Magyar Nemzet, 2004. március (67. évfolyam, 51-79. szám)
2004-03-01 / 51. szám
2Magyar lettó • Belföld 2004. március 1., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Tájékoztatás az EP-választásról Ma kezdi meg az európai parlamenti választásról szóló lakossági tájékoztatást az Országos Választási Iroda - jelentette be Rytkó Emília, a szervezet vezetője. Információk a www. valasztas.hu címen olvashatók és hallhatók. A voksolás új eleme, hogy Magyarországon is gyakorolhatja választójogát az uniónak az a választópolgára, aki itt lakóhelyet létesít, valamint ezt külön kéri. A külföldi választópolgároknak nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy van választójoguk, míg névjegyzékbe vételükről az uniós és csatlakozó országok tájékoztatják egymást. (MTI) Vita a munkaerő szabad áramlásáról Őry Csaba, a Fidesz-frakció foglalkoztatáspolitikai munkacsoportjának vezetője sajtótájékoztatóján felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a 15 uniós tagállammal a munkaerő szabad áramlásáról. Az előző két évben nem volt olyan külügyminisztériumi vezetői tárgyalás a jelenlegi tagországokkal, amelyen ne vetették volna fel, hogy a magyar állampolgárok számára a lehető legliberalizáltabb piacot szeretnék kialakítani - mondta Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivője. (MTI) Enyhe bírói ítéletek Az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint a 2001-2002-ben összesen elítélt 179 112 személyből 23 884-et ítéltek a bíróságok végrehajtandó szabadságvesztésre, ami kevesebb 15 százaléknál. Az alkalmazott szankciók közül leggyakoribb a pénzfőbüntetés: a férfiak 46,87 százalékát, a nők 39,76 százalékát sújtották ezzel a bíróságok, végrehajtandó szabadságvesztésre csupán a férfiak 14,32, illetve a nők 6,41 százalékát ítélték. (MN) Díjat kapott László Gábor Az idén László Gábor pápai prelátusnak, regnumi atyának ítélték a Parma fidei - A hit pajzsa elnevezésű díjat, amelyet szombaton Mádl Dalma, az államfő felesége adott át a Magyar Rádió márványtermében. A Hazámért - hitemért nevet is viselő kitüntetést 2002-ben a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából Gyurkovics Tibor író és Horváth Béla akkori kisgazda parlamenti képviselő alapította egyházi személyiségek elismerésére. (MN) Eötvös az elnök Eötvös Pált, a Népszabadság közelmúltban lemondó főszerkesztőjét választotta meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökének a szervezet hét végi tisztújító küldöttgyűlése. A grémium a vidéki alelnöki posztra Tóth Károlyt, az MTV debreceni regionális főmunkatársát választotta, míg a fővárosi alelnöki tisztségre Hardy Mihály, az ATV Híradójának főszerkesztője kapta a legtöbb szavazatot. (MN) belpol@magyarnemzet.hu ii Zivkovics Natália____________ Egyértelműen kiderül a lapunk birtokában lévő dokumentumból, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) olyan intézkedések bevezetését is elképzelhetőnek tartja, amelyekkel emelkednének a lakosság gyógyszervásárlással kapcsolatos kiadásai. Ezt az OEP azért tartja szükségesnek, mert 2004-ben a medicinák tb-támogatására szánt 239 milliárd forint - intézkedések nélkül - valószínűleg nem lesz elegendő. A javaslatokat a gyógyszergyártói szövetségek képviselőivel is ismertették. Gál J. Zoltán kormányszóvivő és Kökény Mihály egészségügyi miniszter tudatos provokációnak nevezte és cáfolta ezeket a szombati számunkban megjelent információkat. A miniszter az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: amikor a tárgyalások elkezdődtek az OEP és a gyártók között, a felek megegyeztek, hogy amíg nem születik egyezség, addig nem nyilatkoznak. Ezt nem a kormány és az OEP szegte meg - mondta. A kormányszóvivő leszögezte: nem folytatható az a gyakorlat, hogy az adó- és járulékfizetők pénzéből irreálisan magas áron veszünk meg olcsóbbal is helyettesíthető orvosságokat, és nem folytatható