Magyar Nemzet, 2007. október (70. évfolyam, 268-297. szám)
2007-10-09 / 276. szám
Belföld 2007. október 9., kedd Dávid szigort kér a tüntetőkre Az MDF elnöke szerint túl megengedően értelmezik a hazai gyülekezési jogot A gyülekezési joggal való visszaélések elkerülésére a rendőrség sokkal következetesebb fellépésére van szükség - olvasható Dávid Ibolya Népszabadságban közölt írásában. Ugyanakkor az MDF elnöke cikkében nem ejtett szót arról, hogy a hatalom az elmúlt években számtalan alkalommal korlátozta törvénytelen módszerekkel a gyülekezési jog gyakorlását. Puhái Tamás Váratlan időzítéssel a gyülekezési joggal való visszaélésekről írt cikket az MSZP közeli Népszabadságnak Dávid Ibolya. Az MDF elnöke azt írta: nemcsak a tüntetők jogaiért kell kiállni, hanem azért is, „hogy senkinek ne kelljen félnie tüntető tömegek jogsértő erőszakától”. Szerinte az alkotmány a békés rendezvények esetén sem tiltja meg, hogy korlátozzák a gyülekezési jog gyakorlását. A volt igazságügy-miniszter úgy vélte: a rendőri vezetők azért nem mertek dönteni egyes esetekben (például amikor tavaly a Kossuth téri tüntetést választási gyűléssé nyilvánították), mert folyamatos támadások érték őket. A pártelnök szerint a helyzet megoldásához a rendőrség következetesebb fellépésére is szükség lenne. Dávid Ibolya azt állította: az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló úgynevezett római egyezmény lehetővé teszi, hogy a közlekedés rendjének fenntartása érdekében korlátozzák a gyülekezési jogot. Ezzel szemben Grespik László ügyvéd lapunknak elmondta: a volt igazságügy-miniszter „lemaradt egy brosúrával”, mivel az említett egyezményben soha nem is szerepelt a közlekedés rendjére való hivatkozás, amit egy jogásznak illene tudnia. Kiemelte: az MDF elnöke sajnálatosan egyetlen szót sem ejtett arról, hogy a hatalom az elmúlt években számtalan alkalommal korlátozta törvénytelen módszerekkel a gyülekezési jog gyakorlását. Az ügyvéd emlékeztetett: a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság éppen idén júliusban szabott ki kétezer eurós bírságot a magyar államra, amiért a rendőrség aránytalanul korlátozta a Medgyessy-Nastase-koccintás ellen 2002 decemberében békésen tiltakozók gyülekezéshez való jogát. Grespik László szerint Dávid Ibolyának tanulmányoznia kellene a strasbourgi bíróság joggyakorlatát, amelynek szellemiségével nem egyeztethetők össze az általa sugallt, a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát korlátozó elképzelések. Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese közölte: konkrét törvényjavaslatot nem készítenek a témában, mert először a pártok álláspontjainak kellene egymáshoz közeledniük. Segítség a megnyomorítottaknak Adományokat gyűjt egy alapítvány a rendőrség tavaly őszi áldozatainak Összesen két és fél millió forintot osztott szét hét, a tavaly őszi brutális rendőri fellépés miatt maradandó egészségkárosodást szenvedő embernek a „Ne Féljetek!” Alapítvány, amely az áldozatok megsegítésére alakult néhány hónappal ezelőtt. Hatan tegnap kapták meg támogatásként az összeget, a hetedik sérült állapota miatt nem tudott megjelenni, őt hamarosan személyesen keresi fel az alapítvány illetékese. M Nádas agyar Péter, a „Ne Féljetek!” Alapítvány kuratóriumának titkára elmondta: több száz adományozó - magánszemélyek és cégek - segítségével négymillió forint támogatás gyűlt össze az alapítvány számláján. Ebből adtak át tegnap kétmillió forintot hat sérültnek, egészségkárosodásuk mértéke alapján százötvenezer és ötszázezer forint