlyos harcok voltak. Az áldozatok pontos számát eddig nem lehetett tudni, de valószínűsíthetően száznál több palesztin vesztette életét, több izraeli katonát tőrbe csaltak és megöltek a palesztinok. Egy hónapra szóló közös olajembargóra szólította fel tegnap az iszlám olajtermelőket az iráni elnök, aki az akcióval „Izrael fő támogatóit” büntetné, tiltakozásul a palesztin területeken zajló izraeli hadműveletek ellen. Csatlakozásra szólította amerika legfőbb arab szövetségeseit, Szaúd-Arábiát és Kuvaitot is. A közel-keleti konfliktus távoli következményeként közben mind több zsidó emigráns tér vissza az oroszországi zsidó autonóm területre, miközben felére esett vissza az Izraelbe kivándorolni szándékozók aránya. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség tegnapi jelentése szerint 2002 első negyedévében az előző év hasonló időszakához hasonlítva feleannyian utaztak el izraeli bevándorlóvízummal a kínai határ közelében fekvő Birobidzsánból, az Izraelből visszatérők száma viszont megháromszorozódott. Libanoniak tüntetnek Colin Powell amerikai külügyminiszter bejrúti látogatása idején fotó: reuters/jamal saidi Ariél Saron brutális háborúja A palesztin nagykövet szerint Jasszer Arafat a palesztinok szabadságharcának jelképe „Sáron barbár háborút indított Palesztina ellen” - jelentette ki Khaled Ghazal, a Palesztin Hatóság magyarországi nagykövete. A diplomata lapunknak adott interjújában üzenetértékűnek tartva kiemelte annak a jelentőségét, hogy világ minden eddiginél erőteljesebben emeli fel a szavát az izraeli agresszió leállításáért. Emellett hozzátette, ez a háború sohasem lehet győzedelmes. » SITKF.ILF.VF.NTF.______________ Palesztin Hatóság ostrom alatt van. Ki lehet-e jelenteni, hogy a palesztinok vezetése elveszítette ellenőrzését a terület és az emberek fölött? - Ariél Saron miniszterelnök háborús bűnöket követett és követ el most is népünk ellen. Megválasztott elnökünket, Jasszer Arafatot rámalláhi irodájában tartja fogságban. Valóban lehet azt állítani, hogy a Palesztin Hatóság nagyon kevés hatással van a helyzet alakulására. Az izraeliek megsemmisítették a hatalomgyakorló szerveket, a biztonsági szolgálatot, a rendőrséget. Dzsenínben és Nábluszban is mészárlás folyt, így kijelenthető: Saron barbár háborút indított Palesztina ellen. Ugyanakkor akármit tesz, nem fog sikerülni a terve. Egyre több ország emeli fel szavát Izrael tevékenysége miatt, mi pedig bebizonyítottuk, hogy az arab világ békét akar. Saron minden egyes nyilatkozata és cselekedete viszont azt bizonyítja, hogy ő nem akar békét. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a tárgyalások a szaúdi béketerv alapján folyjanak, és engedjék szabadon Arafatot. Ismeretes, Saron mindent megtett, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter ne találkozzon Arafattal, de próbálkozása sikertelen volt. Arafat ugyanis nem egyszerűen politikus, ő jelkép a palesztinok számára. Ő jelképezi azt a harcot, amelyet a palesztin nép vív a szabadságáért. Az elnök többször kijelentette, hogy kész mártírhalált halni népéért. Van-e innen visszaút, vagy Arafat jövője Rámalláhban érhet véget? - Nagyon nehéz Arafat helyzete, de biztos vagyok benne, hogy ki fog szabadulni fogságából, és akkor erősebb lesz, mint valaha. Ha Izrael még kitart amellett, hogy békét és biztonságot akar a földjén, akkor el kell fogadnia az ENSZ határozatait. Ha azonban nem enged azon elképzeléséből, hogy a zsidó telepeket fenntartsa a megszállt területeken, akkor nem lesz béke. Ha Arafatot elmozdítják helyéről az izraeliek, az nemcsak azt jelenti, hogy elveszíti hivatalát, hanem azt is, hogy soha, soha nem lesz béke. - Amikor Powell a térségbe érkezett, újabb öngyilkos merénylet volt Jeruzsálemben. Nem érzi-e úgy, hogy a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád tevékenysége árt a palesztin ügy sikerének? - Úgy gondolom, hogy elsősorban a mára kialakult helyzet, a probléma gyökerét kell megvizsgálni, így az izraeli megszállás vezet embereket arra, hogy önmagukat felrobbantva kárt okozzanak Izraelnek. Ha az izraeliek véget vetnek a megszállásnak, biztosan nem lesz egyetlen palesztin sem, aki ilyen cselekedetre ragadtatná magát. Világos az álláspontunk: ezek a merényletek a civilizált világ elleni