Magyar Nemzet, 2012. szeptember (75. évfolyam, 239-267. szám)
2012-09-13 / 251. szám
Magyar Nemzet Gazdaság 2012. szeptember 13., csütörtök Száznégymillió dolláros júdáspénz Kétszázalékos jutalékot kapott az amerikai adóhatóságtól a Tarantula becenévre hallgató Bradley Birkenfeld, aki több ezer amerikai adócsaló adatait szolgáltatta ki az ellenőröknek. A volt bankár 104 millió dollárt zsebelt be, miután letöltötte büntetését. Szabó Anna_______________________ A rekordösszegű nyomravezetői jutalmat azért fizette ki az amerikai adóhatóság Tarantulának, mert több ezer amerikai állampolgár adómegkerülő tranzakcióiról csempészett ki bizonyítékokat 2007-ben a UBS bankból. Az offshore-számlák adatait az adóhatóságnak átadó Bradley Birkenfeld akciója után több mint ötmilliárd dollárnyi bevétel folyt be az amerikai költségvetésbe. Több tízezer érintett élt az átmeneti büntetéselengedés lehetőségével, és a külföldre vitt bevételek után önként befizette a közterhet. Emellett a titkos és illegális pénzügyi tranzakciók miatt a UBS-t 780 millió dollár büntetésre ítélte az amerikai igazságügyi minisztérium. Tarantula ugyanakkor nem juthatott hozzá közvetlenül az akció után a jutalomhoz, mert önmagát is feljelentette. Mivel korábban segédkezett egy milliárdos nagyságrendű ingatlanügyletnél a jogosan befizetendő hétmillió dollárnyi adó eltussolásában, az ezért kapott két és fél évi börtönbüntetését először le kellett töltenie, és csak ezután kaphatta meg a kétszázalékos sikerdíjat. Az adóhatóság 104 millió üzenetet küldött szét a világban - kommentálták a jutalmat Birkenfeld ügyvédei, akik szerint a jövőben bármelyik adócsalást bejelentő adatszolgáltató biztonságban érezheti magát, sőt még elismerést is kap a tettéért. Az amerikai adóhatóság azzal indokolta a Tarantulának fizetett kimagasló összeget, hogy az informátor sokrétű adatokat nyújtott, bár a hatóság tiszteletben tartja a banktitkot Svájcban és a máshol is. A rekordbírság nyilvánvaló célja, hogy az illegális és adóelkerülésre használt banki műveletek leleplezéséhez egyre több belső informátort szerezzen a hatóság, annál is inkább, mert a törvény akár 30 százalékos nyomravezetői jutalmat is engedélyez a besúgóknak. Tisztességtelen az egyoldalú kamatemelés? HÍRÖSSZEFOGLALÓ Egy balatonboglári végrehajtás kapcsán megszületett az első olyan elsőfokú, még nem jogerős ítélet az országban, amelyik kimondja, hogy egy bank devizakölcsön-szerződése semmis, mert egyoldalú módosításai tisztességtelenek voltak - írja a Sonline.hu. Egy 2008-ban devizakölcsönt felvevő balatonboglári adós javára döntött a Fonyódi Városi Bíróság az Erste Bank ellen indított perben. A boglári ügyfelet Léhmann György ügyvéd képviselte. A bíróság megszüntette a végrehajtási eljárást. A fonyódi bíróság megállapította, hogy a devizakölcsön-szerződés olyan széles körben teszi lehetővé a pénzintézet számára a kamat egyoldalú megváltoztatását, hogy az a fogyasztó számára kedvezőtlen, egyértelműen hátrányos, ezért tisztességtelen és semmis. Kínának tervei vannak velünk Itt az idő konkrét, megvalósítható és mindkét fél által elfogadható közös programokat kialakítani Szeptember 6-án alakult meg Pekingben az a titkárság, amely Kína és a kelet-közép-európai országok közötti együttműködés gyakorlati teendőit látja el - tájékoztatta lapunkat a részletekről az ázsiai ország budapesti nagykövetsége. Az esemény a részt vevő államok nemzeti koordinátorainak első találkozója is volt egyben. Kína meghívására tizenhat ország - Albánia, Bosznia- Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia - képviselője vett részt a rendezvényen. M D. Horváth Gábor_______________ V oltak már előzményei a titkárság felállításának. Az országok között 2011 júniusában zajlott Budapesten az első gazdasági és kereskedelmi fórum, majd 2012 áprilisában Varsóban létrejött ezen országok vezetőinek első találkozója. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök itt egy 12 pontos javaslatcsomagot terjesztett elő, amelynek alapján Kína a külügyminisztériumában a gyakorlati teendők elvégzésére létrehozott egy titkárságot. Az új testületnek az a feladata, hogy koordinálja a kínai intézményeket, valamint hogy a tizenhat ország illetékes szervezeteivel egyeztetve gyakorlati lépéseket tegyen a kínai és a kelet-közép-európai országok vezetőinek találkozóján elért eredmények megvalósításáért, megtervezze az együttműködés legfontosabb irányait és területeit, valamint megszervezze minden egyes projekt tekintetében a közös munkát. A mostani találkozón Kína tájékoztatta a feleket a 12 pontban meghatározott tízmilliárd dolláros, speciális projektekre fordítható hitel felhasználásának következő szakaszáról; egy 500 millió dolláros befektetési együttműködési alap létesítéséről; a 16 országba küldendő, a kereskedelmi befektetéseket ösztönző csoport feladatáról; szakember- és információs bizottság megszervezéséről, amelynek feladata összehangolni Kína és az egyes országok közlekedési hálózatát, valamint arról, hogy a kínai vállalkozások valamennyi országgal közösen építsenek ki gazdasági és technológiai ipari parkokat. Közzétette továbbá az országok közötti kapcsolatok kutatására létrehozott alap tervezetét. Bejelentette azt is, hogy novemberben a kínai nemzetközi turisztikai vásár időszakában megrendezi a Kína és a 16 ország közötti turizmus speciális turisztikai termékeinek vásárát, jövőre pedig az első fél évben az országok közötti kulturális együttműködés fórumát szervezi majd meg. Ugyancsak jövőre, az év második felében kerül sor a kínai és a 16 ország fiatal politikusainak első fórumára, illetve az országok szakembereinek oktatáspolitikai dialógusára. Az ülésen a 16-ok közül többen kezdeményeztek egy újabb találkozót Kína és országaik vezetői között, és felvetődött az is, hogy újra megrendezik Kína és a közép- és kelet-európai országok gazdasági és kereskedelmi együttműködési fórumát. Szung Tao (Song Tao) kínai külügyminiszter-helyettes, aki egyben az együttműködési titkárság vezetője, az Új Kína (Xinhua) hírügynökség azon kérdésére, hogy Kína miért akarja ekkora erővel fejleszteni a közép- és kelet-európai országokkal fennálló kapcsolatait, nyugat-európai adatokat hozott fel összehasonlításként. „Kínát hagyományosan mély baráti viszony fűzi a kelet- és közép-európai országokhoz, politikai kapcsolataink jók, az utóbbi években a gazdasági, kereskedelmi és egyéb kapcsolataink is nagy erővel fejlődtek, de ezen országok együttműködésének szintje Kínával még nagyon távol áll az Európai Unió fejlett országaival való együttműködés színvonalától. Kelet-Közép-Európa tizenhat országának együttes területe 1 300 000 négyzetkilométer, lakosságuk száma 123 millió fő, de a Kínával folytatott kereskedelmük volumene mindössze körülbelül 50 milliárd dollár, ami annyi, mint Olaszországé egyedül. Kína befektetéseinek összértéke e tizenhat országban kevesebb, mint egyedül Svédországban, s a tizenhat ország befektetései Kínában összértékben nem érik el Ausztriáét sem. A Kína által előterjesztett tizenkét pontos javaslat célja igen egyszerűen meghatározható: az együttműködés előmozdítása. Azt reméljük, hogy ezek a kezdeményezések betöltik irányító szerepüket, felkeltik az együttműködés iránti lelkesedést, kiszélesítik kereteit, elősegítik, hogy Kína és Kelet-Közép- Európa országai között a kooperáció minden területen magasabb szintre lépjen, s ezáltal emelkedjék a kínai-európai együttműködés általános színvonala.” Pekingben Magyarországot Takács Szabolcs, a külügyminisztérium globális ügyekért felelős államtitkár-helyettese képviselte. Mint lapunknak elmondta, Magyarország készen áll az együttműködésre. A közeljövő feladataihoz sorolta azon feltételrendszer közös kidolgozását, amelyek alapján megvalósíthatókká válnak a konkrét tervezetek, amelyekhez természetesen életképes ötletekre van szükség. Magyar részről a munkában a Fejlesztési Minisztérium, a szaktárcák és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) vesz majd részt. A 2011 júniusában Magyarországnak felkínált 1 milliárd eurós és a 10 milliárd dolláros keretösszegről Takács elmondta, hogy mindkét alap más és más célra használható fel. Ugyanakkor mindkettő esetében azonos, hogy a forrásokhoz akkor lehet hozzájutni, ha konkrét és megvalósítható tervek vannak, amelyek mindkét fél számára egyaránt elfogadhatóak. A helyettes államtitkár mindehhez hozzátette, hogy a megindult folyamatoknak a nyilvánosság előtt kell folyniuk. Ven Csia-pao kínai miniszterelnök (1. sor, középen), Szung Tao külügyminiszter-helyettes (1. sor jobbról a negyedik), valamint a tizenhat kelet-közép-európai ország nemzeti koordinátorai és pekingi nagykövetei. Magyarországot Takács Szabolcs helyettes államtitkár (2. sor, jobbról az első) képviselte ■MRMii8 MMRMMMMMIBI'Mi 1MM8M■ lISlljUBIIW N'ti AVARSÓ112 PONT 1. Megalakul Kína, valamint a kelet-közép-európai országok közötti együttműködés titkársága. Az új szervezet a kínai külügyminisztériumban fog működni, felel az együttműködést érintő kérdésekért, előkészíti a vezetők találkozóit illetve a tervezett gazdasági-kereskedelmi fórumot A 16 keletkelet-európai ország az önkéntesség elve alapján határozza meg saját országának partnerintézményét valamint egy fő koordináló személyt aki részt vesz a titkársággal folytatott egyeztetésben. 