Magyar Nemzet, 2002. április (65. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

Nehéz egyezkedés az unió jövőjéről HÍRÖSSZEFOGLALÓ F­ontos területeken előrehaladt, illetve végső szakaszba jutott a hírek szerint a csatlakozási tárgya­lásokon képviselendő közös uniós állásponttervezet kialakításában az Európai Bizottság. A mezőgazdasá­gi fejezet ügyében a tizenötök vár­hatóan elutasítják a közvetlen ag­rárkifizetések azonnali és teljes ki­­terjesztését az újonnan csatlako­zókra. Január végén a bizottság a közvetlen támogatásokból 25 szá­zalékot és tízéves átmenetet aján­lott fel a teljes kifizetésig. Franz Fischler, az agrárügye­kért felelős bizottsági tag környe­zetéből a Bruxinfo ugyanakkor olyan értesüléshez jutott, hogy az EU az újonnan belépők számára 50 százalékkal nagyobb vidékfej­lesztési támogatásokat készül fel­ajánlani, ami közép-európai szak­értők szerint szemfényvesztés, nem képes ellensúlyozni a közvet­len kifizetések „egyenlőtlenségé­ből” eredő veszteségeket. Mind­eközben fontos szakaszához érke­zett az Európa jövőjével foglalkozó konvent munkája, vélik brüsszeli megfigyelők. A tanácskozáson, amelyen 15 tagállam és 13 tagjelölt ország kormányzati és parlamenti képviselői vesznek részt, hétfőtől az Európai Unió megreformálására összpontosul a figyelem, írta elem­zésében az EUobserver internetes integrációs újság. Az amerikai láto­gatása miatt távol maradó Martonyi János külügyminiszter helyett Gottfried Péter, a tárca in­tegrációs államtitkárságának veze­tője képviseli Magyarországot a kormány részéről, a magyar diplo­mácia vezetője pedig írásban küld­te el álláspontját az Európa előtt ál­ló feladatokról. Leszögezte, hogy a globalizációs folyamat humanizálá­sában és etikai tartalommal való megtöltésében Európa akkor lesz képes betölteni szerepét, ha elmé­lyül az integráció. Ennek során meg kell őrizni Európa sokszínűségét és eredeti értékeit úgy, hogy az EU kö­zös hangja is hallható legyen egy igazságosabb és biztonságosabb jö­vő építése érdekében. HÍRÖSSZEFOGLALÓ G­eorge Robertson NATO-főtit­­kárral találkozott hétfőn Brüsszelben Igor Ivanov orosz külügyminiszter. Az elmúlt hóna­pok közeledése után a két politi­kus az orosz-NATO-kapcsolatok még szorosabbra fűzésében álla­podott meg. A tegnapi találkozót megelőző­en - mint azt Silvio Berlusconi olasz kormányfő bejelentette - megállapodás született a NATO és Oroszország között arról, hogy Moszkva bizonyos kérdésekben egyenrangú beleszólási jogot kap a döntéshozatali folyamatban. Az egyezményt a NATO-külügymi­­niszterek május közepi izlandi ta­lálkozóján szentesítik, és az észak­atlanti szövetség tagországainak vezetői, illetve az orosz elnök is aláírják május végén Olaszország­ban. Berlusconi szerint Oroszor­szág teljes NATO-ba illeszkedésé­nek első lépéséről van szó. A megállapodás szerint újfajta fó­rum alakul a szövetség és Orosz­ország között, ahol már nem 19 plusz 1 állam, hanem húsz egyen­rangú partner ül majd egy asztal­nál, és alakít közösen stratégiát - bár egyelőre csak bizonyos terü­leteken. Washington azonnal üdvözölte a NATO-orosz­ csúcstalálkozóról szóló bejelentést. Ari Fleischer fe­hér házi szóvivő közölte: amerikai vélekedés szerint egy ilyen találko­zó rávilágíthatna arra, hogy meny­nyire megváltozott Moszkva vi­szonya az Egyesült Államokkal, az atlanti szövetséggel, illetve általá­ban a Nyugattal. Gyakorlatilag ezt erősítette meg Marc Grossman amerikai külügyi államtitkár is tegnap Brüsszelben, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok a lehető legnagyobb arányú keleti bővítés­re törekszik a NATO november­ben esedékes prágai