Magyar Nemzet, 2004. június (67. évfolyam, 138-167. szám)
2004-06-23 / 160. szám
Csak akkor jönnek, ha vér folyik? TELEVÍZIÓ 11 VARI.A Kl.ÁRA________________ Évek óta téma a sajtóban a családon belüli erőszak, Szenes Andrea talkshow-ja azonban meggyőzött arról, hogy még mindig nem beszélünk róla eleget. A stúdióban a meghívott közönség és a tévénézők előtt egy ötgyermekes családanya mesélte el kilencéves együttélésének történetét. Az első három év békés egyetértésben telt, aztán jött az első pofon, amikor a férfi szerint az asszony túl drága dzsekit vett egyik fiának - elmondása szerint a saját pénzén. A következő verés oka az volt, hogy az asszony vissza akarta kapni a tulajdon kocsiját, amit élettársa már fél éve használt. Amikor kiderült, hogy közös gyermekük kislány lesz, és nem fiú, jól irányzott hasba rúgások következtek, sőt a férfi az utolsó három évben a gyerekekre is kezet emelt. A közönség soraiból azt kérdezték, miért nem lépett az asszony előbb, egy másik néző szerint az első pofon után kellett volna lezárni a kapcsolatot. Éva aszszony megszokta már, hogy amikor elhangzik a története, rendszerint először őt, az áldozatot szokták hibáztatni. Mint mondta, négy gyermekkel nem olyan egyszerű elmenni a közös fedél alól. Egy férfi azt nehezményezte, miért nem hallgattatik meg a másik oldal is. Részben igaza volt: nem sokat beszélünk arról, milyenfajta frusztrációk, stresszhelyzetek érik napjainkban a férfiakat, sőt arról sem, hogy egy olyan társadalomban, ahol a kultúra szekularizált, alig beszél sorsról, életfeladatról, emberi drámákról, a transzcendenssel való kapcsolatok mikéntjéről, a másik ember marad, a gyengébb, kiszolgáltatottabb, akin a fel nem dolgozott, végig nem gondolt érzelmeket, indulatokat le lehet vezetni - legyen az feleség, gyerek, szomszéd, kolléga, politikai ellenfél vagy bárki. Ma a kultúra számos szegmense kifejezetten gerjeszti az agressziót mint a feszült helyzetek megoldásának hatékony módját. Ugyanakkor nincsen olyan ok, amely miatt valaki jogosan emel kezet a másikra. Olyan helyzetet kell teremteni jogi és egyéb eszközökkel, hogy mindenki tisztában legyen azzal, ilyesmi nem történhet meg következmények nélkül. Garamvölgyi László azt bizonygatta, hogy ha valaki a rendőrséget hívja családon belüli erőszak miatt, már nem az a válasz, hogy „csak akkor jövünk, ha vér folyik”. Említést tett arról is, hogy növekszik a családtagjaikra kezet emelő nők száma. A műsor legérdekesebb vendége egy itt élő pakisztáni hölgy volt, akit tizennégy évesen a család apja unokatestvéréhez adott feleségül. A hölgy arról számolt be, hogy hazájában sokkal jobban bánnak a nőkkel, mint Európában. Mindent megkapnak, amire szükségük van, tisztelik, kényeztetik őket. Nem igaz, hogy nem vesznek részt a döntésekben, bár az utolsó szó valóban a férfié. Elmesélte azt is, hogy nem akart ehhez a férfihoz férjhez menni, de nagyon boldogan él vele huszonkét éve. Kár, hogy az akciófilmekre korlátlan időt szánnak, míg az ilyen témákat elharapott mondatokban kénytelenek feldolgozni az alkotók. (Amiről beszélnek, június 19. 12.15, MTV) Délkelet-ázsiai rajzok és mp3-as népdalok Ha nehéz is versenyre kelni az interneten tomboló felesleges információáradattal, képekkel, szavakkal, vannak, akik mégis belevágnak. A múzeumok, független művészek is igyekeznek beférkőzni e világba, hátha odakattintanak a tévelygők. A Néprajzi Múzeum gyűjteménye egy részét tette a közelmúltban mindenki számára elérhetővé. C Y B E R I N G ■ Nf.dbái. Mufl.as______________ A legtöbb múzeum már büszkélkedhet saját honlappal, a kisebb galériák, bemutatótermek szintén igyekeznek, hiszen nekik szinte ez az egyetlen