Magyar Nemzet, 2010. december (73. évfolyam, 327-355. szám)
2010-12-30 / 354. szám
D Látor Tér 2010. december 30., csütörtök Hamvas-fürt díj a borkedvelőktől Bortemplomot épít az elismerésben részesülő Káló Imre, aki főfoglalkozásban erdészként dolgozik Mihály Gábor szobrászművész és Molnár Pál újságíró alapította öt évvel ezelőtt a Hamvas-fürt díjat. Az elismerést a borkedvelő közönség minden esztendőben annak ítéli, aki a „Szent Korona örök tartományaiban művészi szintre emeli a bor készítését”. Az idei győztes Káló Imre díjazása azért is érdekes, mert a főfoglalkozásban erdészként dolgozó vincellér borait az üzletek polcain egyelőre még hiába keresnénk. Pár év múlva elkészülhetnek az „első fecskék”, amelyek már az emberek sokaságához is eljuthatnak majd - fogad szomolyai otthonában a díjazott. - Jelenleg huszonnégy fajta szőlővel foglalkozom, huszonkét évjárat van mögöttem, az átlagnál több jó bor áll a pincémben. De a természet arra tanított, legyek türelemmel addig, amíg annyi tudást halmozok fel, ami elég alap ahhoz, hogy a házasításokban magas szintet érjek el. A lányom nemsokára elvégzi az élelmiszer-ipari egyetemet, és segítségére lehet közös családi vállalkozásunknak marketing-, adó- és kereskedelmi ügyekben - kecsegteti híveit és a borkedvelő közönséget Káló Imre. Ezek azonban még a távoli tervek, idén - ez is jelzi a házigazda különleges habitusát - más kötötte le energiáit: „borkápolnát” és „bortemplomot” építtetett. A hozzá betérő vendégek részére kialakított, gyönyörű cserépkályhával melegített teremből kilépve lépcsőn érünk le a borkápolnába. Ahhoz, hogy a termőhelyhez méltó bor szülessen, egy olyan kísérletet vállaltam be, mint senki más, pénzért ugyanis nem tud megszületni a legjobb bor, csak úgy, hogy lélekben, fejben rákapcsolódtam a természet gyökerére - visszahangozza ars poeticáját a pince. A kápolna tufájába vájt borszarkofágokban saját legjobb nedűit kívánja elhelyezni a Káló Imre. - Itt lesz majd Attila kőszobra - mutat lelkesen egy most még üresen álló pontra. A műalkotást Jámbor Zsigmond szobrászművész készíti, az ő érdeme a pince kialakítása is. - Nagy küzdelem volt az idei év - eleveníti fel az esztendő történéseit -, sok embernek semmi nem termett. Ez volt az a szezon, amikor nem csak úgy csettintésre érett be a gyümölcs, ráadásul a tavalyi esztendő soha nem látott nagy minőséget hozott. Az eső idén tönkretett mindent. De a Kárpát-medence éppen arról híres, hogy mindig van vénasszonyok nyara, ritka, amikor nincs, meg kellett várni idén is, hogy bort készíthessünk a szőlőből - mesél a termésről. Átlépünk a bortemplomba, a helyiség kvázi szentélyében egy magyar Szent Korona sziluettjét vájta a szobrász a pince falába. Mellette a sarokban helyezkedik majd el Szent István szobra egy trónon, a terem átellenben fekvő sarkába pedig Szent László alakja kerül. - Saját erőmből építettem fel mindazt, amire mások milliárdokat költenek el, és készítenek olyan borokat, amelyek kevés szőlőt láttak, miközben soha nem látott módon áramlik be az országba a külföldi bor is. Csoda? Az osztrákoknál már több a szőlőterület, mint nálunk. Egy alpesi országban... - zsörtölődik kissé, miközben templomában kalauzol. A terem közepén álló oszlopon a csodaszarvas legendája elevenedik meg, Hunor és Magor képmása díszíti a pillér tövét. Az oszlopfőn tölgylevelek és szőlőfürtök utalnak Káló Imre erdész és borász mivoltára, a támasz előtt egy Balaton-felvidékről származó, több mint kétezer éves, hatalmas kőtábla fekszik - a baráti ajándék egy, a római korban használt szőlőprés része volt. Az „oltárként” funkcionáló kőlapot négy fekvő oroszlán tartja, a falakon kialakított tíz vakablakba egyenként kétszáz üveg bor fér, ezekbe kerülnek a Kárpát-medencében jelenleg fellelhető legjobb borok. Mindezt hitel és támogatás nélkül építette fel az idei Hamvas-fürt díjazottja, családtagjai, barátai segítségével. A teremből kőbe faragott lépcsősor vezet a régi pinceágakba, ahol borral kínál a házigazda. A szőlő a legintelligensebb kultúrnövény, amely az ember tudása által válik borrá, és évekig eltartható folyékony táplálékká. A bor gyógyszer, engem is ez éltet - mondja. - Mégis, míg valaha a harmadikok voltunk a világ bortermelői között, ma a huszonnyolcadik helyen szerénykedünk. Kissé szomorkásan teszi hozzá, hogy a történelmi Magyarországon még Európa második legnagyobb szőlői termettek nagyjából hétszázezer hektáron, és még a második világháborút követően is megmaradt egyharmada, amiből az ország lakosságának tíz százaléka élt. A nagyüzemi gazdálkodás során sokat romlott a szőlő minősége, és megkezdődött a „labortechnika”. Nézzük csak meg, hányféle adalékanyagot tesznek a borba. A tavalyi ominózus glicerines botrány csak egy kiragadott eset volt a sok közül, ráadásul nem is mérvadó, hiszen a glicerin természetes úton is része a szőlőnek, bornak. 