Magyar Nemzet, 2005. április (68. évfolyam, 87-116. szám)

2005-04-01 / 87. szám

Kútba eshet Szili elnöksége Folytatás az 1. oldalról • A demokrata fórum ugyan még hi­vatalosan nem döntött a kérdés­ben, de információink szerint erő­sen foglalkoznak ezzel a gondolat­tal. Végleges döntés néhány héten belül születhet. Az államfő megválasztásánál a harmadik szavazás is legyen két­harmados támogatottságot igénylő - erre vonatkozó alkotmánymódo­sítást nyújtott be tegnap az Ország­­gyűlésnek az MDF. Herényi Károly frakcióvezető kifejtette: a köztársa­sági elnök alkotmányban rögzített széles körű konszenzusos támoga­tottságát erősítené javaslatuk. Is­mert, a most érvényes szabályozás szerint a harmadik fordulónál ele­gendő a voksok ötven százaléka plusz egy szavazat. Herényi szerint ha indítványukat elfogadná a Ház, s a harmadik szavazásnál sem sike­rülne konszenzusos elnököt vá­lasztani, úgy nyolc napon belül kö­telező lenne a szavazást megismé­telni mindaddig, amíg az Ország­­gyűlés ezen feladatának eleget nem tesz. - Elég furcsa, hogy éppen most áll elő az MDF ezzel a javas­lattal, alig hatvan nappal az aktuá­lis választás előtt - reagált Göndör István, az MSZP frakcióvezető-he­lyettese. Hozzátette: érdekes, hogy ez nem jutott eszükbe 2000-ben, amikor a második fordulóban nem érték el a kétharmadot Mádl Ferenc megválasztásánál. Balsai István MDF-ből kizárt képviselő, volt igazságügy-miniszter szerint több mint komolytalan az MDF javasla­ta, amely az alkotmányos beren­dezkedést változtatná meg egyesek személyes médiaszereplése miatt. Szomorú, hogy az antalli örökséget magának valló párt azt a részét vál­toztatná meg az alkotmánynak, amelyet Antall József maga dolgo­zott ki. De erről mit tudhat Dávid Ibolya és Herényi Károlyi - kérdez­te Balsai, utalva arra, hogy ők ak­kor nem számítottak komoly poli­tikai tényezőnek. Kuncze az MDF felvetéséről elmondta: úgy tűnik, hogy minél kisebb a párt frakciója, annál nagyobb előterjesztéseket tesznek a parlamentben. A Professzorok Batthyány Köre tegnap azt közölte: Sólyom Lászlót szeretnék látni a köztársasági elnö­ki székben, ezért csatlakoztak a Védegylet felhívásához. Pető Iván Kuncze Gábor GIRÓ-SZÁSZ ANDRÁS POLITIKAI SZAKÉRTŐ, a Századvég Alapítvány igaz­gatója: Pető Iván átgondolatlan nyilatkozatot tett az államfőjelölésről és a poszttal összefüggésben felmerült személyekről. Ha ugyanis az SZDSZ Szili Katalin és Sólyom László jelölésekor nem szavazna a parlamentben, akkor az ellenzék többségbe kerülve eldönthetné, hogy ki legyen Mádl Ferenc utód­ja. Ez bizonyosan koalíciós szakadáshoz vezetne. A szabad demokraták a ko­rábbiakhoz képest gyengébb alkupozícióban vannak hiszen a párt támoga­tottsága a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalék körül mozog. ■ SZABADOS KRISZTIÁN POLITIKAI ELEMZŐ, a Political Capital igazgatója: Az ellentmondó Pető­ Kuncze-nyilatkozatok az SZDSZ-en belüli vitát tükrözik hogy önállóságukat bizonyítva konfrontálódjanak-e az MSZP-vel, súlyosan veszélyeztetve a koalíciót és annak presztízsét, vagy zsarolási potenciáljukkal élve kompromisszumra törekedjenek Nem tartom valószínűnek egyébként, hogy a liberálisok vállalva az óriási kockázatot, ne szavaznák meg a szocialis­ták jelöltjét államfőnek Az SZDSZ-szel kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni ugyanakkor azt sem, hogy náluk mindig vannak renitensek akik saját véleményüket akár egy voksoláskor