Magyar Nemzet, 2006. január (69. évfolyam, 1-30. szám)
2006-01-02 / 1. szám
2006. január 2., hétfő Bülföld ' 3 "ír Imaévet hirdetett a katolikus egyház babakötvényt A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele szerint tragikus állapotban van a nemzet A Magyar Katolikus Egyház a 2006-os esztendőre imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért. Az erről szóló, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét az újévi szentmiséken olvasták fel a lelkipásztorok az összes hazai templomban. A katolikus állásfoglalás szerint nemzetünk nagyon nagy bajban van, s csak Isten irgalma menthet meg minket. Ki Borsodi Attila______________ 2006. esztendő különleges évfordulók ideje nemzetünk történelmében. Október 23-án, Kapisztrán Szent János ünnepén az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenéves évfordulójára emlékezünk. De emlékezünk a nándorfehérvári diadal 550 éves évfordulójára is, arra a győzelemre, amelyet II. Mohamed szultán támadó hadseregével szemben Hunyadi János és Kapisztrán Szent János buzdítására a hazája védelmében öszszefogó keresztény nép aratott. Sok más évforduló mellett főleg ez a két nagy esemény indít minket arra, hogy a 2006. évre imaévet hirdessünk a nemzet lelki megújulásáért - áll a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelében. Az állásfoglalás szerint a nemzet olyan tragikus állapotban van, hogy csak az isteni csoda mentheti meg. - Ránk telepszik az elmúlt évszázadok és évtizedek tragédiáinak és kudarcainak sorozata. Vérengzések és megaláztatások. Bizalmatlanság nemzetünkön belül, az összetartás drámai hiánya: olyan seb, amely Mohácsot hozott ránk, olyan seb, amely máig nem gyógyult be. Súlyosan nehezedik ránk a reménytelenség bűne és a csüggedés kísértése is. A térség országainál jóval korábban kezdődött nálunk a gyermekellenes magatartás. A hatalom bár jólétet nem tudott biztosítani, de megengedte az abortuszt, amelyet keresztények is tömegesen elkövettek, így mintegy hatmillió magyar nem születhetett meg - értékelt a katolikus egyház. A körlevél említést tett még arról is, hogy az 1956- os forradalom bukása után sokan a hétköznapi önzésbe menekültek a dicstelennek és reménytelennek érzett jövő elől. A forradalom utáni évtizedek hatására sok hívő ember is kételkedik abban, hogy lehet ma keresztényként élni, gyűlt társadalmunkban a bizalmatlanság, a keserűség, a sérelmek emléke és a félelem. A körlevél szerint ma is hordozzuk népünk életének lelki sebeit. Sokunk életét a szétszórtság, a reménytelenség, a pillanatnyi előnyöket kereső anyagiasság és karrierizmus, a jövőtlenség érzése és a depresszió jellemzi. Nehezen jutunk átfogó, derűs életszemléletre. Alig érezzük a jövő vonzását és ígéretét. Nem csupán anyagi nehézségek, a családok életét megnehezítő külső körülmények, hanem gyakran ez a jövőtlen gondolkodás is okozza, hogy nemzetünk lélekszáma rohamosan csökken,, hogy népesedési összeomlásnak nézünk elébe. A körlevél megjelöli a reménytelenségből kivezető utat: imádkozzunk hát ebben az évben egyénileg és közösségileg is a magyarság lelki megújulásáért. Arra buzdít minket, hogy a nagy ügynek az előmozdításában vegyük ki a részünket imádságunkkal, de egyéni és közösségi tevékenységünkkel is. " a Farkas Melinda_____________ Átadta az első babakötvényt tegnap Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter a budapesti Szent Margit Kórház szülészetén. A tárcavezető a közép-magyarországi régió első újszülöttjét látogatta meg az óbudai kórházban. Horváth Tünde Rozáliának, a régió első babájának a nevére írják az első kötvényt, amelynek átadásakor Göncz kijelentette: a Start számlának is nevezett kötvénynek szerepe lehet abban, hogy a családok több gyermeket vállaljanak. Azt szeretnék, hogy a családtámogatási rendszer átalakítása, a kötvény és a munkahelyteremtés együtt hassanak abba az irányba, hogy biztonságosabb legyen gyermeket vállalni. 2006. január 1-jétől az állam minden újszülöttnek az az évi költségvetésben meghatározott összegű támogatást - jelenleg negyvenezer forintot - biztosít, és azt egy számlára helyezi el. Az összeget - annak kamataival együtt - a gyermek csak 18 éves korában veheti fel. Az alacsonyabb jövedelmű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok, illetve az állami gondozott gyermekek 7., illetve 14. életévük betöltésekor további 42-42 ezer forintra, összesen tehát 124 ezer forintra jogosultak. A babakötvénnyel megnyitott számlára a szülők is rakhatnak pénzt, évente maximum 120 ezer forintot. A szülői megtakarítást az állam úgy próbálja ösztönözni, hogy a befizetett összeg 10 százalékát, de legfeljebb évi hatezer forintot jóváír a számlán. A babakötvény bevezetését az ellenzék is támogatja, bár a Fidesz szerint az erre szánt összeg nagyon alacsony. A párt sajnálatosnak tarttta, hogy a kormány nem foglalkozott a fideszes vezetésű Esztergom által küldött felterjesztéssel, amelyben a város polgármestere a kabinet figyelmébe ajánlotta saját konstrukcióját. Ismert: Esztergomban már tavaly január elsejétől működik életkezdési támogatási program, amelynek részeként a gyermek születésekor 500 ezer forintot, további húsz esztendeig pedig évi 50 ezer forintot helyeznek egy elkülönített számlára, vagyis a város a kamatok nélkül 1,5 millió forintot ad egy-egy ifjú polgárának. Továbbiak a 17. oldalon Elítélte az államfő a lejárató kampányt Folytatás az 1. oldalról Sólyom László kijelentette: arra lenne büszke, ha Magyarországon nem lehetne lejárató kampánnyal választást nyerni. Az államfő szerint az embereknek elegük van abból, hogy a politikában ellenségképpel dolgoznak. Sokan emlékeznek a faji alapon gyártott ellenségre vagy az osztályellenségre. A rendszerváltás utáni politika súlyos bűne, hogy nem szüntette meg ezt a módszert. Az államfő bízik abban, hogy megjelenik és eredményessé válik a magyar politikai életben is az a minta, amely a pozitívumokra épít. Úgy látja: a politikusok felelőssége, hogy időszerű, világos és elérhető célokat határozzanak meg, és ők alkotják meg azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik vagy nehézzé teszik a munkát, eredményessé vagy hiábavalóvá az erőfeszítéseket. Az embereknek éppúgy szükségük van a pontos tájékoztatásra, mint az önálló ítéletalkotásra, hogy ne lehessen olcsó reklámfogásokkal befolyásolni őket. Sólyom kiemelte: demokratikus, alkotmányos pártok versenyeznek egymással, és egyik sem viszi romlásba az országot, bármelyik győz is. A gazdaság és a hétköznapi élet nem négyéves ciklusokban létezik, ezért sokkal inkább távlatosan, az ország - és most már Európa - érdekeit szem előtt tartva kellene politizálni, és nem élet-halál kérdésként beállítani a győzelmet. Sólyom szerint a szegénységet megszüntetni, a tisztességes anyagi gyarapodást lehetővé tenni, a magyar kultúrát és tudományt fenntartani, a magyar nemzetet határoktól függetlenül megtartani