Magyar Nemzet, 2014. november (77. évfolyam, 298-321. szám)

2014-11-03 / 298. szám

3 2014. november 3., hétfő Belföld Offenzívára készül az Egyesült Államok? Orbán Viktor: Várjuk az amerikai információkat • Moszkvából bírálták André Goodfriend kijelentéseit Mindenkinek kötelessége a korrupcióról szerzett információt átadni - jelentette ki Orbán Viktor a magyar személyeket érintő amerikai beutazási tilalom kapcsán. A hazánkba delegált ameri­kai ügyvivő közben tagadta, hogy az általuk korrupciósnak be­állított ügy a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos poli­tikájával függne össze. Az orosz külügyminisztérium viszont bí­rálta André Goodfriend Magyarország külpolitikájának minősí­tésére vonatkozó nyilatkozatait. HÍRÖSSZEFOGLALÓ R­ágalmazás ellen nem lehet vé­dekezni, ezért világossá kell tenni az amerikaiaknak, a magyar fél minden egyes konkrét ügyben várja az információkat - szögezte le Orbán Viktor az állítólag korrupció­gyanú miatt az Egyesült Államok­ból kitiltott hat magyar személy ügye kapcsán. A miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió 180 perc című műsorában hangsúlyozta: Magyarországon zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, a ma­gyar törvények szerint mindenki­nek kötelessége a korrupcióról szerzett információt átadni, hogy a hatóságok el tudják végezni a mun­kájukat. - Ez még az amerikaiakra nézve is kötelező lenne, de ők ezt láthatóan nem tartják be - mondta a kormányfő. Beszélt arról is, hogy most derül ki: amerikai cégek érin­tettek áfacsalási ügyekben. Hogy az érintettség pontosan milyen mély, és hogy „a bot melyik, jó vagy rossz végén vannak-e”, nem tudható, mert a vizsgálat még nem zárult le - tette hozzá a miniszterelnök. Korábban lapunk megírta: a korrupciót jelző amerikai Bunge mellett másik két külföldi óriásvál­lalat, a Glencore és a Cargill is ré­szese annak a céghálónak, amelyet a magyar adóhatóság térképezett fel a hazai adócsalásokkal összefüg­gésben. A vizsgálat még tart.­­ A Bunge Zrt. nem áll semmi­lyen áfacsalással összefüggő vizsgá­lat alatt, és mindenben eleget tesz a magyarországi adózási követelmé­nyeknek - közölte az amerikai ér­dekeltségű cég. Ismert, a palacko­zott és ömlesztett étolajat forgalma­zó társaság korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) tett adócsalással kapcsolatos bejelen­tést, noha maga is részese volt egy Argentínában három éve kirob­bant, több száz millió dolláros áfa­csalási botránynak. A dél-amerikai hatóság a Bunge-től közel 500 mil­lió dollár megfizetését követeli. A NAV sikeresen azonosította azt a bűnözői kört, amelyről a Bunge adott jelzést, s a 2013-ban indult büntetőeljárás során eddig négyen kerültek előzetes letartóztatásba. A magyar kormány azonban egyelőre hiába várja az információt az amerikaiaktól, ideiglenes buda­pesti ügyvivőjük, André Goodfriend az ATV-nek pénteken úgy nyilatko­zott, a magyar kormány nem mu­togathat az Egyesült Államokra, ha­nem magának kell lépnie a korrup­cióval gyanúsított köztisztviselők ügyében. Megerősítette: sikerült a beutazási tilalommal sújtott mind a hat személlyel felvenniük a kapcso­latot, ám azt továbbra sem árulta el, kik az érintettek. Az amerikai ügyvivő bírálta Or­bán Viktor Oroszország-politikáját több vonatkozásban is, köztük a Déli Áramlat gázvezeték építésének támogatását s a paksi atomerőmű fejlesztéséről kötött orosz-magyar szerződést. Kijelentette, Magyaror­szágnak támogatnia kellene az unió Oroszország elleni szankcióit. Válaszul - a RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint - az orosz külügyminisztérium közölte, nem diplomatikusak Goodfriend­­nek a magyar kormány Oroszor­szággal kapcsolatos politikájáról tett kijelentései. Goodfriend az ATV-ben visszautasította ezt a kri­tikát. Szerinte aggodalmaik nem a magyar-orosz kapcsolatra vonat­koznak, hanem hogy egyes dönté­sek - így a paksi atomerőmű bőví­tése - nem átlátható módon szület­tek. Egyúttal azt állította, a beutazá­si tilalom nincs összefüggésben Or­bán Oroszország-politikájával. A jelek szerint azonban Ameri­ka nem nézi jó szemmel a magyar­­-orosz kapcsolatokat. A Reuters szerint az Egyesült Államok diplo­máciai offenzívával akadályozná meg, hogy a magyar olajtársaság, a Mol a Gazpromnak adja el horvát INA olajtársaságban meglévő 49 százalékos részesedését. A hírügy­nökség amerikai forrásokra hivat­kozva azt írta, „Washingtont első­sorban a Magyarország és a Kreml közti egyre szorosabb kapcsolat ag­gasztja”. Felidézik a beutazási tila­lom ügyét s az olyan kormányzati intézkedéseket, melyek kivívták az amerikaiak nemtetszését, köztük a bírák kötelező nyugdíjazását vagy a bankadót. ■ PEREL A SZÁZADVÉG. Jó hírnév megsértése miatt pert indít a Szá­zadvég Gazdaságkutató Zrt. koráb­bi kutatási igazgatója ellen. Mellár Tamás a Népszabadságnak azt mondta az intézetről, „az csak egy pénzmosoda”, a minisztériumok megbízásai mögött nem áll érdemi munka. A Századvég közölte, min­den esetben a jogszabályoknak és a szerződéseknek megfelelően végzik munkájukat. A DK viszont feljelen­tést tesz az ügyben. (MN) André Goodfriend T­I A KGB képezte az MSZP újpesti jelöltjét Folytatás az 1. oldalról­­ Hogy mi minden máshoz is ért a nyugdíjas határőrtiszt, jelzi: 1998- ban labdarúgó-edzői szakképesí­tést szerzett a Testnevelési Egyete­men, 2000 és 2006 között pedig az újpesti önkormányzat gazdasági intézményénél portásként dolgo­zott. Majd portásból 2006 őszén önkormányzati képviselő lett, MSZP-s színekben, s 2010-ben (egyedüli szocialistaként) és idén is nyerni tudott egyéni választóke­rületében, Káposztásmegyeren. 2010-től az önkormányzat lakás­ügyi bizottságának az elnöke volt. Trippon Norbert, az MSZP ke­rületi elnöke szeptemberben je­lentette be, a november 23-i új­pesti időközi választáson Horváth Imrét indítják, mert „erős helyi beágyazottsága van”. A választást azért kellett kiírni, mert júliusban elhunyt Kiss Péter szocialista or­szággyűlési képviselő. Horváth in­dulását a választókerület szocialis­ta taggyűlése egyhangúlag támo­gatta. A főváros 11-es számú (Új­pest nagy részét és Angyalföld északi részét lefedő) egyéni vá­lasztókerületének jelöltjéről az In­dex azt írta: az MSZP-nek a jelölt­ről az Együtt-PM-mel és a DK-val is tárgyalnia kell, s Gyurcsányék szava lehet a döntő, ugyanis az EP-választáson a DK szerepelt a legjobban Újpesten. Nem Horváth Imre az első köz­szereplő, akinek a neve a KGB-vel összefüggésben elhangzott. 