az sem, hogy közpénzből finanszírozunk egyre nagyobb forgalmat serkentő orvosi tevékenységet. - A kormány a betegek pártján áll - tette hozzá. Mint arról a Magyar Nemzet és a Népszabadság is beszámolt, az OEP elképzelései között szerepel például a medicinák tb-támogatásának általános csökkentése, az ingyenesség megszüntetése (a támogatás mértéke 100 százalék helyett 98 lenne, de a beteg térítési díja nem haladhatná meg az 500 forintot) vagy a receptdíj bevezetése (minden vény után 100 forintot kellene fizetni). A javaslat tartalmazza továbbá a hatósági ár bevezetését is (a gyártóknak ekkor 15 százalékkal kellene csökkenteniük áraikat), és azt is, hogy havonta maximálnák a kifizethető tb-támogatás összegét, s ha ennél többre lenne igény, akkor a többletet a gyártóknak kellene visszafizetniük az egészségbiztosítóknak. Cáfolni próbált tények Dokumentum bizonyítja a gyógyszeráremelés tervét Iskolabezárási hullám? Kunisza Attila Holnap kerül az Országgyűlés elé az óvoda- és iskolabezárásokkal foglalkozó bizottság jelentése, amelynek fontos elemeként Tatai-Tóth András szocialista képviselő kiemelte egy olyan kiadvány készítésének szándékát, amelyből a szülők pontos képet kaphatnak a vonatkozó jogszabályokról. Rózsa Endre (MSZP) leszögezte: nincs iskolabezárási hullám, az átszervezéseket elsősorban demográfiai okok váltják ki. Pánczél Károly (Fidesz) elmondta, a bezárások körülbelül félszáz önkormányzatot érintenek és több mint száz intézményt - ezek közül 84 óvoda. - Amiben egyetértettünk, az a jogi lehetőségeket ismertető kiadvány mellett az, hogy a gyermeklétszám rohamosan csökken - tette hozzá a képviselő. Pánczél szerint a kormányoldal nem hajlandó elismerni, hogy a 2003-as költségvetés hatására - amelyben nem biztosították a közalkalmazotti bér fedezetét - sok önkormányzat felmérte: erejének a végére ért. Az iskolaépületek hasznosításával összefüggésben elmondta: főleg nagyvárosokban fordul elő, hogy üzleti szempontok alapján döntenek. Problémának tartja azt is, hogy sem az oktatási, sem az önkormányzati törvényben nincs kellőképpen szabályozva az intézmények bezárása, átszervezése, a meglévő szabályokat pedig sok helyen megsértik. Hozzátette: az ötven település közül tavaly csak kettő készíttetett hatástanulmányt, pedig ezt törvény írja elő. Privatizálhat a posta I Swf.ndt PÁI.________________ Megszüntette a JNT Security Logisztikai és Biztonsági Kft. finanszírozását a tulajdonos Magyar Posta (MP) Rt. - értesültünk. A postai pénzszállítási feladatokat is ellátó biztonsági cég vagyonbecslése után a vezetőket a múlt héten lecserélték. A közelmúltban elvégzett vagyonbecslés alapján a „nulla forint” értékű Defend Security alapjain létrehozott JNT Security Logisztikai és Biztonsági Kft. piaci értéke hatmilliárd forintra tehető - tudtuk meg. A postai cég, amely a végelszámolással megszüntetett Defend megbízatásait és eszközeit vette át, tavaly áprilisban kezdte meg tevékenységét Lajtár József, a Belügyminisztérium korábbi helyettes államtitkára vezetésével. Annak ellenére, hogy a vállalkozás sorra nyert el jelentős megbízatásokat, február 24-én Lajtár és a gazdasági igazgató távozott, majd Szabó Pál, az MP Rt. elnöke a posta biztonsági igazgatójára, Nágel Imrére bízta a JNT irányítását. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint azzal, hogy megszűnik a támogatás, csökken a vállalkozás piaci értéke, amivel a posta a JNT áron aluli értékesítését készíti elő. Tomecskó Tamás, az rt. szóvivője csak a vezetőcseréről tájékoztatott. Elfogadták a fővárosi forrásmegosztást Is Gidrő Kriszta körülbelül 163 milliárd forintot osztott fel a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a közgyűlés szombati, rendkívüli ülésén. A személyi jövedelemadóból, az állami normatívákból és a helyi adókból összeadódó pénzből 86 milliárdot a kerületek kaptak. A legnagyobb összeget, 5,7 