csak úgy lehet, ha mindenki lelkiismeretesen végzi a maga feladatát. Minden egyes emberen nagyon sok múlik, és csak ritkán lehet a külső körülményekben mentséget találni arra, amit elmulasztunk. Az elnök szólt arról is, hogy ebben az évben lesz az 1956-os forradalom ötvenedik, valamint Bartók Béla születésének 125. évfordulója. Mindkét ünnep a magyarság és az egyetemes emberiség kapcsolatáról szól. Sólyom arra kérte az embereket, hogy az újévi fogadalmak idején ne csak magukra gondoljanak, hanem a családjukra és azokra is, akik segítségre szorulnak. Köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt esztendőben önzetlenül segítettek másokon. Szombaton többnapos hallgatás után a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményben adott magyarázatot a nemzeti lobogó hiányára az előre rögzített tévéinterjúban. A köztársasági elnök mindig mérlegeli, hogy nyilvános szereplése alkalmával a hivatalos állami rendezvényeken és nemzeti ünnepeinken kívül - indokolt-e nemzeti jelképeink használata. Újévi televíziós üzenetét az államfő nem kívánta külsőségeiben nemzeti ünnepeink rangjára emelni. Sólyom László ezért a beszédet dolgozószobájában mondta el, ahol - szemben a Sándor-palota tárgyalótermeivel sosincs zászló - közölte Wéber Ferenc, a hivatal sajtófőnöke. ■ A PÁRTOK ELVBEN EGYETÉRTENEK Lendvai Ildikó (MSZP): Mi, szocialisták a köztársasági elnök úr szavait nyitott füllel hallgattuk, és készek vagyunk arra, hogy ne szálljunk be az ígéretlicitbe, és hogy ne fessünk szarvakat és patákat a politikai ellenfélre. E helyett inkább hosszú távú és felelős programokkal szeretnénk versenyezni. Mégis félő, hogy nem a szilveszteri pezsgő okozza a legnagyobb kábulatot 2006-ban, hanem azok az egészen elvakult ígéretek. Halász János (Fidesz): Egyetértünk az államfő beszédének minden gondolatával. Értelemszerű, hogy egy emelkedett beszéd minden emberhez, minden magyarhoz közvetlenül szólt, de az a helyes, hogyha a beszédben foglaltakat a politikai pártok is megértik és megszívlelik. Sólyom László hivatala magyarázatot adott a zászlóügyre fotó: Éberting András FRICZ TAMÁS POLITOLÓGUS: Furcsa elöntés volt a nemzeti lobogó mellőzése, az államfő valószínűleg az egyszerűség, keresetlenség okán döntött így. A zászlónak ott a helye Sólyom László mögött, nemcsak azért, mert ez a nyugati világban is így természetes, hanem mert a lobogó és a köztársasági elnök is a nemzet szimbóluma. Az államfő a jövő évi választásokról beszélve kívül helyezte magát a politikai eliten, úgy beszélt a politikai küzdelemről, mint egy egyszerű állampolgár. A pártokhoz címzett intő szavainak nagyon fontos gesztusértéke van, ugyanakkor nem valószínű, hogy ennek lesz foganatja. Minden ez ellen szól, a nagy pártok mögött álló táborok tragédiaként élnék meg a másik politikai erő győzelmét ■ ÁGH ATTILA POLITOLÓGUS: A köztársasági elnök valóban tartalmi beszédet mondott, és igaza volt hogy nem éjfélkor hangzott ez el, mert akkor kevésbé figyeltek volna rá oda. Tetszett, amikor az államfő azt mondta, a pártoknak abban kellene versenyezniük milyen reformokat ajánlanak 2006 utánra, nem pedig negatív kampányba kezdeni. Fontos gondolat az is, hogy az EU-csatlakozás miatt nem négyéves ciklusokban kellene gondolkodni. Sólyom László nem mondta ki, de ez többpárti konszenzust feltételez Elvileg megvalósítható, hogy ne negatív kampány legyen, bár a pártokat semmi az égvilágon nem kényszerítheti