között, egy hetedik áldozat a közeljövőben kap ötszázezer forintot. A kuratórium titkára hozzátette: minden bejövő adományt felhasználnak a támogatásra, ám az alapítványhoz folyamatosan érkeznek újabb és újabb sérültekről adatok. A tegnapi csak az anyagi segítségnyújtás első köre volt, a megmaradt és a jövőbeni adományok későbbi döntések után folyamatosan jutnak el a szerencsétlenül jártakhoz. Mint arról beszámoltunk, a „Ne Féljetek!” Alapítvány néhány hónappal ezelőtt jött létre, hogy segítse azokat az embereket, akik az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a példátlan rendőri brutalitás áldozatául estek. Közülük többen munkájukat, egzisztenciájukat veszítették el, és súlyos, egyes esetekben maradandó egészségkárosodást szenvedtek. Az alapítvány célja az anyagi segítségnyújtás mellett az, hogy senki se feledje azokat az eseményeket, s azokat sem, akik emiatt segítségre szorulnak. Az első két és fél millió forinton olyanok osztoznak, akik gumilövedéktől szenvedtek súlyos, nem egy esetben vakságot okozó sérülést, és olyan is van közöttük, akinek egy felrobbanó könnygázgránát miatt két ujját amputálni kellett. Sólyom: Pénz nélkül nem lehet felzárkózni Magyarország leghátrányosabb térségében, a Csereháton egyre nagyobb az elszegényedés, ráadásul a pályázati lehetőségek kihasználása csak saját erő bevonásával lehetséges - fogalmazot tegnap délután Sólyom László köztársasági elnök Borsod-Abaúj-Zemplén megyei látogatásának második napján a Tömöri Kisebbségi Oktatási Központban. Tolcsvai I. László_______________ Súlyos pro témákkal szembesült a köztársasági elnök Borsodban, szerinte ott sem a közlekedés színvonala, sem pedig a munkaügyi helyzet nemti meg azt a mértéket, amit elvárhatna egy civilizált ember. Rámutatott, a cigányság különösen nagy problémája a képzetlenség, ezért forgalmazza, hogy a képzéshez elnyerhető pénzek ne legyenek önerőhöz kötve. Sólyom László az úthálózatról szólva kijelentette: hihetetlenül rossz minőségű aszfalton kell közlekedniük az embereknek, miközben a tömegközlekedés ugyancsak súlyos probléma a csereháti térségben. A Rom Sem Alapítvány vezetőivel történt megbeszélése után számtalan tanulságot vont le a köztársasági elnök, főleg az ország leghátrányosabb régiójában élő romák felzárkóztatási esélyeinek problémakörét ecsetelte. Úgy fogalmazott: a zálágtól elzárva nem lehet a cigányságot integrálni, éppen ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy az elszigeteltségből kitörhessen a térség nagyszámú kisebbsége. Rogán Mikulás-csomagjai Az parkolhat az Egészségügyi Minisztérium előtt, aki fizet i Szabó Zsolt Felszabadítjuk az Egészségügyi Minisztérium által jogtalanul elfoglalt közterületet, meguntuk a hatalmi packázást, és mindenki büntetést kap, aki nem fizet autója után parkolási díjat a tárca belvárosi épülete előtt - jelentette be tegnap Rogán Antal. A Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere elmondta: a Fővárosi Főügyészség ugyan megóvta azt a határozatot, amelyben az V. kerületi képviselő testület 5 évre visszamenőleg közterület-használati díjat követelt a tárcától, azonban megállapította, hogy a vitatott terület az önkormányzat tulajdona. Az önkormányzat utasítására a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás emberei tegnaptól kezdve mindennap ellenőrzik az ott parkoló autókat, és ha nincs jegy vagy mobiltelefonos fizetés, akkor még Horváth Ágnes SZDSZ-es miniszter autójára is „Mikulás-csomagot” tűznek. Ismeretes, a polgármester még hetekkel ezelőtt inkasszót