Magyar Nemzet, 2009. augusztus (72. évfolyam, 209-238. szám)
2009-08-01 / 209. szám
2Magyar Nemzet Belföld 2009.augusztus 1., szombat Rovatvezető: Villányi Károly Halálos áldozata is van az őssejtbotránynak? Szinte biztos, hogy gyerekeken is kísérleteztek • A rendőrségi nyomozók a pácienseket is kihallgatják A rendőrség már talált olyan pácienseket, akik részt vettek tiltott őssejtkezelésen. Náluk szakértők azt vizsgálják majd, hogy okozhatott-e valamilyen egészségkárosodást az illegálisan végzett beavatkozás. Ellenőrzik azt az információt is, amely szerint az egyik páciens meghalt. Eközben a Fővárosi Önkormányzat bekérte a Nyírő Gyula Kórháztól a szerződést, amellyel bérbe adta azt a területet, ahol a rendőrség rajtaütött a gyanú szerint illegális őssejtkezeléseket végző orvosokon. Munkatársainktól A Fővárosi Önkormányzat mint a Nyírő Gyula Kórház fenntartója bekérte a szerződést, amellyel a közintézmény bérbe adta egy magánszolgáltatónak a területet, ahol a hét elején a rendőrség elfogta a gyanú szerint illegális őssejtbeültetéseket végző orvosokat. A Nyírő Gyula Kórház a Róbert Károly körúti Egészségügyi Kft. (Róbert Kft.) szerződéseit küldte át a fővárosnak. A lapunk birtokába került dokumentumból kiderül: a Nyírő Gyula Kórháznak olyan megállapodása volt a vállalkozással, amely szerint a területet harmadik félnek is továbbadhatták bérleményként. Szerettük volna megtudni a Nyírő Gyula Kórház főigazgatójától, tudta-e, hogy a szóban forgó területen pontosan mikor milyen tevékenység folyt. Kérdéseinkre azonban nem volt hajlandó válaszolni. A Róbert Kft. azonban közleményt adott ki. Ebben az áll, hogy „az intézetünknek otthont adó épületben, hatályos szerződéssel, illetve ÁNTSZ-engedéllyel több szolgáltató folytat egészségügyi tevékenységet. A nyomozás tárgyát képező kezelést a Róbert Kft.-vel jogviszonyban, kapcsolatbannem álló személyek kísérelték meg. Őssejtkezelés vagy azzal összefüggésben bárminemű kísérlet, kutatás soha nem folyt a cégnél, ez nem tartozik a tevékenységi körükbe.” Az azonban nem derül ki a közleményből, hogy valóban azon a területen történt-e a rendőrségi rajtaütés, amelyet a cég a Nyírőtől bérelt. Ha igen, akkor miként lehetséges, hogy nem tudták, kik és milyen tevékenységre használják a területet? A közlemény azonban leszögezi, hogy a Róbert Kft. úgy tudja, a rendőrségi akció idején ott tartózkodó beteg elhelyezését, a vérvételt és az infúzió bekötését a bérbeadó, azaz a Nyírő Gyula Kórház megbízott orvos-igazgatója rendelte el. Lapunk megpróbálta megkeresni a Róbert Károly körúti Egészségügyi Szolgáltató Kft.-t, remélve, hogy válaszolnak kérdéseinkre. A cég XIII. kerületi telephelyén azonban nem vették fel a telefont. Vadnai Marianna megbízott főigazgató és megbízott orvos igazgató azonban továbbra sem válaszol kérdéseinkre. Titkárnője rendre arra hivatkozik, hogy a belső vizsgálat lezártáig nincs más mondanivalójuk, mint amit néhány nappal ezelőtt kiadott közleményükben írtak. Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa úgy fogalmazott: átfogó vizsgálatot kezdeményeznek az ügyben. Ki kell ugyanis derülnie, hogy mit tudott az illegális tevékenységről a kórház vezetősége és a dolgozók. Hozzátette: a jogszabályok indokolatlanul nagy szabadságot adnak a kórházvezetőknek az intézmények egyes részeinek bérbeadására. Az egy évet meg nem haladó idejű bérleti szerződésekhez nem is szükséges a tulajdonos-fenntartó, azaz az önkormányzat jóváhagyása. Megjegyezte, már értesültek róla, hogy a Róbert Kft. bérelte a szóban forgó területet. Eközben a nyomozók már találkoztak olyan személyekkel is, akik korábban részesültek a kezelésekben. Azt is megpróbálják kideríteni egészségügyi vizsgálatokkal, hogy a kezeléseknek lehetett-e - már most kimutatható - káros hatása. Bucsek Gábor, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) életvédelmi osztályának vezetője úgy nyilatkozott, az eddigi adatok alapján már bizonyos, hogy a kezeléseket számos esetben gyermekeken is alkalmazták. A nyomozás igyekszik tisztázni azokat a híreket is, hogy a beavatkozások hatására egyes betegek állapota romlott, sőt volt olyan magyar páciens, aki meg is halt attól: információjuk szerint esetében az őssejtek nem a kívánt hatást fejtették ki, sejtburjánzás indult a férfi szervezetében, s végül agydaganatban elhunyt. Bucsek nem kívánta részletezni, hogy az orvoscsoport milyen dokumentációt készített a műtétekről. Ezek vélhetőleg az NNI rendelkezésére állnak, mert az osztályvezető részletezése szerint az iratokból dönthetik majd el a szakértők, hogy az egyes betegeknek miképp változott az állapota a kezelések után. Mint azt megírtuk, a rendőrség nem zárja ki, hogy számos esetben csalás történhetett, és őssejtkezelés helyett néhány beteg közönséges infúziót vásárolt meg több millió forintért. KAPOSVÁR HÍRNEVE. Lamperth Mónika újságírói kérdésre azt hangsúlyozta, hogy nagyon precízen be kell tartani a törvényeket és az etikai normákat Megjegyezte azt is, hogy jól ismert és ambiciózus, újító szellemű embernek tartja az ügyben meggyanúsított és őrizetbe vett Seffer István plasztikai sebészt és semmi oka rá, hogy ezt az ismeretséget megtagadja. Lamperth nyitotta meg 2007 novemberében az őssejtbotrányban érintett kaposvári kutatólaboratóriumot Az avatóünnepségen munkaügyi miniszterként és a város országgyűlési képviselőjeként úgy fogalmazott :Újat csak úgy lehet létrehozni, ha az ember bátor, és nem hiányzik belőle a vállalkozó kedv. Ez az orvostudományra is igaz, és örülünk, hogy az új őssejtkutató laboratórium messze viszi Kaposvár hírnevét a legkorszerűbb nemzet d p SÜH füi^Ä 3 HIS ! ? m SUMS 1 HM 'Ül* Ml HMM I p 1 közi kutatásban.' Az orvosoknak kísértés, a betegeknek remény az őssejtbeültetés FOTÓ: MTI/BALATON JÓZSEF OCÖ: vizsgálat és megemlékezés Árajánlatot kér független könyvvizsgáló cégektől az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ), hogy ellenőriztesse az elmúlt háromévi gazdálkodását. Kolompár Orbán OCÖ-elnök ellen épp a napokban emelt vádat az ügyészség sikkasztás és számvitel rendjének megsértése miatt. A vádirat szerint Kolompár több mint ötmillió forintot tüntetett el a szervezet pénztárából. A két bűnügyben vádlottként, egy bűnügyben gyanúsítottként érintett Kolompár tegnap „új megbékélést, a cigányság és a többségi társadalom közötti „új híd építését” hirdette meg a roma holokauszt évfordulója alkalmából. (P. T.) ÁSZ: nem segített a privatizáció A forráskivonás, valamint a szabályozási és az ellenőrzési hiányosságok együttes következményének tartja az Állami Számvevőszék, hogy a magántőke bevonása nem javított érdemben a kórházi ellátás színvonalán. Megállapították: a kórházak működtetését átvevő magáncégek csak részben teljesítették a fejlesztésekre és az ellátás színvonalának javítására tett ígéreteiket. (MN) Újabb forráskivonás Az egészségügytől tízmilliárd forintot vennének el Csaknem tízmilliárd forint megtakarításra