2007- ben derült ki, hogy a Nemzetbiz­tonsági Hivatal élére jelölt Laborc Sándor hat évig tanult a KGB isko­lájában, a Dzerzsinszkij Akadé­mián, s ezt a Magyarországon és a NATO-ban közzétett életrajzából is „kifelejtette”. Májusban pedig la­punk írta meg: a Legfőbb Ügyész­ség kezdeményezte Brüsszelnél Kovács Béla jobbikos európai par­lamenti képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését az EU intézmé­nyei elleni kémkedés gyanújával. Mint arról beszámoltunk, a job­bikos politikus felesége, Szvetlána Isztosina a KGB kémelhárításának a munkatársa volt. Múltja miatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bi­zottságában az SZDSZ - ered­ménytelenül - nem támogatta La­bore kinevezését az NBH élére. Visszavonták az internetadót Online nemzeti konzultáció lesz az új teherről • A baloldalon tovább szervezik a tiltakozásokat Jelenlegi formájában nem ve­zetik be az internetadót - je­lentette be pénteken Orbán Viktor. A kormányfő ehelyett nemzeti konzultációt kezde­ményez, amelyet Deutsch Ta­más irányít. Noha a nemzet­­gazdasági tárca már kezdemé­nyezte a javaslat visszavoná­sát, a baloldali kis pártok által támogatott csoportok további tüntetéseket szerveznek. S Riszsbaczky Zoltán__________ M­ivel az emberek megkérdője­lezik a távközlési adó kiter­jesztésének ésszerűségét, ezért az ebben a formában nem vezethető be - jelentette be Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott pénteki in­terjújában. A miniszterelnök sze­rint a vita félrecsúszott, az emberek internetadót látnak, miközben a kormány egy technikai módosítás­sal a távközlési adót akarta kiter­jeszteni. A kormányfő kitért arra is, ha a távközlés „áthúzódik az inter­netre”, azután is fizessenek távköz­lési adót a szolgáltatók, akik ezt a terhet azonban nem tudják áthárí­tani a fogyasztókra. Legalábbis a kormányfő szerint emiatt tiltakoz­tak nála az érintettek. Orbán közöl­te: az internet szabályozásáról nemzeti konzultációt kell kezdeni, várhatóan január közepén. - Nem az emberek ellen kormányzunk, hanem az emberekkel közösen kor­mányzunk - jelentette ki. A Nem­zetgazdasági Minisztérium ezt kö­vetően kezdeményezte a távközlési adóról rendelkező törvényről szóló javaslat visszavonását a parlament gazdasági bizottságának elnökénél. Korábban a Portfólió.hu forrá­saira hivatkozva arról írt, hogy az internetadó ötlete nem is a kormá­nyé volt, hanem a telekommuni­kációs iparág egyik szereplője ve­tette fel, az adott céget az adó ugyanis csak nagyon kis részben érinthette volna. A visszavonás ellenére a balol­dali kis pártok politikusai továbbra is tüntetésre buzdítják a korábbi til­takozások szervezőit. Az MSZP pártelnök-frakcióvezetője szerint nem szabad hinni Orbán Viktor­nak. - Nem így, nem ebben a for­mában, nem most és nem ezen a néven, de egy álszent konzultációt követően, más néven, máshogyan be lesz nyújtva az internetadó - vél­te Tóbiás József pénteki tájékoztató­ján. A Demokratikus Koalíció poli­tikusai szintén nem hisznek a kor­mányfőnek. Közölték, fenntartják a nyomást, míg az Együtt-PM sze­rint a kabinet belátta, az internet­­használat megadóztatása butaság. Az LMP is az adó „végleges vissza­vonására” szólított fel, a Jobbik al­­elnöke, Novák Előd pedig a Jobbik sikerének is tartja, hogy a kormány kihátrált az új teher mögül. A tiltakozók az adótörvény sza­vazásának napjára, november 17- re is szerveztek demonstrációt, ám az internetadóról már nem voksol­nak. Ennek ellenére szervezik a kö­vetkező fővárosi tüntetést, várható­an