Magyar Nemzet, 2013. október (76. évfolyam, 268-297. szám)

2013-10-19 / 286. szám

Magyar Jael Magazin 2013. október 19., szombat 1 Fellendülő üzlet lett a dohány feketekereskedelme M­agyarországon? Füstjelek Folytatás a 21. oldalról A hajnali fagy már nehezen enged fel Pócspetri hatá­rában. Ancsák Péter családi gazdálkodónak két hek­tár dohánnyal bevetett földje van itt Nyíregyháza mellett. Korábban a nagyapja, majd az apja termesz­tette ezen a földön a dohányt, sok évtizede ebből van meghatározó jövedelme a családnak. Ancsák Péter­nél egy helybéliekből álló brigád végzi a munkát. A sok veríték, a hajnaltól estig tartó földművelés ered­ményét viszont mások aratták le. Ancsákék augusz­tus első felében kezdték volna a dohány legalsó leve­leit törni. - Reggel hatkor találkoztam itt a területen a bri­gáddal. Nekiálltunk törni a dohányt, s azt látom, hogy az egyik előrébb jutott a sorban, mint a másik. Vala­hogy furcsa volt. Egyszer odajön hozzám a vezetőjük, s azt mondja: Péter bácsi, hát a dohány már meg van törve. Hiába megy a brigád a sorokon, nem tudunk mit leszedni - eleveníti fel azt a hajnalt a hatvan év körüli férfi. A tolvajok autójának a nyomát „végestelen-végig” megtalálták. A szomszédba vezetett, s lám, azt is meg­lopták. Ancsák Péter hívta a rendőrséget, akik kimen­tek a helyszínre, s azt mondták: így már tudnak az ügy­ről, de feljelentést, ha lehet, ne tegyen, mert túl sok a papírmunka. A gazdától 35-40 mázsa dohánylevelet loptak el, mely szárított állapotában hat mázsát nyom. Mint termelésre szerződött gazda az egész mennyisé­gért kétszázezer forintot kapott volna a fermentálóban. Ennyi dohánynak a feketepiaci ára viszont kilónként hatezer forint. Aki leszedte, a feketepiacon értékesítve a szárított dohányt 3,6 millió forinthoz jutott. A do­hány lopása, határokon történő átcsempészése, legális behozatala ezért is óriási üzlet. Ancsák Péter augusztus elejétől október közepéig esténként nem feküdt le a családdal. Igaz, már sok­szor ki kellett támasztania a fejét a konyhaasztalnál ülve, hogy el ne aludjon, de éjfél körül összeszedte magát, ivott egy korty hideg kávét, s kiautózott a föld­jére. Keserűen elmosolyodik, amikor kimondja: „el­vesztés gyanánt”. Esküdözik, hogy jövőre, mivel nincs más eszköze, bedeszkázza, bepapucsolja a föld­jét. Hogy mi az a bepapucsolás? Errefelé a használt strandpapucsba százas szegeket vernek a gazdák, s azt szórják el a bekötőutak mentén. Defektet kap tőle az autó vagy a stráf. De itt is visszatartó erő a Pócspetriben élő S. Ger­gely esete, aki az idén egy kora őszi napon hajnali fél ötkor kiment kacsgátlózni (a levelek közötti kacsokat leszedni), s egy kiszúrt kerekű, betört ablakú, szétvert autót talált a földjén. Ide is kimentek a rendőrök, s ki­derült, hogy előző este üldözték azt az autót, mert az igazoltatásnál nem állt meg nekik. A rendszám alapján hamar megtalálták azokat a környékbeli romákat, akik a lopást tagadták, és feljelentették Gergely gazdát, hogy ő szúrta ki a kereküket s törte össze az autójukat. Pedig valaki biztosan lopásra készült. A dohányt ugyanis már előbb leszedte, élenként lefektette a földre, hogy azt az éjszaka leple alatt autóba téve el­szállíthassa. Megkerestem ezt a megkárosított gazdát, akinek hathektáros földjéről az idén 37 süllőt (egyenként 25- 30 kilogrammos csomagot) vittek el. A történtekről nem akart nyilatkozni. Azt mondta, még az is lehet, hogy őt ítélik el. Nem akarja ő kongatni a vészharan­got a saját feje fölött. Magyarországon 4800 hektáron termesztenek do­hányt. A művelése az elmaradott régiókban húszezer szakképzetlennek, többnyire cigány embernek bizto­sít munkát. Az összes dohányföld 77 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Mosta­nában nem csak Ancsák Péter és a Gergely keresztne­vű gazda járta meg. A Magyar Dohánytermelők Or­szágos Szövetségének (Madosz) statisztikája szerint az idén ebben a megyében 114 gazdától 254 mázsa dohányt loptak el. Nyíregyházán, Kékesén, Nyír­­mihálydiban, Nyírgelsén, Nyírmadán, Kisvárdán, Penészleken, Gyürén, Tiszakanyáron, Biriben, Dombrádon, Érpatakon - ha tovább sorolnám a ká­rosultak falvait, városait, már a szemnek is fárasztó lenne. Többnyire a szántóföldről vitték el a terményt, ugyanakkor tizenkilenc esetben a pajtában, raktár­ban szárított dohányt lovasították meg. Ezeknek az eseteknek csupán harmadában történt rendőrségi feljelentés. - Egy hektár dohány termelése másfél-két millió fo­rintos költséggel jár - kezd a mezőgazdasági művele­tek ismertetésébe Bényei Illés, a Madosz elnöke. - Három grammot se nyom az a 24 ezer mag, amely­ből palánta lesz, s májusban kikerül egy hektár föld­be. A földbe ültetett dohányt rendszeresen kapálni, permetezni, locsolni kell. Július végétől törik a do­hányt alulról felfelé haladva, s közben a hónaljhajtá­sokat is ki kell szedni - teszi hozzá