Magyar Nemzet, 2012. január (75. évfolyam, 1-30. szám)

2012-01-19 / 18. szám

2012. január 19., csütörtök Elesföld Indulatok és felszínes vádak Strasbourgban Orbán Viktor: Magyarország megújítása az európai értékek mentén történt • A néppártiak kiálltak hazánk mellett Magyarország megújítása az európai értékek mentén történt - je­lentette ki Orbán Viktor tegnap az Európai Parlamentben, ahol in­dulatoktól és személyeskedésektől sem mentes vita zajlott az or­szágról. A sokszor nyugodtnak sem nevezhető ülésen ráadásul az Európai Bizottság által megindított eljárásokon messze túlmutató ügyek, még a Klubrádió kérdése is felmerült a szocialista és liberá­lis képviselők részéről. Közben Surján László kereszténydemokra­ta politikust az Európai Parlament egyik alelnökének választották.­ ­ Katona Mariann_____________ A jegybanktörvénnyel kapcsola­tos európai bizottsági felveté­sek közül már csak eggyel kapcso­latban van konfliktus - mondta az Európai Parlament (EP) tegnapi ülésén Orbán Viktor miniszterel­nök. Az az egy arról szól, hogy a bí­rák és az ügyészek ne tegyenek es­küt, és ne esküdjenek fel az alkot­mányra. A további problémásnak vélt jogszabályok kapcsán a minisz­terelnök kifejtette, a bírák függet­lenségéről nincs vita, a nyugdíjkor­határok ügye pedig az új nyugdíj­­rendszerhez tartozik. Korábban ugyanis Magyarországot tönkretet­te egy kezelhetetlen nyugdíjrend­szer, ezért a kormány úgy döntött, a közszolgák tekintetében egyetlen korhatár lesz. Amennyiben ezzel kapcsolatban aggály van, akkor azt megfontolják. A miniszterelnök be­szélt arról, hogy Magyarországon átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt, ami indokolt és sürgető volt. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben gazdasági összeom­lás fenyegetett, többen éltek állami pénzből, mint a gazdaságból, és paramilitáris szervezetek is mű­ködtek. „Óriási munkát végeztünk, és erre büszkék vagyunk” - jelen­tette ki a miniszterelnök annak kapcsán, hogy az elmúlt másfél év­ben a kormány szerkezeti reformo­kat hajtott végre, megújította az igazságszolgáltatást, az egészség­­ügyi ellátást, az adó- és a közteher­viselési rendszert vagy a nyugdíj­­rendszert. Minden át lett szervezve, ami államadósságot termelt, igaz, ez érdek- és lobbisérelemmel járt, elég a bankadóra vagy a válságadó­ra gondolni - emelte ki. Orbán, hangsúlyozva, Magyarország a ko­rábban megszállt országok közül utolsóként, a ’49-es kommunista alkotmány helyett új alaptörvényt hozott létre, s azzal kapcsolatban egyetlen bizottsági kifogás sem volt. A megújítás és átszervezés „európai elvek és értékek alapján történt” - szögezte le, hozzátéve, ilyen mértékű és tempójú átalakítás mellett természetes, hogy vitás kér­dések is felmerülnek. BARROSO A DEMOKRÁCIÁT FÉLTI José Manuel Barroso, az Európai Bi­zottság (EB) elnöke szerint a már bejelentett kötelezettségszegési el­járásokon túl a politikai kultúrával is foglalkozni kell. Nagyon fontos­nak nevezte, hogy Magyarország továbbra is tiszteletteljes tagja le­gyen az uniónak, s leszögezte, a vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarország mellett és Magyaror­szággal együtt zajlik. Nem akarja ugyanis, hogy kétség merüljön fel a demokráciát illetően bármely tag­államban. JOBBOLDALI TÁMOGATÁS Az Európai Néppárt frakciójának - amelynek tagja a Fidesz-KDNP - több képviselője is határozottan ki­állt az Orbán-kormány és politikája mellett. Joseph Daul, az EP néppár­ti frakciójának vezetője emlékezte­tett arra, hogy 2010-ben a magya­rok nagy többséggel bizalmat sza­vaztak a most kormányzó pártok­nak azért, hogy reformokat hozza­nak létre. A parlament is elfogadta az alkotmányos reformot, ahogyan az ahhoz tartozó sarkalatos