szombatra. Csatlakozott hozzá­juk a Koppány-csoport is, akik több napos autósblokádot is terveznek a fővárosi Deák térre. Twitter-olda­­lán üdvözölte és jó hírnek nevezte az adó elvetését Neelie Kroes is. A digitális ügyekért felelős korábbi európai biztos számos esetben tá­madta a magyar kormányt média- és más ügyekben. A világhálóról szóló nemzeti konzultáció irányítására a kor­mányfő Deutsch Tamást kérte fel. A Fidesz EP-képviselője - aki koráb­ban nemtetszésének adott hangot az adóval kapcsolatban - már a kérdések összeállításáról is széles körű párbeszédet akar - erről a Du­na TV-nek nyilatkozott. A lehetsé­ges kérdéseket internetszolgálta­tók, nagy multicégek, közepes és kisvállalatok, internetfelhasználók, szakmai és társadalmi szervezetek és a közélet politikán kívüli szerep­lői bevonásával szeretné megvitat­ni. Deutsch közölte: a konzultációt online folytatják le, így olcsóbb lesz. Az adójavaslat visszavonása és a tüntetések kezelése azt mutatja, jobban működik Magyarországon a polgári demokrácia, mint nyolc évvel ezelőtt - szögezte le Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának parlamenti állam­titkára a Hír TV P8 című műsorá­ban. Közleményben helyeselte az adó visszavonását a KDNP orszá­gos elnöksége is, s reményüket fe­jezték ki, a kistelepülések internet­­ellátásának fejlesztése nem késik. Lánczi Tamás, a Századvég poli­tikai elemzője a Lánchíd Rádiónak arról beszélt: az internetadó csak ürügy volt az ellenzéknek, hogy a három elvesztett választás után revánsot vegyen a kormányon. Sze­rinte az ellenzék az elmúlt négy év­ben is civilek mögé bújva próbálta érvényesíteni hatalmi ambícióit. ■ SZÉLES SÁVÚ INTERNET. A kormány célja, hogy 2018-ig az ország teljes területén legyen széles sávú inter­netszolgáltatás, amire 180 milliárd forint keretösszeget különítettek el - közölte pénteken Csepreghy Nán­dor, az uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár. Szerinte ez a lakosságnak lehetővé teszi az elekt­ronikus ügyintézést, a vállalkozá­sok pedig kizárólag digitális úton adhatják be a pályázati dokumen­tumokat. A Jobbik eközben beje­lentette: a párt által vezetett 14 tele­pülés főterén ingyenes internet­szolgáltatást vezetnek be. (MTI) Az internetadó visszavonása bejelentésének napján is tüntettek, de már lényegesen kevesebben, mint korábban fotó: Kéres Attila É­V ELSZÁMOLTATÁS. A teljes foglalkoztatásra kell összpontosí­tani - erről is beszélt Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Cél­ként nevezte meg, hogy 2018-ra mindenkinek legyen mun­kája. Szerinte az államadósság a 2013. végi 77 százalékos szintről az idei év végére tovább csökken. A devizahitelügy kapcsán a bankok elszámoltatását emelte ki, így több millió embernek jelentősen csökkennek a terhei. Az Ökotárs Alapít­vány elleni fellépés miatti külföldi bírálatok kapcsán közölte: azért "sűrűbb a bírálat", mert most jön a bankok elszámolta­tása. E cikkek összefüggést mutatnak azzal, hogy a Magyaror­szágon működő nagy nemzetközi cégek vagy bankok mi­lyen gazdasági érdeksérelmet vélnek elszenvedni. A kor­mányfő közölte: az Európai Unió, Ukrajna és Oroszország köz­ti háromoldalú gázmegállapodással nemzetközi szinten is el­hárult a veszélye annak, hogy az ukrán-orosz vita miatt kár ér­je a magyar energiaellátást (MN)

Next