Magyar Nemzet, 2012. január (75. évfolyam, 1-30. szám)
2012-01-19 / 18. szám
2012. január 19., csütörtök Elesföld Indulatok és felszínes vádak Strasbourgban Orbán Viktor: Magyarország megújítása az európai értékek mentén történt • A néppártiak kiálltak hazánk mellett Magyarország megújítása az európai értékek mentén történt - jelentette ki Orbán Viktor tegnap az Európai Parlamentben, ahol indulatoktól és személyeskedésektől sem mentes vita zajlott az országról. A sokszor nyugodtnak sem nevezhető ülésen ráadásul az Európai Bizottság által megindított eljárásokon messze túlmutató ügyek, még a Klubrádió kérdése is felmerült a szocialista és liberális képviselők részéről. Közben Surján László kereszténydemokrata politikust az Európai Parlament egyik alelnökének választották. Katona Mariann_____________ A jegybanktörvénnyel kapcsolatos európai bizottsági felvetések közül már csak eggyel kapcsolatban van konfliktus - mondta az Európai Parlament (EP) tegnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök. Az az egy arról szól, hogy a bírák és az ügyészek ne tegyenek esküt, és ne esküdjenek fel az alkotmányra. A további problémásnak vélt jogszabályok kapcsán a miniszterelnök kifejtette, a bírák függetlenségéről nincs vita, a nyugdíjkorhatárok ügye pedig az új nyugdíjrendszerhez tartozik. Korábban ugyanis Magyarországot tönkretette egy kezelhetetlen nyugdíjrendszer, ezért a kormány úgy döntött, a közszolgák tekintetében egyetlen korhatár lesz. Amennyiben ezzel kapcsolatban aggály van, akkor azt megfontolják. A miniszterelnök beszélt arról, hogy Magyarországon átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt, ami indokolt és sürgető volt. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben gazdasági összeomlás fenyegetett, többen éltek állami pénzből, mint a gazdaságból, és paramilitáris szervezetek is működtek. „Óriási munkát végeztünk, és erre büszkék vagyunk” - jelentette ki a miniszterelnök annak kapcsán, hogy az elmúlt másfél évben a kormány szerkezeti reformokat hajtott végre, megújította az igazságszolgáltatást, az egészségügyi ellátást, az adó- és a közteherviselési rendszert vagy a nyugdíjrendszert. Minden át lett szervezve, ami államadósságot termelt, igaz, ez érdek- és lobbisérelemmel járt, elég a bankadóra vagy a válságadóra gondolni - emelte ki. Orbán, hangsúlyozva, Magyarország a korábban megszállt országok közül utolsóként, a ’49-es kommunista alkotmány helyett új alaptörvényt hozott létre, s azzal kapcsolatban egyetlen bizottsági kifogás sem volt. A megújítás és átszervezés „európai elvek és értékek alapján történt” - szögezte le, hozzátéve, ilyen mértékű és tempójú átalakítás mellett természetes, hogy vitás kérdések is felmerülnek. BARROSO A DEMOKRÁCIÁT FÉLTI José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerint a már bejelentett kötelezettségszegési eljárásokon túl a politikai kultúrával is foglalkozni kell. Nagyon fontosnak nevezte, hogy Magyarország továbbra is tiszteletteljes tagja legyen az uniónak, s leszögezte, a vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarország mellett és Magyarországgal együtt zajlik. Nem akarja ugyanis, hogy kétség merüljön fel a demokráciát illetően bármely tagállamban. JOBBOLDALI TÁMOGATÁS Az Európai Néppárt frakciójának - amelynek tagja a Fidesz-KDNP - több képviselője is határozottan kiállt az Orbán-kormány és politikája mellett. Joseph Daul, az EP néppárti frakciójának vezetője emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a magyarok nagy többséggel bizalmat szavaztak a most kormányzó pártoknak azért, hogy reformokat hozzanak létre. A parlament is elfogadta az alkotmányos reformot, ahogyan az ahhoz