törvé­nyeket is. Leszögezte: a néppárti frakció a szabadságot és a demok­ráciát tiszteletben tartja, és biztos benne, Orbán Viktor is így tesz. Mário David pedig a mostani hely­zetet előteremtő időszakkal kap­csolatban arról beszélt, az előző szocialista kormányfő, akinek a ne­vére nem emlékszik, bevallotta, hogy hazudott az országnak. BÍRÁLATOK Daniel Cohn-Bendit, a zöldfrakció társelnöke heves hangnemben pró­bálta elérni, hogy az EP küldjön de­legációt a lisszaboni szerződés he­tedik cikkelye alapján Magyaror­szágra, hogy kiderüljön, sérülnek-e az európai alapértékek. Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy a hajlék­talanok, az értelmiség, a zsidó csa­ládok miért félnek, miért kelt félel­met az új alkotmány szellemisége a magyar állampolgárokban. A libe­rális Guy Verhofstadt ehhez csatla­kozva Orbánnak címezve kijelen­tette: „lássuk be, hatalmas munkát végzett, hogy a kommunizmus és a diktatúra ellen fellépett, de jelenleg rossz úton jár”. Hannes Swoboda szocialista képviselő a korábbi és új alkotmány kapcsán arra szólította fel Orbánt, hogy vegyen példát Václav Havel cseh elnökről, aki mindig a kommunizmus ellen küz­dött, de mindig a szabadságért. Bokros Lajos magyar EP-képvi­­selő is beállt a sorba, és azt mondta, „a jogállamiságot sző­nyegbombá­­zás érte Magyarországon”. Az MSZP-s Tabajdi Csaba pedig azt emelte ki, az Orbán-kormány teljes mértékben rászolgált az éles bírála­tokra, viszont azt túlzásnak nevez­te, hogy emiatt bárki diktátornak hívja a kormányfőt. Egy másik bal­oldali képviselő azt kifogásolta, az EB eljárása nem felel meg a problé­ma súlyosságának, és arról beszélt, hogy a köztársasági forma, a ke­resztény értékek, a család értékei, a kisebbségek kérdése és a szakszer­vezeti szabadság forog kockán. ALAPTALAN ÉRVEK Félelmet keltő alkotmány, a Klub­rádió és az Országos Bírósági Hiva­tal ügye - az Európai Bizottság által megindított eljárásokon túl számos más, a magyar demokráciát meg­kérdőjelező téma is felvetődött. Or­bán Viktor viszonválaszában kö­zölte, ha az érvek konkrétak, hig­gadtak és józanok, akkor megfon­tolják. Sajnálatát fejezte ki ugyan­akkor, hogy többször nem érveket, konkrétumokat kapott, hanem „abszurd ténybeli tévedéseket, in­dulatot, dühöt és előítéletet”. Meg­fogalmazása szerint nem méltó Európához az olyan ítélet, amit pártpolitikai düh és indulat vezérel. ITTHONI REAKCIÓK A Fidesz örömét fejezte ki, hogy Or­bán Viktor ismét megvédte Ma­gyarországot a nemzetközi baloldal támadásától az Európai Parlament­ben. Selmeczi Gabriella szerint be­bizonyosodott, hogy büszkék lehetünk új alkotmányunkra. Mes­­terházy Attila, az MSZP elnöke sze­rint viszont a miniszterelnök hazu­dott azzal kapcsolatban, hogy csőd közeli helyzetben vette volna át az országot, azt ugyanakkor helyesnek nevezte, hogy a kormány kész mó­dosítani az Európai Bizottság által kifogásolt törvényeket. Az LMP szerint kétszínű, hogy miközben Orbán kedden Barosso levelére vá­laszolva nyitottnak mutatkozott a kritikák megtárgyalására, addig tegnap az EP-ben „folytatja a ke­ménykedést”. Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő egyetértett az­zal, hogy „Brüsszel nem Moszkva, annál lényegesen rosszabb”. TÜNTETÉS A KORMÁNY MELLETT Legalább százezer résztvevőre szá­mítanak a szombati, kormány mel­letti békemeneten a szervezők, akik a megmozdulással szeretnék elosz­latni azt a tévképzetet, hogy a jelen­legi kormányt senki nem támogat­ja. Az egyik szervező, Bayer Zsolt újságíró tájékoztatójukon azt mondta, néma, békés demonstrá­cióval tüntetnek a kormányért és Európáért, s igent mondanak Euró­pára, de nemet mondanak arra, amit Európa „egyes politikai és saj­tókörei művelnek Magyarország­gal”. A