milliárd forintot a XIII. kerület kapta, a legkevesebbet - mint évek óta mindig - az V. kerület, ez a városrész 846 millió forinthoz jutott hozzá. Mint ismeretes, ez az első olyan esztendő, amikor törvény szabályozza a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztást. A korábbi években mindig éles vita kísérte a pénzek elosztását, mert a jogszabályok értelmében a rendeletalkotó Fővárosi Közgyűlésnek nem volt kötelező figyelembe vennie a városrészek véleményét. Volt olyan év, hogy a huszonháromból egyetlen kerület sem támogatta a főváros rendeletét, mégis csak minimális változtatásokkal fogadta el azt a közgyűlés. Az ellenzéki pártok és néhány városrész most azt kifogásolja: a parlament által elfogadott jogszabály a korábbi, rossz fővárosi elosztási rendet emelte törvényi erőre. A közgyűlés támogatásáról biztosította azt a három módosító indítványt, amelyet a parlamentben az áfatörvényhez adtak be. A javaslatok közül egyet SZDSZ-es, kettőt pedig fideszes benyújtó jegyez. Az áfatörvény módosító javaslatairól ma szavaz a parlament, egy hét múlva pedig a jogszabály zárószavazását tartják az Országgyűlésben. Mint ismeretes, az áfatörvény decemberi módosításának értelmében az önkormányzatok nem igényelhetik vissza az állami támogatásból megvalósuló beruházások áfáját, az indítványok ezen változtatnának. A decemberi változtatás országosan százmilliárdos nagyságrendben drágítja meg a helyhatóságok fejlesztéseit. Kórházkarcsúsítás Kaposvárott 9. Gulyás J. Attila____________ S zázharmincegy dolgozó munkaviszonyát szünteti meg a mai nappal Somogy legnagyobb gyógyintézménye. A Kaposi Mór Megyei Kórházat tavaly ágyszámcsökkentéssel és száz dolgozó elbocsátásával karcsúsította volna a fenntartó, ám az ágyszámleépítés mellett ténylegesen csak 42 fő munkaviszonya szűnt meg. Januárban 73 közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatott személytől vált meg a gyógyintézmény, mától pedig 131 célgazdasági, mosodai és konyhai dolgozó foglalkoztatása szűnik meg. A fenntartó Somogy megyei önkormányzat, megelőzendő a kórház működésének ellehetetlenülését, a múlt évben radikális konszolidációs intézkedésekre kényszerült, és ennek részeként döntött a csoportos létszámleépítésről is. A most elbocsátottak jórészt azoknak a kórházi részlegeknek a dolgozói, amelyeket vállalkozásba kíván kiadni az intézmény. Kikötése viszont a vállalkozásba adásnak, hogy például a kórház konyhája, mosodája és karbantartó részlege nem kerülhet többe, mint amenynyit korábban az intézmény költött azokra. A súlyos gazdálkodási helyzetbe kerülő Kaposi Mór-kórház tavaly konszolidációs hitelként százmillió forintot kapott a szaktárcától és huszonötmilliót a megyei önkormányzattól. Lejárt határidejű fizetési kötelezettsége múlt év ősze óta nincs ugyan, ám a konszolidációs hitel törlesztése szigorú takarékoskodásra kényszeríti. Aggodalomra ad okot az is, hogy vajon a fél év alatt elbocsátott 240 műszaki, konyhai, mosodai és célgazdasági dolgozó számíthat-e újbóli foglalkoztatásra, vagy az utcára kerül. Veszélyben a vasúti munkabéke A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) szerint a vasút biztonságos működtetésén túl a munkabékét is veszélyezteti, hogy a beígért műszaki fejlesztések elhalasztása ellenére a MÁV Rt. továbbra is ragaszkodik a létszámleépítésekhez. ti Bakonyi Apám_______________ A VDSZSZ szerint a MÁV Rt.nél kialakult helyzet olyan bizonytalanságot kelt a vasutasság körében, amelynek a társaság részéről való további fenntartása a munkabékét is veszélyeztetheti. A szakszervezet tiltakozik az ellen, hogy bár a MÁV által 2002-ben elkezdett reformfolyamat megtorpant, a vasúttársaság vezetése mégis ragaszkodik a - korábban tizenegyezer főben meghatározott - létszámleépítés végrehajtásához. Az eredeti reformkoncepció ugyanis műszaki fejlesztésekkel párhuzamosan valósította volna meg a