olyan felület, ahol közhírré tehetik magukat. Mert van, akinek nem jut pár száz plakátja - ahogyan szegény öreg királynak, illetve kancellárnak sem a világklasszis Süsüben, ahol csupán két plakát készült el a Sárkány vs. Megmentő meccsre, igaz, az egyik is csak félig, mert elfogyott a festék - így nem kerülnek be tárlataikkal a Híradóba és a kultúrműsorokba. Persze sok helyen meglehetősen hiányos, oldszkál a webdesign, de majd egyszer, valamikor a kultúrára is több jut."Addig is örüljünk annak, ami van. A Néprajzi Múzeum nemrég tette fel folyamatos munkájának, a feldolgozásnak, rendszerezésnek, múzeumi gyűjteménye digitalizálásának újabb eredményeit honlapjára, a www.neprajz.hu-ra. Egy klikk, s elérhetővé válnak az első gyűjteményi adatbázisok, sokrétű keresési lehetőséggel. Korábban csak a Néprajzi Múzeum Könyvtára, a legjelentősebb hazai néprajzi szakkönyvtár folyamatosan bővülő katalógusa volt online elérhető, ezentúl a múzeum műtárgy- és adattári gyűjteményeinek anyaga is hozzáférhetővé válik az interneten. Ez persze csak egy digitális csepp a virtuális tengerben, ugyanis a múzeum több százezer tételből álló gyűjteményeinek így is csak töredéke vált publikussá. Mindezen adatok a barangolók mellett a szakkutatóknak is fontosak lehetnek. A fénykép- és a diapozitív gyűjtemény anyagából először a veszélyeztetett állapotúvá vált nyersanyagra készített felvételek kerültek fel, így összesen hatezer, az 1940— 1950-es években készült fekete-fehér negatív, illetve színes diapozitív felvétel anyaga érhető el. A rajz- és festménygyűjteményből ezerötszáz néprajzi jellegű rajzés akvarellábrázolás, Huszka József és Schöberl Magda munkái, de velük együtt Xantus János százhatvan, délkelet-ázsiai forrásértékű rajza is látható. Az írásos, képi anyagok mellett hanganyag is letölthető az oldalról. A múzeum kiemelkedő értékű gyűjteményi egységét jelentik a népzenei gyűjtemény fonográffelvételei, több mint másfél ezer archív népzenei felvétel eredeti kottás-szöveges lejegyzése, továbbá több mint ezer fonográfhenger hanganyaga érhető el mp3 formátumban. 15 2004. június 23., szerda Kalidra Magyar Nemzet Múzeumok éjszakája Framia festők Budapesten ■ Matisse-ról még tárgyalnak a Munkatársunktal.___________ A Szent Iván-éjhez legközelebb eső szombaton, június 26-án huszonkilenc budapesti múzeumban megrendezik a Múzeumok éjszakáját - jelentette be Hiller István kulturális miniszter. Ezen a napon este hatkor nem zárnak be a múzeumok, hanem - akárcsak Bécsben, Berlinben vagy Firenzében - éjszakai kulturális kalandtúrára invitálják a látogatókat. Nefertiti „szépségszalonjában” mumifikálási szertartás zajlik majd a legendás festmények nőalakjai között, veterán autók vonulnak fel, lesz Szent Iván-napi tűzugrás és barokk bál. A belépőjegyek a részt vevő múzeumokban, illetve a nagyobb BKV-pénztárakban, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ügyfélszolgálatánál válthatók, a felnőttjegy 500, a gyerekjegy 250 forintba kerül. A tárca útnak indította az Alfaprogramot is, amelyben - mint a miniszter elmondta - több száz millió forintot szánnak múzeumi rekonstrukciókra. A napokban elvi megállapodás született Hiller István és francia kollégája, Jean-Jacques Riliyon között arra vonatkozóan, hogy december 7- én megnyílik Budapesten a Fények és árnyak című kiállítás, amelyen 123 alkotás, a XVII-től a XX. századig tartó időszak francia festészete lesz látható. Mint a kulturális miniszter ígéri, a tárlaton Picasso, Gauguin, Cézanne, Delacroix, Seurat és más alkotók fő műveit állítják majd ki. A képeket a Louvre-tól az Orsayig a legnagyobb francia múzeumok kölcsönzik. A három hónap alatt, amíg a kiállítás látható, francia zenekarok, szólisták mutatkoznak be a helyszínen a magyar közönségnek. Hiller a napokban terjeszti kormány elé a tervezetet, amely szerint az állam a rendezvényre jelentős összegű garanciát vállalna. 