tartozó sarkalatos törvényeket is. Leszögezte: a néppárti frakció a szabadságot és a demokráciát tiszteletben tartja, és biztos benne, Orbán Viktor is így tesz. Mário David pedig a mostani helyzetet előteremtő időszakkal kapcsolatban arról beszélt, az előző szocialista kormányfő, akinek a nevére nem emlékszik, bevallotta, hogy hazudott az országnak. BÍRÁLATOK Daniel Cohn-Bendit, a zöldfrakció társelnöke heves hangnemben próbálta elérni, hogy az EP küldjön delegációt a lisszaboni szerződés hetedik cikkelye alapján Magyarországra, hogy kiderüljön, sérülnek-e az európai alapértékek. Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy a hajléktalanok, az értelmiség, a zsidó családok miért félnek, miért kelt félelmet az új alkotmány szellemisége a magyar állampolgárokban. A liberális Guy Verhofstadt ehhez csatlakozva Orbánnak címezve kijelentette: „lássuk be, hatalmas munkát végzett, hogy a kommunizmus és a diktatúra ellen fellépett, de jelenleg rossz úton jár”. Hannes Swoboda szocialista képviselő a korábbi és új alkotmány kapcsán arra szólította fel Orbánt, hogy vegyen példát Václav Havel cseh elnökről, aki mindig a kommunizmus ellen küzdött, de mindig a szabadságért. Bokros Lajos magyar EP-képviselő is beállt a sorba, és azt mondta, „a jogállamiságot szőnyegbombázás érte Magyarországon”. Az MSZP-s Tabajdi Csaba pedig azt emelte ki, az Orbán-kormány teljes mértékben rászolgált az éles bírálatokra, viszont azt túlzásnak nevezte, hogy emiatt bárki diktátornak hívja a kormányfőt. Egy másik baloldali képviselő azt kifogásolta, az EB eljárása nem felel meg a probléma súlyosságának, és arról beszélt, hogy a köztársasági forma, a keresztény értékek, a család értékei, a kisebbségek kérdése és a szakszervezeti szabadság forog kockán. ALAPTALAN ÉRVEK Félelmet keltő alkotmány, a Klubrádió és az Országos Bírósági Hivatal ügye - az Európai Bizottság által megindított eljárásokon túl számos más, a magyar demokráciát megkérdőjelező téma is felvetődött. Orbán Viktor viszonválaszában közölte, ha az érvek konkrétak, higgadtak és józanok, akkor megfontolják. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor, hogy többször nem érveket, konkrétumokat kapott, hanem „abszurd ténybeli tévedéseket, indulatot, dühöt és előítéletet”. Megfogalmazása szerint nem méltó Európához az olyan ítélet, amit pártpolitikai düh és indulat vezérel. ITTHONI REAKCIÓK A Fidesz örömét fejezte ki, hogy Orbán Viktor ismét megvédte Magyarországot a nemzetközi baloldal támadásától az Európai Parlamentben. Selmeczi Gabriella szerint bebizonyosodott, hogy büszkék lehetünk új alkotmányunkra. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint viszont a miniszterelnök hazudott azzal kapcsolatban, hogy csőd közeli helyzetben vette volna át az országot, azt ugyanakkor helyesnek nevezte, hogy a kormány kész módosítani az Európai Bizottság által kifogásolt törvényeket. Az LMP szerint kétszínű, hogy miközben Orbán kedden Barosso levelére válaszolva nyitottnak mutatkozott a kritikák megtárgyalására, addig tegnap az EP-ben „folytatja a keménykedést”. Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő egyetértett azzal, hogy „Brüsszel nem Moszkva, annál lényegesen rosszabb”. TÜNTETÉS A KORMÁNY MELLETT Legalább százezer résztvevőre számítanak a szombati, kormány melletti békemeneten a szervezők, akik a megmozdulással szeretnék eloszlatni azt a tévképzetet, hogy a jelenlegi kormányt senki nem támogatja. Az egyik szervező, Bayer Zsolt újságíró tájékoztatójukon azt mondta, néma, békés demonstrációval tüntetnek a kormányért és Európáért, s igent mondanak Európára, de nemet mondanak arra, amit Európa „egyes politikai és sajtókörei művelnek