a szerveződés el­nöke, aki „civilben” a Pócspetriben működő, száztíz hektáron dohányt termesztő Petri Mezőgazdasági Szövetkezet vezetője. Egyhektárnyi dohánnyal beültetett földnek leg­alább ezer óra a munkaigénye. És nem ér véget a munka a betakarítással. A gazdák fajtától függően speciális keretekre feszítve tárolják a dohányt, vagy levelenként zsinórra fűzve szárítópajtákba kötik. Többszöri átmozgatást követően novemberre szárad meg a növény, majd kézi válogatást követően cso­magolják, és dobozolva szállítják. Az idősek emlékez­nek még arra, hogy egy időben minden levelet kézzel kellett kisimítani, csak úgy vette át tőlük a készletü­ket a dohányfermentáló. (A fermentáló a dohányt ér­leli, aromásítja, szárítja, előkészíti a dohánygyárnak.) Tavaly Magyarországon jó termés volt, 9400 ton­na dohány termett. Bényei Illés fontosnak tartja meg­jegyezni, hogy a hazai dohánytermelés fenntartása nem gátolja a dohányzásellenes törekvéseket. A Ma­gyarországon megtermelt, átlagban mintegy 8000- 9000 tonna dohánymennyiség a belföldi igények hat­van százalékát tudná lefedni. Ugyanakkor a hazai do­hánytermelés megszűnésével a dohányzás nem szűn­ne meg, be kellene hozni az alapanyagot olyan orszá­gokból, amelyeknek kormányai előrelátó intézkedé­sekkel a hátrányos helyzetű régióik munkahelyeinek megőrzését célozzák meg. A cigaretta feketepiaci kereskedelme nagyon régi jelenség, de most már egyre gyakoribb a vágott do­hány feketeárusítása is az országban. Bényei Illés sze­rint már tavaly is jelentős károkat okoztak a terme­lőknek a tolvajok. Emellett vágott dohányt már kül­földről is csempésznek be, ebből cigarettát készíte­nek, és ezt árulják - teszi hozzá. Bényei szerint a Madosznál újra és újra felbukkannak érdeklődők, akik szeretnék tudni, hogyan kell dohányt termelni otthon. Ő Szombathelyen olyan virágkereskedésrő­l is tud, amely palántákat árusít. (Dohányt, ideértve a növényt is, csak arra kijelölt helyen, a nemzeti do­­­­hányboltokban lehet árusítani.) A Madosz elnöke szerint a változás oka egyértel­­l­műen az áremelkedés. A feketekereskedelemben pe­dig fél áron lehet megvenni a dobozos cigarettát, míg a vágott dohány beszerzésével sokan harmadára tud­ják csökkenteni a dohányzásra költött kiadásaikat. A Madosz már tavaly felvette a kapcsolatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövedéki főosz­tályával, és minden lopásról tájékoztatják a hivatalos szervet, amely a rendőrséggel közösen próbálja kézre keríteni a tetteseket. Nem túl nagy sikerrel. Az érdek­­védelmi szervezet kezdeményezte a jövedéki törvény módosítását, nagymértékű szigorítását. A Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előtt van egy tervezetük. Csak a fermentálóval szerződött gazda termelhessen a földjén dohányt, és csak a szerződés­ben szereplő mértékig! Az illegális terjesztés vissza­szorítására a szövetség többlépcsős megoldást java­sol, melynek része a dohánytermesztés termelői re­­­­gisztrációval történő nyomon követése, illetve a foko­zott ellenőrzések bevezetése, melyeknek együttesen jelentős visszaszorító hatásuk lehet. Bényei Illés elmondta, a dohányágazatban kerin­gő, kereskedőktől hallott hírek szerint a tavalyi év ha­sonló időszakához képest októberig szinte egyharma­­dával csökkent a hivatalosan vásárolt dohány meny­­nyisége a hazai piacon. Az egyharmados kiesés pedig elsősorban nem a dohánytermesztőket megkárosító belföldi lopásokból származik, hanem külföldről ke­rül be az ennek megfelelő mennyiség az országba. Az elnök ugyanakkor nemrég egy olyan termelővel be­szélt, akinek előbb a felvásárlási ár háromszorosát, majd négyszeresét, sőt ötszörösét ígérték kamionnyi tételben, ha eladja a dohányát feketén. Ukrajnából húsz éve ömlik be a kartonba dobozolt ci­garetta Magyarország területére. Egy rövidke szaka­szon nem a Tisza, hanem egy patak jelenti a határt, ott át is lehet dobni a cigarettát egyik országból a má­sikba, a Tisza szakaszain pedig csónakkal is utaztat­ják a jövedéki terméket. A közúti közlekedés során autókban, teherautókban elrejtve kerül be az ország­ba. Bár mindennaposak a vámszervek fogásai, a le­foglalt áru mennyisége elenyésző lehet a csempészek teljes forgalmához képest. Szerbiában is jóval olcsób­bak a dohánytermékek, mint idehaza, így a magyar­szerb határt is hasonló „áruforgalom” jellemzi. Az adóhatóság szigorított ellenőrzéseket tart a ke­leti és a déli átkelőknél, razziákat szervez a dohány­bolt nélküli településeken, és az eddiginél többen tel­jesítenek szolgálatot a zöldhatáron is. Az ukrán és a szerb határszakasz közúti és vasúti forgalmát szigorí­tott ellenőrzésekkel és röntgenkészülékekkel igyekező Szárított dohány előválogatása és dobozolása a fermentálóüzembe szállítás előtt. A termesztés igencsak munkaigényes Trafik Zákányban. Inkább megéri a határ másik oldaláról behozni a vágott dohányt

Next