Magyar Nemzet, 2013. október (76. évfolyam, 268-297. szám)
2013-10-19 / 286. szám
Magyar Jael Magazin 2013. október 19., szombat 1 Fellendülő üzlet lett a dohány feketekereskedelme Magyarországon? Füstjelek Folytatás a 21. oldalról A hajnali fagy már nehezen enged fel Pócspetri határában. Ancsák Péter családi gazdálkodónak két hektár dohánnyal bevetett földje van itt Nyíregyháza mellett. Korábban a nagyapja, majd az apja termesztette ezen a földön a dohányt, sok évtizede ebből van meghatározó jövedelme a családnak. Ancsák Péternél egy helybéliekből álló brigád végzi a munkát. A sok veríték, a hajnaltól estig tartó földművelés eredményét viszont mások aratták le. Ancsákék augusztus első felében kezdték volna a dohány legalsó leveleit törni. - Reggel hatkor találkoztam itt a területen a brigáddal. Nekiálltunk törni a dohányt, s azt látom, hogy az egyik előrébb jutott a sorban, mint a másik. Valahogy furcsa volt. Egyszer odajön hozzám a vezetőjük, s azt mondja: Péter bácsi, hát a dohány már meg van törve. Hiába megy a brigád a sorokon, nem tudunk mit leszedni - eleveníti fel azt a hajnalt a hatvan év körüli férfi. A tolvajok autójának a nyomát „végestelen-végig” megtalálták. A szomszédba vezetett, s lám, azt is meglopták. Ancsák Péter hívta a rendőrséget, akik kimentek a helyszínre, s azt mondták: így már tudnak az ügyről, de feljelentést, ha lehet, ne tegyen, mert túl sok a papírmunka. A gazdától 35-40 mázsa dohánylevelet loptak el, mely szárított állapotában hat mázsát nyom. Mint termelésre szerződött gazda az egész mennyiségért kétszázezer forintot kapott volna a fermentálóban. Ennyi dohánynak a feketepiaci ára viszont kilónként hatezer forint. Aki leszedte, a feketepiacon értékesítve a szárított dohányt 3,6 millió forinthoz jutott. A dohány lopása, határokon történő átcsempészése, legális behozatala ezért is óriási üzlet. Ancsák Péter augusztus elejétől október közepéig esténként nem feküdt le a családdal. Igaz, már sokszor ki kellett támasztania a fejét a konyhaasztalnál ülve, hogy el ne aludjon, de éjfél körül összeszedte magát, ivott egy korty hideg kávét, s kiautózott a földjére. Keserűen elmosolyodik, amikor kimondja: „elvesztés gyanánt”. Esküdözik, hogy jövőre, mivel nincs más eszköze, bedeszkázza, bepapucsolja a földjét. Hogy mi az a bepapucsolás? Errefelé a használt strandpapucsba százas szegeket vernek a gazdák, s azt szórják el a bekötőutak mentén. Defektet kap tőle az autó vagy a stráf. De itt is visszatartó erő a Pócspetriben élő S. Gergely esete, aki az idén egy kora őszi napon hajnali fél ötkor kiment kacsgátlózni (a levelek közötti kacsokat leszedni), s egy kiszúrt kerekű, betört ablakú, szétvert autót talált a földjén. Ide is kimentek a rendőrök, s kiderült, hogy előző este üldözték azt az autót, mert az igazoltatásnál nem állt meg nekik. A rendszám alapján hamar megtalálták azokat a környékbeli romákat, akik a lopást tagadták, és feljelentették Gergely gazdát, hogy ő szúrta ki a kereküket s törte össze az autójukat. Pedig valaki biztosan lopásra készült. A dohányt ugyanis már előbb leszedte, élenként lefektette a földre, hogy azt az éjszaka leple alatt autóba téve elszállíthassa. Megkerestem ezt a megkárosított gazdát, akinek hathektáros földjéről az idén 37 süllőt (egyenként 25- 30 kilogrammos csomagot) vittek el. A történtekről nem akart nyilatkozni. Azt mondta, még az is lehet, hogy őt ítélik el. Nem akarja ő kongatni a vészharangot a saját feje fölött. Magyarországon 4800 hektáron termesztenek dohányt. A művelése az elmaradott régiókban húszezer szakképzetlennek, többnyire cigány embernek biztosít munkát. Az összes dohányföld 77 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Mostanában nem csak Ancsák Péter és a Gergely keresztnevű gazda járta meg. A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) statisztikája szerint az idén ebben a megyében 114 gazdától 254 mázsa dohányt loptak el. Nyíregyházán, Kékesén, Nyírmihálydiban, Nyírgelsén, Nyírmadán, Kisvárdán, Penészleken, Gyürén, Tiszakanyáron, Biriben, Dombrádon, Érpatakon - ha tovább sorolnám a károsultak falvait, városait, már a szemnek is fárasztó lenne. Többnyire a szántóföldről vitték el a terményt, ugyanakkor tizenkilenc esetben a pajtában, raktárban szárított dohányt lovasították meg. Ezeknek az eseteknek csupán harmadában történt rendőrségi feljelentés. - Egy hektár dohány termelése másfél-két millió forintos költséggel jár - kezd a mezőgazdasági műveletek ismertetésébe Bényei Illés, a Madosz elnöke. - Három grammot se nyom az a 24 ezer mag, amelyből palánta lesz, s májusban kikerül egy hektár földbe. A földbe ültetett dohányt rendszeresen kapálni, permetezni, locsolni kell. Július végétől törik a dohányt alulról felfelé haladva, s közben a hónaljhajtásokat is ki kell szedni - teszi