gyülekező délután három órakor lesz a Hősök terén, ahonnan a demonstrálók egy órával később indulnak el a Kossuth térre. Ma Pé­csett szervez megmozdulást a Civil Összefogás a kormány mellett, a hat órakor kezdődő rendezvényen a vezérszónok Andrásfalvy Berta­lan egykori kultuszminiszter lesz. Ismét Cohn-Bendit, a zöldfrakció társelnöke támadta leghevesebben a magyar kormányt fotó: reuters/vincent kessler LITVÁNOK ÉS LENGYELEK A MAGYAROK MELLETT. A litván parlament kon­zervatív képviselőinek csoportja határozattervezetben kelt Magyarország vé­delmére. A litván parlament (seimas) honlapján közzétett indítványukban aján­lást tesznek a litván államfő és a kormány részére, hogy utasítsanak vissza min­den olyan, nemzetközi szervezet által tett lépést, amely a magyar nemzet szu­verenitását korlátozná. A dokumentumot 25 konzervatív, kormánypárti képvi­selő írta alá, többségük a seimas litván-magyar baráti csoportjának tagja. Az in­dítvány emlékeztet rá, a magyar nép által választott képviselők jogszerűen vál­toztatták meg az 1949-ben, a kommunista uralom éveiben elfogadott alkot­mányt, és megértéséről biztosítja a magyar alaptörvénynek azt a célját hogy védje a magyar kultúrát és az egyedülálló magyar nyelvet. Hangsúlyozzák, hogy az új magyar alkotmány védi, s az állam és a nemzet alapjának tekinti a családot amely egy férfi és egy nő szabad választása alapján jön létre, és meg­állapítják, hogy az Európában a közösség és a család hagyományos felfogásá­ban most végbemenő változások súlyos kihívást jelentenek a nemzetállamok szuverenitásával szemben. A dokumentum szerzői kijelentik, az európai integ­rációnak nem lehet célja az európai államok és nemzetek közti társadalmi és kulturális különbségek mesterséges eltüntetése. A határozati javaslat a seimas képviselői elé kerül, majd a többség támogatása esetén a házelnök ratifikálja az érvénybe lépéshez Magyarország védelmére kelt a legendás lengyel Gwiazda ellenzéki házaspár is. Joanna és Andrzej Gwiazda, a Szolidaritás társ­alapítói nyilatkozatban álltak ki hazánk mellett, amelyet a varsói magyar nagy­­követségnek adtak át Ebben védelmükbe veszik a magyaroknak azt a jogát, hogy ők maguk dönthessenek kormányukról, államukról, az alaptörvényről. ,A Magyarország elleni pénzügyi támadást úgy tekintjük mint egy fegyveres ag­ressziót" - hangsúlyozzák a nyilatkozatban. (MN) Az erő és nem az érvek előtt hajlunk meg ■ti Munkatársunktól____________ O­rbán miniszterelnök teljesíte­ni kívánja az EU követeléseit címmel közölt beszámolót kiemelt helyen tegnap a Bild. A magyar miniszterelnökkel készült interjút ma közli a német lap. A budapesti keltezésű cikk bevezetője szerint az Európai Bizottság „példa nélkü­li erőpróbában pellengérre állítja Magyarországot vitatott új alkot­mánya miatt”. A lap kifejtette: a Magyar Nemzeti Bankra vonatko­zó törvény körüli vitában „Orbán kompromisszumkészséget muta­tott”. A miniszterelnök a lapnak azt mondta, hogy „ebben az eset­ben az erő előtt hajlunk meg, nem pedig az érvek előtt”. Orbán Viktor hozzátette: „Magyarországon van egy elnök a központi bank élén, akit még az előző parlament vá­lasztott meg. Hivatali ideje 2013- ban ér véget, és ebben nem lesz semmi változás. Van még egy mo­netáris tanácsunk is, amelynek taglétszámát ugyancsak az előző parlament határozta meg. Most csupán arról van szó, hogy növel­jük-e a tanács létszámát. Ha az EU-nak problémája van ezzel, ak­kor készséggel eleget teszünk a kö­veteléseknek. Még akkor is, ha ez hátrányos a jegybank számára.” A kormányfő az EP-vita kap­csán megjegyezte: „Aki kétségbe vonja demokratikus szándékun­kat, annak javaslom, hogy vessen egy pillantást az alkotmányunkba. Magyarország demokratikus és az