1996 óta Magyarországon nem lehet használni - a többi európai országban igen -, de ha ez az anyag nem alkalmazható, mást se keverjenek a borba! Cukrot, sűrítményt, savat, vitaminokat, íz- és színfokozókat, chipset (pörkölt faforgács, amellyel a nagy fémtartályokban a barrique hordós érlelést imitálják - a szerk.), amik tonnaszámra érkeznek az országba. Mesterséges anyagokkal nem lehet helyettesíteni a természet értékeit! - figyelmeztet a borász, aki szerint egyértelmű, hogy igazán jó, a termőhelyhez méltó borok manapság már csak a kézműves pincékben születnek. - Nem fél, hogy megkövezi a borásztársadalom? - Lehet a jót kövezni mindaddig, míg az utolsót is agyon nem kövezik. Az, aki a bűn útján él, soha nem fog teremteni, mindig csak elvesz. Akik eddig bűnben éltek, nem fognak holnaptól megváltozni. Nekem viszont az az evidencia, hogy tisztelem a másikat, és ha már segíteni nem tudom, az a minimum, hogy nem ártok neki - szögezi le. Hozzáteszi: Magyarország felemelkedésének záloga a szőlő- és borkultúra újraéledése, hatására az emberek is megváltozhatnak. Közben 2009-es kékfrankost tölt. Borának illata, mint érett meggy és vanília keveréke, észrevétlen csúszik le a torkon, egyik korty kéri a másikat. Hitvallásának ismeretében nem meglepő, ha azt tervezi: a közeljövőben televíziós borkóstoltató műsort indítana, amin keresztül közérthető formában, a bor segítségével mutatná be a magyar kultúra vívmányainak együttesét. - A műsorban a magyar népi művészetet, a gasztronómiát népszerűsíteném - mondja mosolyogva, miközben egy tavalyi, aranysárga szürkebaráttal kínál. Fenséges az íze. Magát szerényen „csak” egyszerű magyar embernek vallja, aki a magyar borásztradíciókon nevelkedve a generációs értékteremtés folytatója. Megpróbál minél több ismeretet szerezni, hogy egyre ízletesebb borokat készíthessen és hogy teszi! Aki kóstolta már borait, áradozik Káló Imre tehetségéről. A szomolyai borászt a közelmúltban Hamvas-fürt díjjal, egyfajta alternatív „Év borásza” címmel tüntették ki. Másfél milliárdos büntetés borhamisításért ■ PÉNES ZOLTÁN___________________________ E ddig soha nem látott mértékű büntetést szabott ki a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal egy bort hamisító, családi tulajdonban lévő társaságra. A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóközleménye szerint a hatóság emberei csaknem ötezer hektoliter „manipulált” bort találtak a Kiskun-Vin Kft. akasztói telephelyén. A hatóság ezért 1,4 milliárd forintos minőségvédelmi bírságot szabott ki a cégre. A borászati üzemben 2010. október 21-én tartott átfogó ellenőrzésen a szakigazgatási hivatal dolgozói 140 mintát vettek, ebből 10 bortételnél állapítottak meg szabálytalanságot. Öt bor esetében vizezésre derült fény. Három tételnél különböző fajtanévvel ellátott azonos színanyag-összetételt jelzett a laboratóriumi eredmény. A Kékfrankos fajtanévvel forgalmazott bor fajtajellegét a természetes színanyag-összetétel nem igazolta. Egy tételt pedig engedély nélkül forgalmaztak. Az elkövetett szabálytalanságok miatt a borászati hatóság a Kiskun-Vin Kft. borászati üzemét 2010. november 29-én 30 napra ideiglenesen bezáratta. Az eset azért is érdekes, mert a cég honlapján azt állítja, hogy saját korszerű laboratóriumának köszönhetően termékeiket folyamatosan ellenőrzik, így gondoskodva az állandó minőségről. A Kiskun-Vin Kft. egy családi vállalkozás - legalábbis erre lehet következtetni az Opten cégadatbázisában lévő adatokból. A társaságot Beszedics László és felesége alapította 1996-ban. Az ötmillió forint jegyzett tőkével működő cég az elmúlt években évente kétmilliárd forint körüli forgalmat bonyolított, amely után évi átlag ötvenmillió forintos nyereséget könyveltek el. Beszedicsék tagként szerepelnek még az ugyancsak akasztói Mátraaljai Szőlőtermelő Kft.-ben, a keceli Szőlő-Bor Szőlészeti és Borászati Kft.-ben, a Szőlőtermelő Kft.-ben és az ecsédi Agrária Mezőgazdasági Szövetkezetben is. Ezen kívül három ingatlanos cégben is tulajdonosok, az egyik ezek közül a Kiskun-Vin Kft.-ből történt kiválással alakult meg. A honlapjukról kiderül az is, több mint 50 ezer hektoliteres tárolókapacitással rendelkeznek, boraikat tartályos, kannás, palackos kiszerelésben belföldön és külföldön egyaránt értékesítik. Jelentős a litván, szlovák, cseh piacok, de kapcsolatban állnak a német borpiaccal is. Cukor helyett: Kábán keresik a befektetőt Újra befektetőt keresnek a volt kábai cukorgyár hasznosítására, mert sokadik jelentkezőként a Kábai Befek tetői (KB) Kft. is belebukott a Gráf József volt agrárminiszter nevével fémjelzett szerkezetátalakításba. Az újabb próbálkozás áldozata az ugródeszkának szánt Agrobázis Zrt. lett, amely ellen kényszer-végelszámolási eljárást indítottak, munkavállalói pedig 2009 nyara óta hiába várják fizetésüket. Dombi Margit___________________________ Az Agrobázis Zrt.-t 2009 elején vásárolta meg a székesfehérvári bejegyzésű Kábai Befektetői Kft. az Eastern Sugar (ES) csoporttól. Ezt csak első lépésnek szánták, a cél az európai cukorkvóta-csökkentés miatt 2007-ben bezárt kábai cukorgyár ingatlanjait és cégeit birtokló Eastern Sugar Zrt. részvényeinek megszerzése volt, erre 1,2 milliárd forintos ajánlatot tettek az ES csoport topmenedzsmentjének. Úgy tervezték, hogy az Agrobázison keresztül ütik nyélbe a vásárlást, és fejlesztik fel a cukorgyár területén jelenleg is működő ipari parkot. A nagyszabású tervek előkészítésére öt munkavállalót vettek fel az Agrobázishoz, ám a nagy üzlet végül kútba esett, az előkészítésén dolgozó alkalmazottak munkabérének fedezete pedig egy másik cég számlájára vándorolt. A cég fejenként több mint egymillió forinttal tartozik alkalmazottainak. A pénzt már a munkaügyi bíróság is megítélte, ám behajtani nem tudják, mert az Agrobázis gyakorlatilag eltűnt, bevallási kötelezettségeit régóta nem teljesíti, számlája 2009. május óta üres - tudtuk meg Sarkadi Adriántól és Sarkadiné Demján Judittól. A két fiatal kertészmérnök 2009 tavaszán dolgozott négy hónapig a részvénytársaságnak - ebből hármat fizetés nélkül. Dénes János Attila, aki 2009-ben a munkáltatói jogok gyakorlója volt, a bérfedezet eltűnése kapcsán úgy nyilatkozott, a Rábái Befektetői Kft. egyik tulajdonosa, Pongrácz Imre utalta el azt jogtalanul felesége egyik cégének bankszámlájára. Az átutalás mögött szerinte nem volt számla sem, ezért tavaly június 4-én feljelentést tett a rendőrségen - közölte. R. Szabó Ágnes, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője tájékoztatása szerint a feljelentésben foglaltakat kivizsgálták, majd a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, mert az átutalás számlával volt alátámasztva. Arra a kérdésünkre Dénes János Attila nem tudott válaszolni, hogyan jutott a milliárdos fejlesztési tervekkel érkező befektető odáig, hogy nem egészen fél tucat ember munkabérének kifizetéséhez se rendelkezzen elegendő fedezettel. Pongrácz Imrét pedig hiába kerestük mobilján, nem sikerült elérnünk. A Rábai Cukorgyár 2007-es bezárása utáni időszakot végigkövetve kiderül, a KB Kft. előtt mások is kudarcot vallottak már ottani terveikkel. A kudarcok azért meglepők, mert a cukorgyár bezárására, illetve a szerkezetátalakítás költségeire mintegy húszmilliárd forintnak megfelelő összeget biztosított a magyar állam közbeiktatásával az Európai Unió. (A szerkezetátalakításra az Eastern Sugar pályázott, megőrizve az ingatlan tulajdonjogát.) A pénz felhasználását feltételekhez kötötték: ezek egyike volt például - azon kívül, hogy a cukorgyártást közvetlenül szolgáló berendezéseket le kellett bontani - a terület 2013-ig ipari parkként történő működtetése. A kötelezettségek közé tartozott a cukorgyártást szolgáló szikkasztó tavak betemetése, helyüket ipari beruházások céljára való alkalmassá tétele is. Tavaly nyáron a tavak gátjait elbontották, ezt követően a hetvenkétmillió euró kauciójaként visszatartott több mint hetvenmillió eurót a Bajnai-kormány felszabadította, vagyis az összeget átutalták. A Rábai Cukorgyár területén jelenleg tucatnyi vállalkozás - közük egy importcukrot raktározó és csomagoló cég - dolgozik. Az Eastern Sugar továbbra is befektetőt keres.