is képviselik Törpepárttal állapodott meg a Fidesz __Tábori Gabrillll­ a______________ E­gyeztetésükön tegnap a Fidesz és a Vállalkozók Pártja (VP) közötti együttműködés lehetőségét térképezték fel a két párt vezetői. A legfelsőbb, pártelnöki szinten foly­tatott megbeszélésen a Fideszt Or­bán Viktor pártelnök, Varga Mi­hály, a gazdasági kabinet vezetője, volt pénzügyminiszter, Matolcsy György, a polgári kabinet gazdasági minisztere képviselte, míg a VP ré­széről Császár Antal elnök volt je­len, de részt vett a találkozón Font Sándor független parlamenti képvi­selő is, a korábbi MDF-es képvise­lőkből alakult Nemzeti Fórum tag­ja. Tegnap szakmai szintű megálla­podást kötöttek: a Fidesz elnöke ar­ra kérte a kis párt vezetését, segítse a 2006-ban hivatalba lépő kormány vállalkozókra vonatkozó koncepci­ójának megalkotását. A mindkét részről megerősített hírek szerint felvetődött egy későbbi politikai jel­legű együttműködés megkötésének lehetősége is. Az ügy pikantériája, hogy a VP 2001 -ben a Dávid Ibolya vezette MDF-fel (és az MDNP-vel) közösen hívta életre a Békejobbot, amely működésének a fórum és a Fidesz 2002-es választási megálla­podása vetett véget. Eközben megtudtuk: nem ki­zárt, hogy heteken belül tető alá hozzák a Fidesz és a Nemzeti Fó­rum választási egyezségét is. 3 2005. április 1., péntek Belföld • Matar Nemzet Kóka az utolsó a bevallásban Draskovics Tibor pénzügyminiszter válása ellenére tovább gazdagodott Az alig másfél hónapja miniszter Bozóki András a legszegé­nyebb, képviselői mandátummal nem rendelkező tagja a kor­mánynak. Ő tavaly hatmillió forintot keresett. A tavaly ismét új­ranősült Draskovics Tibor pénzügyminiszter jól, gyarapodva jött ki vagyonmegosztásából. ti C.ZIRJÁK IMRF:___________________ M­inden érintett miniszter le­adta a tegnap éjféli határidő­ig vagyonnyilatkozatát, ám Kóka Já­nos, a gazdasági és közlekedési tárca vezetőjének bevallása csak lapzárta után érkezett meg a Miniszterelnöki Hivatalba. Draskovics Tibor pénz­ügyminiszter tavaly 17,147 millió forintot keresett, melyből valamivel több mint egymilliót alapítványok­hoz fizetett be. Draskovics annak el­lenére gyarapodott tavaly, hogy be­vallásában számot adott egy va­gyonmegosztási eljárásról. (Ismert: a miniszter tavaly elvált, majd újra­nősült.) A budapesti, XI. kerületi, 1700 négyzetméteres telken álló, 240 négyzetméteres fél ikerházban tulajdonrésze az egy évvel korábbi 25 százalékhoz képest 2004. decem­ber 31-re 50 százalékra bővült, az IH Kft.-ben birtokolt 11 százalékos tulajdonrésze pedig 53 százalékra emelkedett. Ráadásul megtakarítá­sai is gyarapodtak, értékpapírva­­gyona 800 ezer forintról egymillióra nőtt, bankban lévő pénze pedig va­lamivel több mint 30 millióról több mint 32 millióra növekedett. Ugyanakkor egy évvel ezelőtt 800 ezer forintnyi készpénzről adott számot, míg most ez a rovat üresen maradt. Kétségkívül a legszegényebb a képviselői mandátummal nem ren­delkező tárcavezetők közül Bozóki András, a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériumának feje. Igaz, ő még csak alig másfél hónapja mi­niszter és abban az időpontban, amelyre a vagyonbevallása vonat­kozik (2004. december 31.), még nem volt az. Bozóki tavaly hatmillió forintot keresett, egy 85 négyzet­­méteres budapesti lakás tulajdono­sa fele részben, valamint évente egy hétre van üdülőhasználati joga egy 40 négyzetméteres ingatlanban, Sopronban. Kocsija egy 