csúcsértekez­letén. A szövetség és Oroszország esetleges római csúcsértekezlete iránt Washington nyitottságot mutat, ha a szövetségesek is akar­ják, létrejöhet, mondta Grossman. Arról sincs viszont még döntés, meghívják-e Putyin elnököt a prá­gai csúcsra. ■ M­NMMHMI­ mwsi­mmmmmmimmm. ügyminiszternek, amikor március 8-án a The Washington Post véle­ ményoldalán a jelenlegi budapesti kormányt és miniszterelnököt el­marasztaló, a washingtoni kor­mányzat elhatárolódását tényként kezelő cikk jelent meg Jackson Diehl publicista tollából. Mint ismeretes, az újságíró az­óta már többször cáfolt híresztelé­sekkel próbálta alátámasztani állí­tását, miszerint az Orbán-kor­­mány a „nacionalizmus felszításá­­val” politizált, és nem határoló­dott el az antiszemitizmustól. A cikk megjelenését követően szá­mos hazai és külföldi közéleti sze­mélyiség tiltakozott annak tartal­ma ellen, az amerikai külügymi­nisztérium gyorsan reagálva köz­leményben cáfolta, hogy az állítá­soknak bármilyen hivatalos alap­juk lenne. A budapesti amerikai képviselet az írás megjelenésének másnapján szintén közleményben határolta el magát annak tartal­mától, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok semmi szín alatt sem avatkozik bele a magyar vá­lasztásokba, emlékeztetve arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok kitű­nőek, és jó együttműködést sike­rült kialakítani a jelenlegi kor­mányzattal. Egyértelmű válasz Washingtonból „Nagyra értékeljük kapcsolatunkat Magyarországgal és Orbán miniszterelnökkel” MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS V­ ilágossá tette mind a külügy­minisztérium, mind pedig a budapesti amerikai nagykövetség, hogy nagyra értékeljük a Magyar­­országgal és Orbán miniszterel­nökkel fennálló kapcsolatainkat” - válaszolta az amerikai külügy­minisztérium közép-európai osz­tályának vezetője Varga László or­szággyűlési képviselő (Fidesz- MPP) kérdésére, melyben a ma­gyar honatya azt tudakolta, hogy a The Washington Post hírhedt márciusi véleménycikke fedi-e a valóságot az amerikai kormányzat álláspontjával kapcsolatban. Az Egyesült Államok fontos szövetségesként és a terrorizmus elleni harc támogatójaként tekint Magyarországra - írta válaszleve­lében John L. Withers főnöke, Colin Powell külügyminiszter ne­vében. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok nem szándéko­zik beavatkozni a demokratikus magyar választásokba, amely a magyar nép és vezetőinek dolga. Az Országgyűlés legidősebb képviselője (aki a válaszlevélre már hivatkozott szombati Kos­suth téri beszédében) akkor írt le­velet Colin Powell amerikai kül­ United States Department of State $ Washington, DC. 20520 www staté.gov March 19, 2002 Mr. László Varga, M.P. Deputy President Hungarian Group Inter-Parliamentary Union Széchényi rkp. 19 Budapest Hungary Dear Mr. Varga, Secretary Powell has asked me to respond to your letter of March 8 concerning a recent article published in the Washington Post. Both the Department of State and the U.S. Embassy in Budapest have made clear that the United States Government highly regards its relationahip v.ith Hungary and Prime Minister Orbán. The United States views Hungary as an important NATO ally as well as a supporter in the war against terrorism. We have alsó said that the U.S. government has no intention of involving itself in . Hungary’s democratic elections. The elections are a matter fór the Hungárián people and its leaders. I appreciate your interest in Hungary-U.S. affairs. Please do nőt hesitate to contact me if you have any further questions or comments. S^nc< r^y, JohÁ L. Withers, II Dirtyrtor North Central