Magyar Nemzet, 2012. május (75. évfolyam, 119-147. szám)
2012-05-02 / 119. szám
Vagdalkozásba kezdett Gyurcsány Ferenc Plágiumügy: az exkormányfő perrel fenyegetett • A Fidesz szerint távoznia kell a közéletből, ha nem bizonyítja igazát Folytatás az 1. oldalról Eszerint a Fidesz az ügyészség támogatásával koncepciós eljárásokat indít ellenfeleivel szemben, s ehhez a média egyes szereplői - a Hír TV-t külön említette - is segítséget adnak. Gyurcsány szerint ezzel a módszerrel meghurcolnak embereket, mint például a napokban nem jogerősen felmentett Dávid Ibolyát és Szilvásy Györgyöt vagy Veres Jánost. A cél pedig az, hogy politikai értelemben megöljék a kormány ellenfeleit. Gyurcsány képtelen vádnak nevezte, hogy 1984-ben leadott diplomamunkáját volt sógora korábbi dolgozatáról másolta volna. Hangsúlyozta, kiperel mindenkit a vagyonából, aki plágiumváddal illeti. Utalt arra, hogy az üggyel foglalkozó oknyomozó újságírók hamis bizonyítékokat, tanúkat vetnek be lejáratására, s hogy talán egykori családja is részese ennek a „mocskos, lehetetlen és méltatlan” eljárásnak (egyik volt rokonáról azt mondta, a „balatoni éjszakában jól ismert fiú”). A DK elnöke furcsának tartja, hogy épp az ő és sógora szakdolgozata tűnt el, miközben több tízezer diploma megvan, s utalt arra, hogy jobboldali manipuláció lehet a háttérben. Bejelentette, feljelentést tesz dolgozata eltűnése miatt, ha ezt a pécsi egyetem nem tette meg. Közölte, tiszta a lelkiismerete, s szembefordul vádlóival, mert futni szokott, de elfutni nem. Kitért a sukorói kaszinóberuházás büntetőeljárására is, amelyben gyanúsított. Azt fejtegette, kihallgatásakor nem az ő lába remegett a vádtól, hanem a főügyészé. Majd bő húszperces beszéde után autóba ült, s elhajtott. Arra a kérdésre, hogy szerinte az ügyben egykori rokonai, a Rozs család tagjai is hazudnak-e, távozóban igennel válaszolt. Niedermüller Péter, a DK alelnöke érdeklődésünkre közölte: egyelőre bizonyítékok nélküli aljas és durva vádaskodás történik Gyurcsány szakdolgozata körül. Az etnográfus, kulturális antropológus azt is mondta, itthon és külföldön mintegy ezer szakdolgozat elbírálója volt, ezért különösnek tartja, hogy a hivatalos dokumentációból csak a bírálat van meg, pedig a szakdolgozatnak is mellette kellene lennie. A hivatalos irat eltűnésére szerinte az egyetemnek kellene válaszolnia. Úgy vélte, Gyurcsány nem is fért hozzá volt sógora szakdolgozatához. Közben Debreczeni József, a DK alelnöke a Hír TV beszámolója szerint a majálison nem zárta ki, hogy Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke Bokros Lajossal közösen alapít egy olyan, jobboldalinak mondott pártot, amely szövetségre léphet Gyurcsányékkal. Hiller István, a második Gyurcsány-kormány szakminisztere, korábbi MSZP-elnök az ügyben úgy nyilatkozott, a tudományos életbe nem fér bele a plágium. Míg Baja Ferenc szerint erős, egymásnak ellentmondó állítások hallhatók, dokumentumok, vizsgálati jelentések azonban nem állnak rendelkezésre. Hozzátette, az MSZP- nek szerinte most a maga építésével kell foglalkoznia. A Hír TV-nek nyilatkozott Klinghammer István, aki az ELTE rektora volt 2000 és 2006 között. A földrajztudós leszögezte: ha bebizonyosodik a lopás, érvénytelen a diploma. Ha ez egy bizonyos időn belül derül ki, új szakdolgozatot kell készíteni, más témában, szigorúbb ellenőrzés mellett. - Ha ilyen hosszú idő után derül ki, hát azt hiszem, az a diploma megkérdőjelezhető, hiszen a diplomát a szakdolgozat alapján adják ki - mondta Klinghammer István. A Hír TV múlt pénteken számolt be arról, hogy négy évvel Gyurcsány előtt volt sógora, Rozs Szabolcs a volt kormányfőével megegyező. A Balaton-felvidék szőlészete és borászata című szakdolgozatot adott le a pécsi tanárképző főiskolán. Gyurcsány azt mondta: valószínű, hogy olvasta Rozs dolgozatát, s merített belőle. A Hír TV újabb, vasárnapi riportfilmjében azt állította: a bírálat alapján rekonstruált 35 oldalas Gyurcsánydolgozat minden ponton egyezik volt sógoráéval. A feltárt egyezések pedig jelentősen erősítik a plágiumgyanút. Mint elhangzott, több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek - még az oldalszámozás alapján is - megegyeznek a Rozs Szabolcs munkájában fellelhető