Magyar Nemzet, 2016. április (79. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-01 / 76. szám
Kész a terv a terror ellen Büntetnek, aki titkosított kommunikációs szolgáltatást vesz igénybe FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • Kun Szabolcs, a cég vezetője még 2013-ban azt mondta lapunknak, hogy a CryptTalkot maga a gyártó sem képes visszafejteni. Megbízhatóságát fokozza, hogy a beszélgetések nem folynak át központi szerveren, a hívás a kommunikáló felek között közvetlenül történik. A Belügyminisztérium javaslatában szerepel még a Pintér Sándor által már beharangozott új polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) létrehozása, mégpedig a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ jogutódjaként. A TIBEK célja, hogy a „legfőbb információfúziós és információmegosztó központként működhessen”, vagyis hozzáférhessen, elemezhesse és értékelhesse az együttműködő szervek adatait. - A TIBEK nem lesz kiszolgáltatva a tevékenységéhez szükséges adatot birtokló adatkezelők együttműködési hajlandósága esetleges hiányának, hiszen az adatállományokhoz minden külső közreműködés nélkül hozzá fog férni - olvasható a tárca indoklásában. A BM tervei szerint a központ nem jogosult titkos információgyűjtésre, de kezelhet abból származó adatokat is. Speciális terület a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat adatbázisa, ahhoz ugyanis akkor tud hozzáférni, ha a két szervezet felügyeletét ellátó miniszter erről külön megállapodik. A kormány javaslata komoly többletjogokat adna a katasztrófa elleni védekezésért felelős miniszternek, vagyis Pintér Sándornak is. Érdekesség, hogy a szöveg szerint a terrorfenyegetettség fokozatától függetlenül lenne lehetősége arra, hogy „indokolt esetben” még be is tiltson tömegrendezvényeket. Korlátozhatná a veszélyes áruk szállítását, ha hármas vagy annál magasabb terrorkészültségi fokozat van érvényben, és korlátozhatná a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek tevékenységét is, azt már kettes vagy annál magasabb fokozatnál. A BM javaslata megengedné a rendőrségnek azt is, hogy például „az állam működése szempontjából kiemelkedően fontos”, a kormány által kijelölt helyeken speciális „képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el, és felvételt rögzíthessen”. Ezt azzal indokolják, hogy az ilyen felvételek a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények felderítéséhez is hozzájárulhatnak. A Belügyminisztérium javaslatcsomagjáról ma reggel tartanak ötpárti egyeztetést. Az ellenzéki pártok már jelezték, hogy elmennek a tárgyalásra, ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték. A jobbikos Mirkóczki Ádám a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, hogy a BM javaslatcsomagjának számos eleme támogatható, ám jól láthatóan vannak benne „meglehetősen szakmaiatlan és hatalmi túlkapásokra is lehetőséget adó részek”. Amennyiben ezeken tudnak változtatni, akkor szerinte létrejöhet konszenzus. Az MSZP-s Molnár Zsolt is úgy nyilatkozott, hogy tárgyalási alapnak tekinthető a kiküldött anyag, de lesznek kritikai, értelmező javaslataik. Schiffer András, az LMP társelnöke azt mondta lapunknak, hogy a tervezetben vannak támogatható irányok, de van „néhány érthetetlen túlterjeszkedési kísérlet is”. Lázár János a tegnapi kormányinfón a javaslatcsomag kapcsán azt állította, hogy csak olyan eszközöket kérnek, amelyek más országokban is a végrehajtó hatalom, vagyis a kormány rendelkezésére állnak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyben reményét fejezte ki, hogy az ellenzéki képviselők is partnerek lesznek az ország biztonságának növelésében, hiszen képviselői esküjük is erről szól. Az ellenzéktől segítséget kérünk, és azt reméljük, hogy felelős döntést fognak hozni - mondta. Hétfő reggel egyébként ülésezni fog a nemzetbiztonsági kabinet, majd a kormányülésen Pintér Sándor beszámol az ellenzékkel való egyeztetéséről. Lázár János beszélt az Iszlám Állam hazánkat érintő fenyegetéséről is. Ismeretes, a dzsihadista szervezet olyan üzenetet tett közzé, amelynek