European Affairs 2002. április 16., kedd Külföld Magyar­­inf . Újrakezdés Chicagóban Martonyi János találkozik amerikai kollégájával is . Munkatársunktól________ M­artonyi János külügymi­niszter ma az Egyesült Álla­mokba utazik, hogy újra megnyis­sa hazánk kereskedelmi képvise­­ letét Chicagóban, majd Washing­ tonban találkozzon az amerikai kormányzat képviselőivel. A ma­gyar diplomácia vezetője holnap bonyolítja első hivatalos program­ját a Michigan-tó partján fekvő, az amerikai üzleti életben központi szerepet játszó Chicagóban. Mar­tonyi nyitja meg a Magyar Keres­kedelemfejlesztési és Beruházás­­ösztönző Társaság (ITDH) új kép­viseletét, mely a remények szerint ösztönzőleg hat további amerikai működő tőke hazánkba érkezé­sére. A külügyminiszter a Ma­gyar-amerikai politikai és gazda­sági kapcsolatok áttekintése cím­mel beszédet mond a magyar be­fektetési és kereskedelmi sze­mináriumon, majd találkozik Richard Daley chicagói polgár­­ mesterrel és több amerikai üzeletemberrel is. Csütörtökön Martonyi Wa­shingtonba érkezik, ahol a State Departmentben fogadja Colin Powell külügyminiszter, majd ké­sőbb megbeszélést folytat Steve Hadleyvel, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójá­nak első helyettesével. A tárgyalá­sok központi témái között helyet kap mind a terrorizmus elleni harcban folytatható együttműkö­dés kérdése, mind a NATO soron következő bővítése, a délkelet-eu­rópai helyzet elemzése és a kétol­dalú kapcsolatok. A külügymi­niszter találkozik Tom Lantos ma­gyar származású demokrata kép­viselővel is. Az amerikai-magyar kapcso­latok jelentősen fejlődtek az el­múlt négy év során - állítják mér­téktartó források az Atlanti-óceán mindkét partján. A rendszervál­tást követően Magyaroszágra ér­kező befektetésekben az Egyesült Államok tartotta első helyezését, a kereskedelem fejlődését kétoldalú kedvezmények sora biztosította. Magyarország 1999-es NATO- csatlakozása nagy előrelépést je­lentett a kétoldalú kapcsolatokban is, a balkáni békefenntartás és a koszovói műveletek során ameri­kai csapatok állomásoztak, illetve vonultak át az ország területén. Az Amerika elleni terrortámadást kö­vetően Magyarország az elsők kö­zött vetette fel a kölcsönös védel­met mozgásba lendítő NATO-cik­­kely alkalmazását, amit Washing­tonban méltányolandó gesztus­nak tartanak. Martonyi János m­m­ B MTI_____________________________ H­ága legkeresettebb vádlott­ját, Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt ábrázoló plakátokkal aggatták körbe teg­napra virradóra Belgrád és Újvi­dék központját. Karadzsicsot ábrázoló plakátok éktelenkednek szerte a főváros köz­pontjában, épületek homlokzatán, hirdetőoszlopokon, fákon. A szerb parlament előtt álló reklámoszlo­pon is Karadzsics képe díszeleg. A poszterek megjelentek a Vajdaság székhelyén, Újvidéken is, Belgrád­­hoz hasonlóan a város központi ut­cáin - jelentette a Beta hírügynök­ség, hozzátéve, hogy a jelenség or­szágos tendenciát tükröz. A Karadzsics képét ábrázoló plakátok felirata: „Minden szerb Radovan.” A posztereket az Obraz elnevezésű, magát „hazafiasnak” mondó szélsőjobboldali mozga­lom írta alá (az obraz magyar for­dításban ábrázatot jelent, de átvitt értelemben becsületet, önérzetet is kifejezhet). A Karadzsics-kultusz leplezet­ten ugyan, de mindig jelen volt a szerb társadalomban, legalábbis annak egy részében. Nemrégiben például Apatin baloldali önkor­mányzati képviselői díszpolgárrá akarták avatni Karadzsicsot és Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnokot, aki ugyan­csak a hágai nemzetközi törvény­szék legkeresettebb vádlottjai kö­zé tartozik. Belgrád központjában, de