2003-ban vásárolt Opel Astra, és kültagja, va­lamint 50 százalékos tulajdonosa egy betéti társaságnak. Ezenkívül se műtárgya, se nagy összegű kész­pénze vagy betéte nincs. Közvagyonból magánbirodalom Folytatás az 1. oldalról­­ Igaz, vállalták, hogy kifizetik a kft. ötvenmilliós adósságát, ugyaneny­­nyivel megemelik a cég törzstőké­jét, és negyvenmilliós beruházást is végrehajtanak. Az ÁPV Rt. felügye­lőbizottsága utóbb megállapította: alacsony árfolyamon adták el a ba­lassagyarmati vállalatot. Ennél is nagyobbat szakított ki a közvagyonból Gyurcsány az egyik legjelentősebb magyar alumínium­­ipari vállalat, a Magyaróvári Tim­föld és Műkorund (Motim) Kft. 1995-ös megszerzésével, amely ab­ban az évben 6,5 milliárd forintos árbevétellel és 200 milliós nyereség­gel büszkélkedhetett. A kétmilliár­dos saját tőkével rendelkező társa­ság 90 százalékos üzletrészét az Al­­tus és a Motim vezetőiből álló cég konzorciuma 705 millió forintért vette meg. Az üzlethez a Gyurcsány anyósa, Apró Piroska által vezetett, akkor még állami Magyar Hitel­bank nyújtott hétszázmilliós köl­csönt. A magánosítás óta 1400 em­bert bocsátottak el a Motimtól. Az Altus vállalta, hogy 15 évig hazai forrásból szerzi be a bauxitot. Ezért 1996-ban zártkörű pályáza­ton üzletrészt szerzett a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-ben is. A Mana­ger Magazin szerint 3,8 milliárd fo­rintos vagyonával tavaly Gyur­csány Ferenc volt az ország 70. leg­gazdagabb embere. Ráadásul a 2003-ban becsült 3,5 milliárdos va­gyonát a hivatalos inflációt megha­ladó mértékben, nyolc százalékkal sikerült gyarapítania. Ugyanezen lista Kóka János gazdasági minisz­tert 2,7 milliárdos vagyonával a 97-99. helyre rangsorolta. SZABÓ PÁL ÉS A TRENDEX. A Magyar Posta Rt. vezérigazgatójának neve nemcsak Gyurcsány Ferenc privatizációs ügyleteivel hozható összefüggés­be, hanem a sok száz milliós állami megrendeléshez jutó Trendex Rt.-vel is, amelynek korábbi tulajdonosánál Szabó vezető pozíciót töltött be. Hab a tortán, hogy a Szabó Pál vezette posta is megrendelője volt a Trendexnek, ahol igazgatósági tagként bukkan föl az Altus Rt. felügyelőbizottságából megismert Antalóczi Zoltán. Székhelyi ellen tüntettek A Himnusz megcsúfolását sérelmezték a szegedi polgárok Hajó Zalán T­öbb százan vettek részt csü­törtök délután a Szegedi Nem­zeti Színház előtt Székhelyi József főigazgató lemondását követelve. A demonstrációt a Fidesz szervezte a direktornak az SZDSZ szegedi küldöttgyűlésén elhangzott obsz­­cén kijelentése miatt. Mint ismert, Székhelyi a Himnuszt is kigúnyol­va Orbán Viktort „Tokaj hímvesz­­szejének” nevezte. A tüntetők „Szeged többet érdemel” és „A Himnusz szent” feliratokat emel­tek a magasba. A csendes tünteté­sen elénekelték és el is szavalták a Himnuszt, és a résztvevők aláírhat­ták a Botka László MSZP-s polgár­­mesterhez címzett ívet, mely a di­rektor elmozdítását követeli. Szék­helyi kijelentése miatt Sándor Já­nos, a teátrum egykori főrendezője felfüggesztette örökös tagságát az intézményben, és még Pászti Ág­nes, a város Centrum párti kulturá­lis tanácsnoka is közölte korábban: elvárja, hogy Székhelyi kérjen bo­csánatot obszcén kijelentéséért. Bár Székhelyi korábban közöl­te, nem mond le megbízatásáról, könnyen lehet, hogy az önkor­mányzat közgyűlése mégis me­­neszti. A baloldali koalíció MSZP-s tagjai eddig sem szimpatizáltak ve­le, az egyik Centrum párti város­atyát pedig korábban