2005 végére vagy 2006 elejére egy Matisse-kiállítást is terveznek. Az előkészületben lévő megállapodás alapján létrejövő tárlat előtt négy-öt hónapos előmunkálatokra lesz szükség, mivel - mint Hiller lapunk kérdésére elmondta - tíz-tizenkét francia múzeumból kell begyűjteni a teljes anyagot. Drámai erejű szoprán Giulietta Simionato különdíjjal jutalmazta Benza Györgyit a budapesti Erkel-Kodály-versenyen 1982-ben, mint mondta, hangja oly szép és tisztán csengő, harmonikus, mint az ajándékba adott gyöngysor szemei. A magyar szoprán énekesnő olyan nagyszerű mesterektől tanult, mint a magyar származású Carelli Gábor, Jevgenyij Nyesztyerenko, Lore Fischer, Wilma Lipp és Renato Scotto. KLASSZIKUSOK S. Kiss F.sztf.r Veronika________Benza Györgyi, vagy ahogy a nemzetközi életben ismerik, Georgina von Benza a kárpátaljai Beregszászon született, és fényes utat járt be az előző két évtizedben. Az évek során természetes, szép hangja megérett, komoly háttértudást és gyakorlatot szerzett a világ nagy operaszínpadain. Most a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarával és Marco de Prosperies karmesterrel készített Verdi-lemezt, amelyen az áriákból válogat. Benza Györgyi felvétele nem mindennapi. Drámai erő bújik meg szépen csengő lírai, lirico-spinto szoprán hangjában, amely egyszerre hordozza magában az égi tisztaság csillogását és a fájdalom, a szenvedés komor, borús fényét. Lényegében ettől érezzük őszintének mindegyik Verdi-szerepét: szenvedélyes Aidáját, A trubadúr virtuóz koloratúrával díszített Leonóraalakítását, a Traviata szerelmes, szenvedő Violettáját, a Nabucco technikailag is nehéz és érett hangot követelő Abigéljét, a Don Carlos árnyalt és összetett Erzsébetét, A végzet hatalmának lírai és érzelmes Leonóráját, az Álarcosból rendkívül kifejező, szenvedéssel teli Amáliáját, az Othello imádkozó, könyörgő Desdemonáját. Az áriák egytől egyig igazi gyöngyszemek. Mindegyik egészen más hangulatot képvisel, más technikai és érzelmi kihívás elé állítja az énekest. Tulajdonképpen minden egyes Verdi-stílus felvonul, az első alkotói korszaktól, az első igazi sikertől, a Nabuccótól kezdve a Trubadúrt és a Traviatát magába foglaló másodikon, a harmadik korszak három kiemelkedő alkotásán, A végzet hatalmán, a Don Carloson és az Aidán keresztül a kései korszakot képviselő Othellóig. Benza Györgyi minden karaktert valóságosan, esendően, hihetően és szerethetően formál meg. Az áriák végén sajnálja az ember, hogy az opera cselekménye nem folytatódik, hanem egy újabb mű részlete következik, olyan gyorsan, percek alatt képes belehelyezni a hallgatót az áriát éneklő hősnő lelkivilágába. (Georgina von Benza: Verdi Arias, Tade CD, 2004.) . Búcsú Jean Rousselot-tól : Ffrd Mappa______________________________ N em lesz időm megfogni se elmondani mindent / szavakat, arcokat, csókokat, könnyeket sóhajt fel fájdalmasan egyik versében. Hoszszú élet adatott meg neki, kilencven év, mégis biztosan tömérdek tennivalója lett volna még. De elment csöndben, méltósággal, ahogy élt. Májusban bekövetkezett halálának híre megkésve érkezett hozzánk. Jean Rousselot volt a magyar irodalom egyik elhivatott költő-tolmácsolója Franciaországban. Fordított többek között Adyt, Déryt, Illyést, Janus Pannoniust, Madáchot, Móriczot, Petőfit. Adyval valamikor az ötvenes években egy munkatáborból szabadult mérnök ismertette meg. Később Gara Lászlóval dolgozott együtt éjt nappá téve a Seuil gondozásában 1962-ben