Magyar Nemzet, 2017. március (80. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-01 / 51. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Okosabb vagyok Zuckerbergnél. MÉSZÁROS LŐRINC A HVG.HU-NAK ÍGY MAGYARÁZTA, MIÉRT NŐTT CÉGÉNEK ÁRBEVÉTELE TÍZ ÉV ALATT A HÚSSZOROSÁRA, MÍG A FACEBOOKÉ CSAK A HATSZOROSÁRA Ráérzett az aláírásgyűjtés ízére az LMP • Paks ügyében napokon belül beadják a népszavazási kezdeményezést • Beállna az MSZP az ökopárt mögé MARKOTAY CSABA Elképzelhető, hogy több népszavazási kérdést is megfogalmaz a paksi bővítés ügyében az LMP - tudtuk meg. Ezeket napokon belül benyújtják a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amint megkapják az adatkezelésről szóló engedélyt (ez szükséges az aláírások gyűjtéséhez) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól. Lapunknak Gál József, az ökopárt szóvivője úgy fogalmazott, hogy több kérdés esetén jobb eséllyel kerülhető ki az NVB-nek az a gyakorlata, hogy csak a kormánynak tetsző kérdéseket engedi át. Arra a felvetésre pedig, hogy a népszavazási kérdés mindenképpen érintené a paksi bővítés ügyében kötött magyar-orosz szerződést (márpedig nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet referendumot kiírni), azt válaszolta, hogy a kérdést nemcsak a szerződés oldaláról, hanem például energetikai vagy más szempontból is meg lehet közelíteni. Az LMP múlt pénteken jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről. Az akkor ismertetett kérdés úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?” Szél Bernadett társelnök azt mondta, az olimpiai aláírásgyűjtésnél bebizonyosodott, az emberek nem hagyják, hogy bizonyos kérdésekben a kormány a fejük felett döntsön. Azért nyújtják be a kérdést, mert a paksi bővítés még az olimpiarendezésnél is kockázatosabb vállalkozás. Ungár Az LMP-sek most nem foglalkoznak azzal, hogy esetleg tiltott népszavazási kérdéseket fogalmaznak meg Péter elnökségi tag pedig arról beszélt, hogy az olimpiai aláírásgyűjtés során a kabinet bizonyította, az emberekkel szemben szeretnének kormányozni. Az pedig, hogy nemzetközi szerződésből származó kötelezettségről nem lehet referendumot tartani, még nem jelenti azt, hogy magáról a szerződésről ne lehetne kiírni népszavazást - tette hozzá. Erősen kérdéses azonban, hogy ebben az ügyben lehet-e olyan kérdést megfogalmazni, ami nem érint tiltott témát, vagyis jelen esetben a magyarorosz egyezményt. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője tavaly próbálkozott egy kérdéssel, amely épp az említett szerződés felmondását kezdeményezte volna, de áprilisban a Patyi András vezette NVB elutasította, méghozzá egyhangú szavazással, 10:0 arányban. A választási bizottság hivatkozott többek között az Alkotmánybíróság korábbi döntéseire is. Az ominózus NVB-határozat a Kúria hasonló döntését is idézte. Ennek ellenére a baloldal a jelek szerint felsorakozik Paks II ellen. Az Index arról számolt be, hogy a szocialisták, a liberálisok és a Momentum segítené az LMP aláírásgyűjtését. A Jobbik viszont jelezte, híve ugyan annak, hogy az országot érintő fontos kérdésekben népszavazás legyen, de ebben a gyűjtésben nem vesz részt. - Minden párt és civil szervezet segítségét várjuk a népszavazási kezdeményezés ügyében, még a Fideszét is, amely nyilatkozatok szintjén fontosnak tartja a nép véleményét. Legyen ez egy nagy nemzeti konzultáció, amit népszavazásnak hívunk - fogalmazott a Magyar Nemzetnek Gál József LMP-szóvivő. A Fidesz ugyanakkor az olimpiai kudarc után aligha szeretne újabb aláírásgyűjtést. A csalódottságot jól jelzik Orbán Viktor szavai. A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi rendezvényén úgy fogalmazott: a magyarok mindig nagyban gondolkoztak, ezért „az olimpia egy bordatöréssel ér fel”. Parragh László, az iparkamara elnöke pedig azt mondta, szerinte aljas volt a népszavazási kezdeményezés. KIFOGÁS Az adatvédelmi hatósághoz fordult a Momentum Mozgalom azután, hogy Komáromban állításuk szerint a fideszes önkormányzat tanácsadója lefényképezte azokat, akik megjelentek fórumukon. A Momentum - amely szerint fennállhat a veszélye annak, hogy a résztvevőket politikai véleményük miatt hátrány éri - azt kéri, hogy a hatóság indítson adatvédelmi eljárást, melynek eredményeként töröltetheti a fotókat, és készítőjükre 100 ezertől 20 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki. Az ökopárt sikeresen segítette a Momentum Mozgalom kezdeményezését fotó nagy Béla Jogerősen megnyerte a Mahir az oszloppert A hirdetőcégnél most készül a károk összegzése • A városházán találhatók a bukás felelősei ► Folytatás az 1. oldalról Görög Attila tételesen, érvről érvre támasztotta alá, hogy miért volt helyes az elsőfokú ítélet, amin minimálisan, az ügy érdemét nem befolyásolva módosított a másodfokú bíróság. Ennek alapján a legfőbb megállapítása az volt, hogy a főváros és a Mahir szerződése klasszikus haszonbérlet volt, és lényegében semmi alapja nem volt azoknak a kifogásoknak, amelyekre hivatkozva