cselekmények, így azokat mélyen elítéljük. Ugyanakkor ne feledjük el, hogy az egyéni terrorcselekményeknél összehasonlíthatatlanul súlyosabb az állami terror, amelyet Izrael gyakorol. Nevetséges, hogy éppen egy megszálló ország vádolja Arafatot a terrorizmus elleni harc iránti közömbösséggel. Az elnök a külvilágtól elzárva, romokban heverő infrastruktúrával képtelen felvenni a harcot a terroristákkal. Azt viszont látni lehet, hogy a világon mindenütt tüntetnek a palesztin ügy érdekében, még Izraelben is felléptek azért, hogy legyen vége a palesztinok elnyomásának. A Vatikán is sürgette a Születés temploma körül kialakult helyzet megoldását, ugyanis a szent hely fennállása óta először történt meg, hogy nem volt mise vasárnap. Ezek a hangok üzenetet hordoznak a világ népeitől. Azt akarják elérni, hogy Izrael szüntesse be az agressziót. A zsidó államnak pedig meg kell értenie az üzenet értelmét, le kell vonnia a tanulságot, különben végzetesen elszigetelődik. A Khaled Ghazal Kérdőjelek Tunéziában Megkülönböztetett figyelemmel kísérik a Djerba-szigeti zsinagógában bekövetkezett robbanás hátterének felderítését szolgáló vizsgálatokat a német biztonsági szervek. A tizenhat halálos áldozat között tizenegy német turista vesztette életét, és a szövetségi belügyminisztérium azonnal a helyszínre küldte a hazai bűnügyi hivatal szakértőit, akiket azonban a tunéziai hatóságok nem fogadtak tárt karokkal. Az észak-afrikai ország képviselői továbbra is szerencsétlenségről beszélnek, azt állítva, hogy folyékony gázzal töltött palackokat szállító teherautó futott a zsinagóga falának, és ez okozta a balesetet. A német szemtanúk - a TUI utazási iroda utasai - merényletnek minősítik a robbanást, és hasonló véleményre jutottak a specialisták is. A legutóbbi információk tudatában Otto Schily belügyminiszter kijelentette: „Az eddig rendelkezésre álló információk egyre határozottabban utalnak arra, hogy sokkal inkább merényletre, sem mint balesetre került sor.” A tunéziai kormány mindezek ellenére mereven kitart a baleset változata mellett, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy védelmezze az ország legfontosabb bevételi forrásának számító idegenforgalom érdekeit. A német biztonsági szervek saját hatáskörükön belül is nehéz feladat előtt állnak: ma kezdődik Frankfurtban az első al-Kaida-per öt iszlám személy ellen, akiket az államügyészség azzal gyanúsít, hogy merényletet készítettek elő a strassburgi karácsonyi vásár alkalmából. A vádirat szerint afganisztáni táborokban készítették fel őket, és a Majna menti városban konspiratív sejtet alakítottak terrorcselekmények előkészítésére. Az eljárást maximális biztonsági intézkedések kísérik. kuspol@magyarnemzet.hu Chávez szerencsés volt HÍRÖSSZEFOGLALÓ Hugó Chávez mintegy 48 órás száműzetése után hathatós, ahogy ő fogalmazott, „szükséges” változtatásokat kíván eszközölni országában - legalábbis ez derült ki Venezuela régi-új elnökének több nyilatkozatából. Az Egyesült Államok egyébként felhívta Chávez figyelmét arra, hogy az utóbbi napokban népe „világos üzenetet” küldött számára. Condoleezza Rice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója nemzeti megbékélésre szólított fel, és reményét fejezte ki, hogy az elnök, kihasználván a lehetőséget „jó irányba fordítja hajóját, amely az utóbbi időben néhányszor rossz irányba mozdult”. Nagy- Britannia üdvözölte Hugó Chávez visszatérését azzal indokolván, hogy bármiféle kormányzati változást demokratikus eszközökkel kell elérni. Szaddám Huszein iraki elnök is üdvözölte a venezuelai államfő hatalmának helyreállítását. „Örömmel értesültünk az országában szőtt és az Egyesült Államok által szított összeesküvés kudarcáról” - írta Szaddám Huszein venezuelai kollégájának küldött, jókívánságokkal tarkított táviratában, amelyben „a népek ellenségének” nevezte az Egyesült Államokat. Az amerikai vezetés „a biztonság, a stabilitás, a demokrácia és az emberi jogok ellen ármánykodik, és a békeszerető népek javainak elherdálására törekszik” - toldotta meg az iraki elnök, akinek táviratát hétfőn ismertették az iraki napilapok. 2000 augusztusában egyébként Chávez volt az első államfő, aki az Irak ellen 1990-ben elrendelt nemzetközi olajembargó óta a délnyugat-ázsiai országba látogatott.