kötelezi az egészségügyi tárcát a Pénzügyminisztérium - tudta meg a Magyar Nemzet. A lapunkhoz eljuttatott levélben Székely Tamás tárcavezető úgy fogalmaz: a maradványtartási kötelezettség igen jelentős mértékű megterhelést jelent. __Mizsei Bernadett_______________ A 2009. évi államháztartási egyensúly megőrzése érdekében a Pénzügyminisztérium maradványtartási kötelezettséget írt elő a tárcák részére. Ezen alapelvek alapján tárcánknak 9655,3 millió forint maradványtartási kötelezettsége keletkezik - áll abban a Székely Tamás egészségügyi miniszter által írt levélben, amely lapunk birtokába jutott. - Ez mind a fejezet felügyelete alá tartozó intézetekre, mind pedig a fejezeti kezelésű előirányzatokra nézve ,jelentős mértékű megterhelést jelent - fogalmazott Székely. Felkerestük a tárcát, hogy megtudjuk, a maradványtartási kötelezettség az ágazat mely intézményeit érintheti negatívan, ám erre nem kaptunk választ. Annyit közöltek csupán: mindez nem jelenti azt, hogy kevesebbet kell költeni az éves költségvetési előirányzatnál, hanem azt, hogy nem lehet többet. Állítják: az évi keret ezzel a megszorítással nem szűkül. Hozzátették: amennyiben a múlt évről megmaradt pénzt a minisztérium el akarja költeni, ezt megteheti, de akkor ilyen összegű idei kiadást kell megspórolnia. A Pénzügyminisztérium sem cáfolta a levélben található összeg pontosságát. Döntésüket azzal indokolták, hogy eddig elért eredményeik kerülhetnének veszélybe, „ha a kormány elbizonytalanodna a szigorú költségvetési politika folytatása terén”. Éppen ezért - írják - a kormány kitart a meghirdetett egyensúlyi pálya mellett, amelynek eszköze a maradványtartási kötelezettség érvényesítése. Kupper András (Fidesz) szerint azonban ez a kötelezettség aggodalomra ad okot, hiszen az ágazat már jelenleg is válságos helyzetben van. A képviselő szerint az egészségügyben nem szabadna zárolni a maradványt, mert akár a minisztériumhoz tartozó intézmények nehéz helyzete, akár a terjedő világjárvány miatt megtörténhet, hogy hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz. Ismerjük ezt a kormányt: amikor arról esik szó, hogy valamilyen téren nagy baj van, könnyen ígérnek, de amikor valóban szükség lenne a pénzre, mindig találnak hivatkozási alapot arra, miért nem adnak - vélekedett a képviselő. Egyneve elhallgatását kérő egészségügyi vezetőtől viszont úgy értesültünk: a maradványtartási kötelezettség valójában nem csak a tartalékokat érinti, hiszen ez az öszszeg már „le van kötve” különböző szerződésekben, ezért kevesebb juttatásban részesülhetnek a tárca intézményei, így többek között az Országos Mentőszolgálat, az Országos Vérellátó Szolgálat, valamint több egészségügyi szolgáltatást nyújtó országos intézmény, köztük például az Idegsebészeti vagy a Rehabilitációs Intézetet. Ezt erősítette meg lapunknak Donkáné Verebes Éva, a Integra Consulting Egészségügyi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója is. A szakember elmondta: mindez azt jelenti, hogy az előző évi maradványt a kormány nem engedi át a jövő évre. A gyakorlatban mindez úgy valósul meg, hogy már ez év második felében a tárca és a hozzá tartozó intézmények kevesebb állami juttatást kapnak. Felhívta a figyelmet: mivel a Pénzügyminisztérium intézkedése már az egészségügyi tárca második féléves működési kiadásait is érinti, többek között veszélybe kerülhet a sertésinfluenza elleni vakcinák felvásárlása is. Mindebből kitűnik: az Egészségügyi