címe így szól: „Ma Brüsszel és a repülőtere, holnap akár Portugália vagy Magyarország kerülhet sorra.” A szöveg azt is egyértelművé tette, hogy „egy európai nemzet vagy főváros sincs biztonságban az Iszlám Állam támadásaival szemben”. A miniszter szerint „minőségi változás” következett be Magyarország helyzetét illetően, hiszen „az Iszlám Állam Magyarországot célba vette, potenciális célpontként megjelölte”. A kormány a fenyegetést komolyan veszi, de Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs konkrét információ olyan eseményről, ami a terrorkészültségi fokozat emelését indokolná. A CryptTalk az egyik olyan alkalmazás, amely tiltható lenne, most mégis díjazták FOTÓ: TÓTH TIBOR 32016. április 1., péntek Belföld• Mami' lemzei „Kvótacsendet” hall a kormány Napirendre sem vette tegnapi ülésén a szentgotthárdi képviselőtestület azt a javaslatot, amely elutasította volna bármilyen menekülttábor vagy befogadóállomás építését a településen - értesült lapunk. Eközben már csaknem ezer olyan település van, amely elutasította a betelepítési kvótát, és bár Lázár János szerint most „kvótacsend” van Európában, áprilisban és májusban a magyar kormánynak a kötelező kvótával szemben kell majd harcolnia. il Markotay Csaba_____________ Utasítsák el bármilyen menekülttábor vagy befogadóállomás létesítését - erről szavazhatott volna tegnap a szentgotthárdi képviselő-testület, de az egyik független képviselő és a jobbikos Lábodi Gábor erről szóló javaslatát napirendre sem vették. Lábodi Gábor lapunknak azt mondta, hogy korábban két bizottságban sem kapott többséget a javaslat, így várható volt, hogy ez lesz a sorsa a kezdeményezésnek. A település ugyan korábban - mintegy ezer más önkormányzathoz hasonlóan - a kormány javaslatára úgy határozott, hogy nem kér a betelepítési kvótából, de a dublini rendszer keretében felvetődő visszatoloncolás lehetőségét Szentgotthárd nem utasította el, ahogy most a befogadóállomás telepítése ügyében sem ment át a kezdeményezés - emlékeztetett rá a képviselő. Ahogy arról beszámoltunk, a településen, illetve a közeli Körmenden biztonságos őrzési pontnak nevezett táborokat akar létrehozni a kormány, miközben az országban lévő összes többi menekülttábort bezárják. Körmenden már készen állnak a sátrak, Szentgotthárdon azonban még meg sem kezdődött az építkezés. - Ennek továbbra sincs semmi jele - mondta a jobbikos politikus, aki azt is kezdeményezte a tegnapi ülésen, hogy a képviselő-testület oszlassa fel magát, mert a migráció ügyében állítása szerint nem képviselte a lakosság érdekeit. Bár ez a javaslat napirendre kerülhetett, végül leszavazták. Közben Lázár János a kormányinfón arról beszélt, hogy a kormány kitart a kvótával kapcsolatos népszavazási kezdeményezése mellett azért, mert ugyan „jelen pillanatban kvótacsend van” az európai sajtóban és az európai ügyek színterén, hiszen a terror ügye „elnyomja a figyelmet”, de az Európai Bizottság gőzerővel készíti elő a kötelező kvótával kapcsolatos jogszabálytervezeteket. - Amikor az EU-török megállapodás mechanizmussá válik, akkor a kvótákat is megpróbálják működésbe hozni - mondta a miniszter, majd úgy fogalmazott: „áprilisban és májusban a magyar kormánynak a kötelező kvótával szemben kell majd harcolnia”. Kiemelt feladatként jelölte meg a miniszter a határátlépési pontokhoz érkezők ellenőrzését és a határok védelmét. Elmondta, több mint kétezer katona segíti a rendőröket. Azzal a videóval kapcsolatban, amely a kormány Facebookoldalán jelent meg, és amelyen a többi közt harci járművek felvonulása látható a déli határnál, azt mondta: a cél az volt vele, hogy bemutassák a védekezőmunka egy konkrét napját. Úgy vélte: az adófizetőknek tudniuk kell, a védekezés miért kerül ennyibe, és mit is jelent a határ védelme. A rendőrség adatai szerint a magyar-szerb határon a hétfői 255 után (ami az idei évben eddig a legmagasabb adat) kedden 107, csütörtökön pedig 194 illegális határátlépőt fogtak el. Lázár János azt is elmondta, hogy a magyar-horvát határon nem, csak a szerb szakaszon próbálják meg a migránsok