hozzá a szerveződés elnöke, aki „civilben” a Pócspetriben működő, száztíz hektáron dohányt termesztő Petri Mezőgazdasági Szövetkezet vezetője. Egyhektárnyi dohánnyal beültetett földnek legalább ezer óra a munkaigénye. És nem ér véget a munka a betakarítással. A gazdák fajtától függően speciális keretekre feszítve tárolják a dohányt, vagy levelenként zsinórra fűzve szárítópajtákba kötik. Többszöri átmozgatást követően novemberre szárad meg a növény, majd kézi válogatást követően csomagolják, és dobozolva szállítják. Az idősek emlékeznek még arra, hogy egy időben minden levelet kézzel kellett kisimítani, csak úgy vette át tőlük a készletüket a dohányfermentáló. (A fermentáló a dohányt érleli, aromásítja, szárítja, előkészíti a dohánygyárnak.) Tavaly Magyarországon jó termés volt, 9400 tonna dohány termett. Bényei Illés fontosnak tartja megjegyezni, hogy a hazai dohánytermelés fenntartása nem gátolja a dohányzásellenes törekvéseket. A Magyarországon megtermelt, átlagban mintegy 8000- 9000 tonna dohánymennyiség a belföldi igények hatvan százalékát tudná lefedni. Ugyanakkor a hazai dohánytermelés megszűnésével a dohányzás nem szűnne meg, be kellene hozni az alapanyagot olyan országokból, amelyeknek kormányai előrelátó intézkedésekkel a hátrányos helyzetű régióik munkahelyeinek megőrzését célozzák meg. A cigaretta feketepiaci kereskedelme nagyon régi jelenség, de most már egyre gyakoribb a vágott dohány feketeárusítása is az országban. Bényei Illés szerint már tavaly is jelentős károkat okoztak a termelőknek a tolvajok. Emellett vágott dohányt már külföldről is csempésznek be, ebből cigarettát készítenek, és ezt árulják - teszi hozzá. Bényei szerint a Madosznál újra és újra felbukkannak érdeklődők, akik szeretnék tudni, hogyan kell dohányt termelni otthon. Ő Szombathelyen olyan virágkereskedésről is tud, amely palántákat árusít. (Dohányt, ideértve a növényt is, csak arra kijelölt helyen, a nemzeti dohányboltokban lehet árusítani.) A Madosz elnöke szerint a változás oka egyértellműen az áremelkedés. A feketekereskedelemben pedig fél áron lehet megvenni a dobozos cigarettát, míg a vágott dohány beszerzésével sokan harmadára tudják csökkenteni a dohányzásra költött kiadásaikat. A Madosz már tavaly felvette a kapcsolatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövedéki főosztályával, és minden lopásról tájékoztatják a hivatalos szervet, amely a rendőrséggel közösen próbálja kézre keríteni a tetteseket. Nem túl nagy sikerrel. Az érdekvédelmi szervezet kezdeményezte a jövedéki törvény módosítását, nagymértékű szigorítását. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előtt van egy tervezetük. Csak a fermentálóval szerződött gazda termelhessen a földjén dohányt, és csak a szerződésben szereplő mértékig! Az illegális terjesztés visszaszorítására a szövetség többlépcsős megoldást javasol, melynek része a dohánytermesztés termelői regisztrációval történő nyomon követése, illetve a fokozott ellenőrzések bevezetése, melyeknek együttesen jelentős visszaszorító hatásuk lehet. Bényei Illés elmondta, a dohányágazatban keringő, kereskedőktől hallott hírek szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest októberig szinte egyharmadával csökkent a hivatalosan vásárolt dohány menynyisége a hazai piacon. Az egyharmados kiesés pedig elsősorban nem a dohánytermesztőket megkárosító belföldi lopásokból származik, hanem külföldről kerül be az ennek megfelelő mennyiség az országba. Az elnök ugyanakkor nemrég egy olyan termelővel beszélt, akinek előbb a felvásárlási ár háromszorosát, majd négyszeresét, sőt ötszörösét ígérték kamionnyi tételben, ha eladja a dohányát feketén. Ukrajnából húsz éve ömlik be a kartonba dobozolt cigaretta Magyarország területére. Egy rövidke szakaszon nem a Tisza, hanem egy patak jelenti a határt, ott át is lehet dobni a cigarettát egyik országból a másikba, a Tisza szakaszain pedig csónakkal is utaztatják a jövedéki terméket. A közúti közlekedés során autókban, teherautókban elrejtve kerül be az országba. Bár mindennaposak a vámszervek fogásai, a lefoglalt áru mennyisége elenyésző lehet a csempészek teljes forgalmához képest. Szerbiában is jóval olcsóbbak a dohánytermékek, mint idehaza, így a magyarszerb határt is hasonló „áruforgalom” jellemzi. Az adóhatóság szigorított ellenőrzéseket tart a keleti és a déli átkelőknél, razziákat szervez a dohánybolt nélküli településeken, és az eddiginél többen teljesítenek szolgálatot a zöldhatáron is. Az ukrán és a szerb határszakasz közúti és vasúti forgalmát szigorított ellenőrzésekkel és röntgenkészülékekkel igyekező Szárított dohány előválogatása és dobozolása a fermentálóüzembe szállítás előtt. A termesztés igencsak munkaigényes Trafik Zákányban. Inkább megéri a határ másik oldaláról behozni a vágott dohányt