is marad, és a szabadságharcosok országa. Kiállunk az értékeink és a nemzetünk mellett, még ellenszél­ben is. És még akkor is, ha orkán­erejű az ellenszél.” A lap megje­gyezte, a miniszterelnök tárgyalási hajlandóságot jelez a Legfelsőbb Bíróság bíráival és az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos bírálatok­kal összefüggésben is. Orbán el­mondta: „Nyitottak és készek va­gyunk arra, hogy valamennyi problémáról tárgyaljunk, amelyet az Európai Bizottság komoly ér­vekkel alátámasztva felhoz.” Büszkék vagyunk alaptörvényünkre Senki nem emelt kifogást és nem indított eljárást • Politikai indíttatású vita Politikai indíttatású vita zajlott hazánkról tegnap az EP-ben. Or­bán Viktor az ezt követő nemzetközi tájékoztatón úgy értékelt: rendkívül büszkék lehetünk új alaptörvényünkre, ezzel kapcso­latban senki nem emelt kifogást, nem indult eljárás, a vita csak egy életbelépést segítő átmeneti rendelkezésről folyik. 11 Lovas István (Brüsszel)_______ J­ó érzéssel utazok haza. Ma egy fantasztikus, fontos nap volt az új magyar alkotmány számára. Nagy érdeklődés övezte alaptörvé­nyünket, amire rendkívül büszkék vagyunk - mondta Orbán Viktor az EP-vitát követő nemzetközi tájé­koztatón. A miniszterelnök hang­súlyozta, az alaptörvénnyel kapcso­latban senki nem emelt kifogást, nem indított eljárást, az Európai Bi­zottság kizárólag átmeneti rendel­kezéseket kifogásolt. Ezek az élet­belépést segítő átmeneti rendelke­zést érintik a jegybanktörvénnyel kapcsolatban. Kérdésre válaszolva elmondta, Magyarország ellen politikai offen­­zíva folyik. Ám hozzátette, sértené, ha nem ez történne, mivel ez a poli­tikai küzdelem legitim része. Szin­tén kérdésre válaszolva kifejtette, nem lepődött meg a pénzügyi of­­fenzíván sem, hiszen minden el­adósodott állam ellen indult ilyen. Szerinte azért van ez, mert gyengék vagyunk és nagy az államadóssá­gunk. Orbán szólt arról is, hogy Magyarországnak nem hitel kell, vagy a „németek pénze”, a valuta­alappal ezzel szemben egy bizton­sági hitelmegállapodásra, egy vé­dőhálóra van szükségünk. Mégpe­dig azért, mert az európai kötvény­piacról várhatóan több államnak is sokat kell majd felvennie.­­ Ma­gyarország inkább vállalja azt, hogy a piacon adjon el magasabb kamat­tal, mint hogy ilyen alacsonnyal kölcsönkérjen - tette hozzá Orbán. Kérdésre válaszolva azt felelte, az EP-képviselők nem voltak kön­­nyű helyzetben, amikor támadásba lendültek, ugyanis ahhoz kellett volna ismerniük azokat a jogszabá­lyokat is, amelyek nem állnak ren­delkezésre fordításban. Sokan pe­dig - s ez a kormányfő szerint meg­látszott hozzászólásaikban - még a magyar alaptörvényt sem olvasták. Úgy vélte, politikai módszerekkel nem is lehet hagyományos módon megvitatni egy alkotmányt. Ami a kormány kompromisz­­szumkészségét illeti, Orbán kijelen­tette, arra is hajlandó lenne, hogy olyan jogszabályokat is megváltoz­tassanak, amelyeket húsz éven át nem kifogásoltak, így például azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke és a monetáris tanács tagjai ne tegyenek esküt hivatalba lépésük­kor sem a magyar alkotmányra, sem a magyar törvényekre. A miniszterelnök kiemelte, az ország helyzete jelentősen javult, a költségvetési hiány a GDP három százaléka alatt van, a folyó fizetési mérleg „fantasztikus” aktívumot mutat. Lapunk azt kérdezte a mi­niszterelnöktől, meg lenne-e lepőd­ve, ha az unió hirtelen kedvezőbb irányba változtatná meg a kor­mánnyal kapcsolatos véleményét, ha a Jobbiknak sikerülne kiírnia népszavazást a szervezetből való ki­lépésről. Orbán Viktor azt felelte, mindig is tisztelte az euroszkep­­tikus véleményeket, de ma is több ok van a közösségben maradásra, mint korábban a belépésre. Orbán Viktor

Next