erre, legfeljebb a választóközönség hozzáállása. Csiha Judit rendet tenne a vizsgálóbizottságok körül Törvényben teremtene közjogi alapot a parlamenti vizsgálóbizottságok működéséhez Csiha Judit (MSZP), az Országgyűlés ügyrendi bizottságának elnöke. Az elmúlt időszakban ugyanis bebizonyosodott: a grémiumok a szabályozás hiánya miatt nem tudnak egységes feltárómunkát végezni. Az pedig a mindenkori ellenzéki képviselőket hozza lehetetlen helyzetbe, hogy egy-egy vizsgálat megindulása kizárólag a kormánytöbbség akaratán múlik. Tábori Gabriella____________ Mielőbb meg kellene alkotnia az Országgyűlésnek a vizsgálóbizottságok közjogi alapját biztosító törvényt. Ezt az MSZP-s Csiha Judit, a parlament ügyrendi bizottságának elnöke mondta lapunknak, egyben arra hívva fel a figyelmet, hogy a jogszabály elfogadását korábban az Alkotmánybíróság is sürgette már. A kormánypárti politikus azonban - aki már több vizsgálóbizottság munkájából is kivette részét, legutóbb az Apró-Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását feltáróéból - úgy látja, hogy a közelgő kampány, illetve a tavaszi ülésszakra tervezett egyéb törvényalkotói feladatok miatt e ciklusban már aligha hozza meg a Ház a vizsgálóbizottsági jogszabályt. Csiha Judit a Fideszt bírálva megjegyezte, hogy az Orbán-kormány idején Vastagh Pál (MSZP) már készített egy előterjesztést, amely előzetes egyeztetéseket is megjárt, ám elmondása szerint a mostani nagyobbik ellenzéki erő végül még tárgysorozatba sem vette a javaslatot. Tény mindenesetre, hogy már csak azért is szükség volna a körültekintő szabályozásra, mert a parlament vizsgálóbizottságai a mögöttünk hagyott esztendőben nem tudtak egységes, a parlamenti patkó valamennyi szereplője által támogatott, a feltáró munkát összegző jelentéstervezeteket elfogadni. Így történt ez a nagy sajtóvisszhang mellett dolgozó Apró-Gyurcsánybizottság esetében, valamint az előző miniszterelnök, Orbán Viktor vagyonosodását feltáró testület kapcsán is. Már-már gyakorlatnak tekinthető, ami a Gyurcsány Ferenc és érdekköre vagyonosodását feltáró testületben történt: a fideszes elnök, Szijjártó Péter, és éppen a lapunknak nyilatkozó Csiha Judit - a grémium alelnökeként - egy-egy határozati javaslatot nyújtott be a vizsgálóbizottság tevékenységét lezárandó. A parlament ügyrendi bizottságában azonban végül egyetértés alakult ki arról, hogy bár a képviselőknek jogukban áll önálló kezdeményezéssel élni, nem helyes azt a látszatot kelteni, mintha így helyettesíthető volna egy nem létező bizottsági jelentés. Több vizsgálóbizottság, illetve az azokra vonatkozó kezdeményezés azonban még eddig sem jutott el idén. Az ügyrendi bizottság elutasította a független Körömi Attila és Balogh Gyula javaslatának tárgysorozatba vételét. A képviselők a rendszerváltoztatás körülményeit, valamint a rendszerváltoztatás folyamatának eredménytelenségét előidéző okok összefüggéseit tárták volna fel vizsgálóbizottsági eszközökkel. Lezsák Sándor (független) maga vonta vissza kezdeményezését, amely egy a 2000 lélekszám alatti kistelepülések szegényedésének okait körüljáró bizottság megalakítását célozta. A fideszes Fónagy János indítványát pedig - amely a nemzeti vasút mostani helyzetének, illetve fejlesztésének vizsgálatát végző bizottság létrehozásáról szólt - az Országgyűlés nem bocsátotta részletes vitára. Komédia a parlamentben: csak a baloldal vett részt az Orbán-bizottság ülésein fotó: Pörneczi Bálint