Magyar Nemzet, 2017. április (80. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-26 / 96. szám
ROVATVEZETŐ: WEKERLE SZABOLCS • kultura@magyarnemzet.hu Hallott erről? Az én színházi ízlésemnek jobban megfelel, ha a néző maga jön rá bizonyos dolgokra, és nem írják ki nagy betűkkel az orra elé. RUDOLF PÉTER SZÍNÉSZ AZ INDEXNEK Visszájára fordítani a dolgokat • Óriási ünneplés fogadta a fantasy irodalom lengyel sztáríróját, Andrzej Sapkowskit R. KISS KORNÉLIA A lengyel fantasy irodalom sztárja, hazája egyik vezető kulturális „exportterméke”, Andrzej Sapkowski a valóságban is olyan, mint a könyveiben: szereti a visszájára fordítani a dolgokat, és nem áll tőle távol az irónia. Közönségtalálkozóján vidáman sörözött a pódiumon, és egy ponton azt kezdte fejtegetni, hogy milyen nagy tehetsége van, ami kiemelte őt a tömegből. - Ti vagytok a tömeg - kedveskedett a budapesti InGame kávézóban összegyűlt rajongóknak. Azt mondta: számára az írás nem több, mint fekete betűk fehér papíron. Úgy rakosgatja őket, mintha dominózna. Hőseivel igazán nincs semmilyen viszonyban, így nehezen tudja értelmezni a rajongóknak azokat a kérdéseit, hogy hová költözne szívesen a saját univerzumában, vagy melyik szereplőjével találkozna. De nem valószínű, hogy Sapkowski magyar rajongóinak könnyű a kedvüket szegni, hiszen nagyon szeretik azokat a könyveit, amelyek magyarul is megjelentek - vagyis az író életművéből egyelőre a Vaják sorozatot. A novelláskötetekből és regényekből álló sorozat központi figurája a pénzért szörnyekre vadászó, különös képességekkel bíró Geralt, aki magyar elnevezése szerint vaják, vagyis amolyan férfi boszorkány, ha az eredeti lengyel kifejezést vesszük alapul. A magyar megfelelő egyébként Kellermann Viktória leleménye volt, aki az utolsó, most megjelent kötetet kivéve a Vaják sorozat magyar fordítója volt. A történetek maguk egyfajta „alternatív középkorban” játszódnak, ami sok szempontból - a szörnyeket leszámítva - nagyon is hétköznapi és realista világ. Bár köztudottan sokat merít a szláv mitológiából, Sapkowski a budapesti közönségtalálkozón kikérte magának, hogy ezzel azonosítsák őt. Szerinte nem érdemelte ki, hogy „szláv íróként” hivatkozzanak rá. Éppúgy fontos neki Artúr király legendája vagy a Grimm-történetek. A könyvsorozat alapján The Witcher (A vaják) címmel nagyon népszerű, többrészes számítógépes játék is készült, ami sok olvasóhoz korábban érkezett meg, mint a könyv. Itthon is előbb jelent meg a játék - az első rész 2007-ben -, mint a könyvek, mindkettő ugyanannál a kiadónál. Olyasmire gondoltam, hogy megírom a novellát, kifizetik, és viszlát. Erre hivatásos író lettem Sapkowski nyitva hagyja a kérdést, hogy folytatja-e valaha a Vaják sorozatot. Lapunknak azt mondta: kicsit félt, hogy rutinból fog írni. Hét évet dolgozott a Vaják regényfolyamon, ezután írta azt a fantasyt, amely a korábbiaktól eltérően nem egy részben vagy egészben képzelt középkorban játszódik, hanem a kortárs Afganisztánban. Magyarul még nem jelent meg a regény. A magyarországi ünneplés valóságos időutazás a szerzőnek, hiszen a most magyarul megjelent Vaják-kötetet húsz évvel ezelőtt írta. - A történetek nemzetközi sikere elég nagy meglepetés volt nekem - mondja. Bár azt is hozzáteszi: segített, hogy a csehek és az oroszok számára a lengyel science fiction a minőséggel jelentett egyet Stanislaw Lem óta, így a fantasyt is jól fogadták. A német és az angolszász piacra már nehezebb volt betörni. Az írónak máig fogalma sincs, hogyan jutott eszébe, hogy 1985-ben elindul a lengyel scifi és fantasy magazin, a Fantastyka novellaíró pályázatán. - Olyasmire gondoltam, hogy megírom a novellát, kifizetik, és viszlát. Erre hivatásos író