nyújtott be a Magyar Államkincstárnak, hogy fizessék ki a minisztériumra kirótt, tízmilliárd forintos bírságot. - Az ügyészség szerint azonban közterület használatáért nem követelhetünk díjat, mert az a parkolási rendelet hatálya alá tartozik - mondta Rogán Antal. Hozzáfűzte: napokon belül megnyitják az emberek előtt a parkolót, ahol ezután bárki parkolhat, aki fizet. A helyszínre érkező egészségügyi miniszter azt állította: Rogán törvénytelenséget követ el. - Az elzárt terület több mint 40 éve a minisztériumé, ugyanis alatta van a pincénk. Már pert indítottunk a tulajdonjog megállapításáért, és ha kell, birtokvédelmi eljárást indítunk - magyarázta. A kerületi határozatot a miniszter támadta meg, azonban a vizsgálat nem adott neki igazat. A hiteles tulajdoni lap szerint a közterület tulajdonosa Belváros-Lipótváros önkormányzata - erősítette meg lapunknak Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Rogán ugyanakkor a parkolásról megállapodott a honvédelmi tárcával, az APEH-hel és az amerikai nagykövetséggel is. Rogán Antal elkísérte a bírságoló őröket a minisztérium elé, ahol Horváth Ágnessel is vitázott fotó: Éberling András Ki fizeti meg a rossz pécsi döntések árát? Sorra dőlnek ki a csontvázak a pécsi városháza szekrényeiből. Az előző ciklusokban politikai erőfitogtatásból meghozott vagy éppen kampányfogásnak értékelhető határozatok árát hamarosan a pécsi lakosok fizethetik meg - a város a közelmúltban ilyen ügyek miatt csaknem másfél milliárd forintot bukott. II Bóka Máté: Ciprián___________ Pécs szocialista vezetésű önkormányzati ciklusainak egyik, a város gazdasági helyzetére nézve legsúlyosabbnak ítélhető döntése az volt, amely a diákok ingyenes utaztatását tette lehetővé a helyi járatú buszokon. A Pécsi Közlekedési Zrt. (PK) a napokban vesztette el azt a pert, amelyet az APEH-hel szemben indított, miután a hatóság megállapította, hogy a cég 630 millió forint jogosulatlan árkiegészítést vett fel az államkasszából. A jogerős bírósági döntés szerint a PK Zrt.nek csaknem 670 milliót kell befizetnie az APEH számlájára. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a súlyos költségvetési helyzetben lévő önkormányzat mint a PK Zrt. tulajdonosa hogyan tud helyt állni a közlekedési vállalat több száz milliós fizetési kötelezettségéért. Az ellenzék szerint az ügyben a vállalat jelenlegi vezérigazgatója, Herényi János politikai felelőssége is felvethető, hiszen Kerényi - Toller László akkori MSZP-s polgármester mellett az alpolgármesteri tisztséget is ő töltötte be - hat éve igennel voksolt az ingyenes utaztatásról szóló önkormányzati indítványra. Nagy Csaba fideszes képviselő szerint érthetetlen, hogy a szocialisták - Toller szóbeli kiegészítése nyomán - annak ellenére támogatták a korabeli előterjesztést, hogy a szakértők idejében jelezték: a későbbiekben ebből komoly jogi és pénzügyi problémák adódhatnak. Kerényi János csak annyit közölt, hogy amíg nem kapja kézhez a határozatot, nem nyilatkozik. A városvezetés a bírósági határozattal szemben a Legfelsőbb Bírósághoz fordul jogorvoslatért. Tasnádi Péter polgármester szerint álságos az ellenzék viselkedése, hiszen a 2001-es szavazáson azért nem vettek részt, mert nem merték vállalni ellenvéleményüket. Bár közel 670 millióról van szó, Pécs számára nem ez volt az egyetlen olyan „pofon”, amelyről az elmúlt hetekben derült ki, hogy az előző ciklusok politikája miatt kell azt a városnak elszenvednie. Az önkormányzat a közelmúltban volt kénytelen lemondani egy középiskolai tornacsarnok