sértette meg. Székhelyi esetleges menesztésének esélyét növeli, hogy Botka László MSZP-s polgármester az utóbbi időben igyekszik kiszorítani az SZDSZ-hez közel álló személyeket az önkormányzati cégek vezetésé­ből, s az SZDSZ nélkül is megvan a közgyűlési többsége a független és MDF-es képviselők egy részének rendszeres átszavazása miatt. Levélben követelték a színházigazgató eltávolítását a szerző felvétele Vályogból épül a „palota” Munkatársunktól_____________ J­ ogi lépéseket helyezett kilátásba a Fidesz a Népszabadsággal szemben. A lap ugyanis szerdai, vi­déki kiadásának címoldalán egy ha­talmas építkezést ábrázoló fotót kö­zölt a következő képaláírással: „Földmunkák a felcsúti futballpálya mellett. A helybeliek úgy tudják, er­refelé épül Orbánék új háza.” Teg­napi számában aztán a napilap egyik belső oldalán egy másik, nagyságrendekkel kisebb, ugyan­csak felcsúti építkezés képét mutat­ta be, s e cikkből már az derül ki, hogy az Orbán család ott egy vá­lyogházat építtet, amelynek becsült alapterülete mindössze nyolcvan négyzetméter. A csütörtöki írás szerzője maga is igyekszik bizony­gatni: az Orbán-ház „láthatóan nem lesz kacsalábon forgó palota”, majd a cikkből világossá válik, hogy Orbánék épülő hétvégi házától ke­letre „látványos földmunkák” köze­pette ifjúsági sportcentrum készül. A Népszabadság eljárását kommen­tálva Révész Máriusz Fidesz-szóvi­­vő úgy fogalmazott: mára mindenki számára világossá vált, hogy az MSZP egy összehangolt lejárató kampányt indított Orbán Viktor el­len, „egyértelművé vált, hogy a szo­cialistáknak már semmi sem szá­mít, nincsen semmilyen morális gát”. Szerinte ennek példaértékű megnyilvánulása a lap szerdai, vi­déki kiadásának címlapképe, amellyel azt a látszatot keltette, mintha Orbán Viktor hatalmas építkezésben venne részt Felcsúton. Módjával irtják a gyapjaslepke petéit A kormány nem fogja kom­penzálni az üzemanyagár­emelkedést, mert nem akar le­mondani az adóbevételekről - fejtette ki tegnap László Boglár kormányszóvivő. A kabinet a várható, minden eddiginél na­gyobb gyapjaslepke-invázió el­len is csak ott fog védekezni, ahol „feltétlenül indokolt”. II Munkatársunktól_____________ A kormány nem fog enyhíteni az üzemanyagár-emelés hatásán - derült ki tegnap a kormányszóvi­vői tájékoztatón. László Boglár szó­vivő kifejtette: kompenzációra idén nincs is törvényes lehetősége a kor­mánynak, mert az ezt lehetővé tevő törvénymódosítás csak tavaly év végéig volt érvényben. A kabinet egyéként sem akar lemondani adó­bevételeiről, mert azok és a járulék­­bevételek elmaradnak a várttól - mondta. Ismert: a Mól bejelentette, hogy mától egységesen hét forinttal emeli az üzemanyagárakat. Tavaly a kormány a fogyasztási adó egy ré­szének elengedésével igyekezett az ilyen lépéseket kompenzálni, töb­bek között azért, hogy tartani lehes­sen az infláció tervezett mértékét. Idén nagyobb gyapjaslepke-in­vázió várható, mint egy évvel ez­előtt. Április végén kelnek ki és in­dulnak vándorútra az állat lárvái. A szóvivő elmondta: az erdők 15 szá­zaléka fertőzött, igen súlyosan pedig 46 hektárnyi állami terület. A kabi­net 538 millió forintot szán a véde­kezésre, ám ez csak az állami erdők­re vonatkozik, az önkormányzatok­nak és a magántulajdonosoknak maguknak kell erre költeniük. A sú­lyos fertőzöttség ellenére a kártevőt csak „ökológiailag tolerálható” mó­don kívánják irtani, és csak ott, ahol feltétlenül indokolt.

Next