hiányosságokkal. A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, nem találják Gyurcsány 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, ám Gyurcsányé hiányzik. Gyurcsány a majálison megemlítette, hogy a PTE oktatási igazgatója fideszes önkormányzati képviselő, aki felel a szakdolgozatok őrzéséért. Lengvárszky Attila lapunknak azt mondta: a dolgozatok őrzése nem az ő, hanem a kari könyvtár hatásköre, ő pedig nem Fidesz-tag. Gyurcsány 1990-ben a pécsi közgazdasági karon A gazdasági társaságok és a tőzsde működése címmel is leadott egy disszertációt, amit a PTE szerint 1996-ban leselejteztek. ■ FURCSA HELYZET. A Fidesz szerint Gyurcsány Ferencnek be kell bizonyítania igazát az őt ért plágiumvádakkal kapcsolatban. Ha ezt nem teszi meg, akkor távoznia kell a közéletből. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője úgy nyilatkozott, sajnálják, hogy Gyurcsány, a Demokratikus Koalíció vezetője ilyen „furcsa helyzetbe keveredett”. - Kevés olyan ember van, akinek mindkét szakdolgozata eltűnik, és még kevesebben vannak, akiknek a sógora azonos címmel ad be szakdolgozatot néhány évvel korábban - fogalmazott Selmeczi Gabriella. (MTI) Gyurcsány nem keresi dolgozatát, inkább feljelent fotó: béres attila Százezer szignó a családi erőszak büntetéséért HÍRÖSSZEFOGLALÓ Csaknem 103 ezer aláírást, a szükségesnek a dupláját gyűjtötte össze két hónap alatt az Élet- Érték Alapítvány. A civil szervezet azt szeretné elérni, hogy az Országgyűlés a büntető törvénykönyvben önálló törvényi tényállásban büntesse a családon belüli erőszakot. Halász Pálma, az alapítvány elnöke, a népi kezdeményezés elindítója tegnap adta át az aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Iroda (OVI) munkatársainak Budapesten. Mint arról korábban az alapítvány beszámolt, Magyarországon minden ötödik nőt érint a családon belüli erőszak valamilyen formája: fizikai vagy szexuális bántalmazás, lelki kiszolgáltatottság, anyagi fenyegetettség, gazdasági függőség. Ám megfelelő szabályozás hiányában a hatóságok sokszor csak akkor lépnek fel ezen a jogcímen, „ha már vér folyik”, vagy sokszor az áldozatokat hibáztatják. Egy friss hazai kutatás szerint hetente legalább egy nő, havonta egy gyermek hal meg családon belüli erőszak következtében. Az erőszak az esetek 95 százalékában zárt ajtók mögött marad; az áldozat saját szégyeneként, tabutémaként éli meg a bántalmazást. Az OVB várhatóan ma dönt az aláírások hitelesítésének ellenőrzéséről. Ha legalább 50 ezer érvényes aláírást találnak az íveken, akkor levélben tájékoztatják az Országgyűlést, amelynek három hónapon belül napirendre kell tűznie a kérdést. A parlamentet ugyanakkor a népi kezdeményezés nem kötelezi arra, hogy a kezdeményezők akaratának megfelelően módosítsa a jogszabályt. Ez csak akkor volna kötelező, ha egy legalább 200 ezer aláírással kezdeményezett népszavazás érvényes és eredményes lenne. 3 2012. május 2., szerdaBelföld • Magyar Nemzet A KÖVETKEZŐ SZÉLHÁMOS . A Die Welt című német konzervatív lap hétfőn a címoldalon A következő szélhámos felütéssel foglalkozott a Gyurcsány Ferenc szakdolgozata körüli plágiumgyanúval. Az írás szerzője, Boris Kálnoky megjegyezte: Magyarországon ,a plágiumvadak vadászidénye van. Felidézte: április 2-án lemondott Schmitt Pál államfő, miután a HVG című lap leleplezte, hogy dolgozata nagy részét másolta. Ismertette az ügy eddigi fejleményeit, megjegyezve, hogy a KDNP már Gyurcsány távozását követeli. Hozzátette: avolt kommunista (Gyurcsány) erősen megosztó figura, aki nagyban hozzájárult a magyarországi politikai árokharc visszataszítóságához. A szerző végül megjegyezte: nehezen elképzelhető, hogy Gyurcsány egyszerűen elvörösödik és elnémul. (MTI) Államfőt választ ma az Országgyűlés Áder János, a Fidesz-KDNP támogatottja az egyedüli jelölt • A baloldal nem vesz részt a szavazáson Folytatás az 1. oldalról A köztársasági elnök személyéről döntő mai titkos szavazás előtt az ülést vezető elnök ismerteti a voksolás menetét, továbbá bejelentést tesz az Áder Jánost támogató képviselők ajánlásának érvényességéről. Ismert, a Fidesz-KDNP múlt hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek az államfői jelölést tartalmazó dokumentumot, amelyet a kormánypártok 262 képviselője írt alá. Jelöltet egyébként az új alaptörvény értelmében - az országgyűlési képviselők egyötödének, vagyis 78 honatyának az aláírásával lehetett állítani. Az ellenzéki pártok erre csak akkor lettek volna képesek, ha összefognak, de erre nem mutattak hajlandóságot az elmúlt hetekben, így ma egyedül a Fidesz-KDNP jelöltjéről szavazhat a Ház. Az MSZP korábban azt közölte, hogy nem vesz részt az új államfő megválasztásában, mivel nem tudja elfogadni, hogy Áder János személyében pártpolitikus lesz a köztársasági elnök. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető azt mondta, az MSZP-frakció tagjai a szavazólapokat sem veszik fel. A Jobbik elnöksége ezzel szemben úgy döntött, hogy képviselői részt vesznek az államfőválasztáson, és nemmel szavaznak Áder Jánosra. A párt Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselőt szerette volna köztársasági elnökként látni. Az LMP két héttel ezelőtt jelentette be, hogy nem vesz részt az államfőválasztásban, mert az eljárást mondvacsináltnak tartja. A voksolás első fordulójának eredményessége esetén Áder János ma 11 óra után néhány perccel már le is teheti köztársasági elnöki esküjét. A Ház előzetes napirendje szerint az új államfő ezután mondja el első elnöki beszédét, majd ezzel véget is ér az Országgyűlés rendkívüli ülése. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Korábban megírtuk, Áder János megválasztása után május 10-én foglalhatja el hivatalát, az államfői jogköröket addig a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök, Kövér László gyakorolja teljes jogkörrel. Szintén lapunk számolt be április 5-én elsőként arról, hogy Áder maradt az egyedüli jelölt a Fideszben, miután Kövér László házelnök - a miniszterelnökkel folytatott egyeztetése után - nemet mondott a jelölésre. Schmitt Pál április 2-án a parlamentben jelentette be, hogy lemond elnöki mandátumáról, miután a Semmelweis Egyetem plágium miatt megfosztotta doktori címétől. A parlament néhány órával később elfogadta a lemondási nyilatkozatot. Az államfő azzal indokolta döntését, hogy plágiumügye megosztja a nemzetet, noha köztársasági elnökként annak egységét kell kifejeznie. A Fidesz-KDNP április 16-i frakcióülésén Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök Áder Jánost ajánlotta államfőjelöltnek, amit a kormánypárti képviselők támogattak. A kormányfő javaslatát azzal indokolta, hogy Ádert egyfajta „horgonyszemélyiségnek” tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak és a magyar politikai rendszernek. - A leendő államfő egyik legfontosabb feladata az új alkotmányos rendszer további megerősítése és megszilárdítása lesz - hangsúlyozta a képviselők előtt Orbán Viktor. ÉLETRAJZ. Áder János 1959. május 9-én született Csornán. 1983-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát Tanulmányai befejezése után tanácsi jogi előadóként dolgozott, majd 1986-tól 1990ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében volt tudományos munkatárs. 1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón. 1988 áprilisában belépett a március 30-án megalakult Fideszbe. 1989-ben szervezete képviseletében részt vett a háromoldalú politikai egyeztető megbeszéléseken, tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának 1992-1993-ban a Fidesz országos választmányának elnöke, 1993-ban a párt alelnöke, 1995— 1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető alelnöke. 1990-től 2009-ig országgyűlési képviselő, 1990-ben és 1994-ben országos listáról, 1998-ban, 2002-ben és 2006- ban a csornai választókerületben lett képviselő. 1990-1992-ben pártja frakcióvezető-helyettese. 1997-ben az Országgyűlés alelnökévé választották az 1998-2002-es ciklusban pedig házelnök A 2002-ben alakult Országgyűlésben a Fidesz-frakció helyettes vezetője, majd a ciklus végéig vezetője. 2006 májusa és 2009 júliusa között ismét az Országgyűlés alelnöke. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották ahol a néppárti frakcióban dolgozott Tagja lett a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságnak 2010 októberéig pedig tagja volt az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak is. 2012 január 23-tól alelnöke az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának