Magyar Nemzet, 2016. április (79. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-11 / 84. szám
A népszavazásról tárgyalnak A miniszterelnökkel vitázhatnak a jobbikosok a korrupcióról a Házban fB Katona Mariann_______________ O rbán Viktor miniszterelnök adhat válaszokat a jobbikosok korrupcióval kapcsolatos kérdéseire a mai parlamenti ülésen - legalábbis erre utalt néhány napja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Emlékezetes, az ellenzéki párt egy héttel ezelőtt mintegy ötven azonnali kérdést szeretett volna feltenni a kormányfőnek, A korrupció ötven árnyalata címmel. Akkor a miniszterelnök nem volt bent az ülésteremben, de minden egyes jobbikos kérdés címe elhangzott, ezzel egyébként az azonnali kérdésekre szánt egy órának elment több mint a fele. Lázár János a múlt csütörtöki kormányinfón azt mondta, hétfőn a házszabály lehetőséget biztosít a miniszterelnöknek, hogy a kérdésekre válaszoljon, „amit meg is fog tenni”. Ez nem jelenti azt, hogy mind az ötven kérdést feltehetik a jobbikosok, hiszen egy óra alatt - mivel a többi ellenzéki párt, de még a Fidesz és a KDNP képviselői is kérdeznek - nagyjából három-négy felvetésre juthat idő. Holnap több döntést is hozhat a Tisztelt Ház, köztük jóváhagyhatja a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának újjáépítéséről szóló magyar-kínai kormányzati egyezményt és elfogadhatja a szövetkezeti és szociális tárgyú törvények legutóbb benyújtott módosításait. Szerdán pedig megkezdődhet a népszavazási törvény módosításának parlamenti vitája. A jogszabály átírása azután merült fel érdemben, hogy - miként Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott - méltatlan helyzet alakult ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületénél bő másfél hónapja. Akkor az MSZP-s Nyakó Istvánt kigyúrt, kopasz fiatalemberek akadályozták, hogy elsőként adhassa be népszavazási kezdeményezését a vasárnapi zárva tartás témájában, és habár négy másodperccel le is maradt az időbélyegzőnél, a Kúria végül mégis az ő kérdését hitelesítette. A Nemzeti Választási bizottság és az NVI is azt javasolta a kormánynak, hogy az ehhez hasonló versenyfutások elkerülése érdekében legyen lehetőség egyszerre több, azonos témájú népszavazási kérdéshez is aláírásokat gyűjteni. Az Igazságügyi Minisztérium ennek megfelelően módosítaná a törvényt. A szöveg szerint addig lehetne párhuzamosan gyűjteni a szignókat, amíg egyik esetben nem hitelesíti azt az NVB. A parlamenti képviselők szerdán kezdhetik meg a vitát. ■ KAMPÁNY: Már gőzerővel kampányolnak az MSZP-sek - többek között - a vasárnapi nyitva tartás érdekében kezdeményezett referendumhoz. Háromigenes népszavazásnak hívják, mert a boltzár mellett az állami földek eladásának tiltásáért, illetve Kész Zoltán független képviselővel együttműködve az állami cégvezetők esetében bérplafon bevezetéséért is gyűjtik az aláírásokat. Kunhalmi Ágnes, a szocialisták budapesti elnöke bejelentette: mától négy állandó ponton várják az aláírásgyűjtő ívekkel a támogatókat, a Blaha Lujza téren, a Nyugati pályaudvarnál, a Móricz Zsigmond körtéren és az Örs vezér terén. (K. M.) Választ kaphat Orbán Viktortól kérdései egy részére a Jobbik fotó: nagy Béla Papírpajzs a korrupció ellen Szinte nincs olyan korrupcióellenes rendszer vagy eljárás, amelyet 40 százaléknál magasabb arányban alkalmaznának a magyar önkormányzatok - állapította meg az Állami Számvevőszék a napokban közzétett elemzésében. Leginkább a városok veszélyeztetettek, s számukra kiemelt kockázatot jelent, hogy mind több uniós és hazai közpénzzel gazdálkodnak. Szabó Zsolt_____________________ Bírósági büntetőeljárásokban az ügyészség gyakran hivatkozik a helyi korrupciós bűncselekmények magas számára, amikor egy-egy önkormányzati vezetőre súlyos büntetést kér. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzése szerint az önkormányzatok közel kétharmada sajnos nem védekezik a korrupció ellen, amely, ha kitudódik, szinte mindig nagy felháborodást okoz, viszont a legnehezebb bizonyítani. A vizsgálatban 2557 szervezet vett részt. A számvevők tavaly már ötödik alkalommal térképezték fel az önkormányzatok korrupciós „kitettségét”, hogy felhívják a helyi vezetők figyelmét a fenyegető veszélyekre, az ellenőrzés és a védekezés lehetőségére. A költségvetési szerveknél, önkormányzatoknál és intézményeiknél vannak eredendő korrupciós veszélyeztetettségi tényezők: ilyen a főállású foglalkoztatottak száma, amely a vizsgált falvak csaknem 90 százalékában átlagosan 20 fő alatti, míg a városoknak több mint a felében 20 és 100 közötti. Utóbbiak 23 százaléka százat meghaladó dolgozót alkalmaz. Eredendően veszélyes az önkormányzatok jogalkotási és jogalkalmazói, engedélyezési, ellenőrzési, mérlegelési, véleményezési és méltányossággyakorlási jogköre, valamint a települések zöménél a munkaviszonyban álló vagyonnyilatkozatra kötelezettek személye. Jelentősen növelik a korrupciós kísértéseket az önmagukban pozitív EU-támogatások, a közbeszerzések gyakorisága, a közpénzek nagyobb arányú beáramlása - derült ki az ÁSZ elemzéséből. A vizsgált szervezetek 67 százaléka részesült uniós támogatásban, s azok megközelítőleg 85 százaléka alkalmazott külső tanácsadót. Az európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban az elmúlt három évben 85 önkormányzat ellen indult szabálytalansági eljárás, amelyeknek több mint a fele elmarasztalással zárult - írták a számvevők. Az önkormányzatok korrupcióellenes eljárásai közül a legelterjedtebb a gazdálkodási adatok nyilvánosságra hozatala, ezt a vizsgáltak 96,6 százaléka meg is tette. Viszont alig 31, illetve 32 százalékuknak van etikai kódexük és alkalmazzák a „négy szem elvét”, azaz a beszerzési pályáztatási folyamatok részekre bontását. Külső panaszokat kezelő rendszert 16,8 százaléknyian működtetnek, korrupcióellenes képzésben az elmúlt években 13 százalékuk vett részt, korrupciós kockázatelemzést viszont mindösszesen 4,5 százalékban végeztetnek. ■ TÚLÁRAZOTT KÖZBESZERZÉSEK: Egyes közbeszerzési eljárások túlárazása a becsült 30 százalékkal szemben elérheti a 140-320 százalékot is - ez derült ki a Korrupciókutató Központ Budapest kutatásából. Előrelépést lehetne elérni a nem nyilvános közbeszerzések betiltásával, az adatok publikálásával és folyamatos elemzéssel - láthatóan azonban ehhez nincs meg a kormányzati akarat - írja a Napi.hu. A kutatás szerint ott magasak a korrupciós kockázatok, ahol egykét szereplős a „verseny”, nincs nyilvános ajánlattétel, hanem meghívásos tárgyalással élnek, és ahol van uniós támogatás. (MN) Kiss-ügy: Gyárfás bocsánatot kért Médiaszemélyiségek tettek vitatható kijelentéseket a hét végén a botrány kapcsán Is Szi.mán—Szít.Agyi_______________ A Magyar Úszószövetségnek (MÚSZ) hatalmas csalódás és fájdalom szembesülnie a Kiss László ellen 55 éve született ítélettel - ezt mondta Gyárfás Tamás, a szövetség elnöke tegnap az állami hírügynökségnek. Gyárfás az úszók napokban lemondott szövetségi kapitányának nemierőszak-botrányával kapcsolatban beszélt. - Az egykor történtek részleteit nem ismertem, Kiss Lászlót kizárólag a kiemelkedő munkája alapján ítéltem meg - jelentette ki a sportvezető. - Elnökké választásomkor a mesteredző több világklasszis tanítványa közül Egerszegi Krisztina a negyedik olimpiai aranyérménél tartott, Kiss László általános tekintélynek örvendett, számos rangos kitüntetést kapott. Tény, hogy nem kezdtem el nyomozni az erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező szakember múltjában. [... ] Elnézést kérek, ha akaratlanul is bárkit megbántottam emberi méltóságában, megsértettem erkölcsi értékrendjét. Nem állt szándékomban - folytatta Gyárfás Tamás. Leszögezte: a MÚSZ vezetőségének és az edzőbizottságának közös döntése volt, hogy kiáll a kapitány mellett, „ennek ellenére úgy látom, helyesen cselekedett, amikor lemondott”. A szövetséggel kapcsolatos hír az is, hogy a MÚSZ honlapja felmondta a szolgálatot, szombat óta elérhetetlen. Időközben lapunk úgy értesült, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Győr polgármestere, Borkai Zsolt az április 12. és 16. között megrendezendő győri országos bajnokságon ismerteti a MOB álláspontját a Kiss László-ügyben. A botrány médiaszemélyiségek körében is óriási vitát kavart. Aczél Endrétől nem rendel több írást a Népszabadság. A döntés oka, hogy Aczél a Facebook-oldalán azt írta a Kiss László és két társa által 1961- ben megerőszakolt - és azóta elhunyt - nőről, hogy „szeretett kefélni”. Csapó Gábor egykori válogatott vízilabdázótól pedig a Sport TV határolódott el, miután a csatorna Heti Helyzet című műsorában a Kiss László-ügyről mondta, illetve mutogatta el a véleményét, vállalhatatlan módon. Csapó felidézte, hogy a jogi karon egy professzora szerint hogyan kell elkerülni a nemi erőszakot. Ezután az egykori vízilabdás arra kérte egyik beszélgetőtársát, hogy próbálja meg bedugni az ujját egy pohárba, amit azonban minden ilyen próbálkozásnál arrébb húzott az asztalon. A műsorvezető felháborodott, és elhatárolódott, majd ezt látva Csapó is elismerte, ő sem gondolja, hogy így működne a nemi erőszak. Összekaptak a Havas a pályán című ATV-műsor vendégei is. Csintalan Sándor műsorvezető, politikus például úgy fogalmazott: hányni tudna a volt úszókapitány ügyét előhozó újságírótól, holott magát a nemi erőszakot ő is elítéli. A műsorban szereplő közéleti személyiségek több érdekes jogi megfontolást is végigvettek, például azt, milyen társadalmi érdek fűződött ahhoz, hogy 55 évvel a bűncselekmény után a „tényfeltáró” újságíró ismét előálljon az egyébként vitathatatlanul aljas tettel. Gyárfás Tamás megítélése szerint Kiss László helyesen cselekedett, amikor lemondott FOTÓ: MÁTÉ PÉTER 2016. április 11., hétfőBelföld Szombaton alig jöttek migránsok II Katona________________________ H etek óta nem volt olyan alacsony a déli határon illegálisan hazánkba érkező elfogott migránsok száma, mint szombaton. A hétvége első napján - a rendőrségi honlap szerint - összesen 17 embert fogtak el. Ennél kevesebb elfogás egy napon utoljára csak januárban volt. Az alacsony szám azért is érdekes, mert pénteken viszont rekordközeli illegális bevándorló akadt fenn az ellenőrzéseken, szám szerint 229. A határzárat megrongáló, vagy azon valamilyen módon átjutó migránsok száma egyébként februártól indult újból emelkedésnek: általában naponta 100 és 200 közötti embert fognak el, de vannak olyan napok - mint a múlt péntek is -, amikor bőven 200 fölötti az elfogott külföldiek száma. Eddig jellemzően a magyarszerb határon érkeztek illegálisan, a napokban azonban ismét megjelentek néhányan a horvát határon is. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság számolt be arról, hogy Beremendnél a hét közepén először három, majd késő este újabb hat embert kaptak el a rendőrök. Közülük három külföldivel - egy szír és két iráni állampolgárságú férfival szemben határzár tiltott átlépése miatt büntetőeljárás indult, szombaton a bíróság jogerősen két évre kiutasította mindannyiukat Magyarországról. Az elfogottak közül két eritreai férfit a magyar-horvát visszafogadási egyezmény alapján átadtak a horvát rendőrségnek, míg négy Szomáliát menekültügyi kérelmet nyújtott be, így velük ezután a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal foglalkozik. A rendőrség azt is közölte, hogy embercsempészés gyanújával a történtekkel összefüggésben elfogtak egy 49 éves horvát férfit, aki beismerő vallomást tett. A rendőrök őrizetbe vették és indítványozták előzetes letartóztatását. A Délmagyar.hu közben azt számolta ki, hogy a különféle költségek összesítése alapján tavaly november óta a magyar állam minden egyes migráns megállítására legalább 400 ezer forintot költ. Ehhez azt vették alapul, hogy a rendőrök napi ellátása jelenleg 8,3-9,5 millió forintot visz el, a bevándorlásiaknak pedig 4655 forintjába kerül naponta egy elfogott menekült. A lap külön kiemelte, hogy ebben az öszszegben nincs benne a kerítésépítés 27 milliárdos költsége, vagy a határzár tiltott átlépése miatt indított bírósági eljárások díja. A tolmácsok óránként akár 20 ezer forintot is elkérhetnek, és a kirendelt védőket is az állam fizeti, csakúgy, mint az ügyészeket, bírókat.