lettem. A 69 éves Sapkowski néhány éve nem adott ki a kezei közül új könyvet. Azt mondja: már idős és gazdag pasi, ezért nincs rajta nyomás. De az Afganisztán-regény után írt még egy, magyarul egyelőre még nem jelent Vaják-könyvet. A szerző nem különösebben rajong a számítógépes játék témájáért, ami nem csoda, mert sokaknak ez jut először eszükbe a The Witcher kifejezésről. Ráadásul a játékhoz nincs köze, nem szólt bele a történetbe, az csupán az ő univerzuma alapján készült. A nemzetközi siker után Lengyelországban viszont nemzeti kincsként kezelik a játékot. Persze Sapkowskit is; a fantasy jobban benne van a köztudatban, mint nálunk, elfogadják a magasirodalom részeként, és előkelő helye van a könyvesboltokban. A magyar rajongók hosszú sorban várakoztak az író dedikálásakor a hét végi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Ekkora sikere csak a Nobel-díjas török írónak, Orhan Pamuknak volt. Akadt, aki a magyar kiadást sem várta meg, megrendelte a könyvet angolul. FOTÓ: AFP/TORSTEN SILZ Sapkowski számára az írás nem több, mint fekete betűk fehér papíron 2017. ÁPRILIS 26., SZERDAMagyar Nemzet Utolsó vacsora Restaurálják Leonardo da Vinci freskóját Az Eataly olasz élelmiszerboltlánc egymillió euróval (314 millió forint) finanszírozza Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című freskójának legkorszerűbb megőrzési munkálatait. A milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumában található freskón a legkorszerűbb megőrzési munkálatokat végzik el, és új szellőzőrendszert is kialakítanak. A mikroklíma szabályozásával nemcsak a freskó időtállóságát javítják, hanem azt is lehetővé teszik, hogy ezután több látogató csodálhassa meg a művet. A korlátozások miatt eddig évente legfeljebb 400 ezer ember tekinthette meg. A restaurálásra és a levegőcsere megújítására 1,2 millió eurót költ a kulturális minisztérium. A különleges szűrőrendszer beépítésével Leonardo halálának 500. évfordulójára, 2019- re készülnek el. Leonardo eredeti alkotásának már csupán egy nagyon kis része érintetlen. Da Vinci életrajzírói szerint már néhány évtizeddel a mű születése után romlott az állapota a kolostor levegőjének nedvessége miatt, de károkat okoztak benne a restaurálási kísérletek is. Csoda egyáltalán, hogy még látható: a második világháborús bombázásokkor az egész épület összedőlt, egyedül az a fal maradt állva, amelyen az Utolsó vacsora látható. (MN) Balog Zoltán valóban leváltja Doncsevet FICSOR BENEDEK Két hete írtuk meg, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nagy valószínűséggel meneszti Doncsev Andrást, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökét. Nem siették el a dolgot, nehogy túl hamar valósággá váljon a Magyar Nemzet jóslata, de cikkünk állításait tegnap végül mégis igazolták. Az MTI szűkszavú közleménye szerint Doncsev András május 1-jei hatállyal, közös megegyezéssel távozik posztjáról. Utódjáról Balog Zoltán és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a közeljövőben egyeztet. Korábbi cikkünkben arról írtunk, a leváltás hátterében az NKA Cseh Tamásprogramjával kapcsolatos kormányzati kifogások, illetve a Doncsev András és Balog Zoltán közötti személyes problémák állhatnak. Némely hírek szerint a miniszter és az alelnök kapcsolata hoszszabb ideje feszültségektől terhes volt, a személycsere így nem meglepetés. Más forrásból ennél abszurdabb problémáról értesültünk, amely szerint a feltörekvő könnyűzenészeket, előadókat segítő Cseh Tamás-programban túl sok „liberális” zenekar nyert támogatást, ami szúrta a kormány szemét, és ez okozta Doncsev András vesztét. Akkor az NKA alelnöke azt nyilatkozta lapunknak, nem tervezi lemondását, hiszen a munkájára nem lehet