Minisztérium állításával ellentétben valójában újabb forráskivonásról beszélhetünk. Emlékezetes, április 15-én Székely Tamás úgy nyilatkozott a parlament egészségügyi bizottságában: „Az egészségügyből nem vonunk ki újabb pénzt. Akkor, amikor Bajnai miniszterelnök-jelölt úrral erről a kérdésről beszéltünk, elmondtam, hogy erre szeretnék valamiféle garanciát kapni. Ezt a garanciát megkaptam. Ezért most azt mondhatom, hogy a válságkezelő programok az ígéretnek megfelelően az egészségügy területéről újabb kivonásokat nem fognak tartalmazni.” belpol@magyarnemzet.hu Egyetemista lett, de dolgozni megy Folytatás az 1. oldalról Ha nem az általuk leginkább vágyott képzési helyre kerülnek be, hanem csak a második, harmadik helyre, akkor inkább kihagynak egy évet, és jövőre újra próbálkoznak. Ijesztően magas azoknak a fiataloknak a száma, akik ugyan nagy valószínűséggel megkezdik szeptemberben a tanulmányaikat abban az iskolában, ahová felvételt nyertek, ám ha ez nem az általuk leginkább vágyott hely, akkor jövőre újra felvételiznek. A felvételizők közel fele nyilatkozott így, ami azért aggasztó, mert ez jelenti a legnagyobb pénzkidobást az államnak: ha ugyanis egy diák idén megkezdi a tanulmányait mondjuk az ELTE bölcsészkarán, ám jövőre felveszik a jogra, akkor az állam egy éven keresztül feleslegesen finanszírozza a diák több százezer forintos tanulmányi költségeit. A felvételt nyert fiatalok 5-15 százaléka (maximum 14 000 diák) lesz az, aki a fent említett okok valamelyike miatt biztos egyetemi helye ellenére sem kezdi meg tanulmányait. A siralmas helyzeten csak az enyhít valamelyest, hogy lesznek olyanok, akik tavaly maradtak ki, idén viszont beiratkoznak. Az intézmények óriási bajba kerülhetnek, ha a felvett diákok ezrei mégsem kezdik meg tanulmányaikat, így ugyanis az intézmény elesik a diákok után járó állami támogatástól, illetve az általuk fizetendő költségtérítéstől, az üresen maradt helyeket pedig ősszel már nem tölthetik fel. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) már tavaly kérte az oktatási minisztériumot, hogy tegye lehetővé a helyek őszi feltöltését, a szakminisztérium azonban nem volt partner. Sándorné Kriszt Éva, a BGF rektora akkor a Magyar Nemzetnek kijelentette: 2008 szeptemberében a BGF-en a felvettek közel 14 százaléka nem kezdte meg tanulmányait. A rektor asszony szerint nagy baj, hogy az így üresen maradt helyeket a jelenlegi jogi szabályozás miatt nem tölthetik fel. Ez egyrészt igazságtalan azokkal a diákokkal szemben, akik a felvételi eljárás során éppen csak kiszorultak a képzésről, és szívesen tanulnának, ám ezt az üres helyek ellenére sem tehetik meg. Másrészt az egyetemek, főiskolák gazdálkodásában is óriási problémát jelent, hiszen csak a beiratkozott hallgatók után kapnak állami támogatást, így minden egyes hallgató hiánya érzékenyen érinti az iskolák büdzséjét.A tervezettnél alacsonyabb létszámba oktatás színvonalát, minőségét is veszélyeztetheti, létszámhiány taitatt kurzusok maradhatnak el. :evb( Tíz idén érettségiző diákból felene jövőre újra felvételizik, ha idén nem vették fel sehová - derült ki a felmérésből. Ismert: a rendert felvételi eljárás során a 127 Softyje jelentkezőből 94 ezer fiatalt vettek fel, vagyis 33 ezer felvételiző nem került be sehová. Egy évet sem vár mindenki: lesz, aki már az augusztusi pótfelvételin újrapróbálkozik, és olyanok is akadnak, akik ősszel jelentkeznek a jövő februárban induló keresztféléves képzésre.