az autópályák kapuinál is kap­hatók bármikor poszterek és tri­kók a két vádlott fényképével. Egyre gyakoribb a Karadzsics­­trikós szurkolók megjelenése a sporteseményeken. A NIN című belgrádi hetilap legújabb számában közzéteszi a jugoszláviai Gallup felmérését ar­ról, hogyan viszonyulnak a feltéte­lezett háborús bűnösök közül Mladicshoz és Karadzsicshoz. A polgárok több mint negyven szá­­zaléka mondta azt, hogy őket ak­kor sem kell kiadni Hágának, ha emiatt szankciókat foganatosíta­nak Szerbia ellen. Scott Landy, az SFOR szóvivője egyébként közölte a hétfőn megje­lent Nezavisne Novine című Banja Luka-i lappal, hogy az SFOR nem tudja, hol van Karadzsics és Mladics. Ha tudná - tette hozzá -, akkor nyomban elfogná őket. A szóvivő megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek sze­rint az SFOR az elmúlt napokban leveleket adott át Karadzsics köze­li barátainak, amelyekben önkén­tes feladásra szólította fel a volt boszniai szerb elnököt. Oroszországgal konzultált a NATO-főtitkárDivatosak a Karadzsics-plakátok Ha az SFOR tudná, hol bujkál a legfőbb háborús bűnös, azonnal letartóztatná NAPI SAJTÓSZEMLE : Lovas István összeállítása____ (TflflfsoAnjungfr Silvia Höner, a svájci lap bécsi tudósítója Magyarország jobboldala mobilizálódik .rrmTHéT számol be a szomba­­ti nagygyűlésről. Orbán Vik­tort idézi, aki megemlítette beszédében, az ellenzék rossz imázst terjeszt külföl­dön, nem létező rasszizmus­ról és antiszemitizmusról be­szélnek. Höner cikkében hangsúlyozottan említi, hogy a szélsőjobbos MIÉP több ezer híve is részt vett a ren­dezvényen, és hogy több épületen találtak a gyűlés után antiszemita mázolmá­­nyokat, de konkrétan egyet­len épületet sem nevez meg.­­A minap az osztrák közszol­gálat tudósított arról, hogy Magyarországon zsidókat vernek az utcán, Egri Osz­kárra, a Mazsihisz ügyvédjé­re hivatkozva. Az ügyvéd la­punknak azt nyilatkozta, hogy ő ezt nem mondta az ORF-nek. Bécsben hétfő dél­után 3 óráig még nem kap­ták kézhez Egri cáfolatát. (L.I.) AMNESTY „A palesztinoknak oda kell vág­­ ni, nagyon fájdalmasan. Veszteségeket, áldozatokat kell okoznunk nekik, hogy érezzék a nagy árat.” E Saron beszédéből vett kijelentéssel indul a világ legnagyobb em­berjogi szervezetének 22 ol­dal terjedelmű jelentése Iz­raelnek az elfoglalt területe­ken elkövetett emberjogsér­téséről. Az AI ismét felhívta a nemzetközi közösséget ar­ra, hogy állítsa meg az elfog­lalt területeken folyó tör­vénytelen gyilkosságokat, pusztítást, önkényes letar­tóztatásokat, kínzásokat, a nemzetközi emberjogok és a humanitárius törvények megsértését, az egészségügyi személyek és újságírók meg­ölését, olvasható a szervezet sajtójelentésében. THE JERUSALEM P­OST Sigmund Freud diadalmámor­ban úszna, ha hallotta volna azt a nyelvbotlást, amit Saron izraeli miniszterelnök tolmácsa követett el, amikor Powell külügyminisztert „Je­ruzsálemben, az Izraeli Egyesült Államok fővárosá­ban” üdvözölte. A jelen lévő újságírók és politikusok nem akartak hinni a fülüknek, ol­vasható az angol nyelvű izra­eli lapban. THEillu­gi TIMES Egy bolgár bíróság a volt kom­munista titkosszolgálat két vezetőjét börtönre ítélte, mert dokumentumokat sem­ misítettek meg a Londonban a Szabad Európa Rádiónak dolgozó bolgár ellenzéki író, Georgi Markov esernyőből kilőtt, mérgezett golyóval történő meggyilkolása nyo­mainak elfedése érdekében. //­Guardian Az Amnesty International em­ berjogi szervezet 62 oldalas memorandumot juttatott el az amerikai kormánynak, amelyben súlyos kifogásokat emel a Kubában és Afganisz­tánban az amerikaiak által fogva tartott foglyokkal való bánásmód miatt.

Next