panasz, de mint bárki az országban, ő is leváltható. Hozzátette, ha a Cseh Tamás-programmal kapcsolatban bármilyen probléma adódhat, az csak anynyi, hogy túl jól működik. - Közpénzből nem magánzsebekbe, hanem a megfelelő helyre vándorol a pénz, ha ez baj, akkor valóban hibáztam - fogalmazott Doncsev. A liberális zenekarokat érintő váddal kapcsolatban hangsúlyozta: nem ismer ilyen kategóriát, a programban csak a tehetséget nézik, nem azt, ki melyik pártra adja a szavazatát. Két hete a leváltással kapcsolatban megkerestük a minisztériumot és a művészeti akadémiát is; választ eddig egyik helyről sem kaptunk. A lenyelt nyúlvese, avagy torkunkon akad a társadalom • Emberevő horror helyett sokkoló beavatásdráma Julia Docournau filmje, a Nyers LAKNER DÁVID A tavaly bemutatott Nyerset megelőzte a híre: szájról szájra járt, hogy az elkészült mű annyira sokkoló, hogy akadt, aki el is ájult a vetítésén, a Nyers pedig rögtön felkerült a legdurvább, legbotrányosabb filmeket számba vevő listákra. Bár félő volt, de a Nyers lényege valójában egyáltalán nem az öncélú brutalitással való riogatás. Horrorfilmnek sem igen nevezhetjük Julia Ducournau első nagyjátékfilmjét, és szerencsére bűnös élvezettel felérő abszurd sem lett belőle. Pedig megvolt rá minden esély. A történet szerint Justine elsőéves az állatorvosi egyetemen, ahová nővére is jár, rögtön az elején pedig kénytelen szembesülni a rendkívül durva és megalázó beavatási ceremóniákkal. A lány az intézménybe vegetáriánusként érkezik, ám az egyik durva próbatétel során nyers nyúlvese lenyelésére kényszerítik. Hiába mondja, hogy az egész családjuk, így testvére is vegetáriánus, ezt a nyomban odarángatott nővére egyszerűen letagadja. Onnantól nincs megállás Justine számára, rákap a hús ízére, hogy az állatias ösztönöknek engedve hamarosan már társaira kezdjen éhezni. A nálunk a nemrég lezajlott Titanic filmfesztiválon bemutatott mozi összetett társadalmi szatíra, egyúttal a néző elevenébe találó dráma, aminek tagad- A Nyers azon ritka film, amelytől jóval több gondolkodnivalót kapunk, mint amit előzetesen vártunk hatatlanul zsigeri a hatása, ezt szolgálja az ábrázolásmód durvasága is. Bár több helyütt írták, de a kannibalizmus nem is annyira a szexuális ébredezés vagy a felnőtté válás metaforája lesz itt. A valóban gyermekien naiv Justine elsősorban nem felnőttkorba lép, hanem sokkal inkább szembekerül a társadalom képmutatásával és agressziójával, valamint az ösztönök leküzdhetetlen áradásával. Nem véletlenül játszik rá Ducournay a főhős nevével De Sade klasszikus művére. A Justine, avagy az erény meghurcoltatásához hasonlóan figyelhetjük meg itt az ember harcát ösztöneivel, s közben az álszent, de gátlásait bármikor levetkőzni kész társadalommal. A kegyetlenkedés ott van mindkét pillanatban: kulcsfontosságú az orvosnő törté nete, akit Justine a testi tünetei miatt ke res fel. Mint halljuk, járt nála egy teltebb lány, aki a végén teljesen elérzékenyült: állítása szerint az orvosnő volt az első, aki nem tett megjegyzést az alkatára. A flyers azon ritka film, amelytől jóval több gondolkodnivalót kapunk, mint amit előzetesen vártunk. Bár a rendezőnő a vegetarianizmus kapcsán úgy nyilatkozott a Vox havilapnak, hogy azzal csak még elemibb erejűvé akarta tenni az első húsfogyasztást, ennél akár jóval összetettebb értelme is lehet ennek a motívumnak, hiszen köze lehet a képmutatáshoz, az ösztönök mélyre rejtéséhez is. Justine sorsa mintegy eldől a születésével, menthetetlenül bekerül a gépezetbe, a darálás pedig akkor indul meg kíméletlenül, amikor a védett családi közegből kiszakadva szembetalálkozik a szélesebb társadalommal. Magára maradva pedig az ellenállásnak semmi esélye.