létszámcsökkentést, és míg a nevezett beruházások elmaradnak, a társaság vezetése nem tekint el a leépítések végrehajtásától. A VDSZSZ felhívja a figyelmet arra: a kialakult helyzet a vasút biztonságos működését is veszélyezteti, mivel a munkáltató számos területen nem tartja be a kialakított létszámnormákat - ez arra utal, hogy a társaságnál létszámhiány van. A leépítéseket tevékenységkihelyezéssel, azaz külső cégek megbízásával, tehát olyan formában kívánja végrehajtani a társaság, amelyről már a kilencvenes években bebizonyosodott, hogy csak veszteséget produkál. Mivel a VDSZSZ szerint a MÁV vezetése az idén tervezett tevékenységkihelyezés hasznosságát és hatékonyságát nem tudta megnyugtatóan bebizonyítani, a szakszervezet olyan gazdaságossági számítások elvégzését sürgeti, amelyekkel megelőzhetővé válik a vasút számára veszteséget okozó tevékenységkihelyezés. Kitiltották Romániából lapunk főmunkatársát Folytatás az 1. oldalról Orodán Sándor, a határőrség szóvivője szerint minden ország saját belügye, kit enged be a területére. Halász János (Fidesz) szerint az EU-tagsággal kacérkodó Romániának a régi kommunista időkre emlékeztető gyakorlatával fel kell hagynia. Mint mondta, a Magyarország tekintélyét is csorbító eset ellen a magyar diplomáciának fel kell lépnie. Nyakó István (MSZP) közölte: addig nem kívánnak reagálni, amíg el nem készül a Külügyminisztérium hivatalos tájékoztatója. Politikai megfontolásból senkinek nem lehet megtiltani, hogy beutazhasson Romániába - szögezte le Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Magyarkapuson Lamperth Mónika belügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén. Lamperth nem nyilatkozott az ügyről. Tőkés László református püspök szerint Bayert egyértelműen azért tiltották ki Romániából, mert az autonómiát és a polgári szervezetek létrejöttét illetően a szólás szabadságával élt. Smaranda Enache neves romániai emberjogi aktivista kifejtette: ha valaki nem követ el bűncselekményt egy adott országban, akkor nem korlátozhatják a beutazási szabadságát. Eötvös Pál - mielőtt megválasztották a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökévé - úgy nyilatkozott: az, hogy egy országba valakit nem engednek be, általában skandalum. Az illető neve ne szerepeljen azoknak a névsorában, akiket nemkívánatos személynek nyilvánítottak, vagy aki ellen belépési tilalmat rendeltek el - áll egy román kormányrendeletben. Eszerint nem léphet be Romániába az a külföldi, akit a nemzetközi szervek a terrorakciók elkövetőiként, támogatóiként, finanszírozóiként vagy előkészítőiként jeleznek; nemzetközi bűnözői csoport tagja, vagy támogatja azokat; vagy alapos gyanú alapján emberiség elleni bűntetteket vagy háborús bűnöket követett el. Elutasítható az is, aki előző romániai vagy külföldi tartózkodásai alatt az állam vagy egy román állampolgár ellen bűncselekményt követett el. Leállhat a romatelepek felszámolása N Jszsó Ákos__________________ Értesüléseink szerint országos roma szervezetet kíván létrehozni az a független képviselőcsoport, amely a baloldali érzelmű romákat tömörítő Cigány Szervezetek Országos Szövetségének (CSZOSZ) az Országos Cigány Önkormányzatban (OCÖ) működő frakciójából a hét elején szakadt ki. Úgy tudjuk, az új szerveződés tagjai elégedetlenek a jelenlegi kormány romapolitikájával. A szervezőmunkát már megkezdték, és várhatóan még a tavasz elejéig be is fejezik. A hírt Kövesi Vilmos, a CSZOSZ-ből távozók vezetője kérdésünkre nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Az OCÖ elnökhelyettese a CSZOSZ-en belül kialakult folyamatos belső harc miatt hagyta ott korábbi frakcióját. Teleki László romaügyi államtitkár korábban a CSZOSZ vezetője volt, de a szervezet ismerői szerint azt a háttérből még most is irányítja. Kövesi kifejtette: a megszorítások miatt leállhat a romatelepek felszámolására meghirdetett program is.