megjelent híres magyar költészeti antológia verseinek fordításán. Illyés Gyulától tudjuk: Gara beszélte rá Rousselot-t, hogy a már négyszer lefordított Az ember tragédiáját ötödször is átültesse franciára formahűen, versben. És fordították őt is magyar költők. Költeményeiből két kötetre való válogatás jelent meg az Európa Kiadó gondozásában, megismerhették a magyar olvasók egyik regényét (A vonat vonatot takar) és Berliozról írott könyvét is. Életre szóló barátság fűzte franciabarát íróinkhoz. Nagybeteg volt, de elment a párizsi Magyar Intézetbe arra az estre, amelyet Illyés Gyula századik születésnapjára rendeztek, és emlékezett. Többször megvívta harcát a halállal, már fiatalon. A második világháború idején az ellenállásban, amelynek a franciák szerint ő volt egyik nagy költője, majd a kórházban, ahova a tuberkulózis kényszerítette. Jelentős életművet hagyott hátra, mintegy kétszáz kötetnyi írást. Regényeket, költeményeket, monográfiákat, példaképéről, Max Jacobról, Reverdyről és Verlaine-ről. Az 1956-os forradalom idején itt volt Budapesten. Látta, mi történik. Amikor hazatért, cikket írt a France Observateurbe, és elmondta: nem igaz, amit a felkelőkről terjesztenek. Még Aragonnal is összeveszett emiatt. Élete utolsó éveit egy erdőkkel körülölelt kisvárosban, Saint-Nom-la-Breteche-ben töltötte. Az aprócska vasútállomás melletti tábla: Silence! (Csönd!) ezentúl rá is emlékeztet. Csökken a művészmozik támogatása IK MTI_____________________ Csökken a művészmozik költségvetési támogatása a kormány takarékossági intézkedései miatt - mondta a kulturális minisztérium helyettes államtitkára. Kormánydöntés még nem született, de a tervek szerint a művészmozik pályázati támogatására fordítható 175 millió forintos keretből 80 millió forintot zárolnak. A megmaradó 95 millió rendkívül kevés az artmozik fejlesztésére - közölte Schneider Márta az Országgyűlés kulturális bizottsága ellenőrző albizottságának ülésén. Elmondta azt is: Hiller István várhatóan szeptemberben írja alá az MMK támogatási szabályzatát. A filmes portfolió privatizációja kapcsán miniszteri rendeletre vár az ÁPV Rt., amely szabályozza a nemzeti filmvagyonnal való eljárást; az ÁPV Rt. idei üzleti terve szerint dönteni kell a társaság tulajdonában lévő filmstúdiók magánosításáról is. Berlinben mutatják be a Sorstalanságot A jövő évi berlini nemzetközi filmfesztiválon, a Berlinalén mutatják be Kertész Imre és Koltai Lajos Sorstalanság című filmjét - jelentette be az MDR német közszolgálati rádió- és tévécsatorna, a koprodukcióban készülő film egyik támogatója. A lipcsei adó szerint a film forgatása a napokban befejeződik, az utolsó jeleneteket Türingiában veszik fel. Az MDR úgy tudja, hogy a magyar-német-brit koprodukció 10 millió euróba kerül. (MTI) Helyén a kereszt a Frauenkirchen 59 évvel pusztulása után tegnap helyére került a Drezda 1945 februárjában végrehajtott szövetséges bombázása nyomán leomlott Frauenkirche keresztje. Németország legnagyobb protestáns temploma két nappal a támadás után dőlt össze. A bombázás a város 75 százalékát lerombolta. A régi kereszt mintájára az 1945-ös szövetséges bombázás egyik brit pilótájának fia, Alan Smith szobrászművész készített újat. (MTI) Tükröződés, Dráma, Előérzet Gondolatok sugárútján című rendezvénysorozatával köszönti Nagy-Britannia az unióhoz most csatlakozott országokat, köztük hazánkat. Ma este hétkor a Vígszínházban Nagy-Britannia legrégebbi tánctársulata, a Rambert Dance Company lép fel. Az együttes pénteken Győrben is bemutatja produkcióját. A táncosok három modern koreográfiát hoznak hazánkba, a Tükröződés, a Dráma a divatról és az Előérzet című alkotásokat. (MN)