építésére már megítélt ötszázmilliós címzett támogatásról, a városvezetés ugyanis a pályázat benyújtásakor a beruházás olyan területet jelölt ki, amelyről később kiderült, hogy ott az eredetileg tervezetthez képest csak jóval drágábban lehetne a beruházást megkezdeni. A város ekkor halasztást kért, a támogatás felhasználásának az idejét is kitolták, ám mire sikerült új helyet találni, nemcsak a módosított határidőből csúsztak ki, de már Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter is visszavonta a támogatást. Hogy a történet még kerekebb legyen, a múlt héten derült ki, hogy az előbbiek mellett a helyi futballstadion rekonstrukciójára ígért ötszázmilliótól is elesik Pécs. Az előzményekhez tartozik, hogy 2001- ben még a fideszes sportminisztériummal állapodtak meg a helyiek arról, hogy a város félmilliárdot kap a Verseny utcai stadion fejlesztésére. Toller László azonban később egy másik helyszínt, a PMFC csapatának újmecsekaljai pályáját jelölte meg a munkák elvégzésének helyszínéül - ahol ő volt akkoriban az egyesületi elnök -, azonban kiderült, hogy a finanszírozásra kijelölt Sportfólió Kht.-nak erre a célra egy fityingje sincs. Tóth Bertalan MSZP-s alpolgármester szerint a stadion felújítására, illetve az időközben „elúszott” tornacsarnok építésére az elbukott támogatásokon kívül további hétszázötvenmilliót kellett volna a városnak áldoznia, ennyi pénz pedig nem volt. A jobboldal úgy látja, a két beruházás hasonlít egymásra: mindkét esetben nyertes pályázattal rendelkezett a város, viszont egyik alkalommal sem tudta vállalni a pályázatban foglaltak teljesítését. Csizi Péter fideszes képviselő szerint ráadásul mindez nem is volt ingyen, hiszen a tervekre közel ötvenmillió forintot fizettek ki. Végre megkezdődhet a munka Perkátán Borsodi Attila______________ A polgári oldal győzelmét hozta a vasárnapi időközi önkormányzati választás a Fejér megyei Perkátán. A polgármesteri széket a Fidesz-KDNP-Polgári Összefogás Perkátáért egyesület közös jelöltje, a település eddigi vezetője, Somogyi Balázs szerezte meg, míg a 11 fős testületben 6 helyet nyertek el a polgári oldal képviselőjelöltjei. Mellettük 5 független képviselő került be még a perkátai testületbe. A választás érdekessége, hogy Somogyi Balázs - időközi választáshoz mérten kiugróan magas - csaknem 60 százalékos részvételi arány mellett szerezte meg a szavazatok több mint 55 százalékát. A régi-új településvezető még a választások előtt azt nyilatkozta lapunknak, hogy reméli, összefogásukkal ezúttal sikerül majd többségbe kerülni az új testületben, és végre teljes egészében a munkára tudnak koncentrálni. A vasárnapi végeredmény tükrében - a településvezető mellett 6 polgári összefogásban mandátumot szerzett képviselő biztosíthatja majd a többséget a 11 fős testületben - most már valóban a munka következhet. Ismert, vasárnap azért tartottak időközi önkormányzati választást Perkátán, mert júliusban az előző testület feloszlatta magát. ■ FIDESZES GYŐZTES SZEGHALMON. Kovácsné Kincses Anikó agrármérnök, a Fidesz jelöltje nyerte az időközi önkormányzati képviselő-választást a Békés megyei Szeghalmon. A választásra azért került sor, mert az előző képviselő összeférhetetlenség miatt lemondott mandátumáról. Kovácsné 135 szavazattal a voksok 61,9 százalékát gyűjtötte be, míg ellenfele, az MSZP által jelölt Mészáros Béla 83 szavazatot kapott. A nyerteskét gyermek édesanyja) nagy eredménynek gondolja, hogy egy hagyományosan baloldali többségűnek tartott városban sikerült célba érnie. (V. F. J.)