az átjutást, és időnként megjelennek illegális bevándorlók a román határon is. *an• Hamarosan kiderül, hány háttérintézmény marad Döntés után egyeztetnek az érdekvédőkkel a jövő héten ■ A szakszervezetek felmérik a sztrájkhajlandóságot Jövő kedden, azaz egy nappal azután tárgyal csak Lázár János a közszolgálati szakszervezetekkel a minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, hogy megjelenik az erről szóló kormányhatározat - tudta meg lapunk. Azt maga a miniszter közölte, hogy a 73- as listáról szóló kormányrendeletet hétfőn teszik közzé, de ezzel kapcsolatosan részleteket nem árult el. Az érdekvédők szerint egyre nő a feszültség a közszférában, és akár a sztrájk sem kizárt. m. Markotay Csaba________________ Várhatóan hétfőn jelenik meg az a kormányhatározat, amely tartalmazza majd a megszüntetésre vagy beolvasztásra ítélt minisztériumi háttérintézmények végleges listáját. Ezt közölte a tegnapi kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azonban részleteket, konkrét intézményeket nem nevezett meg. A megszűnő hivatalokról az első, 73-as lista még januárban jelent meg a sajtóban, akkor 13 intéz-mény jogutód nélküli megszüntetését tervezték. Azóta a lista többször változott, mivel kiderült, hogy vannak olyan hivatalok, illetve országos hatáskörű szervek, amelyeket nem lehet beolvasztani vagy megszüntetni. Ilyen például az Országos Meteorológiai Szolgálat. Februárban a miniszter arról beszélt, hogy még 10 háttérintézmény, például a nyugdíjbiztosító ügyében van vita. Ezután a véglegesítésről többször is szó volt, legutóbb múlt hétre ígérte Lázár János, hogy lezárják a vitákat és döntést hoznak. A legújabb időpont pedig jövő hét hétfő. Nem volt csata, de ha lett volna is, vége van - ezt válaszolta Lázár János tegnap arra a kérdésre, hogy a megszüntetésre ítélt minisztériumi háttérintézmények ügyében sajtóhírek szerint voltak küzdelmei Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével. Mint mondta, arról volt szakmai vita, hogy minek hol van jó helye, vagyis a működés szempontjából mi az optimális. - Jó megoldás született - mondta mosolyogva Lázár arra a felvetésre, hogy a humántárca megkapta-e azokat az intézményeket, amelyekhez Balog Zoltán ragaszkodott. - A minisztériumi háttérintézmények ügyében ugyan volt egyeztetés március elején a szakszervezetekkel, de érdemi információt nem kaptak - állította lapunknak Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Hozzátette, nem tudnak konkrét intézmények sorsáról, ahogy „az egész átalakítás elkapkodottságáról” sem beszéltek érdemben. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára pedig arról beszélt, hogy csak jövő kedden találkoznak Lázár Jánossal - a miniszter kezdeményezésére, hogy az átalakításokról érdemben tárgyaljanak. Szerinte érdekes, hogy úgy ülnek majd le a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum keretében, hogy akkor már meglesz a végleges lista, sőt meg is jelenik majd a kormányhatározat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett elbocsátások miatt is nő a feszültség a közszférában, ezért hamarosan döntés lehet a sztrájkhajlandóság pontos felméréséről is. ■ LÁZÁR ÚJBÓL „SOROSOZÖTT". Magyarországon jelenleg Soros György pénzéből létrehozott alapítványok és intézmények azt akarják bebizonyítani, hogy az uniós pénzek elosztásában korrupció van - erről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus szerint Sorosnak érdemes lenne megfontolnia, hogy kivonja a kormánnyal szemben felállított „seregeit” Magyarországról. Lázár nem először említi negatív példaként az Amerikában élő üzletembert. Ez csak azért érdekes, mert a kormányinfót moderáló Kovács Zoltán kormányszóvivő azon a Közép-európai Egyetemen (CEU) folytatott tanulmányokat, amelyet Soros György alapított. A kormányszóvivő a CEU segítségével az amerikai Woodrow Wilson Centerben végzett kutatásokat. Az Egyesült Államokban működő agytröszt szintén Soros-támogatásban részesül. (MN) Kormányhivatali ügyintézés. A nagy ügyfélforgalmat lebonyolító kamnányablakok megmaradnak fotó: székelyhídi Balázs