2. Kína tízmilliárd dollár értékben speciális hitelalapot létesít amelyen belül rendelkezésre áll bizonyos arányú kedvezményes jellegű hitel, amely elsősorban a két fél infrastrukturális beruházásaira, csúcstechnológiai fejlesztéseire, a zöldgazdaságba irányuló befektetéseire és egyéb területeken létrejövő együttműködésére fordítandó. A 16 ország a tervek megvalósításához kérelmet nyújthat be a kínai bankokhoz 3. Kína kezdeményezi a Kína-Kelet-Közép-Európa Beruházási Együttműködési Alap létrehozását 500 millió dollár kezdő alaptőkével. 4. A kínai fél kereskedelmi befektetéseket ösztönző csoportot küld a keletközép-európai térség országaiba, hogy a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködést elősegítse. A partnerekkel közös erőfeszítéseket tesz azért hogy a Kína és a 16 kelet-közép-és európai ország között a kereskedelem értéke 2015-re elérje a 100 milliárd dollárt. A felek a 16 ország valódi helyzete és igényei szerint az elkövetkező öt évben előmozdítják, hogy a kínai cégek valamennyi országgal közösen létesítsenek gazdasági és technológiai ipari parkot továbbá segítik, hogy minél több kínai cég vegyen részt az országokban létesítendő gazdasági és technológiai ipari parkok kiépítésében. 6. Kína kész arra, hogy a 16 országgal tárgyalásokat folytasson a pénznemek cseréjéről, a határokon átnyúló kereskedelem saját pénznemben történő elszámolásáról, valamint kölcsönös bankközi és egyéb pénzügyi együttműködésről, aminek célja a gyakorlati együttműködés biztosítékainak és szolgáltatásainak erősítése. 7. Kína szakértőkből álló tanácsadói testületet hoz létre az országok között a Kína-Kelet-Közép-Európa közlekedési hálózat kiépítésére. A testületet a kínai kereskedelmi minisztérium irányítja, a 16 ország az önkéntesség elve alapján vesz részt benne. Kezdeményezi annak megtárgyalását, hogy közös tőkével, együttműködéssel, együttes felelősségvállalással elindítsák a térség autópálya-, illetve vasúti mintahálózatának kiépítését. Kína javasolja, hogy 2013-ban Kínában rendezzenek meg egy országok közötti kulturális együttműködési fórumot ahol találkoznának a kulturális élet magas szintű vezetői, szakemberei, továbbá azt hogy az országok kölcsönösen rendezzék meg a kultúrák ünnepét és szakrendezvényeit. A következő öt évben Kína a 16 ország számára 5000 fős ösztöndíjkeretet ajánl fel, hogy tanuljanak kínaiul, vagy tökéletesítsék nyelvtudásukat Mind a tizenhat országban támogatja a Konfuciusz Intézetek kiépítését A felek erősítik a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolattartást és a közös tudományos kutatást Kína a következő öt esztendőben ezer diákot és kutatót szándékozik kiküldeni e tizenhat országba továbbképzés és kutatás céljából. A kínai oktatási minisztérium terveiben szerepel, hogy jövőre Kínában rendezzenek egy országok közötti oktatáspolitikai konferenciát 10. Kína javasolja az országok közötti idegenforgalmat ösztönző szövetség létrehozását A szervezetet a Kínai Állami Turisztikai Hivatal irányítaná. Ehhez csatlakozhatnának a kétoldalú polgári repülésirányítási szervezetek, turisztikai és légi közlekedési vállalatok azért, hogy kölcsönösen és együttesen javasoljanak, ajánljanak és megnyissanak új turisztikai útvonalakat, illetve egyeztessék a 16 országba irányuló, még több közvetlen légi járat megnyitásának lehetőségeit A Kínai Állami Turisztikai Hivatal idén ősszel a sanghaji kínai nemzetközi turisztikai vásár időszakában megrendezi a Kína és a 16 ország közötti turizmus speciális turisztikai termékeinek vásárát 11. Kína alapot hoz létre az érintett országok közötti kapcsolatok tanulmányozására. A kínai fél kész évente 2 millió RMB-vel (speciális kínai valuta) támogatni a kétoldalú kutatószervezeteket és tudósokat, hogy teremtsék meg a kölcsönös tudományos kapcsolatokat 12. A kínai fél 2013-ban meghívja a 16 ország fiatal politikusait és fórumot rendez számukra.