Magyarországgal”. A gyülekező délután három órakor lesz a Hősök terén, ahonnan a demonstrálók egy órával később indulnak el a Kossuth térre. Ma Pécsett szervez megmozdulást a Civil Összefogás a kormány mellett, a hat órakor kezdődő rendezvényen a vezérszónok Andrásfalvy Bertalan egykori kultuszminiszter lesz. Ismét Cohn-Bendit, a zöldfrakció társelnöke támadta leghevesebben a magyar kormányt fotó: reuters/vincent kessler LITVÁNOK ÉS LENGYELEK A MAGYAROK MELLETT. A litván parlament konzervatív képviselőinek csoportja határozattervezetben kelt Magyarország védelmére. A litván parlament (seimas) honlapján közzétett indítványukban ajánlást tesznek a litván államfő és a kormány részére, hogy utasítsanak vissza minden olyan, nemzetközi szervezet által tett lépést, amely a magyar nemzet szuverenitását korlátozná. A dokumentumot 25 konzervatív, kormánypárti képviselő írta alá, többségük a seimas litván-magyar baráti csoportjának tagja. Az indítvány emlékeztet rá, a magyar nép által választott képviselők jogszerűen változtatták meg az 1949-ben, a kommunista uralom éveiben elfogadott alkotmányt, és megértéséről biztosítja a magyar alaptörvénynek azt a célját hogy védje a magyar kultúrát és az egyedülálló magyar nyelvet. Hangsúlyozzák, hogy az új magyar alkotmány védi, s az állam és a nemzet alapjának tekinti a családot amely egy férfi és egy nő szabad választása alapján jön létre, és megállapítják, hogy az Európában a közösség és a család hagyományos felfogásában most végbemenő változások súlyos kihívást jelentenek a nemzetállamok szuverenitásával szemben. A dokumentum szerzői kijelentik, az európai integrációnak nem lehet célja az európai államok és nemzetek közti társadalmi és kulturális különbségek mesterséges eltüntetése. A határozati javaslat a seimas képviselői elé kerül, majd a többség támogatása esetén a házelnök ratifikálja az érvénybe lépéshez Magyarország védelmére kelt a legendás lengyel Gwiazda ellenzéki házaspár is. Joanna és Andrzej Gwiazda, a Szolidaritás társalapítói nyilatkozatban álltak ki hazánk mellett, amelyet a varsói magyar nagykövetségnek adtak át Ebben védelmükbe veszik a magyaroknak azt a jogát, hogy ők maguk dönthessenek kormányukról, államukról, az alaptörvényről. ,A Magyarország elleni pénzügyi támadást úgy tekintjük mint egy fegyveres agressziót" - hangsúlyozzák a nyilatkozatban. (MN) Az erő és nem az érvek előtt hajlunk meg ■ti Munkatársunktól____________ Orbán miniszterelnök teljesíteni kívánja az EU követeléseit címmel közölt beszámolót kiemelt helyen tegnap a Bild. A magyar miniszterelnökkel készült interjút ma közli a német lap. A budapesti keltezésű cikk bevezetője szerint az Európai Bizottság „példa nélküli erőpróbában pellengérre állítja Magyarországot vitatott új alkotmánya miatt”. A lap kifejtette: a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény körüli vitában „Orbán kompromisszumkészséget mutatott”. A miniszterelnök a lapnak azt mondta, hogy „ebben az esetben az erő előtt hajlunk meg, nem pedig az érvek előtt”. Orbán Viktor hozzátette: „Magyarországon van egy elnök a központi bank élén, akit még az előző parlament választott meg. Hivatali ideje 2013- ban ér véget, és ebben nem lesz semmi változás. Van még egy monetáris tanácsunk is, amelynek taglétszámát ugyancsak az előző parlament határozta meg. Most csupán arról van szó, hogy növeljük-e a tanács létszámát. Ha az EU-nak problémája van ezzel, akkor készséggel eleget teszünk a követeléseknek. Még akkor is, ha ez hátrányos a jegybank számára.” A kormányfő az EP-vita kapcsán megjegyezte: „Aki kétségbe vonja demokratikus szándékunkat, annak javaslom, hogy vessen egy pillantást az