felmondták a szerződést. Sőt, az ítélőtábla indokolásában nem csak az önkormányzat által becsatolt dokumentumok megalapozatlanságát, egymáshoz képest súlyos ellentmondását mutatta be, hanem levezette: a fővárosnak a felmondástól számítva összesen három plusz nyolc napja lett volna, hogy - igazát védve - bírósághoz forduljon, ám ezt az önkormányzat elmulasztotta, így gyakorlatilag már 2015 novemberétől kezdve hatálytalan volt a felmondás. Hiábavaló volt a főváros hivatkozása arra, hogy csak pályázat volt, és nem közbeszerzés, illetve néhány oszlop nem mérte, csak mutatta a levegőszennyezettséget, ahogy a Mahir által biztosított kedvezmények sem minősültek „lehetetlen vállalkozásnak”. A későbbi kifogás, hogy a főváros túl alacsonynak ítélte meg a Mahirral kötött szerződés szerinti legkevesebb évi 45 millió forintot, a másodfokú eljárásban megsemmisült, hiszen, ha jogsértés is történt volna, azt éppen a főváros, a másik szerződő fél is elkövette. Így Csikós hiába indítványozta a Fővárosi Törvényszék végül megalapozottnak bizonyult ítéletének megváltoztatását vagy hatályon kívül helyeztetését, nem járt sikerrel. Az pedig végképp kimondatott: a hirdetőoszlopok, más néven utcabútorok elhelyezésére, működtetésére kötött szerződésről „nem mondható ki, hogy nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközött”, már csak ezért sem lehet semmis. Megvédtük az oszlopainkat, amelyek a hatályos szerződés szerint 2031- ig a helyükön maradhatnak - nyilatkozta Magyar György, a pernyertes Mahir Cityposter Kft. ügyvédje, aki a tárgyaláson rövid ellenkeresettel élt, amelyben az elsőfokú döntés helybenhagyását kérte. Hozzátette: bebizonyosodott, hogy egy önkormányzat sem járhat el sem bosszúból, sem más megfontolásból erőszakosan, és a magyar törvényeket mindenkinek be kell tartani. Mint mondta, az is kiderült, hogy ugyancsak jogsértő volt, amikor a főváros jogellenesen nekiesett a hirdetőoszlopoknak, és önkényesen elkezdte 2016. január elején bontani. Ezt az úgynevezett ideiglenes intézkedést végül a Fővárosi Törvényszék, majd a Fővárosi Ítélőtábla állította le. Az oszlopok összértékét korábban 600 millió forintra becsülték. Magyar György kiemelte: a Mahir Cityposter Kft.-nél most készül a károk összegzése, az, hogy hány oszlop szenvedett maradandó sérülést, s ezek után elsősorban peren kívül szeretnék rendezni a kártérítést. Ha szükséges azonban, akkor jogi utat is igénybe vesznek. Azért, hogy közpénzből kell kártérítést fizetnie Budapestnek, a politikai felelősöket a városházán kell keresni. 2015. szeptember 30-án a közgyűlés Kocsis Máté kormánypárti fővárosi tanácsnok és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes előterjesztése alapján úgy mondta fel a Mahir szerződését, hogy annak megkötését a Demszky-korszakban fideszes képviselők is támogatták. 813-2 Alaptalanok voltak a kifogások Gyulaház! űrprogram Milliárdokért épül az űrközpont Hárommilliárd forintból épül űrközpont Farkas Bertalan kétezer fős szülőfalujában - adta hírül a Vastagbőr portál a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatra alapozva. A faluban annak ellenére épül „space-központ”, hogy csupán kiállítóterem megépítésére pályáztak. Gyulaháza polgármestere a Szabolcs Online-nak azt mondta, maga sem tud pontos részleteket az óriásberuházásról, mert anynyira friss a határozat. Igaz, hozzátette, a múlt évben már tárgyaltak az illetékesekkel. Bárdi Béla kifejtette, azért pályáztak korábban a kiállítóterem megépítésére, hogy a falu befogadhassa a bezárt Közlekedési Múzeum teljes űrrepülés-történeti tárlatát, illetve a repüléstörténeti kiállítás egy részét. Azzal érveltek, hogy már 25 éve működik a településen hasonló kiállítás, valamint Farkas Bertalan is a faluban született. Már akkor felmerült, hogy nagyobb szabású tárlatot is rendezhetnének itt, olyasmit, mint a NASA Gateway to Space kiállítása. A polgármester reméli, hogy a központ nagy tömegeket vonz majd Gyulaházára. (MN) 2017. MÁRCIUS 1., SZERDA Mapi Nemzet Százmilliókért vásárolt az állam Bánki rokonától HORVÁTH Több mint 600 millió forintért vásárolt meg az állam egy pécsi épületet Bánki Erik testvérének cégétől - írta az Átlátszó. Az ingatlant a megyei munkaügyi hivatal már húsz éve bérli a fideszes politikus érdekeltségétől (korábban Bánki is tulajdonos volt), tavaly összesen 42 millió forintot fizettek. A parlament gazdasági bizottságát vezető politikus egyébként személyesen adta ki az épületet még 20 évvel ezelőtt. A baranyai Fidesz erős emberének számító Bánki Erik akkori cégének még nem is állt tulajdonában az épület. Időközben többször változtak a tulajdonosok, most a mohácsi Rednitz Bt. tulajdona. Ennek egyik beltagja a németországi lakcímű Bauer Nándor Zsolt, aki Bánki közeli rokona. Hogy testvérek-e vagy „csak” féltestvérek, abban eltér az Átlátszó forrásainak tudomása, édesanyjukat mindenesetre ugyanúgy hívják. Az Átlátszó szerint egyébként vélhetően járási hivatal lesz a több mint félmilliárd forintért megvásárolt épületben.