Magyar Nemzet, 2019. július (82. évfolyam, 120-146. szám)
2019-07-04 / 123. szám
2019. július 5., péntek KULTÚRA 17 Mindig, mindenhol, mindent André Kertész párizsi fotóiból nyílt kiállítás a PIM-ben André Kertész születésének 125. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlaton a múzeum és tagintézményei, a Kassák Múzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet eddig talán kevéssé ismert, 73 eredeti vintage fotója látható. A középpontban André Kertész párizsi évei, valamint a világhírű fotóművész és Bölöni György író, újságíró kapcsolata áll, akivel kölcsönösen segítették egymást. Izsó Zita Ady Endre Párisban járt az ősz című versének kézirata egy kávéházi asztalon - ez az 1932-es kép is látható a tárlaton, amelynek megnyitóján Korniss Péter Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, fotóriporter, a Nemzet Művésze elmondta: André Kertész úgy érkezett Párizsba, hogy nem tudott franciául, azonban nem sokkal később már otthonosan mozgott a francia fővárosban. A magyar művészek ugyanis segítették, a franciák pedig hamar befogadták. Képein megelevenednek Ady párizsi tartózkodásának helyszínei, a szállója, a Hôtel de l’Europe is, valamint a 92. rue de Lévis, amelynek harmadik emeletén Léda lakott. Emellett számos, Párizsban élő emigráns magyar alkotó is feltűnik, többek között Tihanyi Lajos és Halász Gyula, a későbbi Brassai. Kertész Párizsban olyan magyar művészekkel állt kapcsolatban, mint például a festő és grafikus Uitz Béla, a festő, grafikus Vértes Marcell és a táncosnő Förstner Magda. 1927-ben ismerkedett meg Blattner Gézával és híres avantgárd bábszínházával, a Théátre Arc-en-Ciellel (Szivárvány Színháza). A kiállításon megtekinthető több olyan fotó is, amit Kertész a színház előadásairól, baráti összejöveteleiről készített. A tárlat egy másik része az első női gasztronómiai társaság, a Club des Belles Perdrix (A szép fogolymadarak klubja) összejövetelein készített fotókat tartalmazza. Az 1928-ban alakult klub tagjai képzőművészek, írók, előadóművészek és újságírók voltak, többek között Aurora Sand, Georges Sand unokája. André Kertészt Bölöni György felesége, Itóka vitte el a társaság egy vacsorájára. Az ekkor készített, tizenegy felvételből álló képsorozat eddig jóformán ismeretlen volt, soha korábban nem szerepelt kiállításon. Ugyanígy kevéssé ismert, de a kiállításon szintén látható az a sorozat, amit a művész 1935-ben készített Budapesten a mozdulatművészettel foglalkozó Szentpál-iskola tagjairól, Kállai Editről, Kemény Zsuzsáról és Arany Erzsébetről. A tárlaton az André Kertész által készített lírai, ellesett pillanatokat, talált tárgyakat, városrészleteket, portrékat, mozdulatművészeti képeket a néhány róla készült felvétel, levelei, hangja és a párizsi tartózkodása egy évtizedének magyar vonatkozású dokumentumai egészítik ki. - André Kertész mindig, mindenütt és mindent fotózó fotográfus volt - fogalmazott Korniss Péter. A fotóművész 1936-ban New Yorkba költözött, ahol nehéz évtizedeket élt meg, sok keserűséggel. Korniss elmesélte, egyszer az a megtiszteltetés érte, hogy fogadhatta Kertészt a lakásában. Amikor szóba került Amerika, Kertész hevesen rázni kezdte az öklét. Kertészt Amerikában egészen más világ fogadta, mint amit megszokott. Jól példázza ezt, hogy egyszer egy kurátor arra kérte, hogy a Torzítások című sorozatának egy képéből vágjon le egy részt, mert különben pornográfnak minősül - mondta el Korniss Péter, majd azt is hozzátette, hogy Kertész Franciaországhoz és Magyarországhoz is erősen kötődött, de ahogy nem költözött vissza Párizsba, úgy Budapestre sem. Ugyanakkor többször hazalátogatott, utolsó könyve, az 1982-ben New Yorkban megjelent Hungarian Memories Magyarországon készített fotókat tartalmaz. - Ebben a kötetben olyan képek vannak, amiket még Kertész Andor fényképezett - jegyezte meg Korniss Péter. Az André Kertész - A kamera poétája című kiállítás október 6-ig tekinthető meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlaton megtekinthető az eddig jóformán ismeretlen sorozat, amely az első női gasztronómiai társaság összejövetelein készült Fotó: Havran Zoltán Ismert és elfelejtett magyar háborúk könyve Pataki Tamás Kíváncsi arra, pontosan hány csatát vívtunk a középkorban? És hogyan győztünk vagy veszítettünk? Ebben a könyvben megtalálhatja az összeset a 899-es brentai ütközettől kezdve egészen az 1490-es csonthegyi csatáig. A többrészesre tervezett hadtörténeti sorozat első kötetében 155 összecsapást írtak le a szerzők, melyeknek nagy része szárazföldi ütközet és ostrom volt, de belekerült néhány tengeri összecsapás és a Velence elleni híres magyar vállalkozás (900) is. A csatákat betűrendbe rendezték, és velősen, mégis sok információval írják le a kiváltó okokat, magát a harcot és annak a következményeit. Különösen érdekesek a magyar történelem elfelejtett, nagy délvidéki csatái, melyeket a Keletrómai, azaz a Bizánci Birodalom ellen vívtunk a XI. és a XII. században. Több tízezres hadseregek vonultak fel akkor a déli vármegyékben, és a mai fülnek furcsán hangozhat az is, hogy a bizánci hadsereg egyszer az Északkeleti-Kárpátokon át tört be Erdély területére, ahogyan az is, hogy a régi Szerém vármegyéhez tartozó Zimonynál maga I. Mánuel bizánci császár is megjelent. Feltűnik ezekben a csatákban egy elfelejtett hadvezér, Dénes Bács megyei ispán is, a magyar-bizánci háborúk magyar hőse. Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: A magyar középkor csatái. Unicus Műhely, 2019. Bonnie Tyler is fellép a Fesztiválkatlanban Munkatársunktól Július 27-én érkezik a Tokaj Fesztiválkatlanba legnagyobb slágereivel és új dalaival az ikonikus brit rockénekesnő, Bonnie Tyler. A mára védjeggyé vált rekedtes hangjáról ismert énekesnő karrierje az 1970- es évek közepén indult, az It’s a Heartache című dalával, ám a végső áttörést a 80-as években érte el, amikor sorra a világ slágerlistáinak első helyén szerepelt. A Total Eclipse of the Heart, a Holding Out for a Hero vagy az If You Were A Woman (And I Was A Man) című slágerei mind a mai napig a rádiók állandó lejátszási listáin szerepelnek. Közel ötvenéves zenei pályája során számtalan zenei és életműdíjjal tüntették ki, dalaival sorozatok, filmek, musicalek betétdalaiként találkozhatunk, 17 nagylemez és több millió eladott album büszke birtokosa. Bekerült többek között a Guinness-rekordok könyvébe is, és ő lett Nagy-Britannia egyik legsikeresebb és legismertebb énekesnője, aki folyamatosan koncertezik és jelentet meg albumot. - A világ zenei ízlése sokat változott, de valamit biztos jól csinálok, hisz én voltam az első nő, aki felkerült a brit slágerlistára, és a mai napig koncertezem - nyilatkozta Bonnie Tyler. Magyarországon 2019-ben kizárólag Tokajban, a Fesztiválkatlanban látható és hallható a walesi rockénekesnő. Nyári koncertjén az elmaradhatatlan örökzöld dalok mellett az idén megjelent, Between the Earth and the Stars című legújabb stúdióalbumáról is bemutat számokat. Horváth Ádám temetése Július 16-án 9 órakor vesznek végső búcsút Horváth Ádám rendezőtől, a Magyar Televízió egykori elnökétől a Farkasréti temetőben. A Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas rendezőt június 19-én, 89 éves korában érte a halál, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. saját halottjának tekinti. (MN) Filmet forgatnak Szabó Győző életéről A héten kezdődik a Szabó Győző azonos című önéletrajzi írásán alapuló mozifilm, a Toxikoma forgatása. Szabó Győzőt Molnár Áron, Csernus Imrét Bányai Kelemen Barna alakítja, a film producerei Illés Gabriella és Herendi Gábor lesznek. A mozit Herendi Gábor rendezi, és az alkotók közt van executive producerként Szabó Győző is. A film a drogos alfahím és az istent játszó pszichiáter egymásnak feszüléséről és baráttá válásáról szól. A filmalap támogatásával készülő Toxikoma a tervek szerint 2020 novemberében kerül országszerte a mozikba a Vertigo Média forgalmazásában. (MN) Fenyvesi Ottó tárlata Lovason Fragmentumok tükröződése címmel nyílik meg ma este hat órakor Fenyvesi Ottó költő, képzőművész tárlata a Balaton-felvidéki Lovason, a Nagy Gyula Galériában. Fenyvesi Ottó vizuális költészete a kollázsokból építkezik. Módszere a kollázst nem az utánzásra veszi igénybe, hanem új kifejezési formaként használja azokat. Alkotásaiban a technika mentén a képiség veszi át az irányító szerepet, s így a kollázs nagyobb teret nyit a befogadói képzeletnek, képes átléptetni a nézőt vagy az olvasót egy másik műbe, egy másik művészetbe. A kiállítást Mészáros Zoltán, a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 Zrt. vezérigazgatója nyitja meg, köszöntőt mond Ferenczy Gáborné, Lovas polgármestere. (MN) Elkezdődött a Mézesvölgyi nyár Tizenhat előadást tartanak a Mézesvölgyi nyár programsorozaton, amely tegnaptól augusztus 24-ig várja az érdeklődőket Veresegyházon, a Búcsú téri nagyszínpadon. A műsoron koncertek és színházi előadások szerepelnek, köztük A Pál utcai fiúk és a Mézga családról szóló zenés vígjáték Magyar Attila és Balázs Andrea főszereplésével, a Valódi hamisítvány című darabban pedig Hernádi Judit és Kern András lesz látható. A Veress Színház három saját előadást mutat be Pletykafészek, Ne most, drágám!, valamint Csoportterápia címmel. A koncerteken többek között Szirtes Edina Mókus és Dés László zenél. Egy speciális mobilapplikáció segítségével a hallássérültek is élvezhetik a színházi előadásokat. A Veress Színház szinte a semmiből jött létre, ma már majdnem 1400 férőhelyes nézőtére van, és csaknem mindig telt ház előtt játszanak. (MTI)