alkotmányunkba. Magyarország demokratikus és az is marad, és a szabadságharcosok országa. Kiállunk az értékeink és a nemzetünk mellett, még ellenszélben is. És még akkor is, ha orkánerejű az ellenszél.” A lap megjegyezte, a miniszterelnök tárgyalási hajlandóságot jelez a Legfelsőbb Bíróság bíráival és az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos bírálatokkal összefüggésben is. Orbán elmondta: „Nyitottak és készek vagyunk arra, hogy valamennyi problémáról tárgyaljunk, amelyet az Európai Bizottság komoly érvekkel alátámasztva felhoz.” Büszkék vagyunk alaptörvényünkre Senki nem emelt kifogást és nem indított eljárást • Politikai indíttatású vita Politikai indíttatású vita zajlott hazánkról tegnap az EP-ben. Orbán Viktor az ezt követő nemzetközi tájékoztatón úgy értékelt: rendkívül büszkék lehetünk új alaptörvényünkre, ezzel kapcsolatban senki nem emelt kifogást, nem indult eljárás, a vita csak egy életbelépést segítő átmeneti rendelkezésről folyik. 11 Lovas István (Brüsszel)_______ Jó érzéssel utazok haza. Ma egy fantasztikus, fontos nap volt az új magyar alkotmány számára. Nagy érdeklődés övezte alaptörvényünket, amire rendkívül büszkék vagyunk - mondta Orbán Viktor az EP-vitát követő nemzetközi tájékoztatón. A miniszterelnök hangsúlyozta, az alaptörvénnyel kapcsolatban senki nem emelt kifogást, nem indított eljárást, az Európai Bizottság kizárólag átmeneti rendelkezéseket kifogásolt. Ezek az életbelépést segítő átmeneti rendelkezést érintik a jegybanktörvénnyel kapcsolatban. Kérdésre válaszolva elmondta, Magyarország ellen politikai offenzíva folyik. Ám hozzátette, sértené, ha nem ez történne, mivel ez a politikai küzdelem legitim része. Szintén kérdésre válaszolva kifejtette, nem lepődött meg a pénzügyi offenzíván sem, hiszen minden eladósodott állam ellen indult ilyen. Szerinte azért van ez, mert gyengék vagyunk és nagy az államadósságunk. Orbán szólt arról is, hogy Magyarországnak nem hitel kell, vagy a „németek pénze”, a valutaalappal ezzel szemben egy biztonsági hitelmegállapodásra, egy védőhálóra van szükségünk. Mégpedig azért, mert az európai kötvénypiacról várhatóan több államnak is sokat kell majd felvennie. Magyarország inkább vállalja azt, hogy a piacon adjon el magasabb kamattal, mint hogy ilyen alacsonnyal kölcsönkérjen - tette hozzá Orbán. Kérdésre válaszolva azt felelte, az EP-képviselők nem voltak könnyű helyzetben, amikor támadásba lendültek, ugyanis ahhoz kellett volna ismerniük azokat a jogszabályokat is, amelyek nem állnak rendelkezésre fordításban. Sokan pedig - s ez a kormányfő szerint meglátszott hozzászólásaikban - még a magyar alaptörvényt sem olvasták. Úgy vélte, politikai módszerekkel nem is lehet hagyományos módon megvitatni egy alkotmányt. Ami a kormány kompromiszszumkészségét illeti, Orbán kijelentette, arra is hajlandó lenne, hogy olyan jogszabályokat is megváltoztassanak, amelyeket húsz éven át nem kifogásoltak, így például azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a monetáris tanács tagjai ne tegyenek esküt hivatalba lépésükkor sem a magyar alkotmányra, sem a magyar törvényekre. A miniszterelnök kiemelte, az ország helyzete jelentősen javult, a költségvetési hiány a GDP három százaléka alatt van, a folyó fizetési mérleg „fantasztikus” aktívumot mutat. Lapunk azt kérdezte a miniszterelnöktől, meg lenne-e lepődve, ha az unió hirtelen kedvezőbb irányba változtatná meg a kormánnyal kapcsolatos véleményét, ha a Jobbiknak sikerülne kiírnia népszavazást a szervezetből való kilépésről. Orbán Viktor azt felelte, mindig is tisztelte az euroszkeptikus véleményeket, de ma is több ok van a közösségben maradásra, mint korábban a belépésre. Orbán Viktor